Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
8 NÉPÚJSÁG 1987. augusztus £ ★ HORIZOm^ A magánmunka ma a r* ■ . ' ' K a Qazclasági gyorsítás újabb motorját kapcsolr\ SZOVjetUniODan ták be, ami ugyan nem a legfontosabb és nem a legerősebb, de nagy figyelmet kelt. Május 1 -vei életve lépett a magánmunkáról szóló törvény, s ennek nemcsak gyakorlati, de mondhatni elméleti jelentősége van. Önmagában nem követel semmiféle alapvető változást a szocialista elvekben: a szovjet alkotmány már rég elismerte a magánmunkát. Ennek megítélése azonban nagyon ellentmondásos volt eddig, a vele foglalkozó törvényi előírások nem voltak teljesek és megbízhatóak. Ezzel függ össze, hogy negatív előjelet kapott a társadalmi igényeknek megfelelő és a szolgáltatások iránt növekvő keresletet részben kielégítő magánmunka. A mostani intézkedések lényege nemcsak az, hogy napvilágra hozza ezt az úgynevezett „árnyék-gazdaságot", hanem az is, hogy bekapcsolja azt a szocialista gazdasági mechanizmusba. Az egyik előre látható eredmény - a hatékonyabb ellenőrzés, mégpedig nemcsak adminisztratív úton, hanem a korábbi helyzetben jelentkező ösztönös elemek gazdasági rendszerezésével. A kérdés azonban nem korlátozódik az ellenőrzés javítására, csupán annak a feltétele, hogy szélesebb körben és eredményesebben alkalmazhassák a magánmunkát, mint korábban. Itt is a következetesség érvényesül. Ha szükség van ilyen munkára és formái megfelelhetnek a szocialista viszonyoknak, akkor azt ösztönözni is kell. Nem véletlen, hogy a magánmunkából származó jövedelmek adóztatására is új módszert vezetnek be, érdekeltté teszik az embereket ebben a tevékenységben. Ha er munka révén a jövedelem az átlagbérnél alacsonyabb, akkor nem kell adózni. Ha valamivel meghaladja azt, ugyanannyi az adó, mint amit bármely állami vállalatnál dolgozó fizet -13 százalék. De körülbelül 50 százalékra növekszik az adó, ha a jövedelem az átlagbért háromszorosan vagy többszörösen meghaladja. A korábbi adózási rendszer egyáltalán nem ösztönzött, sőt, ez volt az egyik ok, ami miatt sokan inkább illegálisan végeztek magánmunkát. Szovjet közgazdászok számításai szerint idővel elérheti a 2,5 milliót a magánmunka engedélyt kérők száma. A törvény megjelenése előtt hivatalosan nem egészen 100 ezren voltak. Ez a szám bizony elég szerény, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 130 millióan dolgoznak a népgazdaságban. Valójában ezt is pontosabbá kellene tenni. Várható, hogy a magánmunkát vállalók jelentős része nyugdíjas és háziasszony, lehet, hogy diák lesz. A törvény nem engedélyezi a bérmunkát, a családtagok bevonását és a szövetkezeti tevékenységet természetesen nem tiltja, hanem ösztönzi azt. Vannak, akik azt kérdezik, hogy nem vonja-e el a magánmunka és a szövetkezeti forma a szakembereket a nagy iparvállalatoktól? Leonyid Abalkin, a Szovjet Tudományos Akadémia közgazdasági intézetének igazgatója erre válaszolva megjegyzi, hogy ha netán felvetődne ez a probléma, a megoldás nem a mesterséges korlátozás, hanem olyan bérezést kell a nagy vállalatoknál bevezetni, amely jobban ösztönzi a szakképzett dolgozókat a vállalatoknál. Az új törvény elég rugalmasan kezeli a tiltást, az engedélyezést, a vétót. Ezek pontosan meghatározott foglalkozásokat érintenek, mint a fegyvergyártás, vegyianyag előállítás, nemesfém feldolgozás és így tovább. Nem tettek viszont pontot az engedélyezett foglalkozások listájának végére. Maga a törvény mintegy 30 féle szakmát jelöl meg (a korrepetálástól a háztartási gépjavításig, ruhakészítéstől a magántaxikig), de ezeket a helyi hatóságok kiegészíthetik és bővíthetik. Ez ésszerű megoldás, ugyanakkor éppen itt van az egyik gond - a régi előítéletek, amelyek még korántsem szűntek meg. A helyi szervek a múlt tehetetlensége miatt nemegyszer továbbra is bürokratikus akadályokat támasztanak. Az SZKP Politikai Bizottsága egyik legutóbbi ülésén nagyon határozottan bírálta ezt a helyzetet. A lett köztársaság kormánya például elvetette a köztársasági pénzügyminisztérium törvénytervezetét, mert az nem annyira ösztönözte, inkább korlátozta a magánmunkát. A tervezetet átdolgozásra visszaküldték a különböző ágazatokat képviselő szakértő bizottságoknak. Kétségtelen, nemcsak erre kell idő, hogy megszűnjön a „felfegyverzett semlegesség”, a magánmunkával szemben, hanem arra is, hogy működésbe lépjen a törvényben előirányzott szervezeti mechnizmus. Ez egyebek között kedvezményeket irányoz elő azoknak, akik előnyben részesítik az állami vállalatokkal szerződésben szabályozott együttműködési formát. Ez kedvezményeket jelent a hitelnyújtáshoz, helyiség- bérletnél, az anyag-beszerzésnél. Bolthálózat is létrejön, ahol eladják a termékeket, de nem tiltják azt sem, hogy önállóan értékesítsék azokat. Konkurenciát jelent-e a magánmunka az állami vállalatoknak a szolgáltatásokban? S . . hogyan értékeljük ezt? Valószínűleg gyorsabban eltűnnek na igen, a szolgáltatási hiányosságok, amikor ezek az állami szolgáltatók már nem lesznek monopolhelyzetben. Igaz, szó sincs arról, hogy kiszorítanák őket, hiszen a Szovjetunióban a szolgáltatások iránti igény ma háromszor akkora, mint a kapacitás. Az viszont teljesen reális távlat, hogy a szolgáltatóiparnak komolyan átkeli szerveznie saját munkáját. Ez pedig megfelel a szovjet fogyasztók és az országban folyó átépítés igényeinek. Egészségügyi hírek Laoszból Közegészségvédelmi tanfolyamot szerveztek az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapjának támogatásával a közelmúltban Vientiane- ban, a laoszi fővárosban. Az öthónapos tanfolyamon - amely a maga nemében az első volt az országban - hat tartomány 36 egészségügyi dolgozója vett részt. A hallgatók egészségügyi és járványtan! statisztikát, anya- és gyermekvédelmet, közegészségtani ismereteket, járványgyógyítást és járványmegelözést tanultak. * Laoszban 4 központi, 18 tartományimegyei és 3 kerületi kórház működik. Két év alatt - 1985 óta - 520 kórházi ággyal bővítették a kórházi hálózatot. A laoszi egészségügyi szolgálat jelenleg 10400 szakdolgozót foglalkoztat. Ezek közül az orvosok és gyógyszerészek száma: 720. Karlovy Vary Hadüzenet a környezetszennyezésnek Karlovy Vary a Teplá folyócska romantikus völgyében fekszik Itt keresett gyógyulást Leibnitz, Bach, Beethoven, Goethe, Marx, Csajkovszkij és Turgenyev. Karlovy Vary, a legismertebb fürdőváros. Melegvizes gyógyforrásait az emésztőszervi bántalmakban szenvedő betegek dicsérték és dicsérik a világ minden táján. És mégis: a zöldben megbúvó fürdőváros felett kérdőjelek gyülekeznek. Megmarad Karlovy Vary gyógyító hatása ma, a XX. század végén is? A Greenpeace nevű ismert környezetvédelmi szervezet három aktivistája 1984 áprilisában a helyszíni tapasztalatok alapján megállapította: a fürdőváros az Érchegység övezetében fekszik, abban a térségben, amely eléggé szennyezett a Csehországból és az NSZK-ból származó ipari kéndioxid lecsapódásától. Aggódnak az esetleges barnaszén bányászásától is, amelynek rétegei a városközponttól alig hat kilométerre találhatók. Az első pillantásra ezzel a fürdőváros vonzóereje jelentősen csökkenne. A találgatások helyett nézzük a tényeket. A Karlovy Vary-i gyógykúra sokáig csak a felső tízezer tagjainak kiváltsága volt. A fürdőváros szanatóriumai, közös fürdői még akkor nem a legkorszerűbben felszereltek. A fürdő tervszerű fejlesztése csupán 1945 után kezdődött, amikora magántulajdonú fürdőintézeteket államosították. Az idényjellegű működés helyett egész éves üzemeltetésre álltak át. Eszerint alakították át a fürdőket és a sétányokat. A gyógyító érték nem annyira a kellemes erdei környezetben rejtőzik, hanem inkább a IV. Károly császár által 1358- ban felfedezett forróvizes ásványvízforrásokban. Tizenkettő van belőlük. Különböző hőmérsékletűek (41 °C-tól 72 °C-ig). Összetételük is különböző, azonban valamennyi Karlovy Vary-i sa- vanyúviz tartalmaz szénsavas kén- és nátriumkloridot. A balneológusok a beteg epehólyagot, hasnyálmirigyet, gyomrot, vagy Ízületeket és hátgerincet nemcsak gyógyvízzel kúrálják. A gyógykezelés része a diétás étkezés és a rehabilitációs torna is. A páciensekre nagy hatással van maga a fürdőváros nyugalmat árasztó, romantikus környezete is. Éppen ezért Karlovy Vary várostervezői a település képének további szépítésén dolgoznak. A fürdőövezetből fokozatosan elköltöznek azok a szervezetek, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a gyógykezelésekkel és helyükre a balneológiái, rehabilitációs és szállásadó létesítmények kerülnek. Folytatják a fedett sétányok felújítását, nemsokára újabb kötélpályákat adnak át, melyek a várost körülvevő természetvédelmi terület, a Slavkov-i erdő dombjaira visznek fel. Vajon ez azt jelenti-e, hogy Csehszlovákia olyan helyeken végez beruházásokat, ahol szennyezett a levegő és még szenet is fognak bányászni? Bizonyára nem! A levegő természetesen nem ideális, de az iparosodott Európában nehéz olyan helyet találni, amelyet a szennyeződés ne károsítana. Karlovy Vary fürdővárosi részét lényegében zöldövezet védi a szennyeződéstől, s a csehszlovák környezetvédelmi programnak köszönhetően a helyzet javulni fog. Szenet sem bányásznak majd Karlovy Vary-ban. A kormány szervei 1983-ban úgy döntöttek, hogy 2000-ig leállítják a.széntarta- lék kutatását a város mellett és megtiltották a bányászatot. A jövőt fenyegető sötét felhők tehát oszladoznak. A gyógykezelések közé tartozik a forróvizes gyógyfürdőzés... ...és a meleg forrásvizes ivókúra Igazgyöngy Kamcsatkából Kamcsatkában igazgyöngy hizlalását tervezik. Ehhez itt minden feltétel rendelkezésre áll. Megtalálható a legfontosabb is, a Middendorf-féle édesvízi gyöngykagyló. Elnevezését a múlt évszázad elején élő orosz tudósról kapta, aki elsőként irta le részletesen e kagylók természetét. Ezt a puhatestűt sikerrel alkalmazzák Japánban és az utóbbi időkben Kínában is drágakövek mesterséges termelésére. A szakemberek a félsziget folyóinak és tavainak alapos vizsgálata során nagy számú gyöngykagyló telepet fedeztek fel. Tanulmányozták a kagylóhéj alatti irizáló borsó kifejlődésének körülményeit is, és most egy különleges te- nyésztelep kialakításán dolgoznak, amelynél a mikroelemekben gazdag geotermál vizeket hasznosító technológia kerül majd bevezetésre. Cápaipar Kubában egyre nagyobb gazdasági jelentőségűvé válik a cápák ipari feldolgozása. A cápa húsát kitűnő emészthetősége miatt sok országban kedvelik, részben pótolja a lepényhalat és a kardhalat, továbbá a lazacot. A cápa bőrét kofferekké, táskákká dolgozzák fel, továbbá vízhatlan cipőket és csizmákat készítenek belőle. A legfontosabb termék azonban a cápa májából kivont olaj, amelyet lakkok és festékek, padlóbevonatok és vízhatlan anyagok gyártásához használnak fel.
