Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
MA Hol van a hajszál 1987. SZEPTEMBER 23. SZERDA a levesben XXXVII. évfolyam, 224. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft KSZE-bemutató I regszemcsén Uj fajták, új agrotechnika A legújabb technikát hozták el a kísérleti táblára A kisebb csoportok jobban tudták tanulmányozni a növényi kísérleteket A KSZE növénytermelési rendszer idei, első őszi bemutatóját Iregszemcsén tartotta. A szokásoktól eltérően nem egy nap alatt, hanem még ma, szeptember 23-án is a gazdaságoknak bemutatják a kísérleti eredményeket. Azért tartják két napon át a bemutatót, mert így alaposabban elmélyülhetnek a szakemberek a látottakban. S mivel a csoportok kisebbek, nagyobb a lehetőség a kérdés-felelet módszerre is. Ugyanakkor a figyelem is jobban a témára összpontosulhat, mert a látottak alapján ki lehet választani, hogy jövőre milyen fajta növényt vessenek. Lakatos Csaba igazgató Baranya, Somogy és Tolna megye taggazdaságainak képviselői előtt elmondta, hogy a kísérletek azt bizonyítják, hogy jó vetőmag, technológia áll rendelkezésre. A kísérletek kis és nagy parcellákon igen jó fajtákat ígérnek köztermesztésre. A csoportokat a KSZE négy szakembere vezette végig a táblákon, illetőleg a gépek sora előtt. Illés István, Tóth Gábor, Tengelics Zoltán és Vasné Üveges Ildikó meggyőzően érvelt a KSZE programja mellett. Jövőre például már vethető a Mir- na kukorica, több mint tíz tonna termést ad ez a növény. A középérésűek közül a Pannónia SC megközelíti a tizenegy tonnát hektáronként, a késői érésűek közül viszont a Sabrina ígérkezik ugyancsak tíz tonna fölötti átlagtermésével a jövő kukoricájának. Többcélú hasznosításra - szemes siló - is megfelelő az ajánlat, főleg a Pi 3965-ös, a Pi 3709-es fajták ajánlottak. Vizsgálták az iregszemcsei táblákon a különféle műtrágyák és növényvédő szerek hatását is. Ezeket összefoglaló jegyzetben adták a résztvevők kezébe, hiszen hosszabb tanulmányozást kíván a kísérletek egy-egy fajtája, míg a látottak emlékezetben maradva megadják a kellő támpontot a hatóanyag kiválasztásához is. Érdekes volt a biohumusz-eljárási tapasztalatok összegzése, ez az új módszer nyolc hibridnél, nyolc kezelésben vett részt. A kukoricaparcellákon 6-24 kezelést végeztek el, bizonyítandó, hogy a kezelési költségek, a terméseredmények és a növények tűrőképessége miként viszonyul egymáshoz. Kiválaszthatók a különböző csávázószerek is, hiszen ezek eredményei is kézzelfoghatóak a kísérleti táblákon. Több mint másfél ezer kisebb-nagyobb parcell i í sérletek tanulmányozása, a KSZE szakembereinek tapasztalatátadása a jövő évben minden bizonnyal a taggazdaságokban hasznosul majd. A Smotzer vetőgépet is bemutatták, úgyszintén a normál- és ikersoros vetési módok hasznát, előnyét. A gépbemutatón száraprítók, adapterek, bálázók és szecskázók álltak az érdeklődők előtt, a gépek némelyikét a kísérleti parcellákon működés közben is bemutatták. Ma, szeptember 23-án az iregszemcsei bemutató második napján a győri, a pesti és a székesfehérvári termelésszervezési egységek gazdaságainak szakemberei vesznek részt. Pálkovács Jenő Fotó: Czakó Sándor ■L Hazánkba látogat az osztrák szövetségi kancellár Dr. Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Grósz Ká- rolynak, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz hazánkban. A megyei párt-végrehajtóbizottság üléséről Napirenden a rendőri szervek munkája és a biztosítási rendszer átszervezése Ülést tartott tegnap Szekszárdon az MSZMP Tolna Megyei Végrehajtó Bizottsága, amelyen részt vett és felszólalt Ladvánszky Károly belügyminiszter-helyettes. Dr. Adrián Zsigmon megyei rendőrfőkapitány előterjesztésében megvitatták az állam- és közbiztonság, valamint a rendőri munka legfontosabb megyei tapasztalatait. A testület e napirend tárgyalása során az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának belügyi szervekre hozott határozatai végrehajtását ellenőrizte. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a megyében továbbra is szilárd és jó az állam-és köz- biztonság. Ugyanakkor az ismertté vált bűncselekmények növekedése jelzi - és a lakosság is így érzékeli -, hogy a közrend és a közbiztonság a korábbi évekhez viszonyítva némileg romlott. Lazult az állampolgári fegyelem, gyakoribb a törvénybe ütköző magatartás. Szaporodott a rendőri szervek államigazgatással, igazgatásrendészettel összefüggő ügyfélforgalma is. Ezeket a feladatokat a megyei rendőr-főkapitányság dolgozói jól teljesítették és ezért a testület elismerését fejezte ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bűnmegelőzésben a rendőri és az állami, társadalmi szervek, gazdálkodó egységek együttműködésüket fejlesz- szék, következetesebben szerezzenek érvényt az állampolgári kötelességek teljesítésének. Ezt követően dr. Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetőej tájékoztatta a testületet a biztosítási rendszer átszervezésének megyei tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a biztosítási rendszer átalakítása következtében létrejött az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító között a lakosság és a vállalatok érdekeit szolgáló verseny, amely új, általában kedvezőbb biztosítási formákat hozott létre, gyorsabb lett a kárrendezés, kulturáltabb az ügyfelek kiszolgálása. A biztosító intézeteknek továbbra is feladatuk - hangsúlyozta a testület -, hogy egy-egy újabb és korszerűbb biztosítási forma bevezetésével, a gyors és korrekt ügyintézéssel a vállalkozó partnerek érdekeit és igényeit szolgálják, javítsák a vállalati és egyéni gazdálkodás biztonságát, a sokrétű és a sajátos egyedi igényeket is kielégítő biztosítási kultúra megvalósítását. Ezek a kizárólagos módszerek arra, hogy partnereik bizalmát elnyerjék. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy a biztosítási lehetőségek teljes körű ismerete szükséges ahhoz, hogy a vállalat a saját adottságainak legjobban megfelelőt tudja kiválasztani. Ezért mindkét biztosító érdeke, hogy propagandamunkáját is korszerűsítse. ENSZ-közgyűlés Megkezdődött az általános vita A szovjet-amerikai leszerelési megállapodás lehetősége felderítette, a per- zsa(arab)-öbölbeli válság beárnyékolta az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának politikai vitáját az első napon. Bár a legfrissebb fejlemények, az iráni hajó ellen intézett amerikai támadás hírei már a délutáni ülés bezárása után érkeztek meg, az esti órákban a delegátusok találkozóin ez volt a fő téma. Kedden szólalt fel az ülésszakon Hamenei iráni elnök, ami még nagyobb súlyt adott az incidensnek a világszervezet központjában. A szovjet-amerikai leszerelési megállapodás fontosságát kivétel nélkül minden felszólaló hangsúlyozta. Nakaszona Ja- szuhiro japán kormányfő, Roberto Costa de Abreu Sodre brazil külügyminiszter, Ka- levi Sorsa finn külügyminiszter és több más felszólaló egyaránt megállapította, hogy a megállapodás történelmi jelentőségű, mert első ízben szünteti meg a nukleáris fegyverek egy teljes osztályát. „Reméljük, hogy következő lépésként a két ország megállapodhat a hadászati fegyverek számának radikális, ötvenszázalékos „csökkentésében” - mondotta a japán kormányfő. Beszédében sürgette, hogy a Szovjetunió vezetése „alakítson ki pozitív magatartást ázsiai politikájában” és segítse elő az állítólagos „területi problémák” megoldását Japánnal. Az Irak és Irán között dúló háború, az öbölbeli feszültség kérdése is visszatérő téma volt. Lengyel-osztrák tárgyalások Stabilnak, mélynek és a konjunkturális ingadozásoktól mentesnek nevezte a lengyel-osztrák kapcsolatokat Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár, aki hétfőn kezdett tárgyalásokat Varsóban vendéglátójával Zbigniew Messner lengyel kormányfővel. Vranitzky a tiszteletére adott díszvacsorán reményének adott hangot, hogy hamarosan valóra válnak a két ország közötti széles körű gazdasági együttműködést előirányzó javaslatok. A lengyel kormányfő is pozitívan értékelte az osztrák-lengyel kapcsolatokat, hangsúlyozva az együttműködésben rejlő még kiaknázatlan lehetőséget. Ausztria Lengyelország harmadik legjelentősebb tőkés kereskedelmi partnere. Az éves forgalom az utóbbi években újból megközelítette az 1980-as csúcsot és 700 millió dollár körül alakul, kisebb lengyel deficitet mutatva. „Meg kell teremteni az egységet” Itt a munka nem befejezdött, hanem elkezdődött - mondta Grósz Károly miniszter- elnök az országgyűlésen, a kormány munkaprogramja feletti vita összefoglalásában. Igen, a munka csak most kezdődik, de ahhoz, hogy valóban elkezdődjön, hogy egyáltalán remény legyen a kibontakozási program megvalósításához, egységre - ahogy mostanában divatos szóval mondjuk - társadalmi konszenzusra van szükség. Miért hiányzik ez? Nem a legfontosabb, de véleményem szerint semmiképpen nem elhanyagolható két, egymással összefüggő okot szeretnék itt megemlíteni. A hetvenes években az igen kedvező feltételekkel felvett hiteleket a lakosság élet- színvonalának emelésére fordítottuk, többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk és különben is keveset és rosszul dolgozunk - hallottuk évekig. Ami a kevés munkát illeti, arról aligha kell mondani bármit is annak, aki 14-16 órát dolgozik naponta, többnyire nem is végtelen kapzsiságának kielégítésére. De lehet, hogy ezzel a sok munkával sem termelünk annyit, amennyit elfogyasztunk - gondolhatjuk. Az én és a családom - a te és a te családod - rettentő túlfogyasztása lenne oka nehéz helyzetünknek? Az embernek lelkiismeret-furdalása támad, aztán eszébe jut valami. Mostanában azért már megemlítjük - mi több, beszélünk róla - hogy a sok pénzt elnyelték olyan termelőüzemek, amelyeknek jobb lett volna nem termelni (veszteséget, eladhatatlan termékeket). De ha vannak olyan gyárak, ahová egyik oldalon bemegy a pénz, a másik oldalon meg nem jön ki semmi - gondolhatja a túlfogyasztó állampolgár -, akkor vannak más ilyen intézmények is, talán ezekről is kellene beszélni. A kétkezi munkás nehezen hiszi, hogy ebben meg abban a hivatalban hasznos munka folyik, talán még az is megfordul a fejében, hogy ugyan ki venné észre az ott fizetést felvevőkön kívül, ha az intézmény hirtelen megszűnne. Az intézményben persze valószínűleg fontos munkát is végeznek, de azt mindenképpen meg kellene nézni, hogy ahhoz valóban kell ötven, kétszáz vagy ezernyolcszáz ember? És kell vajon annyi gépkocsi sofőrrel, annyi „tanulmányút”, annyi reprezentáció? Itt már kapcsolódhatunk is a második okhoz, amelyik a társadalmi konszenzus létrejöttét veszélyeztetheti. A munkanélküliség - ami persze csak átmeneti és strukturális - kézzelfogható távolságban van már tőlünk. Megértjük, hogy az ózdi kohász - bár megszakadt a munkában - semmi hasznot nem tudott hajtani. Említhetnénk akár a szekszárdi segédmunkást is, aki - ha nem lump és még szorgalmas is - köny- nyen feleslegessé válhat a létszámleépítések következtében. Talán szívesebben élne a kohász az átképzési támogatás lehetőségével, sőt - hallom - vállalna közmunkát, ha látná, hogy az apparátusokból, a társadalmi szervezetekből is elküldik azt, aki hozzá hasonlóan megszakadt ugyan eddig is a munkában, csak éppen minden gyakorlati haszon nélkül. Történnek azért lépések e területen. Az országgyűlésen az is elhangzott, hogy vizsgálni kell az államapparátus, a párt- és társadalmi szervek anyagi támogatásával kapcsolatos kérédéseket. Reményeim szerint nem kerül majd sor egy szervezet létrehozására e kérdések vizsgálatához.
