Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA IRODALOM 1987. SZEPTEMBER 12. MŰVÉSZET SZOMBAT XXXVII. évfolyam, (10-11. oldal) 215*. szám ÁRA: 2,20 Ft Útkorszerűsítés a „hatoson” A 6. számú Budapest-Pécs főút az ország egyik legforgalmasabb útja. A Szekszárd térségében lévő útszakaszra még jobban jellemző a zsúfoltság. Ezen a zsúfoltságon enyhíteni akart a közlekedési tárca és három ütemben korszerűsítést határozott el. Az első ütemben a 63. számú (székes- fehérvári) út és az 56. számú főút csomópontjai között négy nyomsáv építése és a Sió-híd felújítása szerepelt. A második ütemben a Sió-hídtól a siófoki útelágazásig lesz négy nyom építése, míg a harmadik ütemben a 6. számú út és az 56. számú út csomópont különszintű kialakítása valósul meg. Az első ütemben a kétszer két forgalmi sáv kialakítása határidő előtt elkészült. A Sió-híd felújítása is a terv szerint megtörtént és tegnap a négy nyomsávú 2,7 kilométeres hosszú utat, valamint a korszerűsített Sió-hidat a forgalomnak átadták. A híd felújítása, korszerűsítése hat hónap alatt történt meg és 11,2 millió forintot emésztett fel. Felhasználtak 330 köbméter betont, 26 tonna betonacélt. A híd hossza 84,26 méter. A vörös kereszttől a Sió-hídig történt útépítés 30 millió forintba került, a munkát 13 hónap alatt végezték el. A koronaszélesség 18 méteres. Huszonhét- ezer köbméter földet mozgattak meg, s az úttestre 4100 köbméter védőréteget terítettek az 5400 köbméternyi betonalapra. A Sió-híd térségében, illetve a székes- fehérvári, a tolnai és a budapesti utak kereszteződésénél jól felfestett irányító jelek igazítják el az autósodat. Ám az szükséges, hogy fokozott óvatossággal közlekedjünk ezen a korszerű úton, hiszen sokan még nehezen igazodnak el a felfestett jelek között.-Pj- Fotó: Gottvald A szakszervezetek feladatai a kibontakozás megvalósításában Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának tájékoztatója alapján megvitatta a szakszervezetek időszerű feladatait a gazdaságitársadalmi kibontakozási program megvalósításában. A SZOT főtitkára beszámolt arról, hogy milyen eredményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa július 10-i állásfoglalásában megfogalmazott tennivalók végrehajtása. Megállapította, hogy az elmúlt időszakban számos kérdésben - viták és egyeztetések után - közeledett egymáshoz a kormányzati szervek és a szakszervezetek véleménye. A Minisztertanács munkaprogramjának kidolgozásakor figyelembe vette a mozgalom több javaslatát is. A jobb megértést és tisztánlátást szolgálta a SZOT és a kormány vezetőinek augusztus 6-i munkamegbeszélése, az elnökség augusztus 24-i ülésén a kormány készülő munkaprogramjáról folytatott konzultáció Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével. Az eredményes szakszervezeti kezdeményezések között emelte ki a főtitkár a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozását, hangsúlyozva, hogy tovább kell keresni a hatékony és teljes foglalkoztatás szempontjait figyelembe vevő megoldásokat, előtérbe állítva a regionális problémák megszüntetésére képes eszközöket. Az 1988-ra tervezett bér- és kereset- szabályozásról szólva megállapította, hogy az egyes törekvéseiben közeledést jelent a szakszervezetek által képviselt állásponthoz, de tovább kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek a magas hatékonysággal termelő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalatoknak megfelelő mozgásteret biztosítanak. Az előadó ezután áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcsolatos kérdést, kiemelve: miben sikerült közelíteni az álláspontokat és milyen területeken maradtak fenn további egyeztetést igénylő, elsősorban az 1988. évi népgazdasági terv keretében megvalósítandó feladatok, a szociális ellátás, gondosko- dás terén A SZOT főtitkára külön is üdvözölte a kormányzatnak azt a szándékát, amely - a szakszervezetek kezdeményezésére - átfogó bérreform kidolgozására és annak fokozatos megvalósítására irányul. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában a szakszervezetek aktív szerepet kívánnak vállalni. Baranyai Tibor ezután tájékoztatta a testületet a népgazdaság első félévi teljesítményeiről. Kiemelte, hogy az esztendő eredményes befejezése kulcsfontosságú az 1988. évi tennivalók megalapozása szempontjából. A szakszervezeteknek a maguk sajátos eszközeivel hozzá kell járulniuk a kitűzőt célok eléréséhez. Részletesen szólt arról, hogyan lehet a követelményekhez jobban igazítva korszerűbbé, rugalmasabbá tenni a szak- szervezetek munkáját, hogy még hatékonyabban szolgálják a tagság érdekeit. A kibontakozó gazdasági-társadalmi folyamatok, az előttünk álló nehezebb időszak és a gazdaság fellendítése érdekében szükséges teendők a mozgalomtól cselekvőbb, eredményesebb részvételt, mindemellett a mainál koncepciózu- sabb, célirányosabb fellépést, érdek- képviseleti, érdekvédelmi tevékenységet igényelnek. Az ésszerűsítésre törekedve a szakszervezeteknek is átfogóan meg kell vizsgálniuk munkájuk tartalmát, szervezeti és munkarendjüket, tevékenységük formáit. Ennek részeként kisebb létszámú apparátus fenntartására, takarékosabb gazdálkodás mellett végzett, hatékonyabb munkára kell törekedni. Ugyancsak kezdeményezniük kell működésük külső feltételeinek, mozgásterének javítását, fejlesztését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ezután személyi kérdésekben döntött. Ligeti Lászlót és Palotai Károlyt - érdemeik elismerésével - felmentette SZOT- elnökségi tagságukból és alelnöki tisztségükből. Virizlay Gyulát - nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével - felmentette SZOT-titkársági tagságából, SZOT-titkári tisztségéből, és megválasztotta a testület alelnökének. Petrák Ferencet megválasztotta a SZOT- elnökség tagjának, a SZOT-alelnökének. Csikós Pált megválasztotta a SZOT-tit- kárság tagjának, a SZOT titkárának. Dr. Bartos Istvánt kooptálta a SZOT tagjainak sorába. * Az Elnöki Tanács Virizlay Gyulát, a szakszervezeti mozgalomban végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntette ki. A kitüntetést Gáspár Sándor, a SZOT elnöke adta át. Országgyűlési bizottságok együttes ülése Huszonhat ország, több mint ezerötszáz kiállító Az Országgyűlés terv- és költségvetési, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Bognár József és Antalffy György elnökletével együttes ülést tartott pénteken a Parlamentben. A két testület megvitatta az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülő, az általános forgalmi adóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat, s meghallgatta az egyes országgyűlési bizottságok elnökeinek tájékoztatóját a tervezetekkel kapcsolatos testületi vitákról, valamint a képviselői észrevételekről, a törvényhozók módosító javaslatairól. A hagyományoktól eltérően az ülés - amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke - azzal kezdődött, hogy a két bizottság tagjai észrevételeket tettek a törvénytervezetekre vonatkozóan. Török Sándor (Szolnok megye) a lakosság rossz hangulatára, az állampolgárok cselekvő, alkotó kedvének hanyatlására hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta: nincs más kiút, mint az adó- és árrendszer reformjának bevezetése. Horváth Jenő (Budapest) azt nehezményezte, hogy a törvénytervezetekről fontos összefüggések ismeretének hiányában vitatkoztak az országgyűlési bizottságok tagjai. Végezetül napirend-módosító javaslattal élt: indítványát a két testület elfogadta, s ennek megfelelően az országgyűlési bizottságok elnökeinek tájékoztatójával folytatódott a tanácskozás. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke elmondotta: a testület három alkalommal foglalkozott a törvényjavaslatokkal. Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke utalt arra, hogy a képviselők a választópolgárok kérdéseinek állandó kereszttüzében állnak, s a tervezetek részletes tanulmányozására nem volt elegendő idejük. Juhász Mihály, az ipari bizottság elnöke elmondotta: bizottsága egy módosítást terjesztett elő: eszerint szükségesnek tartják, hogy az adómentes, 48 ezer forintos értékhatárt 70 ezer forintra emeljék fel. A kereskedelmi bizottság álláspontjáról Hellner Károly titkár adott tájékoztatást. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület véleményét összegezve indítványozta: a családok adóalapját gyermekenként havonta ezer forinttal csökkentsék, illetve 96 ezerről 120 ezer forintra emeljék fel az adómentesség összegét a nyugdíjasoknál. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke kiemelte: a kistermelők, kisiparosok adóügyeivel kapcsolatos tanácsadásra alakuljanak a tanácsoknál adóügyi bizottságok, s a Hazafias Nép- (Folytatás a 2. oldalon.) Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár és Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója pénteken közös sajtótájékoztatót tartott a szeptember 18-án nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. Elmondták: hazánkkal együtt 26 ország több mint 1500 kiállítója vesz részt az őszi BNV-n. Az évek óta tartó élénk érdeklődést jelzi, hogy a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országok vállalatai egyaránt fontosnak tartják részvételüket a fogyasztási cikkek budapesti seregszemléjén. A külföldiek közül ezúttal is a Szovjetunió a legnagyobb kiállító, köztársaságai közül önálló bemutatóval az idén Üzbegisztán jelentkezik. Először szerepel Kőbányán nemzeti kiállítóként Törökország, a külföldi vállalatok közül első alkalommal jelentkezik árucikkeivel a HASBRO amerikai játékforgalmazó cég. Több éves szünet után ismét bemutatják termékeiket a vásárvárosban a líbiai vállalatok. Jól bevált gyakorlat, hogy a vásáron kiállított termékek árucsoportonként tekinthetők meg. Tizenkét árucsoportban mutatják be a hazai és külföldi kiállítók a textil-, bőr- és ruházati termékeket, szőrméket; a bútorokat és lakástextíliákat; a lakásberendezési és -felszerelési cikkeket; a háztartás-vegyipari, papíripari és kozmetikai termékeket; az élelmiszeripari és élvezeti cikkeket; a kultúrcikkeket, a sport-és kempingfelszereléseket; a járműveket és azok felszereléseit; az ajándéktárgyakat és népművészeti cikkeket; a családi és hétvégi házakat; a nagy- és kiskereskedelemnek ajánlott berendezéseket és felszereléseket; a vendéglátás és szállodaipar berendezéseit, valamint felszereléseit; továbbá az egyéb közszükségleti cikkeket. A vásárral egyidőben rendezik meg a „Csináld magad ’87” negyedik nemzetközi barkács- és kiskertkiállítást, ahol ezúttal a korábbinál kevesebb cég mutatja be árukínálatát. Ugyancsak a vásárváros ad otthont az „Interplayexpo ’87” hatodik nemzetközi játék- és oktatási eszközkiállításnak, amelyen megtekinthetők a szakma hazai és külföldi újdonságai, egyebek közt a Matchbox és a Lego cég korszerű játékai, valamint az egészséges életmódot segítő hasznos sporteszközök. A BNV-n 1220 hazai vállalat állít ki, 30 százalékkal több mint tavaly, ám összességében valamivel kisebb területen - elsősorban a vállalatok anyagi nehézségei miatt. Részvételükről szólva az ipari minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: a hazai ipar teljesítőképességének jó keresztmetszetét adja majd a BNV, annak ellenére, hogy néhány nagy konfekció- ipari vállalat az idén távol marad a vásártól. Kiemelkedő újdonságokkal szolgál a híradástechnikai ipar, amely licencek alapján gyártott, a korábbiaknál üzem- biztosabb, kábeltévé-hálózatok műsorának vételére is alkalmas televíziókészülékeket mutat be. A háztartásvegyipar a környezetet kímélő mosó- és tisztítószerekkel, a gépgyártás pedig a háztartási munkát megkönnyítő, energiatakarékos eszközökkel, berendezésekkel jelentkezik. A könnyűipar - az ezúttal hiányzó nagyvállalatok ellenére - most is a legnagyobb hazai kiállító. A textilipar újdonságai közt sok lesz a legújabb divathoz igazodó méteráru, valamint konfekcionált termék. A cipőipar vállalatai új technológiákkal kidolgozott bőrökből készült, különleges minőségű lábbelikkel rukkolnak ki. A bútoripar ezúttal több olyan kisméretű bútort és kárpitos garnitúrát állít ki, amelyet eddig gyakran hiába kerestek a vásárlók az üzletekben. A vásár szervezői az árusítóhelyeket az idén igyekeznek egy helyre koncentrálni: a megvásárolható termékek többsége a harmadik kapunál e célra kialakított területen lesz kapható. Felgyorsult a forgalom Tolna felé Határidőre elkészült a régi Sió-híd felújítása
