Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
4 Képújság 1987. augusztus 17. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Megváltoznak-e a körülmények? Pável Lászlóné szekszárdi olvasónk írta, hogy az újvárosi ABC-áruházba nem csak a környék lakói, hanem sok külföldi is betér vásárolni. Ennélfogva az üzletben sokkal nagyobb rendnek, tisztaságnak kellene lenni, mint ami éppen van. Arról érdeklődött, hogy feltétlenül szükséges-e az üzletben festékeket és oldószereket árulni, ugyanis a zöldségféleségeknek nem nagyon van hely. Béres Vilmos, a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész elnökének válasza:- Az észrevétel, ami a tisztaságot illeti, sajnos esetenként igaz. Ezt a fennálló létszámhiány sem teszi elfogadhatóvá. A kedvezőtlen benyomások kialakulásához bizonyára az is hozzájárult, hogy az épület és berendezései a használattól koptak és látványuk nem kellemes. Tájékoztatom olvasójukat, hogy szövetkezetünk felújítási programjában az elsők között szerepel az újvárosi üzlet. Annak megvalósulása után korszerű, esztétikus üzletben vásárolhatnak a környék lakói. Addig is a bolt higiéniáját jobban ellenőrizzük és lehetőségeinket felhasználva kötelezzük az üzlet dolgozóit a rendre, tisztaságra. A zöldség-gyümölcs árusítására vonatkozóan megjegyzem, hogy nem célunk e termék hagyományos értékesítésének a bővítése, hanem az előre- csomagolást és más korszerű kereskedelmi megoldásokat ösztönzünk. Ebben az esetben viszont nincs szükség a hagyományos értelemben vett terület bővítésére. Az ABC-ben forgalmazott festékáru, a környék családi házait is figyelembe véve, egy széles vásárlói réteg igényét hivatott kielégíteni. Ennek a funkciójának eleget is tesz és esetleges megszüntetése közérdeket sértene. A rendelkezésre álló alapterület és polcfelület biztosítani képes az ABC üzletkörébe tartozó és ebben az üzletben forgalmazott árucikkek teljes körének jó elhelyezését és a vásárlók kényelmes vásárlási lehetőségét is. Telefonszámunk: 16-211 Lesz-e járda és út? Görbéi József szekszárdi olvasónk azt kérdezte, hogy rendezik-e a Dr. Berze Nagy J.(Bottyán-hegy) utca jár- da-és útviszonyát, ugyanis a hetvenes évek elején épült házak előtt nincs járda. Egykor társadalmi munkában szervezték az építését, de csak ott történt meg, ahol betonszállításkor otthon voltak. A másik kérdése pedig a rosz- szul megépített úttestre vonatkozik, amelyre évente legalább háromszor vastagon rakódik le az iszap, s mivel nincs járda, a közlekedés az úton történik és szerencse, hogy ez idáig nem történt komoly baleset. A lerakodott sárból lassan por lesz és az ott lakók nem nagy örömére olyan érzés támad, mintha dűlőúton laknának. De sérelmesnek találja olvasónk többek között azt is, hogy a városban jóval később épült utcákban ezt a kérdést azonnal megoldották. Így például a Béri Balogh Ádám utcában is. A Szekszárd Város Tanácsa műszaki osztályának megbízott osztályvezetője, Szeleczky József válaszolt:- A Dr. Berze Nagy J. utca keleti oldalán lévő családi házak előtti gyalogosjárda társadalmi munkában történő megépítését - mit a levélíró is jelzett - valóban kezdeményeztük, az építéshez szükséges anyagokat biztosítottuk. A járda végül is nem készült el, mert az utca lakói - a körzet akkori tanácstagja aktív szervezőmunkája ellenére - nem vállalták annak társadalmi munkában történő megépítését. Az utcában a jelenleg építés alatt lévő földgázvezeték elkészülte után, ismét lehetőséget biztosítunk a járda társadalmi munkában történő megépítéséhez, az utca tanácstagjának év elején tett igénybejelentése alapján. Az építéshez szükséges anyag pénzügyi fedezete a városi tanács ez évi társadalmi munkatervében biztosítva van. A városi közutak kezelője - a város- fenntartási GAMESZ - megvizsgálta az útburkolaton keletkező iszaplerakódás megszüntetésének lehetőségét. A 700 négyzetméter aszfaltszőnyeg készítésével megvalósítható útjavítást ez évi felújítási tervében szerepeltette, de a város közúthálózatán bekövetkezett minden eddigit felülmúló téli fagykárok miatt az éves programban szereplő munkák egy részét - köztük a Dr. Berze Nagy János utcai útjavítást is - át kellett ütemezni 1988. évre. A város új lakótelepeinek, illetve utcáinak közművesítésével, út- és járdaépítésével kapcsolatos észrevételre tájékoztatjuk, hogy e területeken a lakásárak 100 ezer forint/lakás közmű- vesítési, útépítési költséget is tartalmaznak, tehát az ott lakók jelentős anyagi hozzájárulása következtében készülnek el, gyakorlatilag a lakások átadásával egy időben az út-, tér-, járdaburkolatok is. Kötelezhetik-e díjfizetésre? Szenczi Istvánné kérdezi Simontor- nyáról: „Kötelezhetnek-e arra, hogy szemétszállítási díjat fizessek, mikor tőlem nem is szállítottak egyszer sem szemetet és most követelnek visszamenőleg 1984. és 1986. évre 825 forintot?” A Simontornyai Nagyközségi Közös Tanács szakigazgatási szerv vezetője, Meilinger Gyula válaszolt:- Simontornya Nagyközségi Közös Tanács az 1/1983. (VI. 21.) sz. tanács- rendeletében kötelezővé tette Simontornya egész területére az intézményes szemétszállítás igénybevételét. A szervezett szemétszállítást a költségvetési üzemünk végzi, így a díj beszedése is az üzemet illeti. A tanácsrendelet értelmében mindenki köteles ezt fizetni, függetlenül attól, hogy szállítottak-e tőle szemetet, vagy sem. A szemétszállítás összege 25 forint havonként. A község lakosságát felszólították a szemétszállítás igénybetélére, és a díjfizetési kötelezettségre, így jogosnak ítéljük meg az üzem hátralékra szóló fizetési felszólítását és az esetleges letiltatást. Ml VÁLASZOLUNK A személyzeti munkáról szól a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/ 1987. (VI. 24.) MT TH számú rendelkezése, amelynek hatálya a tanácsok nem társadalmi megbízatású tisztségviselőire, a tanácsi szervek vezetőire és dolgozóira terjed ki és alkalmazni kell a tanácsi vállalatok és intézmények vezetőire is. A rendelkezés értelmében a tanácselnöki és tanácselnök-helyettesi tisztség kivételével a vezetői munkaköröket pályázat útján kell betölteni. Előírja a rendelkezés azt is, hogy a pályázatnak mit kell tartalmaznia, szabályozza a személyzeti munka irányítását és ellenőrzését, a tanácsi szervezetben dolgozó tisztségviselők, a szakigazgatási szervek vezetői és helyetteseik, az osztályvezetők és helyetteseik minősítését. Az egészségügyi dolgozók helyettesítéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja az egészségügyi miniszter 5/1987. (VI. 24.) EüM számú rendelete, amely szerint az üzemi orvost legfeljebb egy másik üzemorvosi állás ellátására szabad helyettesítés vagy kirendelés formájában kötelezni. Rendelkezik a jogszabály a helyettesítés időtartamára fizetendő díjazásról is. Mindkét említett jogszabály a Magyar Közlöny 1987. évi 23. számában olvasható és f. évi július hó 1. napján hatályba lépett. A Magyar Közlöny idei 24. számában jelent meg a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelve a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról. Az irányelv szerint is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy miként alakul a gyermek sorsa a házasság felbontása után, e körben változatlanul alapvető, döntő szempont a gyermek érdekeinek védelme. Mindkét szülőnek egyaránt joga és kötelessége a családban élő gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása, sem a jogok, sem a kötelességek terén nem illeti meg előjog egyik házastársat sem. Kihangsúlyozza az irányelv, hogy a gyermek elhelyezése nem lehet a rossz értelemben vett alku tárgya, ezért, ha a szülőknek a gyermek elhelyezése kérdésében való egyezsége nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekeivel, a bíróság az ilyen egyezséget nem hagyhatja jóvá. A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja a gyermek érdeke, a bíróságnak éppen ezért gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, világnézetük, erkölcsi tulajdonságaik, életmódjuk alkalmassá teszi-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket is. A gyermek elhelyezésénél általában arra is törekedni kell, hogy a gyermekek a szülők elválása esetén is együtt maradjanak, hiszen a testvérek közössége jelentős kötőerő. Részletesen foglalkozik az irányelv azzal az esettel is, amikor a gyermek nem a szülőnél, hanem valamely harmadik személynél helyezhető és helyezendő el. A művelődési miniszter 11/1987. (VI. 29.) MM számú rendelete a szakközép- iskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló korábbi jogszabályt módosítja, a módosításokat lényegében a rendelet mellékletei tartalmazzák, az egyes szakokat, szakmákat itt nem soroljuk fel, csupán annyit rögzítünk, hogy - a rendelet szerint - a tanuló az 1987. július 15. napján hatályba lépő rendelkezést megelőzően megkezdett tanulmányait a megszűnt, illetőleg a módosult szakon, szakmában fejezi be. DR. DEÁK KONRÁD Újra megtalált vadlovak A Kína legtávolabbi vidékein tevékenykedő geológusok olyan vadon élő ázsiai vadlovakra bukkantak, amelyekről a kutatók azt tartották, hogy természeti környezetükben már régen kipusztultak. A ritka vadlovakat az Ujgur Autonóm Terület lakatlan hegyeiben fedezték fel. Egyébként ilyen, úgynevezett przewalsz- ki vadlovat 1968 óta vadon élve nem láttak a tudósok. Őshazájuk Mongólia és Kína határterülete, körülbelül hétezer példányuk él a világ állatkertjeiben. Ez a fa, amely itt áll a képen, akkor került az út mellé, sok száz társával együtt, amikor 23 éve riportot készítettem: szép legyen útjaink környéke, a fák díszítsék környezetünket... Eltelt a sok év, az én fám nőtt és erősödött. A múlt héten aztán az én fám meghalt. Ezért is elmentünk a helyszínre. Néztük a fát. Villám vágott bele. Külbelül hat méter magasságban ütött a ménkű, és végigszaladt a törzsén, be egészen az életéig, a bélig. Elment a jelentés a közúti emberekhez. „Élet- veszélyessé vált ez a szép fa, vágjátok ki.” Először kiszaladt az ügyeletes technikus. Sietve rohant vissza, hozott favágó szerszámot, embereket, traktort. A favágó ember fejébe nyomta a sisakot, föltöltötte a Stihlt benzinnel, olajjal, berántotta a gépet. A motor sivalkodni kezdett, futott a lánc az acélon. Éket vágott először. Azon az oldalon, ahol leszaladt a villám. Aztán a másik oldalra fordult, odanyomta a szaladó láncfűrészt. Sírt a fűrész. Nyögött egyet az én fám, aztán recs- csent, majd méltósá- gosan, ahogy egy nagy fához illik, eldőlt. Mintha lassított filmen látnám, amint a profi bokszolót a ringben K. O.-zzák. A fa koronája ért először földet. Aztán a derékágakon megbillent, földobta a láncfűrész vágta törzsét, remegett egyet s csönd lett. Itt fekszik a fám az árok partján A traktor drótkötelét rákötötték a derekára, lehúzták az út széléről, és hozzáfogtak a darabolásához. Amolyan tűzifa-méretre vágták. Merthogy a ménkű szabdalta törzs még deszkának sem jó. A láncfűrész sivalkodva vágja a törzset Az emberek végeztek. A motoros fűrészt földobták a traktorra, beültek az ügyeletes kocsiba. Az én fám pedig ott maradt darabokban az út menti árok partján. _„_Fot(,:S M Szociopszicho- tábor Mórágyon Szakemberek körében ugyanúgy, mint - újabban hétköznapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban hallhatjuk -, hogy a társadalmi problémákkal együtt megszaporodtak a családi és egyéni problémák is. Nyilvánvaló, hogy ezek szoros összefüggésben vannak egymással. Azaz az elbizonytalanodott ember, avagy a meggyengült család legalább annyira oka, mint következménye környezetünk - úgymond - „nemkívánatos” jelenségeinek. Huszonhét szekszárdi és városkörnyéki segítőszakmában dolgozó hivatásos szakember és segítőkész „laikus" ezekkel a problémákkal foglalkozott Mórágyon, a megyei művelődési központ által szervezett táborban. Nem is igazán tábor volt ez, hanem egy intenzív önképzés, tapasztalatcsere, beszélgetés, önismereti és kapcsolatteremtési tréning, amelyhez gyakorlati terepet adott Mórágy, a maga sajátos szociológiai arculatával, szép természeti környezetével, befogadó lakóival. A tábor egy egyéni és családsegítő tevékenységre felkészítő egyéves kurzus intenzív része volt, amely széles társadalmi bázisával, valamint sokarcúságánál fogva magában hordja a városi mentális háló lehetőségét. Célja, hogy a szakemberek közösen megtalálják azt a cselekvési stratégiát, amellyel az egészséges elemeket erősítve segíthetik az egyénekben és családokban az öngyógyító mechanizmusok, attitűdök kialakulását, valamint segítenek eligazodni a társadalom szociális intézményrendszerének útvesztőiben. S miután segítő partnere másoknak csak az lehet, aki önmaga problémáinak kuszaságában is el tud igazodni, ezért hangsúlyos részprogramként szerepelt az ön- és társismereti tréning, a kudarctűrő és problémamegoldó készségfejlesztés, valamint az a titok, hogy miként működtethetjük saját magunk védekező mechanizmusát, hogy megtalálhassuk pótszerek nélkül is testi-lelki egyensúlyunkat. Az egy éve folyó kurzus hatásán felbuzdulva és a benne résztvevők szorgalmazására ehhez hasonló újabb ön- és szociális érzékenységet fejlesztő kurzust indít a megyei művelődési központ mindazoknak, akik munkájuk jobb ellátásához, vagy saját életük harmonikusabb vezetéséhez segítséget szeretnének kapni. Az érdeklődők jelentkezhetnek a megyei művelődési közponzban szeptember 15-ig. DÉR MIKLÓSNÉ A f á m halála
