Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-20 / 196. szám

Ra |aZ MSZMP TOL P Világ proletárjai, egyesüljetek 1 SAG AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Ünnepi beszélgetés 1987. AUGUSZTUS 20 a CSÜTÖRTÖK XXXVII. évfolyam, boldogulásról 196. szám (5. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Tettekkel igazoljuk! Vajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy egymás mellé tegye, összehasonlítsa a világ alkotmányait? Bizonyosan kiderülne, hogy valamennyi más, egymással össze nem cse­rélhetők. Lehetnek, sőt vannak is sokukban az emberiség közös történelméből fakadó és a mai általános erkölcsi tör­vényeknek eleget tevő azonos és hasonló gondolatok, mint például az emberi jogok tisztelete - de működőképes alaptörvény csak az lehet, amely az adott állam sajátossá­gaihoz igazodik, fejlettségével összhangban van, igényeit szolgálja. Testre szabott alkotmányban lehet csak jól mo­zogni. A miénk ebben az említett összevetésben a világ leghala- dóbbjai, a legnemesebben csengők közé tartozik. Kimondja az alapelveket, amelyek ma a korszerű államisághoz, társa­dalmi léthez szükségesek. Megfelelő keretet ad mindehhez. E szó nagyon fontos, hadd ismételjük meg, keretet ad. Más kifejezéssel élve: lehetőséget, ösztönzést. Az alkotmányt - mint annyi sok mást - lehet holt könyvtári polcokon tartani, de forgatni is. Népnek és vezetőknek. Magyarországon ma a közéletben a legnépszerűbb, az egyik leggyakrabban használt szó: a tett. Köznyelvre lefordítva: tudjuk, mit kell vagy kellene csinálni, hát rajta! Igaz, alkotmányunk betűje és szelleme alapján sok régóta érvényes törvény jött már létre, mégis, ez a tettszomj rá is vonatkozik. Éppen mert egy olyan ország alkotmányáról van szó, amelynek parancsolóan szükséges tovább fejlőd­nie és az új követelményeknek megfelelően kell ezt a keretet kitöltenie tartalommal. Akkor élénkülnek fel a cikkelyek, költözik új élet beléjük. A múlt évtizedekben felépült itt egy ország, létrejött a szo­cialista társadalmi rendszer - nem azért, mert mindenki lépten-nyomon elővette azt a füzetet, amelynek címlapján ez áll: „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya”, - hanem azért, mert az ebben foglalt gondolatok uralkodóvá lettek. Csakhogy az idő halad, a sors új próbák elé állít bennünket, s a kérdés egyebek között így hangzik: meríthetünk-e még ebből, az alkotmányba sűrített szellemi erőforrásból? Magyarország a hatvanas-hetvenes években tekintélyt szerzett magának a világban, jelen témánk nyelvére fordítva a szót; éppen azért, mert az alkotmányunkba foglaltak egész sora valósággá lett. Napi munkánk malmában olykor nem is gondolunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény milyen éberen nézi: átmegy-e a gyakorlatba, amit egy-egy ország alaptörvénye elvontan előír. Természetesen ez esetben sem az történt, hogy külföldi politikusok vagy Balaton-látogató turisták kézbe vették ezt a füzetet - egyszerűen körülnéztek, figyeltek és látták a tényeket, tetteinket. Észrevette a világ, hogy érvényesülnek nálunk az emberi jogok, sokszínű véle­mények bontakoznak ki, magyar turisták tömege jelenik meg a külföldön; hozzánk látogató politikusok immár őszinte sza­vakat hallottak sikerekről és kudarcokról. De mindenekelőtt találkoztak a magyar reformgondolatokkal, amelyek egy­részt szocialisták, másrészt csak ránk jellemzően nemzetiek. Semmi erőszakoltság nem volt szükséges, amikor ezt lénye­gében a szocialista alkotmány megvalósulási folyamatának neveztük. Ma az ország szorult helyzetben van, a társadalmi fejlő­désnek új szakaszba kell lépnie. De a legkitűnőbb alkotmány sem lendít automatikusan előre. Nem is ez a hivatása. Politi­kusok, közgazdászok, műszaki emberek kidolgozták a me­netrendet, amelynek alapján ki lehet elégíteni azt az igényt, amelyet az egész ország ma így vall: tettek kellenek! De azért az alkotmányban foglaltak oldaláról is közelíthetünk ehhez a feladathoz. Minden állampolgárnak - olvasható alaptörvényünkben - joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Nagyon időszerű ez a mondat két okból is. Abban a bizonyos menetrendben előkelő helyet foglal el a követelmény, hogy a gazdasági reformhoz demokratikus társadalmi-politikai ki­bontakozás csatlakozzék. Ez pedig más szavakkal a dönté­sekben való részvétel kibővítését jelenti. De a tétel fordítva is igaz: hiába ez a lehetőség, ha az állampolgár nem él vele. Nem léphetünk tovább, ha nem válunk e szempontból is te­vékennyé. A társadalmi méretű közömbösség a csak-a-ma- gam-hasznának a keresése rossz módszer, mert kiapadhat­nak maguk a források, amelyek ezt a „magam hasznát” táplálják. Most látszik csak igazán, drámaian, mennyire ösz- szefügg az egyén és a társadalom érdeke. A közügyekben való részvétel - döntésekkel és munkával - nemcsak jog, kötelesség is, magunk és a köz iránt. A vezetőktől új gondol­kodásmódot, a szellemi és a fizikai munkástól új minőséget, tanulási, önfejlesztési képességet kíván. A nemzetközi közvélemény tudja, hogy nehézségekkel küzdünk. De aki külföldön jár és e témáról folytat beszélgeté­seket, - akár rangos politikusokkal, akár átlagemberekkel -, tapasztalhatja, hogy azok a hatvanas-hetvenes évek nem múltak el nyomtalanul az ottaniak emlékezetében. Ez a kife­jezés: magyar - még mindig jól cseng. Benne van az elisme­rés a múlt két évtized és a bizalom a jövendő iránt. Hisznek a magyar reformgondolat életerejében. Ha úgy tetszik, abban a képességünkben, hogy a mának megfelelő új tartalommal tudjuk megtölteni az alkotmányunk adta kereteket, s az alap­törvény igazságait tettekkel igazoljuk. Megemlékezés az alkotmány ünnepéről Szekszárdon Átadták az Alkotói Díjakat Tegnap délelőtt Szekszárdon, a régi megyeháza dísztermében a Himnusz hangjaival kezdődött Tolna Megye Ta­nácsa és a Hazafias Népfront Tolna Me­gyei Bizottsága együttes ünnepi ülése, melyen részt vett Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára, vala­mint a megye és városaink több politikai és állami vezetője. Miután Ruskóné Németh Judit egy lly- lyés Gyula vers elmondásával tette még ünnepélyesebbé az ülést, Császár Jó­zsef, a megyei tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Molnár Istvánnak, a megyei népfrontbi­zottság elnökének, aki ünnepi beszédé­ben felidézte az államalapító István király emlékét, életművét, köszöntötte szocia­lista államiságunk, törvényességünk ala­pokmányát, az alkotmányt, majd megem­lékezett az új kenyér ünnepéről is, „ami­kor az illatozó, ropogós kenyeret meg­szegve tisztelgünk a dolgozó ember ki­tartó szorgalma, tehetsége és ereje előtt”. Majd hangsúlyozta:- Augusztus 20-a gazdag programjá­val, találkozóival, bővülő hagyományaival kifejezésre juttatja az összefogásban, a közösségben rejlő erőt is. A továbbiakban a szónok a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, széle­sítéséről, majd a választási törvény mó­dosításáról, illetve az alkotmány módosí­tásról beszélt, végezetül pedig eredmé­nyeinket vette számba. Ezután ünnepi pillanatok következtek: Császár József átadta a Tolna Megyei Tanács Alkotói Díjait Ribling Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala el­nökhelyettesének, Vida Jánosnénak, a megyei tanács művelődési osztályveze­tő-helyettesének és Tolnai Istvánnak, a Tamási Állami Gazdaság igazgatójának. Az 1979 óta adományozott rangos kitün­tetést eddig 26-an vehették át. A következőkben Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bi­zottságának titkára négy aktivistának nyújtott át népfrontkitüntetést, s itt je­lentette be, hogy Kiss Istvánné, a szekszárdi városi népfrontbizottság titkára a Kiváló Népfrontmunkáért ki­tüntető jelvényt Budapesten, a központi ünnepségen vette át. A kitüntetettek nevében Ribling Ferenc mondott köszönetét, s hangsúlyozta, hogy „az Alkotói Díj varázsát az adja meg, hogy az a szeretett szűkebb haza elismerése”. Felvonták az Állami Zászlót Az alkotmány ünnepének tiszteletére szerda délután a Gellért-hegyi Felszaba­dulási Emlékműnél ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tiszteletadással fel­vonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköztársaság Állami Zászla­ját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Az ünnepség a díszszázad és a ka­tonazenekar díszmenetével zárult. Grósz Károly látogatása Somogybán Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán So­mogy megyébe látogatott. A délelőtti órákban Kaposváron részt vett a So­mogy megyei párt végrehajtó bizottság kibővített ülésén, ahol a testület Kleno- vics Imre megyei első titkár elnökletével a kormány gazdasági-társadalmi stabili­zációs munkaprogramjának tervezetéről tanácskozott. A kormány elnöke a testületi ülés szü­netében a sajtó munkatársaival beszél­getett a napirenden lévő témáról. Kifejtet­te véleményét a nagyobb nyíltság és (Folytatás a 2. oldalon.) A népművészet fejlesztése terén kifej­tett munkásságuk, valamint eredményes népművelő munkájuk elismeréseként ki­lencen kapták meg idén a Népművészet Mestere és húszán a Kiváló Népművelő kitüntető címet. Öt közművelődési szak­ember tevékenységét Bessenyei György Emlékéremmel, négyét Móra Ferenc Em­lékéremmel, nyolcét Szabó Ervin Em­lékéremmel jutalmazták. A kitüntetéseket az alkotmány napja alkalmából megren­dezett ünnepségen adták át szerdán a Néprajzi Múzeumban. Az eseményen Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár köszöntötte a kitüntetetteket. Beszédében kiemelte: népünk műve­lődésében, a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődésében az elmúlt évti­zedekben végbement történelmi léptékű változások ünnep táján különös hang­súlyt kapnak. Arra késztetnek bennün­ket, hogy még nagyobb felelősséget érezzünk hazánk, nemzetünk, tágabb és szűkebb környezetünk jövőjéért és a kul­túráért e jövő alakításában. A magyar nép számára a társadalmi, gazdasági felemelkedés nélkülözhetetlen eszköze a kultúra. Ebből következnek legfontosabb tennivalóink is: mindenekelőtt az, hogy a közművelődés eszközeivel is erősítsük a társadalmi, gazdasági megújulást, nem­zeti egységünket. Még többet kell ten­nünk annak érdekében - hangsúlyozta az államtitkár -, hogy a művelődési ott­honok, a múzeumok, a levéltárak, könyv­tárak és más közművelődési intézmé­nyek a kultúra igazi otthonai legyenek, hogy tovább bűvüljön a kulturális válasz­ték, és a lakosság még inkább magáénak érezze értékeinket. Különös figyelmet kell szentelni az ifjúság ügyének, körülte­kintően, reális követelményeket állítva eléjük, értelmes programot kínálva nekik, amelyben jól megfér az értelmet mozgató tudományos ismeret és az érzelmeket nemesítő művészet, népművészet - mondotta. - Ezt követően az államtitkár átnyújtotta az elismeréseket. Az ünnep­ségen Ernőd Péter, a KISZ KB titkára húsz fiatal alkotó-és előadóművésznek adta át a KISZ KB, a Művelődési Miniszté­rium, az Országos Közművelődési Köz­pont, a Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Egyesület által odaítélt, a Népművészet Mestere kitüntető címet. A népművészet fejlesztése terén kifej­tett munkássága elismeréseként a Nép­művészet Mestere kitüntető címet kapott Orsós Kis János bogyiszlói prímás. A KISZ Központi Bizottsága, a Művelő­dési Minisztérium, az Országos Közmű­velődési Központ, a Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Egyesület ál­tal adományozott a Népművészet Ifjú Mestere címet Szathmáry Tamás szek­szárdi fazekas vehette át. Ünnepi pillanatok a díszteremben Népművészek, népművelők kitüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents