Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
1987. szeptember 12. NÉPÚJSÁG 7 Korunk egyik szűk keresztmetszete a vezetés A szakemberellátottság javításáért Vezetői tréning a szekszárdi áfésznéi Néhány perc múlva két óra. Bár a csoport tagjai reggel hét óra óta ülnek a teremben és ebédet is csak kettőig kaphatnak, valaki még öt percre visszahívja a társaságot. Élénk vita, ami folytatódik ebéd közben is. A teremben a falon plakátszerű rajzok maradnak, ábrákkal és olyan föliratokkal, mint: a mai napon tetszettek a változatos témák, a technika alkalmazása, a szituációgyakorlatok, munkatársaim vitakészsége, a hangulat, a játék. Igen, a játék. Pedig nem gyerekek, hanem komoly, vezető beosztású felnőttek vettek részt a héten a Szekszárd-Sár- köz és Vidéke Áfész által már második alkalommal megszervezett vezetői készségfejlesztő tanfolyamon. Aktív együttműködés Volt alkalmam tapasztalni, hogy ez a képzési módszer alapvetően eltér attól, amit ilyen vagy olyan iskolákban megszoktunk. Nincsenek előadások és szemináriumok, nincsenek tankönyvek, sőt számonkérés és érdemjegyek sem. Gindert Károly nyugalmazott alezredes, címzetes egyetemi docens - akinek 20 éve hobbija és fő kutatási területe a vezetéstudomány - és munkatársa, Pályi András szervezésfejlesztési tanácsadó - a tanfolyam vezetői, vagyis a „trénerek” - mondják el e szokatlan képzési forma lényegét. A foglalkozásokon a hallgatók egyáltalán nem hallgatnak, hanem mindenben aktívan részt vesznek. Mindenki kénytelen szerepelni, kérdésekben állást foglalni. A gyakorlatokról videofelvétel készül, ennek visszajátszása, valamint a kollégák reagálása lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy saját és társai képességeit - vezetői erényeit és hibáit - megismerje, módszereket tanulhat meg a hibák kiküszöbölésére. A vezető számára elengedhetetlen a kommunikáció, ennek fejlesztése terén is van általában mit tenni. Nagyon lényeges a vezető és a beosztottja között az együttműködés, lévén a vezetés csapatmunka. Tudni kell a problémákat csoportban, a munkatársakra támaszkodva, azok erőforrásait mozgósítva megoldani. Személyiségfejlesztés, csoporton belüli együttműködés, a nagy csoporthoz - az egész vállalathoz, netán a társadalomhoz - való viszony; talán ezek lehetnek a kulcsszavak, amelyek fejlesztésére ez a vezetői tréning a fő hangsúlyt helyezi. Mindez játékos formában történik, ahol a játéknak nem csupán az a szerepe, hogy élvezetesebb legyen a tanulás. Az életben az ember általában - minden szituációban - képes színészkedni, álarca mögé nehéz tekinteni. Ezek a játékok olyanok, amelyek közben mindenki - önkéntelenül is - saját magát adja. Természetesen előfordul, hogy valakinek a vezetői alkalmatlansága kiderül a tréning során - bár a tanfolyamvezetők senkit sem értékelnek, de a társak annál inkább - az ettől való félelem sok vezetőt tart vissza a gyakorlatokon való részvételtől. Megismerni magunkat és másokat A szekszárdi áfésznéi ezúttal a középvezetők számára szervezik a tanfolyamot. Egyetemet és főiskolát végzettek, mérlegképes könyvelők, felsőfokú szakvizsgával és érettségivel rendelkezők egyaránt voltak abban a húsztagú csoportban, akik négy napig, reggel 7-től délutánig gyakorolták a szabatos kifejezést, az egyénben rejlő meggyőző erő kiaknázását, általában az emberi erőforrások minél jobb hasznosítását. És az eredmény? Nyilván csak a gyakorlatban dőlhet el, a hallgatók azonban említik a tapasztalatátvételt, az önismeret fejlődését, a nyilvános szereplésbe való belekóstolást, a teammunkában való részvételt, mások megismerését - amiben máris eredményt értek el. Emellett természetesen van, aki inkább az önképzés híve, aki - úgy érzi - eddig is kellő önismerettel rendelkezett, aki más formában már elsajátított egy sor vezetői erényt. Gyerekkorban kezdeni Béres Vilmos áfész-elnöknek - aki tavaly maga is résztvett az akkor felső szintű vezetők számára szervezett tanfolyamon - gondjai között talán mindig ott van a megfelelő szakember biztosításának nehézsége bizonyos posztokra. Hol belső ellenőr, hol áruházigazgató, hol személyzetis vagy főkönyvelő, hol „csak” egy jó eladó hiányzik. Nem véletlen tehát, ha úgy érzi, a vezetés javítására felső- és középvezetői szinten ugyanúgy szükség van, mint a hálózatban dolgozóknál. A legfontosabb - mondja - hogy a felsővezetőknek egységes koncepciója legyen, hogy egy irányba húzzanak.- Milyen szerepet tulajdonit a vezető funkcióban dolgozók iskolai végzettségének?- Sokan félreértettek, mondván, hogy mindenkivel felsőfokú képzettséget akarok szereztetni. Valóban fontos a diploma, mert az többnyire bizonyos szemléletet is jelez, de igazán a szakmai tudás és a hozzáállás a lényeg, ami nincs szoros korrelációban a végzettséggel, de a gyakorlati idővel sem. Nem dúskálunk felsőfokú végzettségűekben, de azt sem mondhatom, hogy kevesen vannak, számuk mindenesetre az utóbbi 3-4 évben jelentősen nőtt.- Milyen céllal szervezték meg a vezetői készségfejlesztő tanfolyamot?- Szakembereink nap mint nap együtt A Skála Áruház átrendezése - a vezetők példamutatásának eredményeként is - két nap alatt lezajlott dolgoznak, mégsem ismerik egymást. Nem tudják, hogyan kell együttműködni, nem próbálnak a másik fejével gondolkodni. Ez a tréning lehetőséget ad a résztvevőknek egymás és saját maguk megismerésére is.- Tavaly ön is részt vett a tanfolyamon. Érezte-e hasznát a gyakorlatban?- Egy hónapig tartott körülbelül az alapvető, kedvező változás, utána azonban visszarendeződés következett. Egy ember elég arra, hogy elhintse a bizalmatlanság magvait. A mostani társaság azonban alapvetően más. Fiatalok, nem régóta vezetők, többnyire a szövetkezetnél sem régóta vannak. Jól akarnak együtt dolgozni, köztük a tréningen tanultak tartósabban fognak hatni.- A vezetői tréningen kívül szán-e szerepet a továbbképzésnek?- A szövetkezeten belüli továbbképzésre egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk, mindenekelőtt a hálózatban, a nagy egységeinkben dolgozók körében. A tanulók jó része kész szakembernek hiszi magát, amikor végez. Vannak pedig olyan területek - figyelmesség, kapcsolatteremtő készség - amiket nem lehet az iskolában megtanulni. Sok mindent pedig - ár- és áruismeret - újra és újra kell tanulni.- Hosszú távra milyen elképzelése van a szakemberellátottság javítására?- A tagsági érdekeltségi alap egy részét arra fordíthatnánk, hogy általános iskolától - pl. 7. osztálytól kezdve - ösztönözzünk fiatalokat arra, hogy kereskedelmi vagy közgazdasági szakközépiskolai érettségi, netán főiskola vagy egyetem után a szövetkezetnél helyezkedjenek el. Az elképzelés még nem teljesen kiforrott, de mindenképpen arra lenne szükség, hogy a fiatalok - évfolyamonként 4-5 ember - készüljenek arra, hogy majd itt fognak dolgozni.- Bevallom, kicsit utópisztikusnak tűnik az elképzelés, hiszen gyakran 1-1 munkahely betöltése is gondot jelent, itt pedig jó néhány emberről lenne szó.- Meggyőződésem, ha kellően korán, már tizenéves korban kezdenénk foglalkozni a gyerekekkel, akkor megfelelő érzelmi kötődés alakulna ki bennük az áfész iránt, ami hosszú távon megoldaná szakember-utánpótlási gondjainkat. Ezért vagyunk aktívak az iskolaszövetkezeti mozgalomban is, már a 6. gyerekekből álló szövetkezetünk van alakulóban. Béres Vilmos elnök bízik abban, hogy e tervek kivitelezése néhány hónapon belül megkezdődhet. Legyen ösztöndíj, felsőfokú végzettség, belső továbbképzés, netán vezetői tréning ereménye, mindannyiunk - a vásárlók - érdekében kívánhatom, hogy legyen az áfésznek minél több jó - vezetésben és hálózatban dolgozó - szakembere ROSTÁS ILONA Az önállóak függetlenek is? A Sprintről - rövid távon Amióta ez a szerény, magáról keveset hallató, soha semmiről sem híres, csöndesen dolgozgató hőgyészi üzem létezik, mindig ugyanazt gyártotta: pulóvereket és paplanokat. A pulóvereknek és a paplanoknak időközönként a színe meg az anyaga változott, egyszer sárga volt, máskor vörös, egyszer brokát, máskor meg rózsamintás flokon. Ami itt a gyárban változott: a szervezeti forma. Mint Tolna Megyei Textilfeldogozó Vállalat 1965-től 1976-ig önállóan dolgozott, majd a Magyaróvári Kötöttárugyár gyáregysége volt. Az elmúlt év január 1-jétől ismét önálló gyár lett, Sprint néven működik. Egy sima - egy fordított Mint tudott dolog, a kötésmintában az egy sima, egy fordított sor váltakozását lusta kötésnek hívják: aki köti a pulóvert, a sálat, nyugodtan csinálhat bármit, amihez nem szükségeltetik a keze: olvashat, fecserészhet, tévét nézhet: a kötés megy magától, nem kíván különösebb figyelmet. A hasonlat - lévén, hogy kötött holmikat állítanak elő Hőgyészen - illik a Sprintre, csupán azt nehéz eldönteni: az önálló vagy gyáregységi forma legyen a sima, illetőleg a fordított sor. Lieb János igazgatóval próbáljuk kibogozni az összegubancolódott fonalat. Lieb János egyébként 1966 óta dolgozik itt, nála jobban kevesen tudhatják, mit élt meg az elmúlt harminc év alatt ez a 220 embert dolgoztató üzem. A következőképpen mondja el a szervezeti változások történetét.- A hetvenes években divatba jött a nagyvállalatok létrehozása, a centralizáció. Ezt a sorsot a hőgyészi üzem sem kerülhette el, így kapcsoltak bennünket a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárhoz. A korábbi vállalati szervezet - a számvitel kivételével - változatlanul funkcionált. Megmaradt a termelési osztály, az értékesítés, a vezetés felállása sem módosult. A síkkötött termékeket, és a paplanokat mi adtuk el.- Mint gyáregység jobban jártak az önálló szervezeti formához képest?- Nem. Ha önállóak maradunk, az akkori gazdasági környezetben mindenképpen jobb eredményeket tudtunk volna felmutatni. De nem volt választásunk, el kellett fogadnunk a számunkra felkínált módosítást. Ez pedig azt vonta maga után, hogy az itt dolgozók soha nem érezték sem bérben, sem elismerésben, Kékesi Györgyné hálóinget varr a Triumph cégnek hogy jól, vagy rosszul dolgoztak. Beleolvadtunk az óvári nagy gyár vérkeringésébe, az egész gyár árbevétele 1,5 milliárd volt, s ehhez mi átlagosan 50 milliót produkáltunk.- A bérekben volt-e különbség a hő- gyésziek hátrányára?- Nem volt, viszont a vállalat bérszínvonala messze az országos átlag alatt maradt, így aztán hőgyészi viszonylatban a gyáregység dolgozói igen keveset kerestek. Fogyasztás, szaporítás- Fejlesztésre jutott-e pénz Mosonmagyaróvárról?- A gyáregységi időszak alatt nálunk semmiféle fejlesztés nem történt. Minthogy a síkkötöttáru gyártását a központban nem fejlesztették, nálunk sem került erre sor. A paplan meg egyenesen nem vágott a vállalat profiljába. Mi mindenesetre dolgoztunk, ahogy tudtunk, ahogy tőlünk telt. A gyáregységi időszak nem jelentett nagyarányú fejlődést, műszaki fejlesztés egyáltalán nem történt.- Miért lettek önállóak ismét az elmúlt év elején? Netán ezt ismét valamilyen központi akarat sürgette?- Az Ipari Minisztérium kezdte az önálló vállalatok létrehozását, és ez találkozott az itt dolgozók igényeivel is. Higgye el, jobb az, ha mi itt helyben látjuk, hogy mit és mennyiért dolgozunk. Amikor az önállósodási folyamat megindult, kidolgoztuk azt a programot, amelyet a vállalati gazdálkodáshoz nélkülözhetetlennek tartottunk. A minisztériumtól kértük, hogy adjon lehetőséget beruházásra. Forgóeszköz-bővítésre 2 millió forintot, gép- beszerzésre 5,5 millió forintot igényeltünk. Tavaly májusban megkaptuk 4 évre, 30 százalékos kamattal a forgóeszközhiteit, a gépekre az Állami Fejlesztési Bank tavaly novemberben - ötévi visszafizetésre - kiutalta a pénzt, de a kötödei gépek csak most júliusban érkeztek Hő- gyészre. Az olasz és NSZK paplangépekre jövőre kapott behozatali engedélyt a vállalat.- Az önállóság ismételt változtatást kívánt a vállalati szervezetben is.- Hát igen. Létre kellett hozni a számviteli apparátust, ki kellett alakítani az irányítási rendszert, el kellett különíteni a funkciókat, szakembereket kellett keresnünk. Szerencsénkre minden simán ment.- A Sprint elmúlt másfél önálló évében mi volt a legnehezebb?- Húzódik a gépbeszerzés, ezért a régi, elavult technológiai eszközökkel a termelést csak nagyobb költségekkel lehet folytatni, így a hatékonyság elmarad a kívánatos szinttől. A dolgozók viszont jobban érzik a felelősségüket, mint korábban, tudják: ha nem szállítják időben az árut, legközelebb nem tőlünk rendelnek. Nincs is különösebb hiba: jó hírű, jó minőségű a hőgyészi kötöttáru, naponta érkeznek a megrendelések postán, telefonon, telexen.- Milyen nyereséggel zárták az elmúlt esztendőt?- Nem jól sikerült az 1986-os év, csak 215 ezer forint lett a nyereségünk az első önálló évben.- És 1985-ben a gyáregység mennyi nyereséget produkált?- Azt nem tudjuk, hisz a gyáregység nyereségét soha nem különítették el az anyagyárétól.- Mire számítanak ebben az évben?- Négy-ötmillió forintra, de az első félévben 300 ezer forint realizálódott.- A számok nem túlságosan biztatóak. Tervezik-e, hogy megváltoztatják gyártmányszerkezetüket, magyarán divatos, szép, elfogadható árú pulóverekkel, esetleg dzsekikkel, síruhákkal lépnek a piacra?- Az import paplangépekkel profilt szeretnénk váltani, hálózsák készítésére gondoltunk, s tőkés exportra tollpaplant készítenénk. Mindenesetre úgy gondoljuk, megvárjuk ennek az évnek a végét, hisz akkor tudjuk majd meg pontosan, mire képes az önálló hőgyészi vállalat. D. VARGA MÁRTA Fotó: S. M. A jó vezető a hálózatban is nagyon fontos. A 43-as ABC-ben évek óta jól mennek a dolgok. A Danlantűző aén mellett Serflek Lászlóné
