Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

1987. augusztus 13. 2 ^NÉPÚJSÁG PANORÁMA Megerősödött Reagan helyzete? A kongresszusi vizsgálat washingtoni tanulságai Saját helyzete megerősítésére, kon­zervatív politikai programja elfogadtatá­sára akarja kihasználni az iráni-kontra botrány kongresszusi vizsgálatának be­fejeztél Reagan elnök. Az elnök szerda esti (magyar idő szerint ma hajnali) be­szédében elsősorban a kongresszusi vizsgálat tanulságait akarja összegezni, az előzetes értesülések szerint valame­lyest önkritikával, de főként annak aláhú­zásával, hogy a vizsgálat nem bizonyítot­ta be személyes felelősségét a súlyos politikai botrányban. Reagan várhatóan ki akarja használni azt, hogy a meghallgatások záró szaka­szában az ügy központi szereplője, Oli­ver North alezredes tanúvallomása nyo­mán a szélsőségesen konzervatív erők valóságos szimpátia-tüntetést szervez­tek Reagan és Nicaragua-ellenes politi­kája mellett. A jobboldali beállítottságú The Was­hington Times szerdai elemzése szerint Reagan elnöksége hátralévő, nem egé­szen másfél éves időszakában két fonto­sabb külpolitikai és ugyancsak két bel­politikai célra akarja összpontosítani te­A szovjet külügyminisztérium mély ag­godalmának adott hangot amiatt, hogy a n’djamenai kormány semmibe veszi az Afrikai Egységszervezetnek az erőszak­tól való tartózkodásra intő felhívását és elutasította a tekintélyes szervezet fel­ajánlott jószolgálatait. A külügyminisztérium helyzetelemzé­se rámutatott arra, hogy bármi motiválja is a folytatódó összecsapásokat, nem szolgálják sem a líbiai és a csádi, sem pedig általában az afrikai népek érdekeit, veszélyeztetik az adott térség és az egész földrész biztonságát. Világos, hogy a haladó, független politikát folytató tripoli kormányzat elleni újabb destabili- zálási törekvésről van szó: azt, amit tavaly nem tudtak elérni északról, most délről, másokat felhasználva próbálnak megva­lósítani bizonyos erők. Szovjet megítélés vékenységét. A külpolitikai célok között a legidőszerűbbnek a Fehér Ház a nicara- guai ellenforradalmárok további segé­lyezésének kierőszakolását tekinti, lehe­tőleg lejáratva az érintett közép- és latin­amerikai országok által most kidolgozott rendezési tervet. A másik külpolitikai cél a szovjet-amerikai leszerelési megálla­podások előkészítése lehet a következő hetekben - de az amerikai álláspont még mindig nem egyértelmű az olyan kulcs­kérdésben, mint a nyugatnémet tulaj­donban lévő, de amerikai nukleáris rob­banótöltettel felszerelhető Pershing-1A rakéták kérdése. A belpolitikai célok között a lap első helyen az ultrakonzervatív Bork bíró ki­nevezésének elfogadtatását említi, ami hosszú időre biztosíthatja az elnök politi­kai programjának elismertetését az Egyesült Államok legfőbb alkotmányjogi testületében. Másik célja saját költségve­tési tervezetének keresztülerőszakolása a törvényhozáson. A The Washington Ti­mes szerint mindkét programpont várha­tóan a Demokrata Párt igen heves elle­nállásába ütközik majd. szerint a csádi probléma minden vonat­kozását, beleértve az úgynevezett aouzoui kérdést is, az AESZ égisze alatt politikai úton kell megoldani - hangsú­lyozta a szovjet külügyminisztérium. * A francia hadügyminiszter kilátásba helyezte: Franciaország beavatkozik Csádban, amennyiben „Párizsban jelen­tősnek ítélik meg az ottani líbiai akció­kat”. André Giraud szerdai nyilatkozatá­ban ugyanakkor kitartott az eddigi han­goztatott francia álláspont mellett is, mely szerint az észak-csádi földsávért, Aon- zouért vívott harcok „Franciaországot nem érintik”. A miniszter kijelentette: ha­zája „továbbra is támogatja azt az elvet, hogy Csád területi épségét nem szabad megsérteni. BUDAPEST - Horváth Miklósnak, az MSZMP Vas Megyei Bizottsága első tit­kárának vezetésével szerdán pártkül­döttség utazott Chicagóba; a delegáció részt vesz az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának XXIV. kongresszusán. NEW YORK - Az ENSZ dekolonizá- ciós bizottsága kedden határozatot foga­dott el arról, hogy hivatalosan az Egye­sült Államok társult államának számitó Puerto Ricónak joga van az önkormány­zathoz és a függetlenséghez. A határoza­tot, amelynek tervezetét Kuba terjesztette elő, kilenc ország szavazta meg. Chile el­lene szavazott, tíz ország küldötte pedig tartózkodott. BUKAREST - Jasszer Arafattal, a Pa­lesztinái Felszabaditási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnökével tárgyalt kedden a romániai Snagovban Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román köz- társasági elnök. A legújabb Ceauses- cu-Arafat találkozó néhány nappal előz­te meg Jichak Samir izraeli miniszterel­nök tervezett és bejelentett romániai hi­vatalos látogatását. JAKUTIA - Népgazdasági célokat szolgáló újabb föld alatti atom robbantást hajtottak végre szerdán reggel a Szovje­tunióban. A Jakutiában végrehajtott rob­bantás hatóereje nem haladta meg a 20 kilotonnát, s a szibériai kőolaj- és föld­gázlelőhelyek feltérképezését és kiakná­zását szolgálta. SZÖUL - Több ezer ellenzéki tüntetett szerdán a szöuli katedrális közelében a demokrácia helyreállítását és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve. A megmozdulás résztvevői összecsap­tak a kivezényelt rendőrökkel, akik könnygázzal igyekeztek szétoszlatni a tömeget. Több tüntető a katedrálisban keresett menedéket, s barikádot emelt az épület körül. Szerdára virradóan leg­alább 23 személy megsebesült az ország keleti részén is, amikora rohamrendőrök rátámadtak a sztrájkoló szénbányászok­ra és családtagjaikra. OTTAWA - Az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetségének (WFUNA) közgyűlését augusztus 17-e és 23-a között Ottawá­ban tartják. A tanácskozáson a Magyar ENSZ Társaságot Simái Mihály elnök és Gömbös Ervin főtitkár képviseli. Szovjet nyilatkozat Csád és Líbia viszályáról prés kettős COCOM­A japán társadalom irodalmi érdeklő­dését jól ismerők számára is bizonyára fejtörést okozna az a kérdés: milyen könyv vezette a bestseller listát a felkelő nap országában júliusban. íme a válasz: a COCOM-kézikönyv. A 615 oldalas mű (ára 253 dollár) azokat az árukat tartal­mazza, amelyeket a nyugati országok Párizsban székelő különbizottsága tiltó­listára helyezett. Vagyis amelyek nem szállíthatók a szocialista országokba. Népszerűségét e könyv a Toshiba- botránynak köszönheti, amely nemrég pattant ki, s megrázta az egész japán bel­politikai és gazdasági életet. Az történt ugyanis, hogy a Pentagon, még a múlt év decemberében egy listát adott át a japán kormánynak, azokról a cégekről, ame­lyek az amerikai hadügyminisztérium szerint megsértették a COCOM-előírá- sokat. Az ügy nagy port vert fel. Amerikai hon­atyák a Capitolium lépcsőjén Toshiba gyártmányú rádiókat zúztak ízzé porrá, s olyan törvényjavaslatot készülnek beter­jeszteni a parlamentben, amely szank­ciókat helyez kilátásba, ha a japán kor­mány nem rendszabályozza meg a sza­bad kereskedelem elvei szerint működő vállalatokat. Megint mások, így a New York Herald Tribune cikkírói a ja­pán-amerikai szövetségi rendszer felül­vizsgálatát javasolták. Emlékeztetnek rá, alig hat esztendeje annak, hogy Zenku Suzuki miniszterelnök igen kényes hely­zetbe került és külügyminiszterét lemon­dásra kényszerítette az országos mére­tűvé dagadt felháborodás miatt, hogy egy hivatalos amerikai-japán közle­ményben megjelent a szövetség kifeje­zés. Ugyanezek a szakértők - egy polito­lógus és egy egyetemi tanár -, ugyanak­kor arra is figyelmeztetnek, hogy az ame­rikai kormány sem mindig a kölcsönös érdekek figyelembe vételével cselekszik. Ha ugyanis a katonai együttműködésre sarkallja a japán kormányt, ha viszont Adi Joicsi, a Toshiba cég új elnöke. Előde - amerikai nyomásra - kény­telen volt lemondani. gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tokról van szó, megköveteli hogy Japán a saját érdekeit alárendelje az amerikaia­kénak. A japán reagálás igen vegyes. A kor­mány szigorú vizsgálatot rendelt el, s az egyik minisztérium kezdeményezte a be­vezetőben említett bestseller könyv ki­adását is. A Toshiba cég, attól tartva hogy gazda­sági érdekei súlyos csorbát szenvednek az Egyesült Államokban, első lépésként menesztette elnökét, helyesebben az „önként" távozott. S mert Washingtonban még mindig törték-zúzták a Toshiba ké­szülékeket és szankciókat követeltek a honatyák, egyes amerikai lapokban fize­tett hirdetések jelentek meg, amelyben a Toshiba cég „elnézést kért az amerikai mércével néptől, amelyet megsértett”, a Szovjet­unióval kötött üzletével. A japán parlament ellenzéki pártjai vi­szont felháborodottan tiltakoznak a meg­alázkodás és a kormány szigorító intéz­kedéseket tartalmazó rendelettervezete ellen, amelyről szeptember 8-án szavaz a parlament. Hangsúlyozzák - így a szo­cialista párt minapi nyilatkozatában is -, hogy a japán gazdasági érdekek sú­lyos csorbát szenvednek, bezárulnak előttük jelentős keleti piacok, ha az ame­rikaiak kénye-kedvére cselekszenek. A Toshiba-botrány csupán a jéghegy csúcsa. Az amerikai kormány politikai és gazdasági nyomással igyekszik rábír­ni szinte valamennyi nyugati partnerét - mindenekelőtt szövetségeseit -, hogy egyetlen olyan árucikket se adjanak el a szocialista országoknak, amelyek a technológia és a technika fejlesztését szolgálhatják. S erre számtalan példát le­hetne említeni, köztük azt is, hogy az egyik nagy nyugati cég amerikai nyo­másra tagadta meg a magyar telefonhá­lózat fejlesztésében való együttműkö­dést, noha ezzel jelentős üzlettől esett el. Újabban a semleges Ausztriára is nagy nyomás nehezedik, hogy tartsa magát a COCOM-szabályokhoz a keleti orszá­gokkal folytatott kereskedelmében. Was­hington tehát az eddiginél is szorosabbra akarja húzni a COCOM-prést. Ez az eljárás jól érzékelteti az amerikai politika kettöségét. Miközben ugyanis az amerikai kormány és képviselői a nem­zetközi fórumokon az emberek és esz­mék szabad áramlását szorgalmazzák és a szabad kereskedelmet hirdetik - s azt védik is, ha a saját érdekeikről van szó - lépten nyomon akadályozzák a kelet­nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődé­sét. Ugyanakkor eltekintenek még a CO- COM-előírásoktól is, ha amerikai cégek előtt nyílik lehetőség arra, hogy jelentő­sebb üzletet kössenek valamely szocia­lista országgal. KANYÓ ANDRÁS Mai kommentárunk N yo Icák Kezdetben mindenki tudta, hogy a tizek - később már a tizenkettök - fogalmán a Közös Piacot kell érteni. Azután lassan megtanultuk, hogy a hetvenhetek a fejlődő országokat jelentik, a hatokat pedig azok, akik az általános enyhülésért tesznek erő­feszítéseket. Most újabb számnévvel, azaz csoporttal kell megbarátkozniuk a külpolitika iránt érdeklődőknek: a nyolcakkal. Ők eddig sem voltak teljesen ismeretlenek az újság­olvasók előtt, legföljebb Contadora-csoportként és az őket támogató limai csoport­ként emlegette őket a világsajtó. Mostanáig főként a közép-amerikai válság megol­dására született béketervek révén szerepeltek a nemzetközi politikai élet színpa­dán. Legfrissebb elképzeléseik azonban már túlnőnek ezen a kereten. Argentína, Bra­zília, Kolumbia, Mexikó, Panama, Peru, Venezuela és Uruguay külügyminiszterei el­határozták, hogy ezentúl minden évben csúcstalálkozóra gyűlnek össze a nyolcak államfői. Az első ilyen esemény idén novemberben lesz Mexikóban, a következő házigazdájaként pedig Uruguayi tünteti föl a Brazíliából származó hírügynökségi tu­dósítás. A napirendről csak annyit lehet tudni, amennyi a külügyminiszterek tárgyalásairól kiadott közleményben szerepel: a külföldi adósságok problémája mellett a térség gazdasági fejlődésének kérdései állnak majd a megbeszélések homlokterében. Természetesen nem kizárt, hogy egyéb, politikai jellegű témákra is jut majd idő, pél­dául a közép-amerikai béketerv végrehajtásával kapcsolatos ügyekre. A tanácskozás érdekességét az adja, hogy első ízben „ felejtik el” a latin-amerikai országok meghívni az Egyesült Államokat egy hasonló jelentőségű és témakörű csúcsértekezletre. Ez annak a jele, hogy a Reagan-adminisztráció minden erőfe­szítése ellenére - vagy talán részben ennek is köszönhetően - egyre nő a latin­amerikai összetartozás és függetlenség érzése. Lassan új értelmet kezd nyerni az „Amerika az amerikaiaké ” szállóige és már-mára „Latin-Amerika a latin-amerikaia­ké" változatban is szárnyra kap. A latin-amerikai öntudat kialakulásában persze kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági együttműködés erősítése. Hiszen amíg szinte a térség összes állama Washington segélyező kedvétől függ, hiába a politikai szándék, nem lehet szó igazi önállóságról. Az első lépések mindenesetre megtörténtek. A folytatás többesélyes - de nem reménytelen. HORVÁTH GÁBOR A brazil fővárosban tanácskoztak a Nyolcak - a Contadora és a limai cso­portok - tagállamainak külügyminiszterei. A képen: csoportkép a résztvevők­kel, jobbról a negyedik Jósé Sarney brazil elnök. (Telefotó) Vélemények a Wolf von Baudissin, a Bundeswehr nyugállományú tábornoka nyomatéko­san felszólította az NSZK kormányát: áll­jon el attól a törekvésétől, hogy ragasz­kodik az amerikai nukleáris robbanótöl­tettel felszerelhető 72 Pershing-1A ra­kétához. A rakéták megtartása - mutatott rá - teljes mértékben alapot adna annak a szovjet aggodalomnak, hogy az NSZK- ban újraéled a revansizmus. így az NSZK-t elszigetelődés, valamint nemzetközi tekintélyének elvesztése fe­Pershingekről nyegetné - hangsúlyozta Wolf von Bau­dissin. * Az NSZK-ban telepített rakétáknak az Egyesült Államokhoz tartozó 72 nukleá­ris robbanótöltetét bele kell foglalni a szovjet-amerikai megállapodásba, s meg kell őket semmisíteni, ugyanúgy, mint a Szovjetunió megfelelő rendszereit - szögezte le a Norvég Szocialista Balol­dali Párt Thorvald Stoltenberg külügymi­niszternek küldött üzenetében. Tanács vb-ülések Tamási, Dombóvár A Tamási Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésén - többek között - a költségvetési üzem számolt be az első félév eredményes munkájáról. Áttekintette a testület ezenkívül a te­metők műszaki állapotát is, megállapítva, hogy erre az igen fontos szolgáltatásra a szükségesnél kevesebb pénz áll ren­delkezésre. Ugyanakkor a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat mindent megtett annak érdekében, hogy a kegyeleti szer­tartások megfeleljenek a kor igényeinek. Bővítették a szolgáltatások körét, ren­dezték a sírkertet, és szabályozták a szertartásrendet, amihez a megfelelő műszaki felszerelés megvan és a szemé­lyi feltételek adottak. A végzett munkáért a végrehajtó bizottság a vállalatnak kö­szönetét és elismerését fejezte ki. * A Dombóvári Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága többek között megtárgyalta a bölcsődei gondnokság tevékenységét, majd elemző módon tekintette át a testü­let a város magánkisiparának helyzetét a lakossági szolgáltatások tükrében. Az el­múlt négy év alatt a kisipari szolgáltatás jelentősen fejlődött, az jól egészíti ki az állami és szövetkezeti szolgáltató szekto­rok tevékenységét - rögzítette az előter­jesztés. Növekedett a magánkisiparban dolgozók száma, de nem a fő-, hanem a mellékfoglalkozásúaknál. Javasolták a KlOSZ-nak, hogy a „kon­tárkodás” visszaszorítására hozzanak létre ellenőrző bizottságot, a hiányszak­mákban pedig szakmunkásképzést irá­nyoztak elő. A zajártalom és a környezet- szennyezés csökkentése, a lakók nyu­galmának biztosítása érdekében utasí­tották a tanács illetékes osztályát, hogy dolgozza ki a lakóövezetekben építhető műhelyek engedélyezési szabályait, ma­ximálva azok alapterületét és meghatá­rozva az ott működtethető gépek körét.

Next

/
Thumbnails
Contents