Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
1987. augusztus 12. NÉPÚJSÁG 3 A gyártmányok minősége jobb a tavalyinál KERMI-vizsgálatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakemberei az év első felében 774 budapesti és 330 vidéki boltban, áruházban, raktárban, Tüzép-telepen, vendéglátóhelyen és kiskereskedőnél ellenőrizték a forgalomban lévő áruk minőségét. Megállapították, hogy az élelmiszerek döntő többsége megfelel a szabványokban előírt követelményeknek, de a minőség ingadozó. A korábbiakhoz hasonlóan kifogástalan egyebek közt a téliszalámi, a szárazkolbászok nagyrésze, közepesnek minősíthetők a lángolt kolbászok, a debreceni és a lecsókolbász, valamint a virsli, a szafaládé, a krinolin és a párizsi. A sertéshúsok egynegyede viszont nem megfelelő, sok a zsíros rész, s szabálytalan a bolti bontás. A húskészítményeket elsősorban azért kifogásolták az ellenőrök, mert izük nem eléggé jellegzetes,' s a felaprítás is durvább a kelleténél. A múlt év első feléhez viszonyítva nem változott a kenyér minősége. A KERMI ellenőrei a megvizsgált 7300 kilogramm kenyér 2 százalékánál állapítottak meg súlyhiányt, s csak közepesnek minősítették az alföldi kenyeret, valamint a fővárosban árusított fehérkenyereket a kissé szabálytalan alak, s esetenként az élesztős íz miatt. Nem tapasztalható javulás a vendéglői adagokban: a megvizsgált meleg ételek negyedrészénél, az égetett szeszes italok 19 százalékánál, valamint a kávék 16 százalékánál állapítottak meg mennyiségi hiányt. A boltokban, raktárakban ellenőrzött háztartási gépek, tűzhelyek, kályhák között alig akadt gyártási hibás vagy szállítás közben megsérült. A híradástechnikai cikkek túlnyomó többsége is megfelel a követelményeknek. A korábbiaknál több a kifogás az ajtó- és ablakkeretekre, amelyeknek több mint kétharmada nem felelt meg a minőségi előírásoknak, a felületek durván gyalultak, a borító farostlemezek szélei töredezettek, a vasaitokat pontatlanul szerelték fel. A vásárlók panaszai miatt a vállalatok 24 528 termékről kértek szakvéleményt a KERMI-től. A reklamációk 72 százaléka jogosnak bizonyult, ez az arány valamivel kisebb, mint egy évvel korábban volt. A fél év során a KERMI eddig még forgalomba nem hozott 2796 hazai és 2275 import árucikkről adott szakvéleményt. A hazai gyártók újdonságainak száma a múlt év első feléhez képest 15 százalékkal növekedett, az importcikkeké 13 százalékkal csökkent. A hazai új áruk között több volt az élelmiszer és a ruházati cikk mint tavaly, csökkent viszont az új iparcikkek száma. Az import újdonságok 54 országból származnak, a legtöbb Jugoszláviából és Csehszlovákiából. A partnerek a korábbinál kevesebb élelmiszert és ruházati cikket ajánlottak a magyar kereskedőknek, iparcikkből pedig körülbelül annyit, mint a múlt év első felében. A forgalmazás követelményeit a hazai új áruk 82, az importminták 81 százaléka elégítette ki. A vizsgált gyártmányok minősége összességében jobb volt, mint egy évvel korábban, amikor a KERMI a bemutatott új termékeknek mindössze 75 százalékát engedte árusítani. Vassal dúsított élelmiszerek Élelmiszeripari termékek vastartalmának növelésére dolgoztak ki új eljárást a Konzervipari Kutatóintézetben. A módszerrel az élelmiszerekhez lehet ezt a fontos anyagot a szervezet számára köny- nyen felvehető formában hozzáadni. A különböző vizsgálatok szerint még a fejlett országokban élőknek is jelentős része vashiányban szenved, s ez hosz- szabb idő alatt önmagában is különféle betegségek forrása lehet. Hazánkban a nőknek körülbelül a feléről, a férfiaknak mintegy ötödéről derült ki, hogy vashiányos. Az intézet kutatói a Hajdúsági Agráripari Egyesüléstől megvásárolt knowhow alapján előállítható vaskészítmény hasznosításának módszereit dolgozták ki. Megállapították, hogy néhány kedvelt élelmiszer dúsításához mennyi vaské- szitmény szükséges és meghatározták a keverés technológiáját is. Eljárásuk alkalmazásával a vastartalmú anyag az élelmiszerek élvezeti értékét nem rontja. Az intézetben csokoládék, lekvárok, májkonzervek, löncshúsok és mézkészítmények előállításához használták fel eddig a vaskészítményt. Kísérleteket kezdtek a mézzel-kakaóval ízesített alapanyag előállításával: ezzel az alapmasz- szával a fogyasztók maguk ízesíthetik a különféle élelmiszereket, például a tejtermékeket. A vaskészítmény gyártására a kutatóintézet készült fel. Az úgynevezett félüzemi kísérletek befejeződtek, s mihelyt a gyártási engedélyt megkapják, indítják a folyamatos termelést. Kötődés a munkahelyhez Az építészmérnök-hallgató nagyon készült a szakmai gyakorlatra. Annál is inkább, mert középiskolás diákként több éve már annál az építővállalatnál dolgozott. És nem is akárhogyan. Figyelt, kérdezett, nem számolta az időt. Nem nézett az órájára, mint sokan, akiknek figyelme másutt jár. Aztán ott volt még a brigádvezető. A Feri bá’. Az építészmérnök-hallgató őt szerette legjobban, vele szeretett lenni. Beszélni, kevésbé. Mert azt azért túlzás lett volna mondani, hiszen Feri bá’ volt a legszótlanabb ember a világon. Konok figyelemmel végezte munkáját, kívülállók pedig csak azt látták, hogy az öreg rá-rádörren az emberekre. Az építészmérnök-hallgató ellenben tudta, hogy az öregnél ez csak amolyan önvédelmi álca. Jól megvoltak ketten. A fiú kérdezett, az öreg pedig szófukarsága ellenére bőbeszédű lett. A szakmai gyakorlat közepén már a többiek sem merték lefuttatni a „gyereket” a boltba kenyérért meg felvágottért. A gyakorlat végére feltöltődött a „gyerek”. Otthon nem telt el este, hogy ne beszélt volna a Feri bárói. Kedvező képet alakított ki magában a vállalatról és azon kevesek közé tartozott, akik rájöttek, hogy szerencsés döntés volt részéről, hogy ösztöndíjszerződést kötött a céggel. Kötődés a munkahelyhez. Milyen sok múlik ezen! Sikeres vagy sikertelen sorsok. A hasznosság érzésének biztonsága vagy az ellenpár, az öngyötrés, a „minek vagyok itt én?" - kétsége. Sokan tudjuk, hogy mi minden rejlik e kijelentés mögött. Az építészmérnökhallgató és a társak nyugodt munkába lépése, a sorozatos feladatok pontos és kíméletlen elvégzése, az első években a megmérettetés kényszere, kötelessége, de a sikeres bizonyítás öröme is. Idestova három hét, és újabb fiatalok állnak munkába, leadják életük első munkakönyvét a személyzeti osztályokon, felveszik munkaeszközeiket, munkaruhába öltöznek. Évtizedes barátságok kezdődnek, meg sok eddig nem látott nehézséget is előhoz elsőként a dolgos lét. Meghatározó a fogadtatás. Nagyon sok Feri bá’ kell. Sok olyan munkapadnál, vagy íróasztal mellett dolgozó becsületes és szorgos ember kell, aki figyel is az újakra, irányítja őket, aki a fejükbe időnként kialakuló összevisszaságot pedig szétoszlatja és életkorukat mindenkor tisztelve, ésszerű, örömteli irány felé tereli őket. Mert enélkül nincs semmi. Kötődés híján gazdátlanná válik az ember. Példa, példakép és hasznosság érzése nélkül olcsó munka lesz csak a legfontosabb megbízatás is. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Az építkezések felénél lehet hibát találni A megyei építésfelügyelet tapasztalatairól Az építésfelügyeleti tevékenységet szabályozó legújabb rendelkezések - az építésfelügyeletről szóló 62/1985. (XII. 28.) MT. sz. rendelet és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 23/1985. (XII. 28.) ÉVM. - számú rendelet -1986. április 1 -jén léptek hatályba. Ezzel kapcsolatban Sántha Zoltánnal, a megyei tanács építésfelügyeleti csoportvezetőjével beszélgettünk. Első kérdésünk: Mi indokolta a szervezet létrehozását?- Az építésfelügyelet célja az építőipari műszaki tervezési és építőipari kivitelezési, illetőleg az építőanyag-ipari tevékenység és annak, valamint az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek minőségi követelményeire vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, rendelkezések megtartásának ellenőrzése. Ezen keresztül az építési fegyelem és a szakszerű kivitelezés javításának fokozása az engedélyezési eljárástól a használatba vételig.- E tevékenységet milyen szervezeti formában végzik?- Az építésfelügyeleti szervek a megyei tanács építési és vízügyi osztálya, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei, az építésügyi minőségellenőrző intézet. A megyei építőipari tevékenység jelentős részét a lakásépítés teszi ki. A megyei lakásépítés 65-70 százaléka egyénileg szervezett, magánerős kivitelben készül el. Ez az arány országos szintű méretekben is azonosnak mondható.- Szóljunk az előzményekről!- A 70-es évek közepétől fokozatosan növekedett a magánerős lakásépítés, amit hátráltatott a nem kielégítő anyagellátás. Az anyaghiány csökkentése érdekében egy sor a mai igényeknek megfelelő építőanyag került forgalomba. Az új anyagok új, a szabványtól sokszor eltérő építéstechnológiát jelentettek, amelyek nagyobb szakismeretet, s alkalmazási tudnivalókat igényeltek. A szakmai és alkalmazási ismeret hiánya a jó szándék mellett is szakszerűtlen kivitelezést eredményezett. A magánerős lakásépítés támogatására új és módosított jogszabályok jelentek meg az épületek szakszerű megvalósításának biztosítására, az építtető állampolgárok érdek- védelmére. 1979. április 1 -jövel a fokozatosság megtartásával érvénybe lépett az új hőtechnikai előírás, az épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai méretezésére. Mindezek ellenére, nem hogy csökkentek, inkább növekedtek a szabálytalan kivitelezések, engedélyezett tervtől való eltérések, építőanyagok szabálytalan beépítése, helytelen alkalmazása, mely az épületek állékonyságát és hőszigetelési képességét lerontotta.- Ennek következtében milyen tennivalók adódtak?- A magánerős kivitelezéssel megvalósuló lakásszámok emelkedésével növekedtek az engedélyezési és a használatba vételi eljárások, így a folyamatos ellenőrzéseket a tanácsi építésügyi hatóságok igyekezetük ellenére sem tudták az elvárt színvonalon végrehajtani. Kormányzatunk több ízben tárgyalta az építési tevékenységet, ezen belül a magánerős építési tevékenység színvonalát, s mivel az eddig hozott intézkedésekkel a várt eredmények elmaradtak, a 2014/1986. (Vili. 1.) MT. számú határozat alapján a tanácsi építésügyi hatósági tevékenység színvonalának emelése érdekében 1987. április 1-jével minden megye építési és vízügyi osztályán létrehozták a megyei építésfelügyeleti csoportot. Megyénkben a csoportot 4 fő alkotja, valamennyien 15-25 éves kivitelezési gyakorlattal rendelkeznek. Ellenőrzési jogosítványuk a megye területére szól. Fő feladatuk a megye területén megvalósuló épületek (magánerős kivitelezésben A gerendák nem tarthatják a falat, sőt, nincsen oszlop az áthidaló egyik végénél megvalósuló valamennyi lakóépület) építmények szakszerű OÉSZ, szabvány és az építési engedély előírásai szerinti építés ellenőrzése. Ezzel párhuzamosan a kivitelezés, műszaki vezetői és építéstervezési jogosultság ellenőrzése. A megyei építésfelügyeleti csoporttól függetlenül továbbra is végeznek önállóan tervezett épitésfelügye- leti ellenőrzést a helyi tanácsok építésügyi feladatot ellátó szakigazatási szervei, valamint az építésügyi minőségellenőrző intézet. Az építésfelügyeleti csoportok létrehozása előtt az építési tevékenységgel, főleg a magánerős kivitelezéssel kapcsolatban az elmúlt időszakban több jogszabályt módosítottak, illetve kiadtak, melyeket a hatályba lépést követően kiadott építési engedélyeknél az ellenőrzések során figyelemmel kísérünk. (Természetesen a korábban kiadott engedélyeknél az akkor hatályban lévő rendeleteket vesszük alapul.)- Kérem, szóljon a legsürgősebb tennivalókról.- Az építésfelügyelet valamennyi megyei kivitelezés alatt álló intézmény és építőipari tevékenységet folytató szervezet ellenőrzésére jogosult, a hangsúlyt elsősorban a magánerőből házilagosan megvalósuló lakásépítésekre helyezzük. Ez a terület az, ahol tapasztalataink szerint a legtöbb esetben marad el az építés közbeni műszaki ellenőrzés. A többnyire laikusnak tekinthető magánépíttető anyagi és személyes energiáját áldozza otthonának megteremtésére és még sincs tisztában azzal, hogy amit kapott, felépítettek, az a műszaki előírásoknak, erő és hőtani követelményeknek megfelel, vagy nem. Az építésfelügyeleti ellenőrzések mindenkor az építtetők érdekeit kívánják szolgálni azzal, hogy szakvéleményezik a létesítményt, az észlelt hibákra és hiányosságokra felhívják a figyelmet, nagy értékű létesítmény használhatóságát és időállóságát javítja vagy eredményezi, hiszen nem néhány évre, hanem több esetben több generáció részére épül a lakóház. Természetesen az építésfelügyelettől azt is elvárja az építésügyi tárca, hogy a települések arculatának megvédésére kerüljenek felszínre az engedély nélkül és az engedélytől eltérően épült építmények, valamint az építési és tervezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok helytelen gyakorlói.- Szeretnék néhány konkrét példát is az Önök tapasztalataiból közölni.- Az építésfelügyeleti ellenőrzés során konkrétan vizsgáljuk a műszaki vezetői és építéstervezési jogosultságot, az engedélyezett terv szerinti kivitelezést, az épület szerkezeti kialakítását, állékonyságát, építési anyagok beépítési szak- szerűségét, hőtechnikai méretezések és előírások betartását. A hőtechnikai előírások betartása népgazdasági érdek is. Az ország egy évi összenergia felhasználás 25 százalékát az épületek fűtésére fordítjuk. Tehát egyáltalán nem közömbös sem az egyénnek, sem a népgazdaságnak, hogy mennyi energiát és pénzt pazarolnak el feleslegesen. Egy átlagos családi ház hőszigetelésének költsége - az épület nagyságától függően - 6-10 éven belül a fűtés költségein megtérül. Az építésfelügyeleti ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül. Amennyiben az ellenőrzés során szabálytalanságot, szakszerűtlen kivitelezést állapítunk meg, úgy az ellenőrzés költségét a mulasztók, a hibát elkövetők viselik. Próbáljuk összegezni eddigi tapasztalatainkat!- Az 1987. évre szóló építésfelügyeleti ellenőrzési terv elkészült, annak végrehajtását közel három hónapja megkezdtük. Találkoztunk életveszélyes és kifogástalan minőségben készülő épülettel is. Az eddig ellenőrzött 223 épületnél 116 esetben (52 százalékban) állapított meg a megyei építésfelügyelet hibát, építési anyagok helytelen béepítését. Az ellenőrzött épületeknél leggyakrabban előforduló kivitelezési hibák: az „E” jelű gerendát többtámaszú tartóként, kiváltóként és konzolosan túlnyúló tartóként alkalmazzák. Az „E” jelű gerendára méretezés ellenőrző számítás nélkül 10, 12,15,30 cm vastag falazatot építenek. E gerendákat a megengedettnél nagyobb tengelytávolságra, nem megfelelő béléselemmel és helyszíni vb. lemezzel alkalmazzák. A lépcsőknél kilakaításba kerülő födémnyílásnál méretezés, illetve ellenőrző számítás nélkül „E” jelű gerendára terhelik a vb. lemezeket, vb. lépcsőket, pihenőket. A poroton ALFA falazóelemekből pilléreket építenek. A födémgerendákat teherelosztó szerkezet alkalmazása nélkül „pecsétnyomással” üreges falazó blokkfalra fektetik fel közvetlenül. Az „E" jelű gerendák és béléselem közötti hézagot nem betonozzák ki, az úgyenvezett bajuszvasakat nem építik be. A poroton (üreges falazóelemek) falazóelemekből készült falazatok álló hézagai tömítetle- nek, és sok esetben terepszinten és terepszint alatti falazatként alkalmazzák. A tetőszerkezetek méretezés nélkül szakszerűtlen fakötésekkel, bizonytalan teherbírású bontott, esetenként fertőzött faanyagból, gomba és rovarölő szer kezelés nélkül készülnek. A koszorúk, a kiváltók, lábazatok padló és zárófödémszerkezetek kiegészítő hőszigetelésének hiánya is számottevő.- Milyen szankciókattudnak alkalmazni? A felsoroltakon kívül 26 esetben kellett ideiglenesen leállítani az építkezést, mert nem alkalmaztak felelős műszaki vezetőt, illetve nem jelentették be. Az eddigi ellenőrzések tapasztalatai azt mutajták, hogy a magánerős kivitelezésnél kifejezetten igény az épülő lakóépület ilyen jellegű „szakvéleményezése”. Általános vélemény (magán- és hivatali), hogy már korábban kellett volna bevezetni az ilyen jellegű konkrét és hatékony építésfelügyeletet, de az idei bevezetése feltétlenül indo- kolt és időszerű volt. pÄLK0VÄCSJENÖ Az ablakok közöt is beton, vagy kisméretű tégla helyett porotron „tartja” az épületet Minden kommentár nélkül: a lábazat porotronból van
