Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

8 níÉPÜJSÁG 1987. augusztus 15. ★ HORIZOm^ SZOVJETUNIÓ Veszteséges vállalatok végnapjai Öt szovjet minisztérium vállalatai tér­nek át a közeli hónapokban az önfinan­szírozásra.- Ez már nem kísérlet, hanem olyan új módszer, amely gyökeresen megváltoz­tatja munkánkat - kommentálja az ese­ményt Nyikolaj Lemajev, a Szovjetunió kőolajfeldolgozási és petrokémiai ipari minisztere. Az állam és a vállalatok között új adó- kapcsolatok alakulnak ki. A megválto­zott feltételrendszerben az üzem egyet­len kopejkát sem kap a költségvetésből, sőt be kell fizetnie nyereségének megál­lapodás szerinti részét. A kvótát öt évre előre állapítják meg, s ennyi idő alatt nem is változhat. Miután a vállalat eleget tett befizetési kötelezettségének, a fenn­maradó részt saját belátása szerint ru­házhatja be, költheti el. Az üzemek és a kombinátok saját jövedelmükből szerzik be az új termelőberendezéseket, végzik el a régebbiek felújítását, az új technoló­giák bevezetését. Ebből fedezik a laká­sok, gyermekintézmények, szociális lé­tesítmények építését, a prémiumok kifi­zetését.- Mostantól minden üzem annyit for­díthat anyagi ösztönzésre, amennyit jó­nak lát - folytatja a miniszter. - Az össze­get azonban ki kell gazdálkodni. Nem le­het kunyerálni, „kiverni” a főhatóságból, mint régen, hanem meg kell érte dolgoz­niuk. Ugyanakkor garancia van arra, hogy amiért megdolgoztak, azt nem ve­szik el tőlük és nem osztják el a lemara­dók között. Előzetes számítások szerint az ötéves tervben ágazatunkban a nye­reség 48 százalékkal gyarapszik, ösz- szege 25 milliárd rubelt fog kitenni. A vállalatok termelésüket nagykeres­kedelmi áron realizálják, amelyet to­vábbra is az állam állapít meg. Ilyen fel­tételek mellett a nyereség csak úgy nö­velhető, ha fokozzák a termelést, csök­kentik a termelési költségeket és jó mi­nőségű termékeket bocsátanak ki.- Az üzemek érdekeltté válnak a haté­kony, takarékos nyersanyagfelhaszná­lásban - magyarázza Lemajev. - Ez kü­lönösen fontos körülmény, hiszen a kőolaj kitermelése és szállítása állan­dóan drágul. Az ötéves terv folyamán gyakorlatilag ugyanannyi nyersanyag­ból sokkal több benzint, gázolajat, ke­nőanyagot, szintetikus kaucsukot és más terméket gyártunk. Például a paku­ra termelését csökkentve, előirányoztuk a kőolaj feldolgozottsági fokának növe­lését 65,5 százalékra. Ma ez a mutató át­lagban 57,7 százalék. Persze nem szabad lebecsülni a gaz­dasági mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos gondokat sem.- Az ágazat struktúrája bonyolult - hangsúlyozza az iparág első embere. - Vannak kifejezetten vegyipari jellegű, nagyon berendezésigényes alágazatai- nk. Helyenként még a kézi munka is meglelhető, például a gumiabroncsok begyűjtésénél. Ugyanakkor a gumicipő­gyárakban már futószalagrendszer mű­ködik. E néhány példán is érzékelhető, hogy mennyire különböző jellegűek a munkafolyamatok az ágazaton belül. Ez gond nekünk, de hasznos az államnak, mert így a mi modellünket ellenőrizni le­het a legkülönfélébb termelési folyama­tokon.- Végül - mondja a miniszter - nem árt megjegyezni: a nem rentábilis válla­latok csődje nem mond ellent a szocia­lizmusnak. Inkább az mond ellent, ha pénzt fizetünk értéktelen termékekért. Az önfinanszírozás feltételezi a felelős­séget. A veszteséges vállalatoknak nem lesz miből bért fizetni. Ezért a megszün­tetés vagy a profilváltás vár rájuk. Az önfinanszírozásban hatalmas gaz­dasági lehetőség rejlik. De azonnali és teljes sikerre ilyen méretekben csak a naiv emberek számítanak. Az átalakítás a szükséges irányban halad, s nekünk a gyorsításra kell törekednünk. MONGÓLIA A nők a statisztika tükrében A Mongol Népköztársaság lakossá­gának 49,9 százaléka nő. A 981 400 mongol nő közül 406100 a tizenhat éven aluli fiatal. A keresőképes nők 87,3 százaléka dolgozik vagy tanul. A dolgozó nők 50 százalékát az ipar, 45 százalékát a me­zőgazdaság foglalkoztatja. Egyes szak­mák, így az oktatás és az egészségügy nagyrészt elnőiesedtek. A tanárok, taní­tók 64, az orvosok, egészségügyi szak­dolgozók 77 százaléka nő. A nők köz­életi tevékenységének élénkülésére utal, hogy jelenleg a Nagy Népi Hurál képviselőinek negyede - 92 - nő. A helyi hurálokban a küldötteknek mintegy a harmada nő. A szakszervezeti tagság fe­le, a párttagság egyharmada kerül ki a nők sorából. A tudásvágy és a tanulási kedv is ösztönzi a nőket. A népgazda­ságban alkalmazott nők közül ma már 25100 rendelkezik közép- vagy felsőfo­kú végzettséggel. Az országban nagy a gyermekkultusz, ami nem is csoda, hisz a népesedéspolitika az ezredfordulón már hárommillió mongollal számol. A sokgyermekes családok támogatására évente 75 millió tugrikot költ az állam. Az öt, hét vagy még több gyermeket nevelő asszonyok az Anyai dicsőség érdem­érem első, illetve második fokozatában részesülnek. A Mongol Nőtanácsban és helyi szervezeteiben 18 ezer aktivista dolgozik. Az 1924-ben alakult szervezet tagja a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetségnek és kapcsolatot tart 118 ország nőszervezeteivel. Ma mára sportdicsőségből is kiveszik részüket a mongol nők. Három érde­mes, 10 nemzetközi kategóriás és 300 nemzeti sportmester tartozik a sportoló nők sorába. A legnépszerűbb női sport­ágak: a torna, a röplabda, a kosárlabda, a korcsolya és az íjászat. Kísérlet a pripjatyi kertekben A csernobili atomerőmű közelében lévő és ma néptelen Pripjaty város me­legházgazdaságában folyó tudományos munka egyedülálló lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogyan hat a sugár­zás a növényekre, meghatározzák an­nak törvényszerűségeit, hogyan hatol­nak be a radioaktív izotópok, a radio- nuklidok a termésbe. Ezen kívül gyakorlati javaslatokat dol­goznak ki arra, miként lehet ebben a me­legházgazdaságban ismét jó minőségű terméket kapni. A tudósok eddigi tapasztalata szerint a radioaktív anyagokkal szennyezett mezőgazdasági területek nagy részén minden kockázat nélkül lehet termelni. Ez persze bizonyos anyagi áldozatokat és tudományos erőfeszítéseket igényel. A Pripjaty városi kutatások segítik a szakembereket, hogy részletekbe me­nően megismerjék a radioizotópok vi­selkedését az ukrán és a belorusz Po- leszje talajaiban, tanulmányozzák azo­kat a különféle módszereket és eszkö­zöket, amelyek csökkentik az izotópok beépülését, pontos és részletes ajánlá­sokat adnak minden gazdaságnak. A pripjatyi kertekben is kutatások folynak arra, hogyan szüntessék meg a talaj ak­tivitását az atomerőmű 30 kilométeres övezetében. Ellenőrzik egyebek között a talaj biológiai-kémiai, porlekötési mód­szereit. Ezeknek az a lényege, hogy a ta­laj felszínére erősítő hártyát alkotó folya­dékot fecskendeznek, amelyhez fűma­got adagolnak. A felszínen maradva a mag kikel, füves réteget alkot és meg­előzi a széleróziót. Emellett a növénye­ket vegyi módszerekkel együtt felhasz­nálják a lefolyó vizek aktivitásának csökkentésére, az intenzív mezőgazda- sági övezetekben porfogónak, stb. Fontos irányzat ebben a térségben a vetőmagtermesztés. Tudósok számítá­sai szerint a mostani sugárzási szintnek nincs negatív hatása a vetőmag minősé­gére. Ha ez teljesen beigazolódik, akkor javasolható, hogy az élelmiszer-terme­léstől elzárt területen vetőmagot ter­meszthetnek. A földieper az egyik olyan kultúra, amelyen azt vizsgálják, miként hat a ra­dioaktív szennyeződés a növény növekedésére Ilyen ma a csernobili atomerőmű szarkofágba zárt negyedik energiablokkja A Mezőgazdasági Radiológiai Intézet ukrán fizikokémiai laboratóriumában elemzik a mezőgazdasági termékek radionuklid tartalmát Pripjaty város melegházaiban vetőburgonya termesztési kísérletek folynak CSEHSZLOVÁKIA Kassa fiatalodó KUBA Gyarapodó citrusültetvények Amíg a közelmúlt krónikása a Hernád- pprti város, Kassa műemlékeinek védel­méről, s főleg a régi városrész felújításá­ról kevés említésre méltót jegyezhetett fel, a mai már lényegesen más helyzet­ről, sokkal jobb eredményekről számol­hat be - írja Gazdag József, a pozsonyi magyar nyelvű napilap, az Új Szó tudó­sítója. A nyolcvanas évek elején megtört a jég, szépülni kezdtek a régi kassai épü­letek. Mindehhez az kellett, hogy a helyi igazgatási szervek javaslatára Szlovákia kormánya (1983-ban) műemlékvédelmi területté nyilvánítsa Kassa belvárosát. Néhány épület, köztük a Kassai Kor­mányprogram Háza (az egykori várme­gyeház), a tudományos könyvtár épüle­te (a Forgách-palota), a Kelet-szlovákiai Képtár (a volt Csáky, majd Dessewfy- palota), a Lőcsei-ház, a Fegyverház ut­cai müvészház (a lőportorony) már fel­újítva ékesíti az óvárost. Befejeződött a várfalmaradvány konzerválása és a vá­ros főutcájából, a Lenin utcából kitiltot­ták a gépkocsikat és a villamost. Igazi sétáb utca lett. Átrendezték a felújításra váró színház és a Szent Erzsébet dóm között elterülő parkot; a korhű lámpák és lámpaoszlopok visszaállításával megkapó hangulatot árasztanak a bel­városi utcák. A városi nemzeti bizottságon kidolgo­zott terv szerint a jelenlegi ötéves terv­ben a történeti városrészben 752 millió koronát fordítanak a rekonstrukciós mmm óvárosa munkákra. Ebből 324 milliót a kultúrális tárca ad, 70 millió korona értékű hoz­zájárulás vár az érdekelt kereskedelmi vállalatokra, 50 milliót vesz igénybe a vízvezeték- és csatornahálózat, valamint 72 milliót a gázvezeték kicserélése. Az egyik legszebb és legérdekesebb feladat a régi kassai Fazekas utca fel- frissítése lesz. Ott egy ideje kőművesek szorgoskodnak. Bontanak és építenek - készítik a ki­halt vagy kiveszőben lévő iparosmester­ségek múzeumutcáját. Ha a kivitelezők­nek és a beruházóknak sikerül megva­lósítani a tervüket, akkor a jövőben ott kap helyet, illetve műhelyt néhány faze­kas, bőrdíszműves, órás, könyvkötő, pék és más iparos. Kuba a mostani 3. ötéves tervében (1986-1990) igen nagy figyelmet szen­tel az idegenforgalom fejlesztése mellett a külkereskedelem fejlődésének. A cél: a forgalom 3,5-4 százalékos gyarapítá­sa. Az ország egyelőre továbbra is ha­gyományos termékeivel jelentkezik a vi­lágpiacon, de ezekből igyekszik a leg­jobb minőséget nyújtani. így a nikkelen, a kobalton és más érté­kes nyersanyagokon kívül kitűnő do­hányipari árut, finomított cukrot és zamatos déligyümölcsöt szállít rendsze­resen a szocialista országokba. Érlelik első gyümölcseiket az új cit­rusültetvények is. A kártevőknek, növé­nyi betegségeknek és az időjárás vi­szontagságainak jól ellenálló telepítvé­nyek tavaly több mint 770 ezer tonna friss gyümölcsöt adtak. Az új telepítések termése csaknem teljes egészében ex­portra került, főleg a KGST-országok piacán értékesítették. Az elképzelések szerint az ötéves terv során a szigetország megkétszerezi cit- rustermelését. Az ültetvények bővítése mellett je­lenleg a legfontosabb feladat a termés­hozam növelése. Most hektáronként átlagosan 7,5 tonna citrusfélét szüretel­nek. De a korszerű termelési és gondozási módszereknek köszönhetően Havanna, Matanzas és Camagüey tartományban, valamint az Ifjúság szigetén az ültetvé­nyek hektáronkénti hozama meghaladja a 12 tonnát.

Next

/
Thumbnails
Contents