Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
1987. augusztus 8. KÉPÚJSÁG 5 Szabad bankválasztás Félév a bankrendszer életében nem nagy idő. E néhány hónap alatt jószerivel csak az új pénzintézetek létrehozására, munkájuk megszervezésére futotta. Pedig július elsejével újabb fordulóponthoz érkezett a magyar pénzintézeti szféra; hosszú évtizedek óta először ismét megvalósul a szabad bankválasztás álma. Az előzményekről nem árt röviden elmondani, hogy mintegy két esztendei előkészítő munka után a kormányzat a bankrendszer korszerűsítése mellett döntött, s célul tűzte ki a kétszintűség kialakítását. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelentette, hogy kereskedelmi bankok jöttek létre. A Magyar Nemzeti Bank a továbbiakban jegybankként - központi bankként - funkcionál, a vállalatok hitelezését, számláik vezetését egyáltalán mindenféle szolgáltatást a kereskedelmi bankok végeznek. S természetesen alapvető követelmény számukra, hogy nyereséget érjenek el. Az első félévet mindenképpen átmeneti időszaknak tekintették a szakemberek. Hiszen az újonnan létrejött bankok eleinte szinte kivétel nélkül az átszervezés problémáival voltak elfoglalva, s például csak nagy nehézségek árán találtak új épületeket, amelyeket a folyamatos munka mellett újítottak föl s tettek alkalmassá e speciális tevékenységre. Miután e nehézségeket előre lehetett látni, azért döntöttek úgy, hogy a szabad bankválasztás lehetőségét csak 1987. július elseje után kapják meg a vállalatok és szövetkezetek. Persze kérdezhetnénk, hogy ilyen nagyarányú átszervezés után miért van erre egyáltalán szükség? Hiszen éppen fél évvel korábban változtattak j bankot a gazdálkodók. Csakhogy ak- i kor az elosztás mikéntjét központilag • I határozták meg, a cégek vezetőinek megkérdezése nélkül. Csak így lehetett a hosszas alkudozásokat elkerülni, és meggyorsítani az átalakítást. S persze eközben ügyelni kellett arra is, hogy minden bankhoz egyformán kerüljenek nyereséges és veszteséges cégek, s egyik se váljék eleve ágazati bankká, tehát mindenhová kerültek mezőgazdasági üzemek, nagy és kis iparvállalatok, kereskedők és szolgáltatók is. E hat hónap egyébként elegendő volt arra, hogy a vállalatok megismerjék a bankjukat és eldöntsék a továbbiakban maradnak-e vagy mennek. Egyelőre érdekes módon nem tapasztalható robbanásszerű átrendeződés. Talán azért sem, mert még nem különülnek el élesen egymástól a kereskedelmi bankok, illetve nincsen sajátos jellege üzletpolitikájuknak. Másrészt a vállalat a bankjához ezer szállal kötődik, kapcsolatuk nemcsak szoros, hanem bizalmas jellegű is, hiszen a pénzintézet tökéletesen áttekintheti a vállalat helyzetét. Éppen ezért ilyen szálakat elvágni csak hosszas megfontolások után érdemes. A másik probléma sokkal inkább gyakorlati jelentőségű, de szintén a mozgás gátja lehet. Az új kereskedelmi bankok között a Magyar Nemzeti Bank vidéki hálózatát osztották szét. Mondanunk sem kell, így még a nagyobb városokban sem nyílt minden kereskedelmi banknak fiókja. Ez viszont nagyon megnehezíti a változtatni akaró cégek sorsát. Hiszen miért menjenek el egy olyan bankhoz, amelynek nincs az adott városban vagy a közelben fiókja és a kapcsolattartás egyetlen módja az olykor több száz kilométeres utazás? Az egész országot átfogó bankhálózat kialakítása nélkül tehát aligha indulhat meg a kívánatos átrendeződés. Egyébként a bankok is arra számítanak, hogy néhány hónap múlva indul csak meg a vándorlás. S éppen ezért mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy mostani és potenciális ügyfeleik pontosan megismerjék üzletpolitikájuk másokkal össze nem téveszthető sajátosságait. S a szolgáltatások minőségét is nagy igyekezettel igazítják az igényekhez. Természetesen a legnagyobb vonzerőt a magas betéti kamatok és az olcsó hitelek jelenthetnék, ám e területen nagyon kevés mozgásteret ad a szigorú jegybanki szabályozás. De az egyéb hitelfeltételekkel, például a törlesztési idővel már versenyezhetnek egymással. Bár egyelőre nyári szélcsend jellemzi a bankszférát, előbb-utóbb megindul az átrendeződés és így valódi verseny alakulhat ki. Ez alapvető célja volt a kétszintű bankrendszer létrehozásának. LAKATOS MÁRIA László György hegesztő Simon József csoportvezető ONALLOAN IS.. Az eredményesen működő gyáregységek számára 1985 óta minisztertanácsi rendelet teszi lehetővé az anyavállalattól való leszakadást, azaz az önálló gazdálkodást. E szervezett korszerűsítés keretében lett külön termelőegység az 1986. február 12-én aláírt alapítóhatározat megszületésével a Mezőgép bonyhádi gyára is. A113 fizikai és 37 szellemi illetve adminisztratív dolgozót foglalkoztató üzem fő profilját a nagyüzemi szőlőfeldolgozó és -művelő gépek gyártása jelenti, de foglalkoznak egyéb termékek - konténerek, szerszámosládák, WC-öblítő tartályok - előállításával is. Ez utóbbit, az SWT jelű, henger alakú tartályokat ebben az évben gyártják először, s érdekessége, hogy nincs benne mozgórész, így üzembizto- sabb, s a vízzel is takarékosabban bánik. Megrendelőik között a hazai vevők mellett természetesen külföldi partnerek is vannak. Idén 500 darab konténert készítenek bérmunkában az NSZK-nak, a szerzá- mosdobozokat pedig már 5 esztendeje exportálják ugyanannak az angol importőrnek, évente 10 millió forint értékben. A gépgyártáson kívül szolgáltató tevékenységet is folytatnak, műhelyükben hidegmelegvizes mosóberendezéseket javítanak. A tavalyi döntés megalapozottságát mi sem bizonyítja ékesebben, minthogy a mindössze 150 tagú kis kollektíva 85 millió forint bevételt produkált - nyereséggel - egy év alatt. Gottvald Károly képriportja Schöner János három szakmának is „mestere”, hegesztő, lakatos és gépszerelő ———------------Sz őlöszállító csiga Az angol exportra készülő szerszámosládákba elektromos ütvefúró gépek kerülnek majd Böte István az utolsó igazításokat végzi a szőlőzúzó-bogyózó gépen Naponta száz adag ebéd készül a saját konyhán
