Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
4 NÉPÚJSÁG 1987. szeptember 21. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyi szabadság jár gyes után? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - írta, hogy 1982-ben került táppénzre - első kislányával volt terhes -, ekkor munkahelyén még nyolc nap szabadsága volt. A következő évben meg is született a kislánya, s otthon maradt vele gyesen. 1985-ben megszületett második gyermeke is, de csak a gyedet vette igénybe. Munkahelyén azt a tájékoztatást kapta, hogy 46 nap szabadság jár. Arra hivatkozva, hogy csak szülés évére, a gyes és a gyed éveire már nem kap szabadságot. Azt szeretné, tudni, hogy valójában hány nap szabadság jár neki, ha visszamegy dolgozni? Dr. Deák Konrád válasza:- A munkaügyi miniszternek a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) MüM. számú rendelet 41. paragrafus (3) bekezdése szerint: „A dolgozót a munka- viszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti... Egyébként a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár, pótszabadság illeti meg a többgyermekes anyákat, a radioaktív sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozókat, a vak dolgozókat stb. Olvasó levelében nem irta meg, hogy mióta áll munkaviszonyban, így munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan mennyi pótszabadság illeti meg, nem tudjuk tehát pontosan megmondani, hogy hány nap szabadságra jogosult, a gyessel kapcsolatban idézett jogszabályi rendelkezés az irányadó. Kell-e hozzájárulást fizetnie? Özv. Takács Lajosné őcsényi olvasónk írta, hogy náluk is elkezdődött a gázvezeték szerelése. Őt is fölkeresték és megkérdezték, hogy a hozzájárulást egy összegben vagy részletekben fizeti-e be, de ha nem fizeti ki, letiltják a fizetéséből. Azt kérdezte, ha nem kell neki a gáz, miért fizessen 20 ezer forintot? Letilthatják-e ezt az összeget a fizetéséből? Szalma Gáborné, Őcsény Községi Tanács elnöke válasza:- A földgázépítés szervezésével a tanácstagjainkat bíztuk meg, így olvasójuk körzetében is. A megbízott elmondása szerint annyit közöltek vele, ha igényli a földgázvezetékről a leágazást és az meg is épül, akkor az önkéntes önerős gázépítési hozzájárulást ki kell fizetni, mert ellenkező esetben mód van annak adók módjára történő behajtására is. Ebben az esetben azonban erről szó nincs, mert nem igényelte a gázvezetékről való lecsatlakozást, és az nem is épül ki, így az érdekeltségi hozzájárulást sem kell fizetnie. Valószínűleg félreértés történt a szervezési munka során, ezért javaslom, hogy a jövőben az illetékes tanácsot keresse meg problémájával. Ad-e kedvezményt a szövetkezet? Az elmúlt év novemberében hangzott el egy kijelentés - az illetékes részéről, hogy ezután nem lesz megkülönböztetett ár a nyúl felvásárlási árában, - írta levelében Boros János dombóvári olvasónk. - Nem lesz nyári, téli ár, hanem egész éven keresztül a fehér nyúl ára kilogrammonként 66, a színesé pedig 58 forint. Mi ezt nyúlleadók reális árnak tartottuk, és elfogadhatónak. Ezek után mégis ez év márciusában amikor a szerződést alá kellett írni, meglepve vettük tudomásul, hogy az ígéret nem mindig igaz. Ugyanis ez év június 1-től még bonyolultabb lett a nyúl átvételi ára, mint eddig volt, mivel havonként változik a nyúl ára egész december 31-ig 6-8 forinttal olcsóbban veszik át a nyulat kilónként, mint eddig. Kérdezem több nyúltenyésztő társam nevében, ezek után lesz-e remény arra, hogy a nyúltenyésztés föllendüljön? A dombóvári áfész felvásárlási osztályának vezetője, Kocsis József válaszolt:- A garantált, szerződéses alapárat az elmúlt évben is kifizettük és esetenként felfelé tértünk el. Ez évre, 1986. október 2-án kötöttünk húsnyúl-értékesí- tési szerződést a vaskúti Bácska Termelőszövetkezettel. A szerződés megkötése után rövid időn belül a felvásárlóhelyeken nagyméretű plakátot függesztettünk ki az ez évi felvásárlási árról és a tenyésznyúl-kihelyezési kedvezményről. A plakáton egyértelműen szerepel, hogy a dombóvári áfész 1987-ben milyen nyúlfelvásárlási árakat garantál. Az olvasó levelében említett nyári és téli árat, ami 58 forint, hol hallotta, nem tudjuk, mert ilyen nincs. A húsnyúlszer- ződéseket már januárban az első szállítások alkalmával megkötjük. A termelők is kérik a szerződést, mivel a szerződött nyúlra a tenyésztő az év végén felárat kap. A szerződés megkötésének minden évben március hónap 31. a határideje az érvényességhez. A szövetkezet a kistermelőket támogatja pénzelőleggel, kedvezményes és ingyenes tenyésznyúllal, nyúlketreccel, szerződés teljesítése esetén felárral és a szakcsoporti tagoknál év végi részesedéssel. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A nevelési-oktatási intézmények ügyintézéséről, iratkezeléséről, valamint a tanügyi nyilvántartásokról szól a művelődési miniszternek a Magyar Közlöny idei 34. számában megjelent 16/1987. (Vili. 12.) MM számú rendeleté, amelyből figyelemfelhívásként idézzük: „A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladathoz nélkülözhetetlen adminisztrációs tevékenységet köteles elvégezni.” Elrendeli a jogszabály azt is, hogy a gyermekekkel, tanulókkal, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős dolgozó köteles haladéktalanul, de legkésőbb az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben írt határidőn belül elintézni. A Minisztertanács 30/1987. (Vili. 15.) számú rendelete - megjelent a Magyar Közlöny idei 35. számában - kimondja, hogy a szabad árformába tartozó valamennyi ipari termék termelői árának és szolgáltatás díjának tervezett emelését előzetesen be kell jelenteni akkor is, ha abban az áremelés előzetes bejelentési kötelezettsége nem került előírásra. Az egészségügyről szóló törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtására korábban kiadott jogszabályt módosítja az egészségügyi miniszter 9/1987. (Vili. 19.) EüM számú rendelete, amely szerint nem kell az alkoholista, a kábítószer-élvező, illetőleg a gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, valamint az egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal (szerrel) visz- szaélő beleegyezése kórházban való elhelyezéséhez, ha az egészségügyi szerv az egészségügyi törvény alapján a gyógykezelés kórházban való foganatosítását rendelte el. Lehetőséget biztosít a jogszabály arra, hogy a kötelező gondozás alá vont személyt az alkohológiai osztály vezetője - a környezetbe való beilleszkedésének elősegítése érdekében - alkalmazkodó szabadságra bocsássa. A szabadság időtartamát az osztály vezetője határozza meg, ez az időtartam azonban két hónapnál hosszabb nem lehet. Az alkalmazkodó szabadságra bocsátott beteget a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes rendelőintézet alkoholgondozó rendelésének vezetője a körzeti orvossal együttműködve megfigyelés alatt tartja és gondozza, szükség esetén a beteget azonnal vissza lehet rendelni a kórházba. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 36. számában olvasható. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny f. évi 37. számában megjelent 31/1987. (Vili. 24.) számú rendelete, amelyből idézendőnek tartjuk, hogy: „A termelő felelős azért, hogy az általa növényvédő szerrel kezelt vagy tárolt növényi termék nem tartalmaz meghatározott mértéket meghaladó káros szermaradékot, egyéb, az emberi egészségre káros anyaggal nem szennyezett. A termelő felelős azért is, hogy általa előállított termék nem tartalmaz tiltott hormon- tartalmú vagy hormonhatású anyagot, az emberi egészségre káros egyéb kémiai, biológiai szert, szermaradékot. A termelő ezért való felelősségét nem korlátozhatja és nem zárhatja ki.” Ugyanitt olvasható a pénzügyminiszternek a szövetkezeti tagok által jegyzet részjegyekről, célrészjegyekről és egyéb vagyoni hozzájárulásról szóló, korábban kiadott jogszabályt módosító 40/1987. (Vili. 24.) PM számú rendelete, amely szerint a célrészjegy lekötési idejétől függően - a fejlesztés eredményétől függetlenül - a tagot évenként legfeljebb- 1 éven túli visszafizetés esetén ill. után 8,5%;- 3 éven túli visszafizetés után 10,5%;- 6 éven túli visszafizetés után 11,5%;- 7 éven túli visszafizetés után 12,0% részesedés illeti meg. DR. DEÁK KONRÁD Mamutrejtély Északkelet-Szibériában Magadan mellett egy mamut maradványaira bukkantak. Bár a lelet nem egyedülálló a maga nemében, tudományos körökben mégis valódi szenzációként hatott. Hogy miért? A kérdésre a magadani Észak-keleti Tudományos Intézet tudományos munkatársa, V. Rjabcsun válaszolt:- Azért, mert az állat lába teljes épségben megmaradt, mind a lágy szövetek, mint a bőr, a szőr, sőt, a köröm is. Az, hogy a szövetek ilyen jó állapotban maradtak meg, a tudományos vizsgálatok széles spektrumát teszi lehetővé. Polietilén-hulladék ismételt felhasználása Már nem veszélyes hulladék, hanem értékes alapanyag a mezőgazdaságban felhalmozódó használt polietilén-fólia és vegyszeres zsákok tömege. Ugyanis a TSZKER berettyóújfalui üzemében ezeket újból feldolgozzák. Az erre a célra vásárolt gépsorokon granulálják a polietilén-hulladékot, amelyekből az eredetivel azonos minőségű takarófólia, párnazsák és szemeteszsák készül, ismételt mezőgazdasági felhasználásra. Levélféle Dombóvár-Szőlőhegyre *ÍÍj»-oUu « Levelének, pontosabban szólva újságcikknek Is beillő írásának nagyon örültem, hiszen abból sok mindent megtudtam „a Somogy, Tolna, Baranya megye csücskében lévő”, hatszáz lelket, százhatvan családi házat számláló településről. Örültem azért is, mert soraiból egészséges szülőföld iránti szeretet cseng ki, amikor azt írja; „Nem szeretnék nagyot mondani, de talán a megyében kevés helyen lehet látni ilyen gyönyörűen kialakult és beépült tájat. A város lakossága itt vásárol telkeket, mindent megtermelnek, s ez nagy segítség a megélhetéshez". Igaza van, hiszen a kiskert már régen nem hobbi, hanem szükséges jó. Kell. Kati néném! Tetszenek a sorai, mert azt mutatják, hogy maguk is, no meg a többi szőlőhegyi ember is jól érzi magát fejlődő, egyre komfortosabbá váló szülőfalujában. Biztosan nem bánták meg, hogy néhány évvel ezelőtt Dombóvárhoz csatolták a települést, hiszen leveléből az derül ki, nincsenek árnyékban. A fejlődő város a jól gazdálkodó szekcsői téesz mellett nemcsak munkalehetőséget biztosít, de nem hagyja elsorvadni a települést sem. Ellenkezőleg. A most megépített, 2700 méter vízvezeték - úgy tudom - régi gondjukat oldotta meg, az is öröm forrása, hogy két út kivételével mindegyik szilárd burkolatú, a naponta megforduló 18-20 autóbusz pedig még közelebb hozza az amúgy is csak három kilométerre lévő várost. De közelebb hozza a városi embert is a falusihoz. Óriási dolog ez, s nem meglepő, mert Dombóvár vezetői egyébként az ésszerű, arányos fejlesztésről, a jó településpolitikáról híresek. Sajnos, akad erre ellenpélda is. (Csak magának írom, bizalmasan.) Szülőfalum, Értény, társközség. Ha egyszer Kati néném eltévedne oda, meg a székhelyközségbe, Nagykónyi- ba, akkor meggyőződhetne arról, hogyan lehet úgy „csinálni” - jobb kifejezés nem jut eszembe - településpolitikát, hogy míg a székhelyközségben a Tejutat is szilárd burkolattal akarják ellátni, addig a társközséget - minden jó adottsága ellenére - elsorvasztják. Hiányoznak a kiépített járdák, a szilárd burkolatú utak, s ami a legfontosabb, az egészséges ivóvíz, noha előbb volt mélyfuratú kút, mint a másik két településen. Mindezeken - jó indulatom ellenére - én sem tudtam segíteni. Sőt, rontottam a helyzeten. A nyáron írtam egy kis glosszát- bizonyára olvasta -, amiben kaszát ajánlottam föl szülőfalumnak, hogy az elhanyagolt közterületeket rendbe tehessék. No, a kaszáért eddig nem jelentkezett még senki, ám egy s más azért mégis történt. Valaki, vagy valakik - a falugyűlésen „megbeszéltek” ellenére - eldöntötték, hogy mégsem a Kossuth utcában, ahol egyébként a szüleim is laknak, építik ki a vízvezetéket, hanem a Bocskaiban. Aztán pedig mikor a Kossuth utcaiak keresték igazukat, elmentek az országgyűlési képviselőhöz, levelet írtak szerkesztőségünkbe, akkor az elöljáró arról beszélt, hogy nem vízhálózatbővítés lesz, hanem az útépítést folytatják. A tanácselnök szerkesztőségünkhöz írt válaszában arra hivatkozik, hogy anyagiak hiányában nem építik tovább a vízhálózatot, arról pedig, hogy melyik utcában lesz a jövőben, majd egy újabb falugyűlés dönt. Azt viszont elhallgatja, hogy ketten hogyan, miért, kinek a határozata, engedélye alapján csatlakoztathattak rá a már meglévő vízhálózatra és bővíthették azt a saját lakásukig, úgy, hogy az utcában azt más senki nem élvezi. A szervezésért pedig elmarasztalja „a tanácstag Elvtársakat”, s közli azt is, hogy a Kossuth utcabeliek nem tartanak igényt a vízre. Nos, ez így nincs egészen rendjén! Ugyanis az utca lakói akkor nem keresnék igazukat a demokráciát megfojtó, az ellenvéleményt megtorló vezetők ellenében... Most visszakanyarodnék a leveléhez, kedves néném, ugyanis nagyon szépen ír a Szőlőhegy múltjáról, a Gólyavárról, Dáróvárról és a Leányvárról, s még elevenen élnek emlékezetemben azok a legendák, amelyeket találkozásunkkor elbeszélt nekem. ígérem, egyszer a Népújság olvasóit is megismertetjük ezekkel. Persze, csak akkor, ha Kati néném is vállalja a nyilvánosságot. Igaz is, nem kell félni a nyilvánosságtól annak, akinek igaza van, és aki ilyen jól formába önti mondanivalóját, no és aki ilyen talpraesett, mint Kati néném. Ezért várom a következő levelét és kérem eredményeik, gondjaik mellett számoljon be arról is, hogy mit terveznek a kézimunkaszakkörben, milyen az őszi turistaforgalom a parkerdőben, a horgásztónál, a finom falatokkal váró Nyerges csárdánál, a panziónál és a csodálatos szőlőhegyen. Szeretettel üdvözli mindkettőjüket, jó egészséget kívánva Szekszárd, 1987. szeptember
