Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA A Pataki 1987. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT család XXXVII. évfolyam, 227. szám (7. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Kenneth Kaunda Budapesten elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érkezett dr. Kenneth David Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke. * A magas rangú zambiai vendéget Németh Károly üdvözölte a nemzeti lobogókkal, illetve üdvözlő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. A vendégek és magyar házigazdáik a repülőtérről az ünnepélyes fogadtatás helyszínére, a Kossuth Lajos térre indultak. A Parlament előtti fellobogózott téren - ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja - Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Markója Imre igazságügy-miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, valamint a hazai politikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége fogadta a díszmotorosok kíséretében érkező zambiai államfőt. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Dr. Kenneth David Kaunda vendéglátója, Németh Károly társaságában fogadta a díszzászlóalj parancsnokának jelentését. A zambiai és a magyar himDr. Kenneth Kaundat Nemeth Karoly üdvözölte a repülőtéren nusz elhangzása után a két államfő ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. A vendégek és vendéglátóik ezután kölcsönösen bemutatták a jelenlévő magyar és zambiai személyiségeket, illetve a diplomáciai testület megjelent tagjait. Az ünnepélyes fogadtatás katonai díszmenettel zárult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában találkozott (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta a zambiai államfőt Németh Károlynak, az Elnöki Tanács Szekszárdi szüreti napok Megnyílt a kertbarátok kiállítása A szekszárdi kertbarátkör a házigazdája annak a kiállításnak, melyen a történelmi borvidék szőlőfajtái és régi pincé- szeti eszközei is láthatók. Ennek helye a Babits Mihály megyei művelődési központ társalgója. Az elmúlt tíz évben - 1977-ben alakultak - számtalan hasonló termékbemutatón vettek részt és sikerrel szerepeltek. A tájkörzeti kiállításon Kaposvárott első díjat, az országos bemutatón Debrecenben második dijat nyertek. Mindez azt igazolja, hogy a foglalkozásaikon elhangzott előadások, szakmai tanácsok megfelelően hasznosultak. Vezetőjük Ferencz Vilmos kertészmérnök, a kiállítás megnyitóját követően előadásában a szekszárdi történelmi borvidék legutolsó három évtizedéről beszélt. Szólt a szocialista nagyüzem kialakítását követő változásokról, melyek a művelődési módban éppen úgy jelentkeztek, mint a termés mennyiségében, minőségében. Bemutatta - táblázatos rendszerben - az üzemek, a szekszárdi Aranyfürt, a Mező- gazdasági Kombinát, a decsi Egyetértés és a bátaszéki Búzakalász Mgtsz-ek terméseredményeit. Szólt arról a 60-as évekbeli téves szemléletről is, ami szerint e vidék jó talaja a csemegeszőlőnek. Ez nem igazolódott, a fajták visszafejlődtek. Az utóbbi öt évben fokozódott a nagyüzemi telepítés, jelezve a szőlőtermelés jövedelmezőségét. Leggyakoribb szőlőfajták a Zweigelt, a teltfürtű Kékfrankos és Oportó, a Cabernet franc, a Cabernet savignon, a Merlot, a Rubintos. Népszerű a Chardonnay, a Rajnai rizling, a Király- leányka is. Ezen a házi bemutatón láthatunk ezek közül jó néhányat és természetesen más gyümölcsféléket, zöldségeket is. A kertbarátkör ezt a gazdag termékskáláját felajánlotta a szekszárdi öregek napközi otthona lakóinak, melyet a kiállítás bontása után adnak át. Ez a rendezvény csak úgy lehet teljes értékű, ha nem csupán a szem érzékeli a fáradságos munka gyümölcseit, de kóstolni, ízlelni is lehet. A rendezők erre is módot adtak. Mivel a bor legfontosabb alapanyaga a must, így kóstolással egybekötött bemutatót tartottak, amit Módos Ernő a Szekszárdi Aliscavin Borászati Közös Vállalat igazgatója vezetett. Hangsúlyozta, hogy e rendezvénynek célja a történelmi borvidék kultúrájának megismertetése és a szüreti napok eseményei között konzultációs lehetőség teremtése szakemberek és a nagyközönség részére. A különleges minőségű magyar és külhoni vörösborok bemutatóját szeptember 26-án rendezik 10 óra 30 perces kezdettel Szekszárdon a Vármegyeháza borozóban, ahol délután tudományos előadást is hallgathatnak az érdeklődök, a vörösborok világpiaci értékesítési lehetőségeiről. Helyére kerül a hagymakoszorú A kiállítás egy részlete Az Elnöki Tanacs ulese Két törvény az adóról Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését, s törvényerejű rendeletet hozott az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények hatályba lépésével összefüggő átmeneti intézkedésekről és jogszabály-módosításokról. Az új törvényerejű rendeletben - a személyi jövedelemadó bevezetésével összefüggésben - az Elnöki Tanács intézkedik a munkabérek és más bérjellegű juttatások felemeléséről (bruttósításáról), amelynek részletes szabályait a kollektív szerződések, illetve a munkaügyi szabályzatok fogják tartalmazni. A törvényerejű rendelet mentesíti az új adókötelezettség alól az 1988. évre áthúzódó, de az 1987. évi munkaviszony, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján járó kifizetéseket. Az új jogszabály módosított egyes pénzforgalmi, szabálysértési előírásokat és vámszabályokat is. Megvitatta és elfogadta a testület a vállalkozói adóról szóló előterjesztést, s ennek alapján törvényerejű rendeletet alkotott, amely egységes elvek szerint szabályozza az egyéni és csoportos magán- vállalkozások, valamint a kisszövetkezetek gazdálkodói tevékenységének adózását. A vállalkozói adót az elért nyereség és a vállalkozó jövedelmének együttes összege után kell fizetni. Ez az adózási rendszer a vállalkozó felhasználható személyi jövedelmét nemcsak a személyi jövedelemadón, hanem a vállalkozói adón keresztül is szabályozza. Az adó mértéke egységesen 25 százalék; azzal, hogy a magánvállalkozók adókötelezettsége évi 100 ezer, egyes esetekben 200 ezer forint nyereség felett kezdődik. Mindkét tvr. 1988. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács módosította az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény egyes rendelkezéseit; az új szabályozásban meghatározta az atomenergia alkalmazásával összefüggő hatósági feladatokat, és az eddigieknél átfogóbban rendezte a lakosság, valamint a környezet védelmével kapcsolatos kérdéseket. Határozott a testület a Magyar Kereskedelmi Kamara elnevezésének megváltoztatásáról: 1988. január elsejétől ez az intézmény Magyar Gazdasági Kamara néven folytatja munkáját. Az új elnevezés jobban megfelel a kamarai tagság összetételének és kellően tükrözi a tagjai által végzett gazdálkodói tevékenységet. Az Elnöki Tanács határozott a fegyveres erők napja alkalmából adományozandó kitüntetésekről, kinevezésekről, továbbá bírákat mentett fel és választott meg. Berecz János úton Kubába Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hivatalos látogatásra Kubába utaA megyei tanács tárgyalta: zott. Utazása során pénteken Madridban megbeszéléseket folytatott Gerardo Igle- sias-al, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával a két párt kapcsolatáról, a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. A közrend és közbiztonság helyzete Tegnap délelőtt ülést tarott Tolna Megye Tanácsa. Császár József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a megjelent képviselőket és a meghívott vendégeket, köztük Magyar Gábort, a MÉM miniszter- helyettesét, Tamás Istvánnét és Váradi Lászlót, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkárait és Adrián Zsigmond rendőr vezérőrnyagot, megyei rendőrfőkapitányt. A tanácsülés első felében nagy érdeklődés kísérte, többen hozzászóltak, a „Tolna megye agrárágazata hosszú távú fejlesztési koncepciójának kiegészítése” című napirendjéhez. Kelemen István osztályvezető írásbeli előterjesztése utalt arra, hogy a három éve elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepció módosítására, bővítésére a megváltozott gazdasági körülmények késztetik az ágazatot. A helyzetelemzés, a fejlesztés reális lehetőségeit, így a gondokat is tartalmazták a szakigazgatás, a gazdaságok, a pártbizottság képviselőinek hozzászólásai, Magyar Gábor véleménynyilvánítása, illetve javaslata arra, hogy október végén a tárca feladatmeghatározása után tanulmány formájában készítsenek ajánlást, orientálják a megye mezőgazdasági üzemeit, szövetkezeteit a megyei tanács részéről. Ezt követően a megyei tanács művelődési bizottsága tevékenységéről szóló beszámolót tárgyalta meg és fogadta el a tanácstestület, majd „A megye közrend-, közbiztonsági helyzete, a tanácsi és bűnüldöző szervek együttműködésének tapasztalatai, a bűncselekmények érdekében tett intézkedések alakulásáról” szóló előterjesztés került napirendre. Szóbeli kiegészítésében Adrián Zsigmond utalt arra, hogy a széles áttekintésben külön hangsúlyt helyezett a tanácsi és rendőri szervek együttműködésére, illetve érintette azokat a területeket is, amelyek nem a bűnüldözéssel, hanem szélesebb tevékenységi körökkel kapcsolódnak. A hozzászólások arról az alapállásról hangozhattak el, hogy a megye közrendje, közbiztonsága jó, állambiztonsági helyzete országosan is kiemelkedő. Kovács János Szekszárd tanácselnöke a rendőri szervekkel való jó és hatékony együttműködésről, a gyors hatósági munkáról szólt, majd a Közlekedésbiztonsági Tanács szerepét emelte ki, kitérve eközben a megyeszékhely krónikus pontjára, a városközpont óriási átmenő forgalmára, az elterlő út megépítésének szükségességére. Dr. Molnár István, a megyei bíróság elnöke az okokat kutatva a bűnelkövetők személyéről, osztály-, rétegviszonyok tagozódásáról beszélt, a társadalmi ösz- szefogásra, segítségre hívta fel a figyelmet. Váradi László az eredményességi mutatók javulása mellett az idén megalakításra kerülő bűnmegelőzési tanács lehetőségét, szerepét emelte ki, amelyben különböző társadalmi és tömegszervezetek is képviseltetik magukat. Az előterjesztett beszámolókat a megyei tanács elfogadta, határozati rangra emelte.
