Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

4 Képújság 1987. augusztus 26. A hungerfordi Rambo Levette műsoráról a túl sok erőszakot tartalmazó filmeket a legnagyobb brit te­levíziós társaság. A kemény akciófilme­ket kedvelő brit tévénézők már a múlt hét végén hiába várták a műsorújságban meghirdetett „Fekete karácsony” című kanadai alkotást. S az iskolás lányokat gyilkoló elmebeteg története helyett meg kellett elégedniük egy hazai komédiával. A BBC, amely a négy országos csatorna közül kettőt mondhat magáénak, azt is bejelentette, hogy nem szándékozik megismételni Sylvester Stallone híres­hírhedt „Rambo” filmjét, és visszavonta az edinburgh-i nemzetközi filmfesztiválra benevezett „Testi kapcsolat” című alko­tását is. Nem esztétikai megfontolások, hanem egy megmagyarázhatatlan, de általános megdöbbenést keltő, közvéleményt fel­kavaró, véres dráma késztette a BBC ve­zetőit műsorpolitikájuk felülvizsgálatára. A múlt héten szerdán elszabadulta pokol az ötezer lakosú Hungerford dél-angliai kisvárosban. Egy 27 éves fiatalember né­hány óra leforgása alatt agyonlőtt a vá­roska főutcáján tizennégy embert, meg­sebesített tizenhatot - közülük kettő ké­sőbb a kórházban belehalt sérüléseibe -, majd bemenekült egy iskolába, ahol golyót röpített a saját fejébe is. A brit sajtó azonnal „a hungerfordi Rambónak” keresztelte el az ámokfutót. A tettes, Michael Ryan valóban ugyan­olyan ruhát hordott és ugyanolyan fegy­vereket használt azon a végzetes délelőt- tön, mint a filmbeli Rambo. Először a vá­roska melletti erdőben lőtt agyon egy fia­talasszonyt, aki két kisgyermekével volt kiránulni. Azután hazament, s lelőtte saját anyját, és felgyújtotta a házukat. Majd a városba indult és menet közben tüzet nyitott mindenkire, aki az útjába került. Egész Nagy-Britannia döbbenten és értetlenül áll az eseméynek előtt. Ryan feltehetőleg elmebeteg volt - hangzott az első hivatalos nyilatkozat. De ezt a meg­állapítást nem erősítették meg a szom­szédok és az ismerősök beszámolói. Az ámokfutó korábban semmi jelét nem ad­ta annak, hogy beteg lenne. A hadsereg­ben az ejtőernyősöknél szolgált. Szótlan volt, csak néha ivott egy-két pohárral, és nem élt kábítószerrel. Barátnővel, igaz, sose látták. Sok könyve volt és város­szerte ismerték a lőfegyverek iránti szen­vedélyét. Szabályos engedéllyel több fé­lautomata karabélyt és pisztolyt tartott odahaza. Tagja volt a helyi lövészegylet­nek. A zárkózott férfi csak akkor engedett fel igazán, ha a fegyvereiről beszélt. Vajon miért lett ámokfutó Michael Ryan? A tekintélyes Daily Telegraph az események másnapján azt írta: „Rambo az emberi pusztítás és erőszak modern szentje lett... nagyfokú intellektuális gyá­vaság azt hinni, hogy ezek a filmek nem hatnak a viselkedésre”. A Rambo-féle fil­mek minden bizonnyal hozzájárulhatnak egyes emberekben az erőszak elszaba­dulásához, noha természetesen túl egy­szerűnek látszik csupán ezzel magya­rázni a hungerfordi drámát. A BBC is a nézők érzelmeire, elsősorban a hunger­fordi lakosokra való tekintettel döntött műsorának megváltoztatásáról. Tény, hogy a televízió önmagában nem is sokat tehet, hiszen minden angol városban az első sarki fűszeresnél néhány font köl­csönzési díj fejében válogatott borzalma­kat tartalmazó videokazettákat vihet haza bárki. A mozik kínálatában is túlteng a rémség és erőszak. A brit törvényhozás most azt is fontol­gatja, hogy meg fogják szigorítani a fegy­verviselési engedélyek kiadását, hiszen aligha tagadható: ez is szerepet játszik az ilyen drámákban. Angliában közel sem lehet olyan könnyen lőfegyver birtokába jutni, mint mondjuk az Egyesült Államok­ban. Michael Ryan esete viszont azt bizo­nyítja, hogy különösebb indok nélkül is valóságos fegyvertárt tarthat valaki oda­haza - törvényesen. A rendeletek szerint géppisztolya is lehet az egyszerű állam­polgárnak, ha azt oly módon átalakítják, hogy nem alkalmas sorozatlövésre. Azt már eldöntötték, hogy az engedél­lyel odahaza tartott géppisztolyokat megvizsgálják, megfelelnek-e az előírá­soknak. Valószínűleg az engedélyek ki­adását is szigorítani fogják valamilyen módon. „Hungerford soha többé nem is­métlődhet meg” - szögezte le a parla­mentben Margaret Thatcher kormányfő, de azt igazán senki sem tudja Nagy-Bri- tanniában, hogy a miniszterelnök asz- szony „parancsát” miként lehet mara­déktalanul betartani. SZOMSZÉDOLÁS PETŐFI NÉPE Bács-Kiskun megyében egyedül a Kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet ké­szít koloniálbútorokat. Csaknem 25 éve je­gyezték el magukat ezzel a stílussal, s hogy azóta nem kellett váltaniok, nem a konku­renciahiánynak köszönhető. Ez ugyanis csak Bács-Kiskun megyére érvényes. A belföldi piacon nincs hiány koloniálbútor- ból, a kecskeméti termékek azonban a mi­nőséget tekintve az élvonalban vannak. Egyebek között a különösen szép kézi fa­ragásról ismerni meg őket. Szakembereik nagy része törzsgárdatag: kvalifikált, ta­pasztalt asztalosok, kárpitosok, akiknek munkáját dicséri a bútorok kisipari jellegű kidolgozottsága. Tőlük tanulnak a fiatalok a szövetkezetben, évről évre jelentékeny számban. Különös gondot fordítanak ugyanis az utánpótlás kinevelésére, jelen­leg is ötvenkét tanulójuk van. Második éve kisszövetkezetként mű­ködnek. Beváltotta a hozzá fűzött reménye­ket ez a gazdálkodási forma: kevesebb ad­minisztrációval, kisebb költséggel, közvet­lenebb anyagi érdekeltségben, minden­nek köszönhetően az igényekhez a koráb­binál is rugalmasabban alkalmazkodva dolgoznak. Jelenleg a „Kecskeméti” koló­niái bútorcsaládban hatvanféle termékük van. Bútoraik egy része minden évben új, de nem kevés közöttük évek óta ugyanaz: úgy tűnik, a vásárlók számára megunhatatlan. Az idén bekapcsolódtak a tőkésexport­programba, NSZK-beli megrendelésre gyermekbútorokat gyártanak. Árbevételi |prvüket mintegy 23 millió forintra teljesítet­ték 1987 első hat hónapjában, ez 7,5 szá­zalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában elértet. Dunántúlt napló Homokpusztán, a kaposszekcsői sző­lőkbe vezető út mellett, homokbányát nyitott nyár elején a Bikali Állami Gazda­ság. A területet, ahol korábban már műkö­dött egy homokbánya, 1974-ben vették át a Tolna-Baranya Megyei Halgazdaságtól. A régi bányát 1975-ben bezárták és a he­lyét beerdősítették. Most valamivel odébb egy 10 hektáros területen nyílt meg a bá­nya, ahol 30 000 köbméter jó minőségű homok vár kitermelésre. A homokbánya nyilván nem váltja meg a világot Bikaion, hisz a gazdaság 450 milliós árbevétele mellett szerény tétel a bányá­szat haszna. A sok kicsi sokra megy, s a bi- kaliak minden újba belevágnak, ami a nye­reségüket gyarapítja, a vesztesége tevé­kenységtől pedig igyekeznek megszaba­dulni. Ezért számolták fel a gazdaságtalan pécsi halbisztrójukat is, amit az Agrobank Fit. vásárolt meg irodaháznak. A kezdettől vesztesége halbisztró forgalma igen gyér volt. Annál élénkebb forgalmat bonyolít le a most májusban Bikaion átadott ún. nyílt árusítású gazdaboltjuk, amelyben a GMV tápjain és takarmánykiegészítöin kívül sa­ját előállítású termékeket, húsnyúl- és an- góratápot, napos- és előnevelt csibét, ka­csát, sertést, halat műtrágyát - szezon jel­leggel pedig - őszibarackot kajszit szilvát árusítanak. A takarmányt igény szerint kedvezményesen házhoz is szállítják. A nagy árukészlettel rendelkező bolt tovább javította az amúgy is élénk vállal­kozói kedvet a háztáji termelőknél. A gaz­daság új ágazata az önálló háztáji ágazat jó kezdeti eredményeket könyvelhet el. Tavaly óta megháromszorozódott a ház­táji árutermelés. Az integráció ma már 40 településre terjed ki. Családi vállalkozá­sok alakultak a termelésből kivont nagy­üzemi istállók betelepítésére. Pecsenye­csibét, húsnyulat, angóranyulat nevel­nek, sertést hizlalnak és mulard kacsát tömnek a háztáji gazdaságokban az in­tegráció keretében. Csak mulard kacsá­ból 40 000 darabot helyeznek ki a por­tákra 14 napos tömésre. A tömött ka­csa mája exportra megy. Új vállalkozásuk a háztáji kertészet is. Idén első ízben adta bérbe a gazdaság nagyüzemi művelésre nem alkalmas földjeit a helybelieknek. A földeken a bi- kaliak öntözve káposztaféléket, uborkát termelnek a Dombóvári Zöldért Vállalat­nak. A tevékenységbővítéssel a gazda­ság több árbevételhez, az ország na­gyobb árualaphoz jut, a falvak lakóinak pedig módjuk nyílik jövedelmük kiegé­szítésére. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Három évvel ezelőtt Budapesten alakult meg az akkor még országos hatáskörű gazdasági rendészet amely a fogyasztói érdekeket sértő, korrupciós és gazdasági jellegű bűncselekmények visszaszorítását és megelőzését hivatott szolgálni. E szervezet munkájának tapasztalatai alapján az országban további nyolc helyen, több megyét érintő regionális gazdasági rendészet jött létre. Fejér megye Baranya és Tolna megyével működött együtt szá­mos bűncselekmény felderítésében, vizs­gálatában. Ez év július elsejétől Fejér megyének önálló gazdasági rendészete van. A szer­vezet feladatairól, céljairól és a működés másfél hónapos tapasztalatairól érdeklőd­tünk Gara József századostól, a Fejér Me­gyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete vezetőjétől.- A^jazdasági jellegű bűncselekmények száma, súlyosságának mértéke az utóbbi időben jelentékeny mértékben tovább növe­kedett Ez természetesen nemcsak Fejér me­gyei, hanem sajnos országos jelenség. A re­gionális együttműködés során számos visz- szaélésre sikerült fényt derítenünk és bünte­tő eljárást kezdeményeznünk a Baranya me­gyei rendőri szervekkel. A Fejér Megyei Ren­dőr-főkapitányság Gazdasági Rendészete azért jött létre, hogy még hatékonyabbá és eredményesebbé váljék a gazdasági bűn- cselekmények felderítése és megelőzése a megyehatáron belül. Egyébként nemcsak Fejér megyében, hanem az ország más me­gyéiben is önálló gazdasági rendészetek alakultak az elmúlt hónapban.- A felderitett bűncselekmények szerep­lői legtöbbször csalást, üzérkedést, veszte­getést, sikkasztást követnek el, s gyakori a fogyasztók érdekeit sértő árdrágítás, illetve a turizmussal összefüggésben a vám- és devizabűncselekmény.- Természetesen alapvető feladatunk, hogy a gazdálkodás, a fogyasztás területén előforduló korrupciós, árdrágító, üzérkedő jellegű bűncselekményeket felderítsük, visszaszoritsuk, a jogsértéseket mielőbb leleplezzük.- A gazdasági bűnözés visszaszorítása társadalmi érdek. S a bűnüldözés e területén szoros kapcsolatban kell lennünk mindazok­kal a szervezetekkel, amelyek saját területü­kön, sajátos eszközeikkel dolgoznak ugya­nezért a célért Nem egy esetben NEB-vizs­gálat után kerül sor büntető eljárásra, üzle­tekben, vendéglátóipari egységeknél pedig a kereskedelmi felügyelőség szakembereivel együtt végzünk ellenőrzéseket Nemzetközi harc a dohányzás ellen „A dohányzás különböző súlyos be­tegségek és a korai halál legfontosabb elkerülhető oka.” A megfogalmazás az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) származik, amely évről évre szívósabb küzdelmet folytat a dohányzás minden­féle formája, egyúttal a dohánytermesz­tés, s a dohányipari termékek népszerű­sítése ellen. A statisztikák, amelyekre a genfi szék­helyű ENSZ-szervezet hivatkozik, ijesz- tőek: a fejlett országokban a tüdőrák az esetek több mint 80 százalékában a do­hányzás következménye, más légző­szervi megbetegedések, szívártalmak, gyomor- és bélbetegségek ugyancsak igen nagy arányban közvetlenül össze­függnek a dohányzással, amely - óvatos becslések szerint - évente legalább egy­millió emberéletet követel. Az Egyesült Államok adatai szerint az elmúlt 20 évben tízmillió amerikai életét rövidítette meg a nikotin élvezete. A WHO-nál némi megnyuvással jelzik, hogy a dohányzás elleni világméretű küzdelem hozott már sikereket: egyre több államban tiltják el, vagy korlátozzák a dohányzást közhivatalokban, nyilvános helyeken, járműveken. (A kimutatások­ban szerepel, hogy a MALÉV az elsők kö­zött volt a világon, amely járatai egy ré­szén eltiltotta a dohányzást.) A kampányokban az orvosok szövet­ségesre találtak sok nagy biztosítótársa­ságban, hiszen azok milliárdos károkat takaríthatnak meg a dohányzás vissza­szorításával. Új partnerek szállodák és más vendéglátóipari üzemek is: mióta egyre jobban tudatosulnak a dohányzás veszélyei, új, vonzó szolgáltatásként je­lennek meg azok a helyek, ahol a vendé­geket megóvják a füsttől. Immár közhelynek számít ugyan, de még mindig nem eléggé ismert, hogy az úgynevezett „passzív dohányzás” milyen veszélyekkel jár: a vizsgálatok szerint há­zaspároknál a nem dohányzó társnak 30 százalékkal magasabb esélye van tüdő­rákra, légzőszervi megbetegedések fe­nyegetik a dohányosok gyermekeit. Nem elég, ha a várandós anya nem dohány­zik: a dohányzó apa is károsítja már a magzat egészségét. Egyébként a WHO központja az első ENSZ-intézmény, amelynek székházá­ban eltiltották a dohányzást. A világszer­vezet erőfeszítései most az ipar és a ke­reskedelem kísérletei ellen is irányulnak, hogy a „füstmentes dohány” elterjeszté­sével próbálja pótolni a cigarettaeladás visszaesésével csökkent bevételeit. A bagó, a rágott, vagy egyszerűen a szájba helyezett dohány terjedése új veszélyt je­lent a társadalomra, különösen a tájéko­zatlan fiatalokra, hangoztatja a WHO fi­gyelmeztető felhívása. Bizonyított ugyanis, hogy a „füstmen­tes dohány” élvezése ugyanolyan niko- tinfüggöséghez vezet, mint a cigaretta, ugyanakkor a szájrák és különböző sú­lyos ínybetegségek forrása - nem pedig „veszélytelen” amint a cégek felelőtlen reklámja hirdeti. A,WHO általában azért küzd, hogy teljesen száműzzék a do­hányzást szolgáló hírverést a sajtóból, a rádióból, a tv-ből csakúgy, mint az ut­cákról és ne lehessenek sportversenyek szponzorai ugyanazok a cégek, amelyek a dohány termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával fiatalok millióinak életét veszélyeztetik. A statisztikák szerint egyébként a vi­lágméretű felvilágosító munka hatására a fejlett országok egy részében csökken a dohányzás - egyúttal kimutathatóan csökken az általa okozott megbetegedé­sek száma. Ugyanakkor - tragikus mó­don - a nagy dohánymonopóliumok gaz­dag vadászterületekre találnak a fejlődő világban, ahol a dohányosok arányszá­mának emelkedése felülmúlja a lélek- szám növekedését. Afrikában 1986-ban 23,4 százalékkal nőtt a lakosság - 41,5 százalékkal a dohányosok száma, Latin- Amerikában 31,4, Ázsiában 28,5 száza­lékkal nőtt a dohányosok aránya az el­múlt évben, ugyancsak jóval nagyobb mértékben, mint a lélekszám. Az utoljára a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján készített részletes WHO- felmérés szerint Magyarországon a fér­fiak 45, a nők 23 százaléka dohányzott, ami nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyt jelentette. Ugyanakkor hazánkban 1982-ben az egy főre jutó évi cigarettafogyasztás 2570 db volt: ezzel Ciprus, Görögország, Kuba, Kanada, az USA, Spanyolország és Japán után a 8. helyen állottunk a világ 110 országa kö­zött. Szabadtéri kiállítás Aggteleken A budapesti Zichy Mihály Galéria első ízben rendezett kiállítást Aggteleken. A szabadtéri táborban elsősorban a természetet ábrázoló műveket mutattak be. A kiállítás sikeresnek bizonyult, így a Barlangszálló előtt a jövőben havonta ren­deznek hasonló tárlatot

Next

/
Thumbnails
Contents