Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 5. Kiállítás Bonyhádon Kovács Péter Balázs grafikái között A színes nyomatok, temperával rajzolt grafikai lapok, monotípiák közé lépve először az egyéni hang, szándék, ami fel­tűnik. Tovább ismerkedve Kovács Péter Balázs alkotásaival, a vonalak és színek különösen rendezett, komponált világa vonzza egyre közelebb a tekintetet. Kovács Péter Balázs - ez a kiállítási meghívóból is kiderül - 1983-ban szer­zett diplomát az iparművészeti főiskolán, a gobelin szakon, bár inkább grafikus­nak vallja magát. A bonyhádi kiállításán bemutatott alkotásain érezni a textilmű­vész gondolkodását, hiszen egy-egy szí­nes karton, mintha vázlata lenne egy na­gyobb méretű textil faliképnek. Szálkás-tüskés, viliódzó rajzain nem nehéz felfedezni az előre megrajzolt em­beri figurát, konkrét tárgyat. Ekkor merül Álló figura Rögzítve fel a kérdés: Miért búvik, miért vonja vo­nalhálóba alakjait? Eredendő mondan­dójára miért húz szúrós, bökős, táma­dásra induló, vagy védekező pajzsot? Lángoló színeivel - sárgákkal, vörösök­kel - melegebbé teszi mondandóját, ez­zel gyengíti szikrázó vonalainak drámai erejét. Fekete-fehérben ugyanez a világ mar­kánsabban jelentkezne, indulatosabban szólna. Kevesbb munkával többet mon­dana. Az aprólékos kidolgozásnak - ami másutt erényként jelentkezhet - ez a tompított megnyilvánulás az ára. A bonyhádi Vörösmarty Mihály Városi Ifjúsági és Művelődési Központban au­gusztus 15-ig látható grafikai kiállítás nem tükrözi Kovács Péter Balázs teljes egyéniségét. Tehetségét, kreatív szemlé­letét viszont híven láttatja és maradandó élményt szerez a látogatóknak.- decsi ­Videózás Csehszlovákiában Terjed a video Csehszlovákiában is. Jelenleg 150-200 ezer videomagnó van a lakosság tulajdonában. Figyelemre méltó, hogy 1985-ben még csak 75 ezer készülék volt az országban. Mind több berendezést vásárolnak az oktatási és más intézmények, vállalatok is. A csehszlovák kiskereskedelmi háló­zatban a Tesla és a Philips cég közös VM 64-65 típusú készüléke kapható, amely­ből tavaly 12,5 ezer darab készült a po­zsonyi Tesla üzemben. Ennek ára jelen­leg 19 880 korona, több mint hatszorosa az átlagfizetésnek. Tervezik azonban az árcsökkentést is, hiszen még az idén nö­velik a videomagnók gyártását. A csehszlovák-holland közös vállalatnál 1992-re várhatóan évi 300-500 ezer da­rabot gyártanak majd. A szakemberek szerint Csehszlovákiában 1995-re érik el a jelenlegi nyugat-európai szintet, hogy a háztartások húsz százalékában legyen videokészülék. A hivatalosan valutával rendelkezők, il­letve a feketén hozzájutók a Tuzex bolt­hálózatban jelenleg JVC-berendezést vásárolhatnak, ennek ára 780 dollár kö­rül mozog. Az MTI prágai tudósítójának értesülé­sei szerint a közeljövőben a japán Toshi­ba cég videomagnetofonjait is piacra dobják, ennek ára 670-680 dollár lesz. Csehszlovákiában egyébként azt terve­zik, idővel lakossági bankhitellel is lehet majd videóberendezést vásárolni, illetve bevezetik a kölcsönzést is. Ám videokazettát Csehszlovákiában még nem gyártanak. Ezért az országos filmintézet az idén 30 ezer darabot, jövő­re pedig 70 ezret importál. Aida-bemutató A Margitszigeti Színpadon július 30-án mutatták be Verdi: Aida című operáját. Rendező: Koltay Gábor, vezényel: Pál Tamás. A képen: Isola Jones, Gregor Jó­zsef. SZOMSZÉDOLÁS PETŐFI NÉPE Jövedelmezősége és a Széchenyivá- rosban lakók ellátásának javításáért kedden Fantázia elnevezéssel kisáruhá- zat nyitott Kecskeméten, a Flonvéd kór­ház mögött a Konzum Kereskedelmi Vál­lalat. A boltnyitás újabb állomása annak az üzlethálózat-korszerűsítésnek, amely­nek célja: profilbővítéssel is növelni a for­galmazást. 1972-ben itt, az akkor még Agrokonzumnak nevezett üzletben élel­miszereket árusítottak. 1976-ban disz­kontáruházzá alakították, most pedig túl­nyomórészt olcsóbb ruhaneműk, főként nyári öltözködési cikkek vásárlására nyújtanak alkalmat a Széchenyiváros la­kosságának. Az árukészlet az 555 négy­zetméter alapterületű Fantáziában há­rom és fél millió forint értékű. A fő szállító a termékforgalmazás bővítéséért a Kon- zummal kapcsolatba lépett Budapesti Felsőruházati Nagykereskedelmi Válla­lat, amelynek vezetői közül néhányan ugyancsak eljöttek a megnyitóra. A FÉR és a Konzum együttműködése révén színes és sokrétű a termékkínálat. Női ruhák, köntösök, pulóverek, pólók, fürdőruhák, harisnyanadrágok, zoknik, felnőtt- és gyermkszandálok, papucsok, iskola-és sporttáskák, a környékbeliek ezeket a használati cikkeket is itt, lakóhe­lyükön vásárolhatják meg. Ezzel időt és pénzt spórolhatnak meg, hiszen a ruha­félék és lábbelik 90 százalékát árenged­ménnyel értékesítik. Fia számításba vesz- szük, hogy a széchenyivárosiaknak ed­dig nem volt alkalmuk otthonukhoz közel bőségesebb ruhanemű-kínálatból vá­lasztani, az üzlettel jól jár a lakosság és a forgalmazó is. A Fantáziában dolgozó kiszolgálók, Kiss Ferencné üzletvezetővel, évi 20-25 millió forint értékű áru eladását tervezik. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Befejeződött tavaly Dunaújvárosban, a Magyar Posztógyár Fésűs Fonodájában a profiltisztítás. Már üzemel a fésűsfono­dában beállított két gép is. Ebben az év­ben a legfőbb feladatának az önálló el­számolási rendszer kialakítását kapta a dunaújvárosi kollektíva, mert a korábbi­nál nagyobb önállóságot szán a Magyar Posztógyár az üzemeinek. Cél, hogy min­den egység a lehető leggazdaságosabb termelést valósítsa meg, s majd a későb­biekben a jövedelemhez való hozzájáru­lás mértékében részesedjék az érdekelt­ségi forrásokból. Dunaújvárosban sikeresen zárták az első félévet, mind a fonó, mind a gyűrűs­fonoda és a keresztcsévélő üzem is programszerűen működött, a terveket száz százalék fölött teljesítették. Örven­detes, hogy fő munkaidőben érték el a termelési rekordot, a dunaújvárosi fésűs­fonoda az év első hat hónapjában 1080 tonna fonalat készített. A dunaújvárosi fonal mintegy felét a Magyar Posztó szövődéiben dolgozzák föl, a többit értékesítik. Idén többek kö­zött az Amerikai Egyesült Államokban, Jugoszláviába és a Közel-Keletre szállí­tottak. Elsősorban kötőfonalat exportál­nak. Teljesítette a Magyar Posztó is a dollár­elszámolású, valamint a szocialista'or­szágokba vállalat exportját. Az év végéig, az eredeti terveken túl is értékesítenek termékeikből külföldön. Nincsenek eladási gondjaik, kapacitá­siak egész évben kihasználtak. Feszült­ség a nyersanyagellátásban adódott az év folyamán. Nehezíti gazdálkodásukat a külföldről beszerzett gyapjú növekvő ára és a munkaerőhelyzet alakulása. A dunaújvárosi fésűsfonoda vezetése az első önálló elszámolású évben már szeretné elkerülni a veszteséget. A nagy- vállalat törekvése is: elkerülni az alap­hiányt, szerény eredménnyel zárni az idei mérleget. A következő évekre készülnek ezek­ben a hónapokban. Pályáznak műszaki fejlesztési forrásra. A termelés és gazdál­kodás minden területét érintő programon dolgoznak, amely eredményeként minő­ségi változást várnak munkájuk minden fázisában. Dunántúlt napló Német, holland, dán és olasz kiscso- magolású kenyérféleségek sorakoznak Fónai Lászlónak, a Pécsi Sütőipari Válla­lat főmérnökének irodai polcán. Minta- kénti tartásukat két szempont is indokol­ja: részint a csomagolás praktikus és esztétikus volta, részint ezeknek a termé­keknek a béltartalma, ugyanis valameny- nyi alárendelt az egészséges táplálkozás szempontjainak. Az „ősi ellentét”, magyar konyha és az egészséges táplálkozás közötti szaka­dék az utóbbi években mintha kezdene feltöltődni, de legalábbis a házag mind kisebb. Része van ebben a vállalatnak is, de általában is mondható, hogy az élel­miszeripari ágazatoknak egyre több ter­mékében jelennek meg az ésszerű táp­lálkozást biztosító alapanyagok. Mindez a sütőiparon belül is jelentke­zik, egy lassú, de értékelhető termékösz- szetétel-változásban. Korábban a barna kenyér lenézett volt, a kereslet a fehérek felé irányult, s ezt a vásárlói beidegző­dést a termékek ára is segítette rögződni. Másrészt a gyártó vállalatokat sem ösz­tönözték az ilyen termékek költségkalku­lációi az egészségesebb, például a ro­zsos kenyerek gyártására. A Pécsi Sütő­ipari Vállalatnál azzal együtt törekedtek a korszerűbb termékek forgalombahoza- talára, hogy ezek veszteségesek voltak. A nyereséges készítményeik terhére szállították a boltoknak a soroksári rozs­kenyeret, a fűszeres rozscipót, a Gra- ham-kenyeret, a csomagolt bakonyi bar­nát. Ez azonban csak az első lépés volt: pár éve az iregszemcsei kutatóintézet aján­lott fel nekik alapanyagként szójagranu- látumot - ám a fogyasztók egyelőre ide­genkedtek. Ma már ez is tűnőben. A vál­lalat a múlt évben elkezdte gyártani a megfelelő lisztkeverék felhasználásával készült búzakorpás és -töretes kenyere­ket. Az alapanyagot a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szállította - egészen egy hónappal ez- előttig. Azóta újabb szállítmány nem ér­kezett, egyelőre Ígéret sincsen arra, hogy mikor érkezik, az említett két kenyérfajta gyártásával tehát átmenetileg le kellett állniuk. Új termékkel mégis jelentkeztek: meg­indították a szójás csillag gyártását a Konzum megrendelésére, s csinálják a szójás nagykiflit is. Saját kísérletsorozat eredményeként jelentek meg a közel­múltban a piacon a magasabb rozstartal­mú kenyérrel, illetve a különböző ízesíté­sű, sok korpát (50 százalék) tartalmazó ropogós ostyákkal. Egyelőre tetszik a fo­gyasztóknak. A legújabb termék: a Dávid kenyér, mégpedig két változatban: szójás-kor- pás-rozsos, illetve szója nélküli. A 70 de­kagrammos kenyereket egy hónapja kül­dik a nagyobb élelmiszerboltokba, min­den előzetes propaganda nélkül - a vá­sárlók keresik. Ugyancsak új a vállalat termékei között - gondolva azokra is, akik kifejezetten a finomlisztből készült pékárut kedvelik - az olyan zsemlecipó, amelynek alapanyagába korpát is kever­tek. Az új termékek az úgynevezett diétát kiegészítők közé tartoznak, éspedig az engedélyezési eljárás bonyolultsága miatt. Ezeket ugyanis egyszerűbb forgalom­ba hozni. Bár a vállalat által gyártott termékek össztömegéhez viszonyítva az egészségesebb táplálkozást biztosítók aránya még mindig alacsony, törekvé­seik eredményeként az országos átlagot meghaladó mennyiség fogy ezekből Pé­csett és közvetlen környékén. Somogyi Néplap Amíg az aratás tart, szakadatlanul ér­kezik az étkezési búza a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalt kaposvári malmá­ba. Az átvevők száz-százhúsz vagont is tudnának fogadni naponta. Fisli István gabonaraktáros elmondta, hogy egy he­te hoztak is ennyit, alig győzték lemérni a rengeteg kocsit, s mintát venni. A néhány nappal ezelőtt kezdődött változékony időjárás hatására megritkult a tehergép­kocsik sora, mert sok helyütt abba kellett hagyni az aratást. Szombaton mintegy ötven vagon étkezési búzát mázsáltak le a malom bejáratánál. Vasárnap mind­össze két termelőszövetkezet küldött ter­ményt: Kaposmérőből és Szennából ér­keztek gépkocsik. Az utóbbi napokban érezhetően tisz­tább a beérkező gabona. Az eső viszont megnövelte a szemek nedvességtartal­mát, amely korábban 14 százalék körül mozgott, most pedig 17-18 százalék. A termelőszövetkezeteknek előbb a szárí­tóba kell küldeniük a szemet, másképp nem veszik át a malomban. Az átvevőmérleg pontosan dolgozik, eddig nem reklamált egyetlen gazdaság sem. Egy alkalommal a Somogyszilról beér­kezett szállítmányok súlya nem egyezett a szállítólevélre írt adattal, később kide­rült, hogy a téesz mázsája mondta fel a szolgálatot. Horváth Gyula, a kaposmérői Latinca Sándor Termelőszövetkezet gépkocsi- vezetője lassan, óvatosan engedte a ga­ratba a búzát. Aki mellécsurgatja a gabo­nát, annak föl kell lapátolnia, ezért vi­gyáznak annyira. A gépkocsivezetők a szállítás előtt gondosan betömik a plató vékony nyílásait, mert számon kérik raj­tuk az elveszett tiz-húsz kilót is. Szivacs és zsák segit abban, hogy a szemek ne szóródjanak szét az úttesten. A kaposvári malomban eddig több mint 100 ezer tonna étkezési búzát vettek át. Molnár István felvásárlási ügyeletestől megtudtuk, hogy csaknem 20 ezer tonna takarmányrépát, 580 tonna étkezési és 769 tonna takarmányborsót töltöttek a tárolókba. A körzeti üzemek jól vizsgáztak, sem­milyen meghibásodást nem jelentettek eddig. A kapcsolatot telefonon, vagy CB- rádión tartják az ügyeletesekkel. A hét végén nyugodtan, zökkenőmen­tesen zajlott a gabona átvétele. Molnár István elmondta, hogy ez az egész ara­tásra jellemző volt. Jó kezdeményezés - kettős haszonnal (Tudósítónktól) A Pedagógusok Szakszervezete Dom­bóvár Városi Bizottsága kezdeményezé­sére a Gőgös Ignác Gimnázium szünidő­ben üresen álló kollégiumát üdülésre hasznosították. Az ötlet megvalósításá­ban több pedagógus és a kollégium sze­mélyzete segített, akik vállalták a „szállo­dás” szerepét. A kétszer tíznapos turnusban buda­pesti és különböző alföldi városok peda­góguscsaládjai üdültek kedvezményes áron. Az első napon a Dombóvárról ké­szült filmet tekintették meg a vendégek, majd autóbuszos városnézésen vettek részt Eretnek János és Ternai Jenő nyugdíjas tanárok kíséretében. A prog­ramban pécsi és kaposvári kirándulás is szerepelt. A pedagógusokat kétszer tizenegy na­pos váltásban 180 lengyel általános is­kolás váltotta fel. A vendégek ellátásáról a kollégium konyhája gondoskodott. A legnagyobb sikert mindkét csoportnál a gunarasi fürdő jelentette. A haszon valóban kettős, hisz bővítet­ték a pedagógusok olcsó üdülési lehető­ségeit és a lengyel gyerekek megismer­kedhettek Magyarország egy részével. A vállalkozásból megmaradó pénzössze­get a kollégiumi felszerelésének bővíté­sére fordítja az intézet. BELES LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents