Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

2 Képújság 1987. szeptember 1. Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások És kialudtak a lámpák így kezdődött: német csapatok lerombolják a lengyel határsorompót. 1939. szeptember 1. Lubomír Strougal látogatásáról közös közleményt adtak ki, amely többek között rámutat: a gazdasági együttműködés el­mélyítése megköveteli a termelési és a tu­dományos-műszaki együttműködés kor­szerű formáinak bevezetését célzó erőfe­szítések fokozását, az árucsereforgalom kiegyensúlyozottságának biztosítását és szerkezetének további javítását. A kormányfők egyetértettek abban, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a közös vállalatok létrehozására, a termelési és tudmányos szervezetek közvetlen kap­csolatainak elősegítésére. Szükségesnek tartják, hogy meggyorsuljanak a meglévő termelési-együttműködési megállapodá­sok meghosszabbításáról folyó tárgyalá­sok, konkrét intézkedések történjenek a szakosítás és kooperáció elmélyítésére, mindenekelőtt a személygépkocsi-gyár­tásban, az elektrotechnikában, a vegyipar­BUDAPEST - Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moamer Kadhafit, a líbiai forradalom ve­zetőjét a Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija nemzeti ünnepe, a szeptemberi forradalom 18. évfordulója alkalmából. *- Hétfőn Budapesten, az újpesti Ady Endre Művelődési és Munkástovább­képző Központban tartott nagygyűléssel megkezdődött a több hónapig tartó or­szágos szolidaritási akciósorozat. Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Duschek Lajosné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke mondott beszé­- Aczél Györgynek az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézete főigazgató­jának tiszteletére 70. születésnapja al­kalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága hétfőn ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bi­zottság és a Titkárság tagjai, valamint Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár János, az MSZMP főtit­kára köszöntötte Aczél Györgyöt. MANILA - A Fülöp-szigeteki puccsis­ták ideiglenes katonai kormányt akartak fölállítani - derült ki a sajtóhoz hétfőn el­juttatott kiáltványukból. Azzal indokolták a puccsot, hogy a „korrupt” kormányzat ellenséges a hadsereg iránt, „megalku­vó” a baloldali és muzulmán gerillákkal szemben, s ráadásul a „kommunisták magas tisztségeket töltenek be benne”. ANKARA - Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter megtekintette az izmiri nemzetközi vásárt, amelyet a török kor­ban, valamint más, tudományigényes ága­zatokban, az atomerőművi berendezések gyártásában, a mikroelektronikában, a számítástechnikában, a robottechnikában és a biotechnológiában. Megállapították, hogy a bős(gabcikovo)- nagymarosi vízlépcsőrendszer építése a közös építési ütemterv szerint folyik és a két ország szakemberei folyamatosan biztosít­ják a környezetvédelmi követelmények op­timális kielégítését. Megállapodtak az épít­kezés meggyorsításában. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzeti­ségi politika következetes megvalósítása hozzájárul a két szocialista ország gyü­mölcsöző kapcsolatainak, népeik barát­ságának további erősítéséhez. Megálla­pították, hogy mindkét fél nagy gondot fordít a nemzetiségek egyenjogúságá­nak érvényesülésére, kulturális és társa­dalmi fejlődésére. mány meghívására keresett fel. Találkozott Turgut Özál török miniszterelnökkel és tár­gyalásokat folytatott kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, valamint idegenforgalmi kapcsolataink továbbfejlesztésének lehe­tőségeiről Kaya Érdem miniszterelnök-he­lyettessel, Cahit Arai ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint Izmir kormányzójával és a Török Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökével. HOUSTON - Sikerrel próbálták ki a földön az amerikai űrrepülőgépek indítá­sához használt szilárd hajtóanyagú se­gédrakéta első módosított példányát. A szakértők még legalább további három földi próbának akarják alávetni a kísérleti példányokat, mielőtt engedélyeznék, hogy ismét hasznosítsák azokat az űrre­pülőgépeknél. Mint emlékezetes, a Chal­lenger űrrepülőgép katasztrófáját egy hasonló rakéta műszaki hibája okozta. WASHINGTON - Két amerikai elnök­jelölt egyaránt támogatásáról biztosította a közepes és a rövid hatótávolságú rakéták teljes felszámolásáról megkötendő szov­jet-amerikai megállapodást. Robert Dole, a republikánusok szenátusi vezetője és Al­bert Gore demokrata szenátor a CBS tele­víziónak adott nyilatkozatában azt húzta alá, hogy az ilyen szerződés megfelel az Egyesült Államok érdekeinek. BALATONSZÉPLAK - Az Agrárköz­gazdászok Európai Szövetségének hétfőn hazánkban összeült az V. kongresszusa. A balatonszéplaki Ezüstpart üdülőben meg­nyitott tanácskozáson több mint 500 sza­kember vesz részt. Földrészünk országain kívül több amerikai, afrikai és ázsiai ország, továbbá Ausztrália is képviselteti magát. A kongresszuson részt vett és beszédet mondott Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Megállapították, hogy az európai bizton­ság megszilárdításához hozzájárulna azoknak a javaslatoknak a megvalósítása, amelyeket a CSSZSZK és az NDK tett atomfegyvermentes folyosó, valamint ve- gyifegyvermentes övezet létrehozására a VSZ és a NATO határán, illetve Közép-Eu- rópában. Grósz Károly és Lubomír Strougal talál­kozója szívélyes, nyílt elvtársi légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. A miniszterelnökök kifejezték meggyőződé­süket, hogy tárgyalásaik hozzájárulnak a magyar-csehszlovák együttműködés el­mélyítéséhez, a két testvéri szocialista or­szág barátságának további erősítéséhez. Lubomír Strougal, a CSSZSZK kormá­nyának elnöke csehszlovákiai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, az MNK Miniszter- tanácsának elnökét, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Avatás helyett - szerződésbontás Felbontotta a Kereskedelmi Rekonstruk­ciós és Szolgáltató Közös Vállalattal - a KERSZOVÁ-val - kötött vállalkozói szerző­dését a Pannónia Kereskedelmi Vállalat. Az együttesen 2800 négyzetméter alapterüle­tű balatonalmádi autós bevásárlóközpont beruházói munkálataira vonatkozó szerző­dés felbontására vonatkozó jegyzőkönyvet hétfőn Veszprémben, igazságügyi szakér­tő jelenlétében írták alá. A szerződésbontás napja egyébként - véletlenszerűen - egybeesik a beruházás első szakaszának befejezési határidejével. Erre a napra kellett volna elkészülnie az új balatonalmádi iparcikk áruháznak. Az épület falai ugyan állnak, de még hátra van a tetőszigetelés és a szociális létesítmé­nyek építése is. A megbízónak azonban nem ez volt az egyetlen kifogása. Nem talál­ta megfelelőnek a KERSZOVA alvállalko­zókkal kötött szerződéseit, s ugyanakkor riasztóan hatott az, hogy az alvállalkozók jelzése szerint a Kereskedelmi Rekonst­rukciós és Szolgáltató Közös Vállalat elma­radásban van a fizetésükkel: máris mintegy 5 millió forinttal tartozik nekik. A szerződésbontással remélhetőleg vé­gétért az a huzavona, amely a Balaton egyik jelentős, a Belkereskedelmi Miniszté­rium támogatásával megkezdett kereske­delmi beruházását kíséri. A megvalósításá­ra alakult gazdasági társaság és annak gesztora - a Pannonker - már korábban is bejelentette szerződésbontási szándékát, mivel az egyik vállalkozó - az egyébként ki­fogástalan munkát végző dombóvári vas­ipari szövetkezet - panaszt tett, hogy a be­ruházó nem kötötte meg velük a megfelelő tartalmú szerződést. Ilyen körülmények kö­zött a munkát nem tudja folytatni. Ezt a hibát később korrigálták, de mint kiderült, a többi vállalkozó is hasonló helyzetbe került. A Pannonker ezt követően döntött véglege­sen a szerződésbontás mellett. A beruhá­zás kivitelezésének folytatására a Veszp­rém Megyei Beruházási Vállalatot kérte fel. (MTI) London, Párizs, Berlin sötétbe borult ezen a napon. A lengyel határokat ötven­egy német hadosztály lépte át, majd be­futott Hitlerékhez az angol-francia had­üzenet. Ezzel - csaknem félévszázada, 1939. szeptember elsején - megkezdő­dött a második világháború. A lengyel ál­lam összeomlásával a szovjet csapatok is elfoglalták a mai nyugat-belorusz és nyugat-ukrán területeiket. A nácikkal va­ló Összetűzés nélkül megtehették ezt: egy héttel azelőtt írták alá a Németország és a Szovjetunió közötti szerződést. Bár ez a megállapodás időleges nyugalmat, kétéves további felkészülési időt adott Moszkvának - kényszerű lépés volt. A Szovjetunió csak a nyugati hatalmakkal, Angliával és Franciaországgal akart tár­gyalni: antifasiszta, Hitler-ellenes front létrehozásán fáradozott, de Párizs és London akkor még nem mutatott erre hajlandóságot. így - elkerülendő a csap­dát, nehogy egyedül maradjon és magá­nyosan keveredjen bele a Németország elleni háborúba - aláírta azt a szovjet­német meg nem támadási szerződést, amelyről mindkét fél tudta; időleges. S amikor a nyugati hatalmak, a polgári demokráciák előtt világos lett, hogy a kö­zös fő ellenség a nácizmus, létrejött - 1941-ben - az igazi szerződés, a szov- jet-amerikai-brit antifasiszta koalíciós megegyezés. És legyőzték Hitlert. Csaknem öt évtized múltán égnek, szép fényesen a lámpák Párizsban is, Londonban is, Berlinben is, Moszkvában is. Valamennyi európai városban. Mi több, új energiaforrás táplálja őket: az atom. Aligha lehet ennél különb jelképet választani haszon és veszély, az ember választási lehetőségének bemutatására. Minden történelmi visszaemlékezés annyit ér, amennyi tanulságot a mának nyújt. Nem szabad erőltetett párhuzamo­kat keresni, egészen más világban élünk most, mint akkor, de van egy gondolat, amely éppen e régi lapok forgatásakor ötlik eszünkbe, s az akkori nyugati hatal­mak akarom-nem akarom húzódozásá- val függ össze. Emlékezzünk: egészen a katasztrófa bekövetkeztéig, sőt még egy ideig azután sem tudták rászánni magukat arra, hogy komolyan tárgyalja­nak a Szovjetunióval. De vajon milyen mértékben és egyáltalán hasonlít-e az az állapot a maihoz? Hiszen ma élénk tár­gyalások folynak, mi több, remény van a történelem első tényleges leszerelési megállapodásának az aláírására. Ez mind igaz. Nyilvánvaló azonban, hogy a mai nyu­gati hatalmak (különböző irányító erőik) még mindig nem döntötték el: őszintén, hosszú távon és barátian együtt kíván- nak-e működni, bizalmat építeni a kom­munisták vezette országokkal, vagy sem. Akkor is volt veszély, ma is van. Akkori­ban - tehát a négy évtizeddel ezelőtti idő­szakban - tizenkettő után egy perccel jött létre a fenntartások nélküli és tartós antifasiszta együttműködés - most még tizenkettő előtt vagyunk. De a Damoklész kardja itt lebeg a fejünk fölött: nincs náci hatalom, de van atomháborús fenyege­tés, fegyverkezés, olyan bizalmatlanság, amely a másik félben ellenséget, rémké­pet lát, (vagy rajzol), és az emberiség ér­dekeivel szöges ellentétben fenntartja sündisznóállásait. Megakadályozza, hogy a tényleges feladatoknak szentel­jünk minden erőt: a jólét megteremtésé­nek, környezetünk védelmének, az em­beriség egészséges fennmaradásának. Ha így tekintjük a helyzetet, akkor 1939. szeptember 1 -je és 1987. szep­tember 1 -je összehasonlítása már egyál­talán nem látszik erőltetettnek: mindig idejében kell szövetkezni! Akkoriban, te­hát azokban az időkben, amelyekre most emlékezünk, már csak valami ellen lehe­tett összefogni: a nekilendült fasiszta gőzhengerrel szemben. Ma szerencsére egy másik szótag: az „ért” érvényes: a békéért, a leszerelésért, a gazdasági és az emberi együttműködésért, az életre alkalmas környezet megteremtéséért. És ebben a mai szövetségben részt vehet mindenki - függetlenül attól, melyik olda­lon álltak elődei öt évtizeddel ezelőtt. Ér­demes tehát emlékezni, ezért nyilvánítot­ta a Béke-világtanács szeptember else­jét a békéért a fegyverkezési hajsza ellen folyó általános harc napjának. A lámpák égnek Európa fővárosaiban. Az államférfiak sokkal tudatosabban szemlélik a helyzetet, legtöbbjük világo­sabban lát, mint elődeik 1939-ben. Ez re­ményt ad arra, hogy e nap következő év­fordulóin még biztatóbb sorokat írhatunk le, mint most. TATÁR IMRE PANORÁMA Mától életbe lép az új földtörvény A több éves előkészítő munka után és a társadalmi vitákon el­hangzottak figyelembevételével - az Országgyűlés törvényal­kotó munkája nyomán - szeptember 1 -jén életbe lép az új föld­törvény. Bevezetése egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi a földre vonatkozó szabályozást, ideértve az ingatlanok tulajdon- szerzését is. A törvény jelentőségéről Fenyő György, MÉM-főosztályveze- tő Jászonyi Ferencnek, az MTI munkatársának elmondotta: a törvény tovább erősíti a földtulajdon és a földhasználat egysé­gét, továbbá bővíti a gazdálkodó szervezetek rendelkezési jogát a termőföld felett. Elősegíti egyebek között a termőföld védelmét és hatékony hasznosítását. A föld nemzeti kincs - ezt hangsú­lyozza a törvény szelleme, betűje - s a mezőgazdaság semmi mással nem pótolható legfontosabb termelőeszköze; ezért a termelésből való kivonása esetén térítést, úgynevezett földvé­delmi járulékot kell majd fizetni. Ez is ösztönzi a területet fel­használókat arra, hogy minél kisebb és lehetőleg gyengébb mi­nőségű földet vegyenek igénybe más célra. A földvédelmi járu­lék és a földdel nem a törvény előírásainak megfelelően gazdálkodókra kirótt bírság összege a Földvédelmi Alapba ke­rül. Ebből támogatják például azokat a nagyüzemeket, amelyek ismét művelésbe akarnak vonni korábban más célra fölhasznált területeket. A törvény a földeket - a korábbitól eltérően - rendeltetéssze­rűen csoportosítja. Ez jobban összhangban van a földvédelmi, földhasználati és az ingatlanforgalmi szabályokkal. Továbbra is fönnmarad viszont a külterületi, a belterületi, illetve a zártkerti meghatározás. Az állami és a szövetkezeti földtulajdonra azo­nos szabályozás vonatkozik, így a két tulajdonforma között sza­badabbá válik a földcsere és a földtulajdon átruházása. Ez ösz- szefüggésben van az önálló vállalati gazdálkodás elvével is; ne­vezetesen azzal, hogy a vállalati és a szövetkezeti szektor közötti földátadást, -cserét az arra jogosult testületek határoz­zák meg, hatósági jóváhagyás nélkül. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével össz­hangban az állami földek kezelőit az eddiginél nagyobb lehető­ségekkel ruházza fel a törvény. A kezelői jognak a tulajdoni jog­hoz való közelítése bővíti az állami vállalatok döntési hatáskörét. A termelési biztonság növelése érdekében - amint a jogszabály kimondja - a kezelői jog megvonása esetén a föld kezelőjét méltányos kártalanítás illeti meg. Erre korábban nem volt lehe­tőség. A szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységét a törvény azzal is teljesebbé teszi, hogy lehetővé válik a mezőgaz­dasági téeszek számára a használatukban lévő állami földek úgynevezett megváltása. Ez a lehetőség fennáll a tanácsi kezelésben levő állami földek szövetkezeti tulajdonba adásánál is, térítés ellenében. A törvény ezentúl nem teszi lehetővé telkek tartós használat­ba vételét. Akik eddig építési telket kaptak tartós használatba és a telket beépítették, a korábban kifizetett használatbavételi díj ellenében a telket tulajdonba kapják, további illetékfizetési kö­telezettség nélkül. Fontos része a törvénynek: az illetményföld használatát to­vábbra is fönntartja azzal, hogy az ebben részesíthetők körét a munkahelyi kollektívák határozhatják meg. Az illetményföld nagyságának felső határát 6 ezer négyzetméterben szabályoz­za. A háztáji földek tekintetében a törvény életbe lépése nem hoz változást. Ami a magánszemélyek ingatlan- és földtulajdonszerzését illeti: változás lesz, hogy a földtulajdonszerzés családi alapon - hasonlóan a telkekhez és a lakásokhoz - történik. Családnak számítanak a házastársak és a 14 év alatti gyermekeik. A szabá­lyozás ezzel azt kívánta elérni, hogy bővülhessen az ingatlan- és földtulajdonnal rendelkezők köre. Emellett a művelési ág ki­alakításában a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél na­gyobb önállóságot kapnak, a hatósági beavatkozás lehetősége erősen szűkül. Ezzel azonban növekszik felelősségük is - mon­dotta befejezésül a főosztályvezető. Mai kommentárunk Arany-igazság Nem kell profi közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megiövendöljük: a Johannes­burgból keletkezett hétvégi hír befolyásolja majd a világpiac aranyárait. Vasárnap - hangzik a jelentés - véget ért a Dél-afrikai Köztársaság történetének leghosszabb (pontosan háromhetes), és messze a legnagyobb (háromszázharmincezer em­bert érintő) tömegsztrájkja. Az első mérleg megvonása szerint „bejött a papírforma ". Egyik fél sem beszélhet kudarcról vagy diadalról, és inkább a kompromisszum a megfelelő kifejezés arra, ami végül is történt. ■ Mit követelt a NUM, a bányászok szakszervezete, és mi valósult meg ebből? Har­mincszázalékos fizetésemelést hangoztatott a három héttel ezelőtti vasárnapon kelt hivatalos (vagyis á szakszervezet által elfogadott) munkabeszüntetési felhívás, valamint még két határozott óhajt: a munkafeltételek „radikális" megjavítását, és a korábbinál „sokkal nagyobb” kártérítést a munkahelyi balesetek áldozatainak, illet­ve családtagjaiknak. Ezek a feltételek első pillantásra a világ bármely részén elképzelhetők lennének - de valóban csak első pillantásra. Mert a harmincszázalékos emelési követelés egyszerűen soknak, méghozzá irracionálisán soknak tűnik azoknak, akik nem tud­ják, hogy egy iszonyatosan nehéz munkát végző, három műszakban dolgozó dél­afrikai fekete arany- vagy szénbányász éppen a harmadát kapja a hasonló munkát végző fehér osztályos társa fizetésének Ami a második pontot, a munkakörülmények javítását illeti, egy nemzetközi sta­tisztika szerint tavaly mintegy nyolcszáz(l) bányász vesztette életét Dél-Afrikában, és nagy bajok voltak a kártérítésekkel is. A mostani megállapodás lényege: tizenhét-huszonhárom százalékos béreme­lés, a biztonsági követelmények megvizsgálása és a munkahelyi balesetek áldoza­tai ezentúl három évi fizetésüknek megfelelő összeget hagyhatnak családjukra. Ramaphosa, a NUM főtitkára nem alaptalanul elégedett; nem kevés, amit apart­heid-közegben elért. Ráadásul ez nemcsak gazdasági, hanem politikai siker is. Az export nyolcvan, és a devizabevétel ötven százaléka az aranybányászatból származik és a sztrájkolók zöme ebben az ágazatban dolgozik. Ilyen körülmények között többszörösen igaz, hogy ez a monstre-sztrájk egyszer­re volt gazdasági és politikai erőpróba - méghozzá olyan, amelyben a fekete több­ség ismét ízelítőt adott erejéből. HARMAT ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents