Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
Ra |aZ MSZMP TOL P Világ proletárjai, egyesüljetek 1 SAG AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Ünnepi beszélgetés 1987. AUGUSZTUS 20 a CSÜTÖRTÖK XXXVII. évfolyam, boldogulásról 196. szám (5. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Tettekkel igazoljuk! Vajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy egymás mellé tegye, összehasonlítsa a világ alkotmányait? Bizonyosan kiderülne, hogy valamennyi más, egymással össze nem cserélhetők. Lehetnek, sőt vannak is sokukban az emberiség közös történelméből fakadó és a mai általános erkölcsi törvényeknek eleget tevő azonos és hasonló gondolatok, mint például az emberi jogok tisztelete - de működőképes alaptörvény csak az lehet, amely az adott állam sajátosságaihoz igazodik, fejlettségével összhangban van, igényeit szolgálja. Testre szabott alkotmányban lehet csak jól mozogni. A miénk ebben az említett összevetésben a világ leghala- dóbbjai, a legnemesebben csengők közé tartozik. Kimondja az alapelveket, amelyek ma a korszerű államisághoz, társadalmi léthez szükségesek. Megfelelő keretet ad mindehhez. E szó nagyon fontos, hadd ismételjük meg, keretet ad. Más kifejezéssel élve: lehetőséget, ösztönzést. Az alkotmányt - mint annyi sok mást - lehet holt könyvtári polcokon tartani, de forgatni is. Népnek és vezetőknek. Magyarországon ma a közéletben a legnépszerűbb, az egyik leggyakrabban használt szó: a tett. Köznyelvre lefordítva: tudjuk, mit kell vagy kellene csinálni, hát rajta! Igaz, alkotmányunk betűje és szelleme alapján sok régóta érvényes törvény jött már létre, mégis, ez a tettszomj rá is vonatkozik. Éppen mert egy olyan ország alkotmányáról van szó, amelynek parancsolóan szükséges tovább fejlődnie és az új követelményeknek megfelelően kell ezt a keretet kitöltenie tartalommal. Akkor élénkülnek fel a cikkelyek, költözik új élet beléjük. A múlt évtizedekben felépült itt egy ország, létrejött a szocialista társadalmi rendszer - nem azért, mert mindenki lépten-nyomon elővette azt a füzetet, amelynek címlapján ez áll: „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya”, - hanem azért, mert az ebben foglalt gondolatok uralkodóvá lettek. Csakhogy az idő halad, a sors új próbák elé állít bennünket, s a kérdés egyebek között így hangzik: meríthetünk-e még ebből, az alkotmányba sűrített szellemi erőforrásból? Magyarország a hatvanas-hetvenes években tekintélyt szerzett magának a világban, jelen témánk nyelvére fordítva a szót; éppen azért, mert az alkotmányunkba foglaltak egész sora valósággá lett. Napi munkánk malmában olykor nem is gondolunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény milyen éberen nézi: átmegy-e a gyakorlatba, amit egy-egy ország alaptörvénye elvontan előír. Természetesen ez esetben sem az történt, hogy külföldi politikusok vagy Balaton-látogató turisták kézbe vették ezt a füzetet - egyszerűen körülnéztek, figyeltek és látták a tényeket, tetteinket. Észrevette a világ, hogy érvényesülnek nálunk az emberi jogok, sokszínű vélemények bontakoznak ki, magyar turisták tömege jelenik meg a külföldön; hozzánk látogató politikusok immár őszinte szavakat hallottak sikerekről és kudarcokról. De mindenekelőtt találkoztak a magyar reformgondolatokkal, amelyek egyrészt szocialisták, másrészt csak ránk jellemzően nemzetiek. Semmi erőszakoltság nem volt szükséges, amikor ezt lényegében a szocialista alkotmány megvalósulási folyamatának neveztük. Ma az ország szorult helyzetben van, a társadalmi fejlődésnek új szakaszba kell lépnie. De a legkitűnőbb alkotmány sem lendít automatikusan előre. Nem is ez a hivatása. Politikusok, közgazdászok, műszaki emberek kidolgozták a menetrendet, amelynek alapján ki lehet elégíteni azt az igényt, amelyet az egész ország ma így vall: tettek kellenek! De azért az alkotmányban foglaltak oldaláról is közelíthetünk ehhez a feladathoz. Minden állampolgárnak - olvasható alaptörvényünkben - joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Nagyon időszerű ez a mondat két okból is. Abban a bizonyos menetrendben előkelő helyet foglal el a követelmény, hogy a gazdasági reformhoz demokratikus társadalmi-politikai kibontakozás csatlakozzék. Ez pedig más szavakkal a döntésekben való részvétel kibővítését jelenti. De a tétel fordítva is igaz: hiába ez a lehetőség, ha az állampolgár nem él vele. Nem léphetünk tovább, ha nem válunk e szempontból is tevékennyé. A társadalmi méretű közömbösség a csak-a-ma- gam-hasznának a keresése rossz módszer, mert kiapadhatnak maguk a források, amelyek ezt a „magam hasznát” táplálják. Most látszik csak igazán, drámaian, mennyire ösz- szefügg az egyén és a társadalom érdeke. A közügyekben való részvétel - döntésekkel és munkával - nemcsak jog, kötelesség is, magunk és a köz iránt. A vezetőktől új gondolkodásmódot, a szellemi és a fizikai munkástól új minőséget, tanulási, önfejlesztési képességet kíván. A nemzetközi közvélemény tudja, hogy nehézségekkel küzdünk. De aki külföldön jár és e témáról folytat beszélgetéseket, - akár rangos politikusokkal, akár átlagemberekkel -, tapasztalhatja, hogy azok a hatvanas-hetvenes évek nem múltak el nyomtalanul az ottaniak emlékezetében. Ez a kifejezés: magyar - még mindig jól cseng. Benne van az elismerés a múlt két évtized és a bizalom a jövendő iránt. Hisznek a magyar reformgondolat életerejében. Ha úgy tetszik, abban a képességünkben, hogy a mának megfelelő új tartalommal tudjuk megtölteni az alkotmányunk adta kereteket, s az alaptörvény igazságait tettekkel igazoljuk. Megemlékezés az alkotmány ünnepéről Szekszárdon Átadták az Alkotói Díjakat Tegnap délelőtt Szekszárdon, a régi megyeháza dísztermében a Himnusz hangjaival kezdődött Tolna Megye Tanácsa és a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága együttes ünnepi ülése, melyen részt vett Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint a megye és városaink több politikai és állami vezetője. Miután Ruskóné Németh Judit egy lly- lyés Gyula vers elmondásával tette még ünnepélyesebbé az ülést, Császár József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Molnár Istvánnak, a megyei népfrontbizottság elnökének, aki ünnepi beszédében felidézte az államalapító István király emlékét, életművét, köszöntötte szocialista államiságunk, törvényességünk alapokmányát, az alkotmányt, majd megemlékezett az új kenyér ünnepéről is, „amikor az illatozó, ropogós kenyeret megszegve tisztelgünk a dolgozó ember kitartó szorgalma, tehetsége és ereje előtt”. Majd hangsúlyozta:- Augusztus 20-a gazdag programjával, találkozóival, bővülő hagyományaival kifejezésre juttatja az összefogásban, a közösségben rejlő erőt is. A továbbiakban a szónok a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, szélesítéséről, majd a választási törvény módosításáról, illetve az alkotmány módosításról beszélt, végezetül pedig eredményeinket vette számba. Ezután ünnepi pillanatok következtek: Császár József átadta a Tolna Megyei Tanács Alkotói Díjait Ribling Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének, Vida Jánosnénak, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettesének és Tolnai Istvánnak, a Tamási Állami Gazdaság igazgatójának. Az 1979 óta adományozott rangos kitüntetést eddig 26-an vehették át. A következőkben Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkára négy aktivistának nyújtott át népfrontkitüntetést, s itt jelentette be, hogy Kiss Istvánné, a szekszárdi városi népfrontbizottság titkára a Kiváló Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt Budapesten, a központi ünnepségen vette át. A kitüntetettek nevében Ribling Ferenc mondott köszönetét, s hangsúlyozta, hogy „az Alkotói Díj varázsát az adja meg, hogy az a szeretett szűkebb haza elismerése”. Felvonták az Állami Zászlót Az alkotmány ünnepének tiszteletére szerda délután a Gellért-hegyi Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Az ünnepség a díszszázad és a katonazenekar díszmenetével zárult. Grósz Károly látogatása Somogybán Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Somogy megyébe látogatott. A délelőtti órákban Kaposváron részt vett a Somogy megyei párt végrehajtó bizottság kibővített ülésén, ahol a testület Kleno- vics Imre megyei első titkár elnökletével a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának tervezetéről tanácskozott. A kormány elnöke a testületi ülés szünetében a sajtó munkatársaival beszélgetett a napirenden lévő témáról. Kifejtette véleményét a nagyobb nyíltság és (Folytatás a 2. oldalon.) A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkásságuk, valamint eredményes népművelő munkájuk elismeréseként kilencen kapták meg idén a Népművészet Mestere és húszán a Kiváló Népművelő kitüntető címet. Öt közművelődési szakember tevékenységét Bessenyei György Emlékéremmel, négyét Móra Ferenc Emlékéremmel, nyolcét Szabó Ervin Emlékéremmel jutalmazták. A kitüntetéseket az alkotmány napja alkalmából megrendezett ünnepségen adták át szerdán a Néprajzi Múzeumban. Az eseményen Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár köszöntötte a kitüntetetteket. Beszédében kiemelte: népünk művelődésében, a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődésében az elmúlt évtizedekben végbement történelmi léptékű változások ünnep táján különös hangsúlyt kapnak. Arra késztetnek bennünket, hogy még nagyobb felelősséget érezzünk hazánk, nemzetünk, tágabb és szűkebb környezetünk jövőjéért és a kultúráért e jövő alakításában. A magyar nép számára a társadalmi, gazdasági felemelkedés nélkülözhetetlen eszköze a kultúra. Ebből következnek legfontosabb tennivalóink is: mindenekelőtt az, hogy a közművelődés eszközeivel is erősítsük a társadalmi, gazdasági megújulást, nemzeti egységünket. Még többet kell tennünk annak érdekében - hangsúlyozta az államtitkár -, hogy a művelődési otthonok, a múzeumok, a levéltárak, könyvtárak és más közművelődési intézmények a kultúra igazi otthonai legyenek, hogy tovább bűvüljön a kulturális választék, és a lakosság még inkább magáénak érezze értékeinket. Különös figyelmet kell szentelni az ifjúság ügyének, körültekintően, reális követelményeket állítva eléjük, értelmes programot kínálva nekik, amelyben jól megfér az értelmet mozgató tudományos ismeret és az érzelmeket nemesítő művészet, népművészet - mondotta. - Ezt követően az államtitkár átnyújtotta az elismeréseket. Az ünnepségen Ernőd Péter, a KISZ KB titkára húsz fiatal alkotó-és előadóművésznek adta át a KISZ KB, a Művelődési Minisztérium, az Országos Közművelődési Központ, a Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Egyesület által odaítélt, a Népművészet Mestere kitüntető címet. A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkássága elismeréseként a Népművészet Mestere kitüntető címet kapott Orsós Kis János bogyiszlói prímás. A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, az Országos Közművelődési Központ, a Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Egyesület által adományozott a Népművészet Ifjú Mestere címet Szathmáry Tamás szekszárdi fazekas vehette át. Ünnepi pillanatok a díszteremben Népművészek, népművelők kitüntetése
