Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

1987. szeptember 22. ^ilÉPÜJSÁG 3 Mit kell tudni az adóról? A személyi jövedelemadó Mindenki mindent megtett(?) Telefon és tolókocsi Mint ismeretes, az elmúlt hét vé­gén az Országgyűlés törvénybe ik­tatta az általános forgalmi adót, va­lamint a magánszemélyek jövede­lemadóját. Olyan modern adórend­szer jött létre, amely nem egyre na­gyobb bevételt kíván a költségve­tésbe beszippantani, hanem a ter­melőket magasabb teljesítmények­re sarkallja, egyenlő feltételeket te­remt a különböző méretű és külön­böző szektorhoz tartozó gazdálko­dó szervezeteknek a piacon és a piacépítésben. Az új adórendszer sajátossága az is, hogy a lakossá­got széles körben bevonja a közös kiadások finanszírozásába és azok felhasználásának társadalmi ellen­őrzésébe. A magyar állampolgárok eddig csak igen szűk körben talál­koztak az adóval, az elkövetkező évtől kezdve viszont már az adózás fontos szereplőivé válnak. Éppen ezért kértük meg az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Me­gyei Igazgatóságának munkatár­sait: legyenek segítségünkre az adótörvény megmagyarázásában. Mi a személyi jövedelemadó? A személyi jövedelemadó olyan adó, amelyben minden magánszemélyt az ösz- szes jövedelme után adókötelezettség terheli és adót fizetni köteles. Az adó sá­vos rendszerű, azaz - mint azt a mellékelt táblázatból is láthatják - a különböző jö­vedelemnagyságokhoz más és más adó­kulcs tartozik, ami növekvő mértékű adóztatást fejez ki. Az adórendszer tekin­tettel van olyan sajátosságokra is, amely­re kedvezményeket indokolt szűk körben nyújtani. A személyi jövedelemadó álta­lános jellegű, tehát minden jövedelmet fi­gyelembe vesz, függetlenül annak a for­rásától, az igazságra törekszik, mert nö­vekvő mértékben adóztatja a jövedelme­ket, személyi jellegű, mert eltekint a csa­ládi körülményektől, humánus, mert szűk körben fenntartja a kedvezmények rend­szerét. Ilyen például az alkalmazotti ked­vezmény, ami évi 12 ezer forint és amely a fő munkahelyen végzett munkajöve­delmekből elért legmagasabb jövede­lemhez tartozó adósávból levonható. Mennyit fizet a dolgozó? Példánkban azt vizsgáljuk, hogy egy átlagos keresetű magyar állampolgár - az átlagkeresetet 6 ezer forintnak véve - mennyi adót fizet. A havi 6 ezer forintos fizetés évente összesen 72 ezer forintot jelent. Ebből, ha alkalmazott - tehát válla­latnál, szövetkezetnél dolgozik -, évente 12 ezer, azaz havonta ezer forint kedvez­ményben részesül. Ami azt jelenti, hogy nem 72 ezer forint után, hanem csak 60 ezer forint után adózik. A 60 ezer forint a második adósávba tartozik (lásd a táblá­zatot), abba, ami 48 ezer forinttól 70 ezer forintig terjed. Adót évi 48 ezer forintig a munkabére után senki nem fizet, tehát a példánkban lévő keresettel rendelkező dolgozó sem. Az adózás alapja a 48 ezer és a 60 ezer forint közötti különbözet, azaz tizenkétezer forint. Ezután a 12 ezer forint után - ahogy a táblázatból is kiol­vasható - 20 százalék az adókulcs. így a fizetendő évi adó összege 2400, azaz kettőezer-négyszáz forint. Ezt az évi 2400 forintot nem egy összegben és nem az állampolgárnak kell fizetnie, hanem a munkahelye havonta tőle a bérjegyzéken levonja. A 6 ezer forint havi fizetésű dol­gozó a fizetés napján tehát a bérszalag­ról ellenőrizheti: a havi adója 200, azaz kettőszáz forint. A példa és a mellékelt táblázat szerint mindenki kiszámíthatja a saját évi, illetve havi adóját. Mennyit fizet a nyugdíjas? Minden nyugdij adómentes. Adót a nyugdíjas csak akkor fizet, ha az éves összjövedelme, tehát a nyugdíja és a kiegészítő jövedelme évente 96 ezer fo­rintnál több. Ez a 96 ezer forint havonta 8 ezer forintos összjövedelmet jelent. A nyugdíjasok 70 százalékának a havi nyugdija nem éri el a 4 ezer forintot. Te­hát mivel az évi nyugdíjuk - 4 ezer forintot alapulvéve - is csak 48 ezer forint, egyál­talán nem fizetnek adót. De ha még ugyanennyit, tehát 4 ezer forintot mellé keres a nyugdíjas, akkor sem fizet adót. Kizárólag akkor, ha évi összes jövedelme meghaladja a 96 ezer forintot. Mi van akkor, ha a nyugdíjas 96 ezer forintnál többet keres egy évben? Pél­dánkban a nyugdíjasnak havi 5 ezer fo­rintot hoz a postás, és mellette még havi 5 ezer forintot keres. A nyugdíja évente 60 ezer forint, a mellékkeresete ugyanennyi. Évente tehát 120 ezer forint a nyugdíja és a keresete együtt, ami már meghaladja a 96 ezer forintot. Nyugdíjasunk tehát adót fog fizetni. A 120 ezer forintból ha válla­latnál, szövetkezetnél dolgozott, és innen ment nyugdíjba, lejön az évi 12 ezer fo­rintos adókedvezmény. A nyugdíja mel­lett dolgozó nyugdíjas tehát 108 ezer fo­rint adóalappal bír. De mivel a nyugdíj és a mellékkereset évi 96 ezer forintig adó­mentes, a példánkban szereplő nyugdí­jas csak a 108 ezer és a 96 ezer forint kö­zötti különbözet, vagyis 12 ezer forint után adózik. Mivel évente a nyugdíja és a keresete 120 ezer forint, a harmadik adósávba tartozik. Mint a táblázatból is látható, ez 90 ezer forinttól 120 ezer forin­tig terjed. Ebben az adósávban az adó­kulcs 30 százalék. A példa szerinti nyug­díjas 12 ezer forint után adózik, a tizen­kétezer forint 30 százaléka 3600 forint, tehát évente ennyi az adója. Ez havonta 300 forintot tesz ki. Az adó befizetésének a módja a nyugdíjasoknál még nem el­döntött - erre a későbbiekben még visz- szatérünk. D. VARGA MARTA Adósáviá blázat Az Országgyűlés az alábbi adósávokkal szavazta meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényt: ÉVI JÖVEDELEM ADÓKULCS 0—48 000 Ft 0% 48 001—70 000 Ft a 48 000 Ft-on felüli rész 20 %-a 70 001—90 000 Ft 4400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 25 %-a 90 001—120 000 Ft 9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30 %-a 120 001—150 000 Ft 18 400 Ft és a 120 000 Ft-on felüli rész 33 %-a 150 001—180 000 Ft 28 300 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 38 %-a 180 001—240 000 Ft 39 700 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 43 %-a 240 001—360 000 Ft 65 500 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48 %-a 360 001—600 000 Ft 123 100 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52 %-a 600 001—800 000 Ft 247 900 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 %-a 800 001— 359 900 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60 %-a A friss festékszagot árasztó szoba kö­zepén tolókocsi, benne egy ötvennyolc éves mozgássérült asszony. Körülötte a lánya, fia, veje és két szállítómunkás. Ünnepelnek. Két perccel ezelőtt kipró­bálták az új telefont, működik. Mindenki mosolyog, csak a néni szemében tola­kodnak könnyek: miért kellett erre három és fél hónapot várnia? * A történet főszereplőjét, Lovas József- nét először régi lakásában, a szekszárdi Bajcsy-Zsilinszky utca 11. számú ház el­ső emeletén kerestük fel, úgy három hét­tel ezelőtt. Ő volt az egyetlen lakója a fel­újítás alatt álló épületnek, amelyből a munkák megkezdésekor szomszédai már mind elköltöztek. A városgazdálko­dási vállalat neki is felajánlott, a tolóko­csival való közlekedéshez át is alakított egy lakást. Miért maradt hát a kísértet- kastélyra hasonlító, elnéptelenedett épü­letben?- Hónapokkal ezelőtt becsomagolam én is - mutatta a számtalan papírdobozt - de a másik házban nincs telefon. Ne­kem pedig ez az egyetlen kapcsolatom a külvilággal. Öt éve, mióta beteg vagyok és a férjem elhagyott, megtanultam csak a bal kezemet használni, főzök magam­nak, automatával ki is mosok, a gondozó­nő pedig, aki hetente háromszor jön, kitereget, meg bevásárol. De ha elesek, nem tudok felkelni. Olyankor, ha elérem a telefont, hívom a vömet, aki itt dolgozik a buszpályaudvaron, vagy bármelyik for­galmista kollégáját, s aki éppen ráér, jön­nek. Amíg itt voltak a szomszédok, csak kopognom kellett valamelyik csövön... Segítségemet elhárítva megmutatja, hogyan mosakodik a fürdőkádon ke­resztbefektetett deszkán ülve, s a manő­vert, ahogyan erőtlen testét visszaküsz­ködi a kocsiba.- Mielőtt fürdők, felhívom a gyerekei­met, s ha egy órán belül nem jelentkezem újra, tudják, hogy elestem - mondja. Mostanában félek is. Két hónapja az egyik lakást elfoglalták a cigányok. Kitet­ték őket, de azóta nem vagyok nyugodt. A munkások tudják, hogy itt vagyok, mégis többször elzárták a vizet, egyszer az áramot is Kikapcsolták. Pár hónapig velem lakott a 92 éves nagynéném, de most meghalt szegény. Pedig, higgyékel, jó érzés volt, hogy még én is gondoskod­hattam valakiről...- Próbált valakitől támogatást kérni a telefon ügyében?- Persze. Fordultam a tanácshoz, a volt munkahelyemhez, a mozgássérültek egyesületéhez és a városgazdálkodási vállalathoz is. [gértek mindenütt mindent, de nem történt semmi. Volt, aki azt mond­ta, költözzek szociális othonba. De hát épp elég ott az ápolásra szoruló beteg, én meg azért elboldogulok magam. A gyerekeim magukhoz vennének, de a la­kásuk kicsi, meg sem tudnék fordulni a tolókocsival. A posta először harmincezer forintért akart telefont adni az átmeneti lakásba. A nyugdijam 3400 forint, a gázbekötésre most kellett 12 ezret fizetni, hát honnan vegyek ennyi pénzt? Jövöre, ha vége a felújításnak, különben is visszajövök eb­be a házba, a készülék meg ott marad... * Tény, hogy manapság telefonhoz jutni igen drágán, és csak hosszú várakozás „Gyakran féltem esténként” után lehet. Igénylők ezrei állnak sorban a postánál, hogy munkájukhoz vagy csu­pán kényelmük érdekében szert tegye­nek egy készülékre. Lovas néni egyik csoportba sem tartozik, neki szinte az életét, a családjával, orvosával, gondo­zóival összekötő „köldökzsinórt” jelenti ez a technikai eszköz. Kívánsága, úgy , véljük, nem luxus, bár Vecsei Mária, a vá- ; rosi tanács egészségügyi osztályának csoportvezetője másként vélekedik:- A néninek vannak tartásra kötelezett gyermekei, gondozónő is jár hozzá, tehát nincs rászorulva arra, hogy állandóan telefonközeiben legyen. Szunyogh Józsefné, a gondozási köz­pont vezetője személyesen is ismeri, saj­nálja, megérti Lovasnét. Júniusban Ilon­ka néni egészségi állapotára, körülmé­nyeire hivatkozta levélben kérvényezte a postától a készülék áthelyezését, de azt a választ kapta, hogy a házban nincs még hálózat, kiépítése harmincezer forintba kerülne, s kapacitás sincs rá. A Mozgássérültek Egyesületében Tul- ner Istvánnét kérdeztük, próbáltak-e se­gíteni.- Kétezer-háromszáz hasonló ügyünk van - válaszolja -, de sajnos még tag­jaink állandó lakásába se tudunk telefont szerezni. Lovas néni nem tagunk és át­meneti lakásába kellene a készülék. Any- nyit tehettünk, hogy felajánlottuk, segí­tünk a költözködésben. Ezt nem kérte. Posta Ferenc, távközlési üzemvezető tájékoztatása szerint a Mészáros Lázár utcai épületben valóban nincs kiépített hálózat, de most, hogy három hete a VGV írásban is megrendelte a telefont, soron kívül beszerezték hozzá a szükséges ká­belt, és beszerelték a készüléket. A néni­nek mindössze kétszáz forintjába fog ke­rülni. Mikor D. Kovács Jánosnénak, a VGV építési-kezelési főmérnökének el­mondtam, hogy írni készülök Lovas Jó­zsefné kálváriájáról, azt mondta, ez való­ban újságcikket érdemel. Mármint, hogy ki mindenki próbált segíteni.- A felújítás kezdetekor igen komoly összegért kívánságai szerint átalakítot­tuk a néninek az átmeneti lakást. Kiszéle­sítettük az ajtókat, nincsenek küszöbök stb. A postával együtt próbáltunk megol­dást találni a telefon ügyében is. Mindent megtettünk, de hiába a jóakarat, ha jog­szabályok megkötik a kezünket. Az már az élet fricskája, hogy mire kompromisz- szumok árán bekerült a telefon a lakás­ba, ezt is elfoglalták a cigányok. Most újra takaríttatjuk a helyiségeket, s a hét végén költözhet Lovas néni. * Amint írásunk elején kiderült, ez azóta - múlt héten pénteken -, már megtörtént. A megnyugtató happy end helyett ide mégis kérdőjelek kívánkoznak: valóban mindenki megtette, ami tőle telt? A jog­szabályok születnek az emberekért, vagy talán fordítva van? Ha méltányosság, hu­mánum alapján mégis lehet megoldást találni, a paragrafusokhoz nem mereven ragaszkodva szerencsétlen sorsú embe­rek életén könnyíteni, miért kell a döntés­hez hosszú hónapoknak eltelniük? * Sajnos a szomorú történetnek még mindig nincs vége. Az új lakást ugyanis szombat reggelre ellepték a csontkuka­cok. A padláson ugyanis ki tudja mióta felgyülemlett galambtetemek és ürülék mázsái borították a földet, kitűnő meleg­ágyat nyújtva az apró, undorító férgek­nek. A padlás takarításáért felelős házas­pár a hét végén több tucat nejlonzsákba összegyűjtötte, s egy részét már el hord­ta. Klórmésszel a padlást felszórták, így az émelyítő szag is enyhült valamelyest. A Köjálnál megígérték, hogy hétfőn fer­tőtlenítik a alkást. Mikor elköszöntünk, nemigen tudtuk mivel vigasztalni Lovas nénit... Cser Ildikó Fotó: Bakó-Gottvald Több mint három hónapja becsomagolva Szállításra váró galambtetemek Lovas Józsefné tizenöt hétig egyedül élt e lakatlan házban

Next

/
Thumbnails
Contents