Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

1987. augusztus 29. NÉPÚJSÁG 3 Módosítások a polgári jogban Az Elnöki Tanács pénteken megal­kotott törvényerejű rendeletével mó­dosított egyes polgári jogi szabályo­kat. A szóban forgó rendelkezések megváltoztatását, új előírások be­vezetését a földről szóló törvény megalkotása, a családjogi törvény módosítása, valamint a gyakorlatban felmerült igények tették indokolttá és szükségessé. A Polgári Törvénykönyvet (Ptk) el­sősorban a közérdekű célú kötele­zettségvállalás tekintetében módo­sítja az új trv. Az erről szóló régebbi szabályok alapján magánszemélyek és jogi személyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ingyenes vagyo­ni szolgáltatást teljesítenek az általuk meghatározott közérdekű célra. A kötelezettek megállapíthatják azokat a feltételeket, amelyek szerint a szol­gáltatást meghatározott célra kell fordítani, kijelölhetik azt a személyt, akinek javára a szolgáltatást telje­síteni kell. A Ptk jelenleg nem szabá­lyozza az alapítvány jogintézményét; úgy rendelkezik, hogy az alapítvány­rendelést közérdekű célú kötelezett­ségvállalásnak kell tekinteni. Ez utóbbi jogintézmény szabályai a gyakorlatban beváltak. Ugyanakkor sokan - elsősorban magánszemé­lyek - szívesebben használják az alapítvány kifejezést, valamint olyan szervezeteket kívánnak létrehozni, amelyek az alapító szándékát teljesí­tik. Ugyancsak felmerült az az igény is, hogy az alapítvány - több ország szabályozásához hasonlóan - ren­delkezzen jogi személyiséggel, mert az alapítók szerint ez nagyobb ga­ranciát ad a célok megvalósulására. Erre tekintettel a tvr az alapítvány­ról - a közérdekű célra való kö­telezettségvállalás fenntartása mel­lett - új szabályokat tartalmaz, s eze­ket besorolja a Polgári Törvény- könyvnek a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó fejezetébe. Alapítvány létrehozásának vannak tartalmi és alaki feltételei. Az alapít­vány érvényességéhez a célja sze­rint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. Ez a szerv a jóváhagyást megtagadja, ha az ala­pítvány jogszabályba, nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe, vagy a szo­cialista együttélés szabályaiba ütkö­zik. Az alapító kijelölheti az alapít­ványt kezelő szervet, vagy ebből a célból külön szervezetet is létrehoz­hat. Alapítvány végrendeletben is lé­tesíthető; ezért a tvr előírja, hogy a végrendeletben légrehozott alapít­ványról az állami felügyelő szervet értesíteni kell. Ha a végrendeleti ala­pítványrendelés valamelyik törvényi feltételnek nem felel meg, ebben az esetben - az alapító, örökhagyó aka­rata érvényesülésének érdekében - a tvr előírása szerint az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell te­kinteni. Az alapító akaratának megfelelően az alapítvány megszűnik, ha a meg­határozott cél megvalósult, az előirt idő eltelt, illetve a feltétel bekövetke­zett. Az állami felügyelő szerv pedig az alapítványt akkor szünteti meg, ha céljának a megvalósítása lehetetlen­né vált, vagy a megváltozott körülmé­nyekre tekintettel jóváhagyását meg kellene tagadni. A megszűnés vala­mennyi esetére közös szabály, hogy a megszűnt alapítvány vagyonát - ha az alapító nem rendelkezett erről másként - az állami felügyelő szerv hasonló célú alapítvány támogatá­sára köteles fordítani. Új rendelkezés az is: az alapító a jövőben eldöntheti, hogy közérdekű célra kötelezettsé­get vállal vagy alapítványt létesít; a tvr ezért úgy rendelkezik, hogy a kötele­zett a közérdekű célra kötelezettség­vállalást - bármikor - átalakíthatja alapítvánnyá. Mivel a földtörvény értelmében a tartós földhasználat intézménye megszűnt, a mostani tvr hatályon kí­vül helyezi a Ptk-ban a tartós föld- használattal kapcsolatos rendelke­zéseket, valamint az ezekre vonatko­zó utalásokat. Új rendelkezés szabá­lyozza az épülettulajdonosnak a megállapodáson vagy bírósági hat- rozaton alapuló földhasználati jogát oly módon, hogy az épülettulajdonos egyrészt jogosult a föld (földrészlet) használatára, hasznainak szedésé­re, másrészt viszont köteles viselni az annak fenntartásával járó terhe­ket. Ez a földhasználati jog az épület tulajdonjogához kapcsolódik, ezért az épület új tulajdonosát - az épület tulajdonjogának örökléssel vagy át­ruházással megszerzése esetén - a földhasználat változatlan feltételek­kel megilleti. Társadalmi-gazdasági viszo­nyaink utóbbi időben bekövetkezett változásainak eredményeként a la­kás bérleti joga egyre jelentősebb vagyoni értéket képvisel. Családjogi és lakásjogi szabályaink elismerik a bérleti jog vagyoni értékét, s a módo­sított családjogi törvény úgy rendel­kezik, hogy a lakásból távozó volt há­zastársat megilleti a közös lakásból reá jutó rész vagyoni értéke. A bérleti jog az állampolgárok széles rétegei­nek egyetlen vagy legjelentősebb vagyoni értéke, amely esetenként a pénzkövetelések kiegyenlítésének, kielégítésének egyedüli alapja len­ne. Ezért indokolt az új tvr-nek az a rendelkezése, hogy a bírósági vég­rehajtásról szóló törvényerejű ren­delet olyan rendelkezéssel egészül­jön ki, amelynek értelmében: egyes pénzkövetelések behajtása érdeké­ben a vagyoni értéket jelentő bérleti jog végrehajtás alá vonható. A bérlőt a bérleti jog helyett másik, kisebb ér­tékű bérleti jog megilleti, a vagyoni értékek különbözetét pedig az adós­ság megfizetésére kell fordítani. A Szekszárdi Városi Tanács V. B. ülésének napirendjén: Az ügyintézés színvonalának emelése Ülést tartott a Szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület elsőként a városi tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége közötti együttműködési megállapodás végrehajtását tárgyalta Kovács Jánosnak, a városi tanács el­nökének beszámolója alapján. Megál­lapították, hogy a népfront sokoldalú szerepet játszott abban, hogy a társa­dalmi munkák egy lakosra eső értéke fokozatosan emelkedett az évek során. 1984-ben 447,1985-ben 804 forint volt a városban, tavaly pedig már 1517 fo- ■intra növekedett. Ezután Ganczerné dr. Rausch Mária gazgatási osztályvezető számolt be igyrendi feladataik végrehajtásáról. Elmondta, hogy jelenleg is létszámgon­dokkal küzdve végzik munkájukat, ho­lott hatáskörük területi bővülésével Tol­na megye ügyiratforgalmának hozzá­vetőleg harmadát Szekszárdon intézik. Gondot okoz, hogy a hosszabbított ügyfélfogadás ellenére sokan keresik föl irodáikat félfogadási időn kívül. Többek közt tájékoztatta a testületet arról is, hogy a lakásigénylők száma az elmúlt év végére 2347-re emelkedett a városban. Az igénylők 40 százaléka fizikai dolgozó, harmada fiatal házas, 27 százalékuk két illetve többgyermekes család. A hatósági ügyintézés szín­vonala igyekszik lépést« tartani a ké­relmek számának növekedésével, munkájukat 15 tagú társadalmi bizott­ság segíti. HÉTRŐL | HÉTRE HÍRRŐL | HÍRRE A mezőgazdasági munkák egyik nagy szezonján, az aratá­son szerencsésen túlvagyunk. A héten már az illetékesek ösz- szegezték is a terméseredményt és a munkák tapasztalatait. Ezekről a tényekről be is számoltunk olvasóinknak, hiszen mindennapi kenyerünk mennyisége és minősége mindenkit érint. Az országban tovább folytatódik az Országgyűlés őszi ülésszakának előkészítése. A kormány azóta már össze­gezte a viták tapasztalatait. A megelőző héten a megyei képvi­selőcsoportok megtárgyalták a munkaprogram tervezetét, a jövő héten pedig a törvénytervezetek vitája következik. Nyárbúcsúztató A diákok számára fordulópont következik. A tanévnyitókat általában hétfőn rendezik, kedden pedig kezdődik az új tan­év. A héten az előkészületek zajlottak otthon és az iskolákban is. A pedagógusok számára már ezen a hétfőn megkezdődött a tanév. Most vált, válik véglegessé, hogy hogyan alakulnak az órarendek, melyik tanító és tanár melyik osztálynak lesz a főnöke. Sokan nem is gondolják, hogy milyen nagy munka húsz-hu szó nőt osztály számára működőképes órarendet ösz- szeállitani, a szakos tanárok létszámát, a másik szakját, a pár­huzamos osztályok időrendjét, az ebédeltetést, az arányos napi terhelést úgy elosztani, hogy az diáknak, tanárnak egy­aránt megfeleljen. Össze kell egyeztetni a szaktantermeket és az esetleges tornatermek kihasználtságát, és még ki tudja hányféle szempontot. A középiskolákban most lehet tankönyvet vásárolni, még füzetcsomagok is vannak, igaz, most már nem kedvezmé­nyes áron. Iskolatáskát lehet kapni, köpenyből pedig el sem lehet képzelni olyan fantáziadús modellt, hogy az a felsötago- zattól fölfelé az ifjú hölgyek kényes divatigényeit kielégíteni képes lehessen. A munkahelyeken kiosztották a segélyeket, de a tanévkezdés még így is megterheli a többgyermekes szülők költségvetését. Még szerencse, hogy az oktatás ná­lunk ingyenes. Ki tudja, akkor mennyibe kerülne, ha nem így volna. Figyelmetlenség, felelőtlenség Változatlanul érkeznek a rossz hírek gyerekek vízbe fúlásá- ról, közúti balesetekről. Már szólt arról a szakember lapunk­ban, hogy a tanév megkezdődésével milyen újabb veszély- források jelennek meg az utcán a fi­gyelmetlen gyere­kek jóvoltából. A ki­csiknek még nincs veszélyérzetük, a kamaszok virtus­kodnak, és mindkét korosztály figyel­metlen. Még sze­rencse, hogy az is­kolai tananyagban is helyet kap, máraz első osztályban KRESZ-oktatás, és a közlekedési úttö­rők is sokat tehet­nek maguk és tár­saik biztonságáért az utakon. Ettől füg­getlenül nekünk, Sok a figyelmetlen motoros az felnőtteknek kell a utakon legjobban vigyázni rájuk. Például példamutatással. Ezen a héten olvashattunk egy hároméves kisgyermek tra­gédiájáról, akit a fürdőkádban ért halálos áramütés hajszárí­tótól. „Szülői jogérzékem” szerint a baleset, akárhogyan is történt, kimeríti a gondatlan veszélyeztetés fogalmát, nem szólva itt a családi tragédiáról. Ugyanis, minden általános is­kolát elvégzett ember tudhatja, hogy a víz jól vezeti az áramot. A felnőtt háztartási balesetek között is igen gyakori a halá­los baleseteknek ez a formája, amit józan gondolkodással száz százalékig meg lehetne előzni. Egészen egyszerűen az­zal, hogy a fürdőkádban és annak közelében semmilyen elektromos szerkezetet nem használunk. Például hősugárzót sem, ha az nincs biztonságos távolságra a falra szerelve. Már arra is volt példa, hogy a kád mellé asztalra tett hősugárzó esett bele a vízbe. Tehát a fürdőkádban dohányozni felesle­ges, olvasni kényelmetlen - ráadásul a papír elázik - elektro­mos készüléket használni pedig tilos és életveszélyes! Sok mindenről tájékoztatnak a helyi kiadványok Iskolakezdés előtt, „fájdalomcsillapítás” fagyival Helyi hírforrások Majdnem minden héten van hír arról, hogy megjelent valami­lyen újság vagy újságszerű helyi kiadvány. A városi tanácsok ilyen úton értesítik a választókat a tanácsrendeletekről, a telepü­lés gyarapodásáról, vagy a művelődési ház programjáról, prog­ramfüzet van a nagyközségekben is. A termelőszövetkezetek, üzemek is, ha módjuk van rá, újságot jelentetnek meg. Kár, hogy az utóbbi időben a kiadások helyénvaló csökkentése elsősor­ban az oktatást, a továbbképzést és az üzemi lapot érinti. Már­pedig a helyi hírforrások jelentősége nem csökken, hanem in­kább nőni fog a jövőben a szocialista demokrácia kibontakozá­sával arányosan. A város, az üzem, a szövetkezet életében ugyanis azok tudnak érdemben részt venni, akik megfelelően tájékozottak ahhoz, hogy véleményt mondhassanak. A demokráciának ugyanis minimálisan két oldala van, az egyik a döntési lehetőség, a mód a beleszólásra. A másik pe­dig a felelősség, ami már a döntés során is fontos, hogy érvé­nyesüljön. Még inkább így van ez akkor, amikor már a végre­hajtásról van szó. Akkor már senki nem hivatkozhat arra, hogy nem is tudtam érdemben dönteni, mert hiányoztak a reális mérlegeléshez szükséges információim. Végképp nem arra, hogy a döntés mástól származik, mi dolgom akkor a végrehajtással. Aztán már mindenkinek, akinek köze volt a demokratikus döntési folyamathoz, részt kell vállalni a mun­kából, az ellenőrzésből és a felelősségből is. Többek között ezért nő a jelentőségük a helyi hírforrások­nak, legyen az városi híradó, kábeltelevízió, üzemi szövetke­zeti vagy akár iskolai újság. Társkeresők Nem múlik el nap, hogy lapunkban hirdetés ne jelenne meg vagy magányos emberektől, vagy pedig társkereső irodák ré­széről. Újabban már különféle társkereső szolgálatok hasonló levelei, ugyanazon szolgálat különféle ajánlatai is érkeznek szerkesztőségünkbe. Tény, hogy társadalmi problémává növi ki magát - főként a válások magas számának következtében - a magányosság gondja és keserve. Biztosan szükség is van ilyen jellegű szolgáltatásra. Az is biztos, viszont, hogy a társkeresés gondját és persze örömeit nem lehet pénzért megvásárolni. Nem is azt kifogásoljuk, hogy vannak egyáltalán ilyen gmk-k, legfeljebb az a furcsa, hogy ilyen sokan jutnak pénzhez - hiszen hirdetik befizetendő összeget is - mások magányosságán. A fizetett pénzért természetesen csak címeket kapnak, aztán vagy lesz az ismerkedésből valami, vagy nem lesz. Ezt végül is az ember az életben sem tudhatja. Mindenesetre ezeknek a szervezeteknek a munkájára a hivatalos szerveknek oda kelle­ne figyelni, ugyanis egy tucatnyi cím birtokában már sok száz embertől be lehet levelezés útján szerezni - az ország egész te­rületéről - sok száz forintot Ez nem gyanúsítás természetesen, mindössze figyelmeztetés mindenki számára, hogy ismerkedni sokkal célszerűbb szórakozóhelyeken, kiránduláson, országjá­ráson, a szomszéd faluban, a vonaton utazás közben, moziban, színházban, baráti társaság ismerősei között, a rokonság behá­zasodott rokonainak a körében, mint éppen levelezés útján. Sokoldalú családvédelem Tulajdonképpen a társkereséssel is sokkal célszerűbb lenne, ha társadalmi szervezetek, művelődési intézmények, népfront, a vöröskereszt klubjai foglalkoznának, mint gazda­sági egységek. A családvédelem meg egyértelműen össztár­sadalmi feladat. A héten is több híradás volt családvédelmi és szocialista családmodellt népszerűsítő pályázatokról. A már meglévő, csak átmeneti gonddal küszködő családokon összefogással sokoldalúan lehet segíteni. Megvan ebben a témában a feladata az egészségügynek, a társadalmi szer­veknek, az állami hivataloknak éppúgy, mint maguknak a családoknak. Mert azért a felnőtt házastársak személyes fe­lelősségéről sem feledkezhetünk meg. Pontosabban ők maguk nem feledkezhetnek meg erről. Ezt sem társadalom, sem annak semmiféle egysége helyettük nem vállalhatja át. IHÁROSI IBOLYA

Next

/
Thumbnails
Contents