Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

1987. szeptember 2. ^ÉPÜJSÁG 3 ... a karaván halad? Manapság mindenki vitatkozik. Érvek és ellenérvek hangzanak el csa­ládi körben, barátok között, jó ismerősök esti társaságában épp úgy mint - mint kocsmaasztalok mellett. Sőt: az sem ritkaság, hogy munkahelyeken ala­kulnak alkalmi „vitaklubok”, s miközben a késlekedő anyagra várnak (vagy ép­pen az ügyfelet váratják, mert ilyen is előfordul), arról vitatkoznak a kollégák, vezetők és beosztottak, hogyan lesz tovább. A vita tehát - túlzás nélkül mondhatjuk - társadalmi méreteket öltött. Mi vál­tozik meg 1988-ban, mit hoz a párt kibontakozási programjának végrehajtása, mi kerül abból a kormányprogramba, hogyan foglal állást az Országgyűlés- megannyi kérdés, amelyre ki-ki a maga módján, szándékai és vérmérséklete szerint próbál válaszolni. És tovább: mit jelent az új, tervezett adórendszer, ezen belül mennyit jelent életszínvonal-százalékban az árak jelentős részét emelő forgalmi adó, s mennyit a személyi jövedelemadó? Véleménye, elképzelése mindenkinek van. Kell is hogy legyen, hiszen vala­mennyien személy szerint érdekeltek vagyunk a kibontakozási program sike­rében. Mert abban viszont mindenki egyetért, hogy valamittenni kell, ha ki aka­runk jutni a jelenlegi helyzetből. Mégis: a tervezetekből mindeddig csak egyes részletek kerültek nyilvános­ságra - főleg a személyi jövedelemadóról - s azok a részletek is egyre-másra változnak. A pénzügyminiszter helyettese azt is elmondta, hogy miért: számos észrevétel, javaslat érkezett a minisztériumhoz, és személy szerint azokhoz, akik az új adórendszerrel hivatalból foglalkoznak. Az észrevételek egy részét megalapozottnak tartották, s azokat figyelembe véve változtattak meg egyes részleteket a tervezetben. Elsősorban arról, hogy kik és miért kaphatnak (vagy éppen: nem kaphatnak) bizonyos mértékű kedvezményeket az adóból. Ha erről az oldaláról nézzük: társadalmi vita folyik. Ám az igazi társadalmi vi­ta azt jelenti, hogy különböző és minél nyilvánosabb fórumokon tárgyalják meg az ország egész lakosságát érintő kérdéseket. Ez pedig - noha ígéret van rá - még késik. Tárgyalták már a kibontakozási programot - vagy annak egyik-másik részletét - rangos testületek, vezető szervek. Állást is foglaltak, hallatták szavukat, a sokéves gyakorlattól eltérve - bírálóan is. Csakhogy a közéleti demokrácia mifelénk még gyermekcipőben jár. Sokat beszélünk ugyan róla, de a gyakorlatban jóval kevesebb történik. Pedig most itt van az alkalom és lehetőség a közéleti demokrácia gyakorlására! Ha azok a beszélgetések, amelyek most családi, baráti, munkatársi körökben zajlanak- megkapnák az őket megillető nyilvánosságot, bizonyára sokan és jót tudná­nak mondani. Olyat is, amit akár országosan érdemes lenne megszívlelni. Sőt: belevenni a készülő tervezetekbe. Ma még sok bölcs észrevétel, megannyi közérdekű ja­vaslat marad megörökítés nélkül, s mint ilyen, pusztába kiáltott szó lesz csupán belőle. Meg aztán: volt olyan minisztériumi tisztviselő, aki milliók füle hallatára jelen­tette ki a televízióban: „Az adó nem népszavazás kérdése!” Éppen ezzel győ­zött meg sokakat, akik nézték-hallgatták, hogy - ha nem is népszavazás, de országos, nyilvános vita kell ahhoz, hogy a jövőnkről a legjobban, a legkö- zérdekűbben döntsenek majd „a dolgozó nép okos gyülekezetében", azaz az Országgyűlésen, az ország egész lakossága által választott képviselők. Nagy különbség van a társadalmi méretekben zajló, de egyenként szűk körű viták, és a társadalmi vita között. Az első: személyes és olykor túlzó vélemé­nyek kicserélése, eleve annak tudatában, hogy ...a karaván halad”. Az utóbbi p edig megfontolt, felelős álláspontok találkozása - ha úgy adódik: ütközése - annak érdekében, hogy közös erővel, az egész dolgozó nép összefogásával, teherbíróképességének józan mérlegelésével igyekezzünk kijutni a hullám­völgyből. Márpedig ez a cél! Gyönge ellenérv az - amit egy a fától az erdőt nem látó pénzügyi tisztviselőtől hallottunk hogy adót fizetni senki sem szeret. Igaz ez, s így is volt, amióta modern államok léteznek s azok adót szednek. Ám legalább ugyanennyire igaz az is, hogy a mostanáig történtek nyílt feltárásával, a célok világos kitűzésével, a „mit miért” őszinte megmagyarázásával minden józan embert meg lehet győzni - még a jövőbeni közteherviselés fontosságáról is. Mi több: még arról is, hogy - természetesen csak átmenetileg - az életszínvonal­nak is csökkennie kell. Eleve feltételezhető, hogy az adófizető állampolgár felnőtt ember. Felnőttel pedig felnőtt módon kell beszélni. Éppen ideje, hogy a közéleti demokrácia ki­nője azt a bizonyos „gyerekcipőt”, s felnövekedvén adja meg felnőtt tagjainak a felnőttként mondott vélemény jogát-lehetőségét. Vagy inkább: csak a lehető­ségét. Hiszen az írott jog megvan hozzá. Lehet, hogy a kibontakozási program mindezek próbája lenne csu­pán, hiszen mindeddig kevés alkalom volt a vélemények nyilvános ütközteté­sére. De mindenképpen jó alkalom. Hiszen előbbre lépnünk nemcsak gazda­ságilag kell. Politikailag is, a szocialista demokrácia irányába. Az pedig meg­követeli a viták nyíltságát és nyilvánosságát. VÁR KON Yl ENDRE Üveghomok Fehérvárcsurgóról Az Országos Érc- és Ásványbányák fehérvárcsurgói üveghomokbányájából ebben az évben 480 ezer tonna üveggyártásra alkalmas homokot szállítanak a megrendelőknek. Az éves tervükből 20 ezer tonna flótáit homokot osztrák és ju­goszláv piacokon értékesítenek. Egy lépcsőfok Első ellenőr a belső ellenőr? ....a piaci mechanizmusok önkontrollt jel entő automatizmusait a nem piaci gazdaságban csak nagy létszámú bü­rokratahaddal lehet helyettesíteni, majd az ellenőrök ellenőreinek az ellenőrzé­sét is megoldani”. (Petschnig Mária: A pénz értékcsökkenése a szocializmus­ban KJK Bp. 1983). O Vezetői munkafolyamatba épített és függetlenített belső ellenőri tevékenysé­get egyaránt magába foglaló belső elle­nőrzés, törvényességi felügyeleti ellen­őrzés, szövetségek revizori irodájának ellenőrzése, Népi Ellenőrzési Bizottság munkája, PM-revízió - gyakorló vállalat- vezetők pontosan tudják, hogy a sort folytathatnánk intézmények és jogcímek sokaságával, akik és amiért egy gazdál­kodó szervezetet ellenőriznek. A felsorol­tak közül a függetlenített belső ellenőr(- zés)t ragadtam ki meglehetősen önké­nyesen, hogy feladatait, munkájának eredményességét, erkölcsi megbecsü­lését közelebbről érzékelhessük. © Az egyes ellenőrzési formák és felada­tok egymástól viszonylag elhatároltak, ugyanakkor van a többivel átfedésben lévő területük is (ami a különböző ellen­őrzésfajták kontrollját lehetővé teszi). Eb­be a lépcsőzetbe a 70-es évek végén született jogszabály építette be kötelező jelleggel a függetlenített belső ellenőri te­vékenységet. Ma már lényegében min­den nagyobb gazdálkodó egységnél működik belső ellenőrzési szervezet - csoport vagy osztály a kisebbeknél pedig egy belső ellenőr. Átmeneti idő­szakoktól - például nyugdíjazás után - eltekintve betöltötték a belső ellenőri stá­tusok, ha néhol - egyre kevésbé - kap­csolt munkakörben is. A kedvező statisztika mögé pillanatva mit láthatunk?- Vannak helyek, ahol a belső ellenőr megfelelő felkészültségű, de ez nem álta­lános. A többség mérlegképes könyvelő, ami nem elég minden terület - számvitel, közgazdaságtan, pénzügy, vagyonvéde­lem, stb. - megfelelő vizsgálatához. Fel­sőfokú végzettségű belső ellenőr kevés van, ők gyakran éppen hogy kikerültek az iskolapadból, a szükséges gyakorla­tuk hiányzik. Sokszor diploma ide vagy oda, nem sikerül tekintélyt szerezniük az esetleg évtizedek óta „főkönyvelő” fő­könyvelővel szemben. Aki mégis alkalmasnak bizonyul? Az gyakran ugródeszkának tekinti a nem túl magas presztízsű beosztást. Nincs könnyű helyzetben a belső el­lenőr, hiszen saját kollégái munkáját kell felülvizsgálni, esetleg bírálni. A pártatlan­ságot hivatott elősegíteni az, hogy az első számú vezetőnek van - legalábbis sza­bály szerint - alárendelve. Nagyon sok múlik tehát az első számú vezetőn abban, hogy milyen feladatai vannak a belső ellenőrnek, a vizsgálatok elvégzéséhez milyen információkat kap, a megállapítások mennyire hasznosul­nak. Gondok, pótolnivalók vannak mind a belső ellenőrök összetételében, mind az általuk végzett munka hatékonyságában, bár hosszabb időt tekintve látható a fejlő­dés. Vannak pozitív példák is... 0 Egy ilyenért nem is kellett messze mennem. A kereskedelem - hálózati egységei­vel, áruk ki- és beszállításával - olyan te­rület, ahol fokozott a kisértés a társadal­mi tulajdon megrövidítésére, ahol a belső ellenőrzésnek nagy szerepe lehet. Hang­súlyozom, hogy lehet, abban az esetben, ha a vezető minden segítséget megadva megfelelő igényt támaszt a belső ellenőr munkájával szemben, a beláő ellenőr pedig olyan szakmai felkészültséggel, emberi kvalitásokkal bír, hogy képes ezeknek az elvárásoknak megfelelni. Kláb József, a Tolna Megyei Zöldért Vállalat igazgatója szerint a belső elle­nőrzés a vezetés szerves része kell, hogy legyen. Úgy mondta: náluk a belső ellenőr minden tanácskozáson, vezetői megbe­szélésen részt vesz, így jut hozzá a mun­kához elengedhetetlen információkhoz.- Az ellenőrzés hatékonyságának fok­mérője, hogy a vizsgálatok megállapítá­sai hasznosíthatók-e, megvalósul-e realizálásuk, segíti-e a jobb működést?- A jelentősebb vizsgálatok eredmé­nyének, a komolyabb hiányosságok fel­tárásának legalábbis van gyakorlati haszna. A témavizsgálatok után utóvizsgálatot tartunk, ahol az utasítások végrehajtását ellenőrizzük.- Nem tekinti-e fölösleges bürokráciá­nak az ellenőrzések számtalan lépcsőfo­ka között a belső ellenőrzést?- A kétévenként sorra kerülő pénzügyi illetve Szövosz-revíziónak egész más a rendeltetése, előbbi elsősorban az állami költségvetéssel szembeni kötelezettsé­gek teljesítését, utóbbi az eszközökkel, személyi állománnyal való gazdálkodást vizsgálja. Részletkérdésekbe a vezetői és a munkakörbe épített ellenőrzés me­het csak bele, de időhiány miatt ez sem terjedhet ki mindenre, azaz feltétlenül szükség van függetlenített belső ellenőr­re. o A Zöldért belső ellenőre éppen a dom­bóvári kirendeltség teljes átszervezésén dolgozik. Mondhatnám, rögtön látom, hogy a másutt gyakran hiányolt feladatra, a szervezeti egységek munkájának vizs­gálatára, a belső tartalékok feltárására itt van példa. Éber Imre már megjelenésével is tekin­télyt parancsol. Több, mint másfél évtize­des igazságügyi könyvszakértői múltja sem mindenkinek van a megyében, sőt az ehhez elengedhetetlen okleveles könyvvizsgálói képesítése sem... Egyéb szakmai és politikai képesítéseit perce­kig sorolja, de hangsúlyozza: az iskolai végzettség nem minden. A többnyire nagy tapasztalattal rendelkező számviteli szakembernek csak gyakorlott, a mód­szertani útmutatókat, segédleteket, jog­szabályi címjegyzéket - de mindenek­előtt a számlakeretet - ismerő, a gyorsan változó szabályozóban is naprakész bel­ső ellenőr lehet partnere. Ilyenből pedig kevés van, mondhatnám: Éber Imre hiánycikk. A kereskedelem különösen veszélyez­tetett a vagyonvédelem szempontjából. A Zöldértnél többször épp az ő munkája eredményeként nagy visszaéléseket si­került leleplezni. Beszélgetésünk alatt vissza-visszatért egy gondolathoz: a té­vedést, a hibázást a bűnözéstől megkü­lönböztetni alapvető fontosságú. Sokak számára számviteli területen dolgozni a legkevésbé sem költői, beszélgetőpart­neremnek mégis van ars poeticája: „Ne lásson az ember bűnöst abban is, aki nem az”. 0 Első ellenőr a belső ellenőr? Bizonyos szempontból igen, hiszen legközvetle­nebbül találkozik a vizsgálandó terüle­tekkel. Az, hogy az ellenőrök között első legyen - legfeljebb néhány helyen való­sult meg. ROSTÁS ILONA Fotó: SÖRÖS MIHÁLY Hatályba lépett a módosított egészségügyi törvény Ma hatályba lépett az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosítása. A törvényerejű rendelet a Magyar Köz­löny 21., a hozzá kapcsolódó végrehajtá­si rendeletek pedig e közlöny 36. számá­ban jelentek meg. Az új jogi szabályozásban kifejezésre jut, hogy az egészség megőrzése össz­társadalmi feladat is. A törvénymódosítás rendezi az orvostudomány fejlődése ér­dekében emberen is végezhető orvos­biológiai kutatások esetén az állampol­gárokat érintő garanciákat, a kutatás jogi és etikai feltételeit. Orvosbiológiai beavat­kozás csak önként vállalkozó beteg és egészséges személyeken végezhető. A beavatkozáshoz a vizsgálatba bevont-sze­mély előzetes, írásbeli hozzájárulása szük­séges. Tartalmaznak az új jogszabályok a ha­lottból gyógyító céllal kivett szerv, szövet felhasználásával összefüggő rendelkezé­seket is, kiemelve a kegyeleti jogok vé­delmét. A törvény alapján külön jogsza­bály biztosítja azt is, hogy az állampolgá­rok életükben tiltakozhassanak szerv, szö­vet kivétele ellen. A törvényerejű rendelet szabályozza a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatá­sú anyagok és készítmények forgalomba hozatalának kérdéseit: az eddigiektől el­térően nem az Egészségügyi Miniszté­rium, hanem az Országos Gyógyszeré­szeti Intézet dönt egy-egy ilyen anyag bevezethetőségéről. Meghatározzák a jogszabályok az al­koholisták és más szenvedélybetegek gyógykezelésének feltételeit. A módosí­tás lehetővé teszi, hogy a függőséget oko­zó anyaggal (szerrel) visszaélők kötelező gyógykezelését is - a kábítószerélvezők­höz hasonlóan - elrendeljék. Az egészség- ügyi miniszter rendeletet hozott a művi meddővé-tételről is. Szeptember elsejétől - az érdekeltek írásbeli kérelmére - csa­ládtervezési célból, illetőleg egészségi in­dokból nőkön és férfiakon egyaránt végez­hetnek ilyen műtéteket. Családtervezési célból akkor, ha a ké­relmező betöltötte 40. életévét, vagy elmúlt 35 éves és 3, illetve elmúlt 30 éves és 4 vér szerinti élő gyermeke van. A tvr. a korábbi­nál egyértelműbben tiltja az állami egész­ségügyi szolgálat keretében nyújtott ellátá­sért és szolgáltatásért anyagi vagy más előny kérését, illetve azt, hogy az ellátást milyen feltételhez kössék. Nagy tekintélyű és nagy tudású belső ellenőrökre lenne szükség - mondja Éber Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents