Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
MA MTESZ1987. SZEPTEMBER 10. CSÜTÖRTÖK ÉLET XXXVII. évfolyam, 213. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Kádár János találkozója James Stewarttal Kádár János és James Stewart Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán délelőtt dolgozószobájában fogadta Írország Kommunista Pártjának küldöttségét, amely James Stewart főtitkár vezetésével az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztató hangzott el a két ország helyzetéről, a pártok tevékenységéről és legfontosabb feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével összefüggő időszerű kérdésekről. Rámutattak, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban tapasztalható változások kedvezően befolyásolják a mozgalom egészének erősödését. A magyar-ír pártkapcsolatok alakulását áttekintve megelégedéssel állapították meg, hogy azok rendszeresek és eredményesen fejlődjenek. A találkozón részt vett Joseph Bowers, az IKP főtitkárhelyettese, Eoin O’Murchu országos elnökhelyettes és Antoin O’Muircheartaigh, a KB tagja, vala'mint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Megnyílt az etióp nemzetgyűlés Mengisztu Hailé Mariamnak, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkárának, államfőnek előadói beszédével nyílt meg szerdán Addisz-Abebában az etióp nemzet- gyűlés első ülésszaka. A nemzetgyűlés alakuló ülésén kikiáltják az Etióp Népi Demokratikus Köztársaságot, és a küldöttek megválasztják a köztársaság legfelső államhatalmi szerveit. A tanácskozáson számos külföldi vendég vesz részt, köztük hazánk párt- és kormányküldöttsége Fejti Györgynek, az MSZMP KB titkárának vezetésével. Grósz Károly japán gazdasági vezetőket fogadott A Magyar Kereskedelmi Kamara magyar-japán gazdasági klubjának meghívására szerdán hazánkba érkezett Szai- to Eisiro, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének (KEIDANREN) elnöke és magas rangú japán gazdasági vezetőkből és pénzemberekből álló kísérete. A japán gyáripar és a bankélet vezetőit tömörítő befolyásos szervezet elnökét és kíséretét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a magyarjapán gazdasági és pénzügyi együttműködés időszerű kérdéseit, a kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. A találkozón részt vett Ivata Kazuo, a japánmagyar gazdasági klub elnöke és Székács Imre, a magyar-japán gazdasági klub elnöke. Jelen volt Mogi Rjozo, Japán budapesti és Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete. Havasi Ferenc, a Budapesti Pártbizottság első titkára szerdán ugyancsak fogadta Szaito Eisirót és kíséretét. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szociálpolitikai program A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésének az együttműködés volt az egyik vezérgondolata. Három téma konkrétan is ennek egy-egy részterületével foglalkozott. A tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködéséről a HNF megyei elnökségével együttes ülésen esett szó. A kapcsolatokat tartalmilag és formájában is eredményesnek és kiegyensúlyozottnak, de még továbbfejleszthetőnek ítélte meg mindkét testület a közös előterjesztésben és a vitában is. A jövendő közös munka alapjait az elfogadott együttműködési megállapodás rögzíti. A másik témakörben - a kulturális intézmények együttműködése - már nem ilyen egyszerű a helyzet. Egy mondatban összefoglalva: az egyes akcióban az évfordulók megünneplésében jó és összehangolt a munka, a mindennapok gyakorlatában ugyanakkor párhuzamosságok vannak, mind a kiadásokban, mind pedig a rendezvényekben. Szó esett még - önálló napirend keretében az ülésen - a tanácsok és KIOSZ közötti eredményes tevékenységről. Beszámoló hangzott el ezenkívül a megye tanácsainak első féléves költségvetéséről, illetve annak teljesítéséről. Ezenkívül két fontos közép-, illetve hosszú távú programról is tárgyalt a testület. Elfogadták az egészségmegőrzés hosszú távú programjának végrehajtását szolgáló rövid és középtávra szóló feladattervet. Most került sor a megye VII. ötéves tervi szociálpolitikai programjának elfogadására is. Már az is vitatéma volt, hogy- miért most, és hogy - megfelelő anyagiak híján - érdemes-e egyáltalán ezt a kérdést napirendre tűzni. Végül is nem tervről van szó, hanem programról, tehát koncepcióról, amelynek mai figyelembevétele alapja lehet egy későbbi tervnek. Másrészt pedig a lényeg mégiscsak az, hogy ha már tudjuk mit kellene csinálni, akkor sokat tehetünk a megvalósításért a mai pénzügyi feltételek között is. Tehát lesz alapja a későbbi tervek végrehajtásának. A megyei koncepció azért is fontos, mert ennek céljai orientálják a helyi tanácsokat is arra, hogy milyen szempontokat tart fontosnak és kiemelésre méltónak a testület. Nem utolsó sorban az is fontos, hogy a programot csak egy teljes, és alapos helyzetfelismerés után lehet kialakítani. Tehát van egy teljes körű helyzetfelmérés, amit megint le lehet majd bontani részletes feladatokká. A program alapvetően a jóváhagyott megyei és helyi tanács VII. ötéves terület- és településfejesztési tervekre épít. A helyzetfelmérés tartalmazza a lakosság kor, nem, jövedelem, településtípus szerinti elemzését. Figyelembe veszi a főbb rétegeket, illetve ezek gondjait. A megye népessége csökken, ugyanakkor a városokban a bevándorlás miatt nö. Már most is a lakosság negyven százaléka él városban. A családokra jellemző, hogy csökken a három-, vagy többgyerekes családok száma, nő a gyereküket egyedül nevelőké, és az egyszemélyes háztartások száma is. A munkavállaló korú férfiak kilencven, a nők hetvenegy százaléka dolgozik. Az eltartott munkaképes korú nők száma alig kilenc százalék, a többi nő azért nem dolgozó, mert tanul. A megyében a bér mellett jelentős a háztáji és kisegítő gazdaságból származó jövedelem. Meghaladja az országos átlagot. A megye népességének mintegy 4 százalékát kitevő cigányság életkörülményeire a nagyfokú elmaradottság a jellemző. Annak ellenére így van, hogy az utóbbi években felszámolták a telepeket, javult az óvodai és iskolai ellátás színvonala körükben is és jelentős összegeket fordítanak a tanácsok segélyezésre. A társadalmi beilleszkedés zavarai közül az alkoholizmus elterjedése már társadalompolitikai gonddá vált, mintegy 10-12 ezer főre tehető az alkoholisták száma. A lakosság egészségi állapota - különösen az utóbbi öt évben - fokozatosan romlott, ez főképpen az életmóddal hozható összefüggésbe. A bölcsödéi, óvodai ellátás megfelelő, illetve az utóbbi teljes körű. Megyénkben - a gyámhatóság adatai szerint - fiatalkorúak mintegy 3-4 százaléka veszélyeztetett helyzetű. Az országos tendenciával ellentétben a megyében nőtt a munkahelyek száma és jelentős átcsoportosítás sem történt. Magas viszont az ingázók száma. Napirenden szerepel elsősorban Szekszárdon a közhasznú munka megteremtésének lehetősége. Társadalmi gond a csökkent és megváltozott munkaképességűek rehabilitációja. Az idős korúak száma és aránya a következő években tovább emelkedik, nő az egyedülállók, főként idős nők száma, arányuk továbbra is a kistelepüléseken a legmagasabb. A nyugdíj havi átlaga alig haladja meg a háromezer forintot, alacsonyabb az országos átlagnál. A szociális otthoni helyek száma kevés, még nagyobb gond, hogy régi, korszerűtlen épületben vannak. A negyvenhárom idősek klubja viszont jó körülmények között működik. Jelentős a szociális étkeztetés, és magas a segélykeret is. Nagy gond és várhatóan az is marad a lakásellátás. Törődni kell a veszélyeztetett fiatalokkal is, különösen az állami gondozásból kikerültekkel. Mindezek a feltételek meg is határozzák a tennivalókat. Ezek közül kiemelt feladat a csökkent és megváltozott munkaképességűek, a veszélyeztetett gyerekek és fiatalok helyzete, az idősekkel való törődés és a lakásellátás javítása. Erőltetett menetben Ha szeptember, akkor nagyüzem a földeken A silózástól a szerves trágyázásig Tolna megyében az idén az elmúlt évhez viszonyítva közel öt százalékkal nőtt a kukorica vetésterülete, így több mint 77 ezer hektárt tesz ki. Ebből 10 ezer hektár a silókukorica és megközelítően kétezer hektár a másodvetés. Ha csupán az említett növénnyel kapcsolatos feladat hárulna ilyenkor ősszel a mezőgazdasági üzemekre, már az is komoly szervezettséget és odafigyelést igényelne, de folyik a napraforgó betakarítása, folyamatosan végzik az üzemek a szerves trágyázást, és hamarosan itt lesz a cukorrépa betakarításának ideje is. Ezenkívül be kell fejezni az őszi kalászosok vetését is. Igazi őszi kampánymunkáknál tart a mezőgazdaság, ami hosszúra is nyúlhat, hiszen a munkák egy részét klasszikusan már augusztus végén kellett volna elvégezni, de a kukorica vegetációs ideje kitolódott, a naptáron viszont „szaladnak” a napok, és nem feltétlenül biztos, hogy most a legkedvezőbb a silózási munka, ha a nedvességtartalom optimumát nézzük. A munkakényszer viszont a táblákon találja az embereket és gépeket egyaránt. A.felsőnánai Kossuth Termelőszövetkezetben folyik a napraforgó betakarítása. Eddig 80 hektárral végeztek, a termés a vártnál gyengébbnek mutatkozik, aminek oka a június végi jégverés. Még 180 hektárról kerül le majd a napraforgó és tegnap kezdték meg a kukorica silózását is. A napraforgóföldeken 2 Claas és három E-512-es kombájn dolgozik a kiszolgáló járművekkel együtt. A teveli Kossuth Téeszben befejezték a 150 hektár napraforgó regionozását. A termés szépnek tűnik, bár a gombamegbetegedések még meglepetést is okozhatnak. Az istállótrágyázási terv 180 hektárra szól, ebből 35 hektár a telepítésre váró szőlőterület. Hektáronként ezer mázsa istállótrágyát szórnak ki ide, és műtrágya is kerül a földekre, hogy a jövő héten ideérkező gépeknek legyen mit aláforgatniuk. Alapkőletétel és -átadás Mubarak elnök magyar létesítményeknél Hoszni Mubarak, Egyiptom államfője a Nílus deltavidékén lévő Szán el-Hagar- ban kedden délután ünnepi külsőségek között lerakta a Magyarországtól vásárolt húsnyúltermelő komplexum alapkövét, s felavatta a magyar technológia alapján elkészült, évi 30 millió darab kapacitású étkezésitojás-termelő telepet. Hoszni Mubarak a deltavidéki Sarkia kormányzóságban - amely egy-két évtizede még Egyiptom legelmaradottabb területei közé tartozott -, lerakta az alapkövét a magyar-egyiptomi vegyes hitelkeretből létesülő, évi 1000 tonna nyúlhús termelésére alkalmas komplexumnak. A referenciatelep immár három éve sikeresen üzemel, s ennek kedvező tapasztalatai alapján született meg a mostani, 6,6 millió dolláros üzlet. Az egyiptomi elnök ez alkalommal ünnepélyesen felavatta a tavasz óta eredményesen működő étkezésitojás-termelő üzemet is, amely magyar cégek közreműködésével épült, s immár a hatodik az országban. A beruházást dicséri, hogy a terv szerinti, évi 30 milliós tojástermelés helyett 7-8 millióval többet produkál. Mubarak elnök elismerését fejezte ki a gyümölcsöző együttműködés kapcsán Magyarország jelenlévő képviselőinek. A felsönánai téesz napraforgója A szerves trágyázás Tevelen
