Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

1987. szeptember 12. tfÉPÜJSÁG 9 Bulgária: az AIDS ellen ★ HORIZOflT^ Bulgáriában felvették az AIDS-szűrést a házasságkötések előtti kötelező orvosi vizsgálatok közé. A bolgár sajtóban az utóbbi időben agyre gyakrabban jelennek meg híradá­sok az AIDS-ről s arról, milyen intézke­désekkel próbálják útját állni a fertőzés bulgáriai terjedésének. Szakértői véle­mények szerint a betegség elterjedésé­nek mértékét tekintve Bulgária jelenleg a nagyon kevéssé fertőzött országok <özé tartozik. Ez év július 1 -ig 34 sze­mély szervezetében mutatták ki az AIDS elenlétét. A fertőzöttek közül 10 bolgár állampolgár, közöttük egy homoszexuá- is férfi és egy prostituált. A nem egészen 3 milliós lélekszámú Bulgáriában eddig öbb mint 42 ezer személy esett át AIDS- szűrésen. Ettől az évtől kezdődően azonban jelentősen nő azoknak a szá­ma, akiknél elvégzik az AIDS-tesztet agy, 1990-ig terjedő program kereté­jen. Bolgár vállalatok 700 ezer dollár érté- <ű szerződést kötöttek az amerikai Abot Jéggel. Az összeg fejében az amerikai aég a műszerszállításokon kívül mód­szertani és technológiai segítséget nyújt 3ulgáriának s a számítások szerint 3 év múlva már Bulgáriában gyárthatják az ÁlDS-szűrésekhez szükséges berende­léseket. A program szerint már a közeli jövőtől számítva évi 700 ezer AIDS-szűrést ikarnak elvégezni. Ez év júliusától vala­mennyi bolgár véradó számára kötele­aSEHSZLQVÁKIA Egészségvédő szűrések Csehszlovákiában a halálesetek 40 száza- ékát szív- és érrendszeri betegségek, illetve osszindulatú daganatok okozzák. A rák és íz infarktus elleni harc leghatékonyabb mód­szerének a megelőzést tekintik. Az egészség- igy célja a betegségek korai felismerése, a cockázati tényezők időben történő megálla- titása és kiküszöbölése, és természetesen sz azonnali gyógyítás. Ennek érdekében negteremtették a lakosság legveszélyezte- ettebb rétegeinek, a 30 és 60 év közötti kor- ssoportoknak a rendszeres komplex szűrési ehetőségét. A szűrési rendszerbe az elsők között kap- ssolódott be a kelet-szlovákiai Eperjes (Pre- sov). A történelmi eseményekben és müemlé- ;ekben gazdag, 80 ezer lakosú város komoly írvostörténeti hagyományokkal is rendelke- :ik. A múltban neves orvosok és gyógyszeré- izek hoztak dicsőséget a városnak. Jan tdam Reiman például elsőként végzett 1721- >en feketehimlő elleni oltásokat Közép-Euró- rában. Ma őt, mint a megelőző orvoslás egyik ityját tartják számon, és emlékére minden ívben megrendezik Eperjesen a Reiman-na- lokat. A nemzetközi részvételű tanácskozá- iókon az orvostudomány aktuális témái ke- ülnek napirendre. Legutóbb a szív- és ér- endszeri betegségek gyógyítása és meg- ilőzése volt a téma. S nem véletlenül, mert iperjes és az eperjesi járás az elsők között an a keringési betegségek visszaszoritásá- >an. A 185 ezer lakosú eperjesi járásban destova tíz éve kezdték meg a rendszeres igészségügyi szűrővizsgálatokat. A munká- ian több mint 70 orvos és egészségügyi izakdolgozó vesz részt. Eddig több mint 70 izer vizsgálatot végeztek. A vizsgálatba min­ién 30. életévét betöltött lakost bevonnak, s a ;omplex szűrést ötévente legalább 60 éves ;orig megismétlik. Már az első vizsgálatoknál öbb olyan férfit és nőt szűrtek ki, akinél meg- illapitották a daganatképzödés korai stádiu- nát, a magas vérnyomást, a megemelkedett lukorszintet vagy a vese, tüdő, szív valami­ben betegségét, illetve rendellenességét, ízek az emberek a rendszeres ápolás és el- snőrzés révén jó eséllyel indultak a gyógyu- Ss felé. A legnagyobb eredmény az, hogy a omplex szűrések révén sikerült megállítani a írásban a szív- és érrendszeri betegségek ikozta halálozások számának további növe­lését. zűvé tették az AIDS-vizsgálatot, s ez vo­natkozik már a Bulgáriában dolgozó, illetve tanuló külföldiekre is. A már érvé­nyes előírások szerint kötelező AIDS- szűrésen kell részt vennie minden olyan külföldinek, akik egy hónapnál több időt töltenek az országban. A vizsgálatot minden évben meg kell ismételni s el kell végezni akkor is, ha az adott külföldi csak néhány napra hagyta el Bulgáriát. A megváltoztatott jogszabályok szerint az ország elhagyására szólítják fel azt a külföldit, akinek szervezetében AIDS-es megbetegedést állapítottak meg. Az új intézkedések közé tartozik, hogy megtil­tották a véradást külföldiek számára. Eddig egyébként a Bulgáriában tanuló külföldiek 99,4 százaléka esett át AIDS- szűrésen, s a vizsgálatok pozitív ered­ményei miatt 2 ázsiai és 26 afrikai diák hagyta el az országot. Egy külföldi a be­tegség rendkívül gyors kifejlődése miatt még Bulgáriában meghalt. Az országos program alapján az okta­tási és továbbképző intézmények is be­kapcsolódtak az AIDS terjedése elleni küzdelembe. Mintegy 2000 bolgár szak­ember kapott eddig különféle képzést, s az orvostanhallgatók tanrendjét is kibő­vítették. Jelenleg valamennyi megyében dolgoznak már AIDS-szűrést végző la­boratóriumok, a vizsgált személyek köre kötelező jelleggel kiterjedt már például a flottánál, a nemzetközi közlekedésben KAMBODZSA Számok tükrében a kultúra Kambodzsában jelenleg 23 hivatásos művészegyüttes tevékenykedik. Ezek 1986-ban 2960 előadást tartottak mint­egy 3,5 millió néző előtt. A műkedvelő együttesek száma eléri az ötezret. A film a kultúra terjesztésének és az oktatás kiszélesítésének legfontosabb eszköze. Az országban 82 vetítőcsoport működik, ebből 55 állandóan járja a tar­tományokat. Tavaly a városi és a ván­dorcsoportok összesen 10 millió néző számára vetítettek oktató- és játékfilme­ket. Kambodzsa öt kiadóvállalata tavaly 166 ezer példányban jelentetett meg kü­lönféle könyveket és kiadványokat. Sokat fejlődött a műemlékvédelem is, mivel a hazai anyagi támogatás mellett jelentős külföldi segítséget is kaptak a műemlékvédők. Indiai támogatással folyik például a híres Angkor Vat temp­lom helyreállítása. A Kulturális és Infor­mációs Minisztériumban úgy tervezik, hogy rövidesen megkezdik Phnom Penh-ben, a fővárosban a volt királyi palota smaragd-templomán a bástyák restaurálását. Öskőkori, lakott mészkőbarlang nyo­maira bukkant a Koreai NDK-ban a Kim Ir Szén egyetem egyik régészeti kutató- csoportja. A barlang Rjonggok község­tűi mintegy 12 kilométerre található. Be­járata olyan kicsi volt, hogy soha nem keltette fel a falusiak figyelmét. Tulaj­donképpen a kutatók is véletlenül fe­dezték fel, ám legnagyobb meglepeté­sükre sok érdekes leletet találtak. Miután a lejáratot kiszélesítették és megkezdték a feltárást, 12 tűzhelyet, 86 kezdetleges, őskőkori, 5 újkőkori szer­számot, 31 emberi csontleletet és 8200 állati csontot ástak ki, többek között ri- nocérosz lábcsontokat, rajtuk a kőszer­gos felvilágosító-tájékoztató hálózatot, amelynek keretében jelenleg már több mint félezer orvos és szaklektor ad pon­tos felvilágosítást e betegségről, a meg­előzéshez szükséges higiéniai feltéte­lekről. A felvilágosító munka erősödését jel­zi, hogy a közelmúltban 3 millió példány­ban külön felvilágosító füzetecskéket adtak ki az AIDS-ről, remélve, hogy a 2,5 millió bolgár család mindegyikéhez eljut a kellő információ. De új utasításokat dolgoztak ki például a fogorvosok és a fodrászok munkavégzésénél a higiéniai követelmények fokozásáról is. Az AIDS-ellenes munkából a helyi filmipar is kiveszi részét, hiszen már el­készült egy bolgár-jugoszláv koopro- dukciós film forgatókönyve az AIDS-ről, hamarosan az országos mozihálózat­ban mutatnak be több külföldi ismeret- terjesztő filmet, s megkezdték e filmek videókazettán történő terjesztésének az előkészületeit is. A közegészségügyi minisztérium egyik szakértője az ifjúsági szövetség napilapjának adott nyilatkozatában ki­fejtette, hogy az AIDS elleni sikeres harchoz orvosi szempontból alapvetően három dologra van szükség: diagnoszti­zálásra, vakcinára és a felgyógyulást biztosító gyógykezelésre. Sajnálattal ál­lapította meg, hogy mindezek közül egyelőre Bulgáriában is csak az első áll rendelkezésre. LENGYELORSZÁG Magyar tranzitáru Szczecinben Évről évre több magyar árut raknak át a Szczecin-Swinoujscie kikötőben. A magyar tranzitforgalom az Odera torko­latánál évi átlagban 6 százalékkal emel­kedik.- Tavaly 360 ezer tonna magyar im­port-exportáru forgalmát bonyolították le - közölte Jurand Kobylarz üzemelési igazgatóhelyettes. - Áthaladt itt több mint 100 ezer tonna import szén, 10 ezer tonna érc, 160 ezer tonna egyéb tömeg­áru - főként foszfortartalmú nyersanyag -, s mintegy 90 ezer tonna darabáru Ma­gyarország részére. A Szczecinben és Swinoujsciében átrakott szállítmányok háromnegyedét a magyar vállalatok ál­tal vásárolt áru teszi ki. Az idén a forgalom további növekedé­se várható. Megállapodás szerint 1987-ben 414 ezer tonna - magyar érdekeltségű - árut raknak át, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Rövidesen ta­lán a magyar karbamid átrakására is le­hetőség nyílik, s mivel Magyarország mellett Csehszlovákia is szeretne ilyen anyagot szállítani, Lengyelországnak ki­fizetődő lesz egy karbamid-átrakóbázis kiépítése. Az Odera-torkolati nagy kikötőköz- pontban az év végére befejeződik az úgynevezett kohász-rakodópart bővíté­se, ami lehetővé teszi nagyobb mennyi­ségű érc átrakását. A Police Vegyimű­vek kikötőjének 1988-ban vagy 1989- ben történő megépítése után a több foszfortartalmú nyersanyag átrakását is vállalhatják. számok világosan kivehető nyomaival. Az emberi csontok között egy koponya is akadt. Eddig 24 fajta állat csontjait sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, köztük a borz, a mosómedve, a farkas, a tigris, a barna medve, a vaddisznó, a vízi szar­vas, az antilop maradványait. Találtak sokféle megkövült folyami és tavi kagy­lót, iszapcsigát. Az égetett csontok pe­dig arra engednek következtetni, hogy a kor embere már megsütötte az elejtett vadat. Több növény, így a szikvója fenyő nyomai, a gazdag növényi leletek a kor dús természeti környezetéről tanúskod­nak. A bakui Nincs senki Bakuban, aki ne ismerné Gúlám Halilovot, a közkedvelt öreg fiá- kerest, és lovacskáját. Ki tudná össze­számolni, hány bakuit, hazai vagy külföl­di turistát kocsikáztatott meg a város­ban... Gúlám papa - így hívja mindenki - most már 80 éves. Fiatal korában sok évig dolgozott az olajkutaknál. A honvé­dő háborúban lovak mellé osztották be, akkor szerette meg ezeket az okos álla­tokat. Amikor aztán nyugdíjba ment, el­határozta, hogy visszatér hozzájuk. így lett belőle fiákeres - és nem is akármi­lyen. Nemcsak hozza, viszi az utasokat, hanem, mint egy valódi idegenvezető, mesél is a városról, amelynek egész tör­ténetét, minden műemlékét, nevezetes­ségét ismeri. Nem mindennapi élmény Gúlám papával kocsikázni a bakui vár A környezetvédelmi teendőket, beru­házásokat és technikai, technológiai költségeket éppúgy előre megtervezik a Német Demokratikus Köztársaság­ban, mint bármely más népgazdasági ágazat előirányzatait. A termelő ágaza­tokban évente 50-60, a környezetrom­boló tevékenység beszüntetését ered­ményező intézkedés születik. Az NDK Minisztertanácsa és illetékes szervei a rendelkezések betartását szigorúan és folyamatosan ellenőrzik, s ahol erre szükség van, büntetést is alkalmaznak. Környezetvédelmi szempontból a leg­több gondot és fejfájást - mint minde­nütt a fejlett ipari országokban - a vegy­ipar okozta és okozza ma is. Elsősorban a víz- és levegőszennyezés mértékét kellett jelentősen csökkenteni. Első fel­adatként a legkorszerűbb, tehát legha­tékonyabb tisztító és portálandó beren­dezéseket állítottak üzembe a vegyi gyá­rakban és kombinátokban. Második lé­pésként - ahol erre mód volt - bevezet­ték a hulladékmentes technológiákat, illetve áttértek az ipari víz körforgásos rendszerben történő felhasználására. Ezeket az eljárásokat más iparágakban is meghonosították. Mindennek eredményeként 1971 óta az ipari termelés 180 százalékos növe­kedésével egyidejűleg fokozatosan és lényegesen javultak a környezeti feltéte­lek. Az erőteljesen szorgalmazott kör­nyezetvédelmi technológiák bevezeté­sének köszönhetően 1985-ben a má­sodlagos nyersanyagok és termékek A Mongol Népköztársaságban csak­nem 150 gyógyüdülőhely működik, leg­többjük a mongol szakszervezetek ke­zelésében. Évente 180 ezren találhatnak gyógyulást a korszerűen felszerelt, sok­oldalú kezelést biztosító szanatóriu­mokban. A tervek szerint a meglevő in­tézmények bővítésével és újak építésé­vel a kilencvenes évek elejére már 220 ezren vehetik igénybe ezeket a szolgál­tatásokat. A szanatóriumokban általában két- három hetet töltenek el az arra rászoru­lók. Ez az államnak személyenként 420-630 tugrikjába (120-210 dollár) kerül, a beutalt azonban ennek mindösz- sze 15-20 százalékát fizeti, sőt a hábo­rús veteránok, a kitüntetettek, a sok- gyermekes anyák teljesen ingyenes el­látást kapnak. A szanatóriumi kezelésben jól hasz­nosítják a természeti adottságokat, a gyógyforrások vizét, a fürdőket, iszap­fiákeres Gúlám Halilov a kedvencével hangulatos utcáin, a parti sétányon, vagy elkocogni a város környékére, a Tűzimádók templomához... felhasználása több mint 6,1 milliárd márka megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. Kétségtelen anyagi értékén túl társa­dalmi haszna is van a környezetvéde­lemnek. Az NDK Kultúrszövetségén be­lül életre hívott Természet- és Környe­zetvédelmi Társaságban jelenleg már 60 ezer nem hivatásos, környezetvédő dolgozik, szabad ideje tetemes részét fordítva az erdők, vizek ellenőrzésére, a közvetlen lakókörnyezet gondozására, szépítésére. A tagság zöme fiatalkorú vagy nyugdíjas. A gyerekeknek ez a munka elsősorban ismeretszerzésre, országjárásra, esetleg a jövendő pálya megválasztására ad lehetőséget, a nyugdíjasok számára pedig főként a tár­sadalmi hasznosság tudatát adja meg. Az NDK egyébként tevékenyen részt vállal a nemzetközi ökológiai programok végrehajtásából is. A KGST keretén be­lül 160 környezetvédelmi kutatási téma kidolgozásában működik közre. A tudó­sok - a térség országaival karöltve - részt vesznek a Balti-tenger ökológiai egyensúlyának helyreállításában. Az or­szágot kétoldalú megállapodások kötik a természetvédelem területén a skandi­náv államokhoz és Ausztriához. Ez ügy­ben az első gesztust az NSZK felé is megtették. A drezdai Műszaki Egyetemen 1977 ősze óta minden évben tízhónapos ter­mészetvédelmi tanfolyamot szerveznek a fejlődő országok szakértői és leendő szakemberei részére. kezeléseket. Az Ulánbátor közelében fekvő Orgil szanatóriumban például a gyógyforrás vizét szív- és érrendszeri betegségek, emésztőszervi megbetege­dések, anyagcserezavarok gyógyításá­ra használják fel eredményesen. Új víz­gyógyászati módszereket alkalmaznak e betegségek megelőzésére is. A szakszervezeti gyógyhelyek mellett a nagyüzemek legtöbbje egészségügyi központot működtet.'Ulánbátorban, Er- denetben, Csojbalszanban, Hutulban, Bor Undurban és több más nagyobb ipari központban ezek az intézmények egész éven át a dolgozók rendelkezésé­re állnak. „Éjjeli szanatóriumként”, mun­ka mellett, estétől reggelig gondozzák az autóbuszon ide érkezőket, de évente 2-3 hétre fekvőbetegként is ellátják a hosszabb kezelésre szorulókat. A költ­ségeknek mindössze 25 százalékát fize­tik a páciensek, a többit az üzemi szak- szervezet vállalja. dolgozókra is. Mindezeken kívül kialakítják az orszá- KELLER TIVADAR (Szófia) Zongorák Jugoszláviából Jugoszlávia egyetlen olyan hangszergyára, amely zongorákat is készít, a mu­raszombati Lina. A gyár az NSZK részére 1300 zongorát szállít az év végéig. Az exportszállítmány értéke hárommillió nyugatnémet márka. A jugoszláv céc jó munkáját dicséri, hogy tavaly az NSZK-beli vásárló annyira elégedett volt a 600 leszállított Lina-zongorával, hogy az idén megduplázta a rendelést. Ebben az év­ben a francia piacra is betörtek. Feltárul az őskor NDK Környezetvédelem: tervezetten és szervezetten MONGÓLIA Gyógyüdülők; éjjeli szanatóriumok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents