Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 14. A kormány elfogadta az új adótörvény tervezetét Mai kommentárunk Az erő helyzetéből? Á vizsgálat lezárult, felejtsük el. Ezt üzente Ronald Reagan az amerikai népnek szerda esti televíziós beszédében. Az elnöki nyilatkozatot a múlt héten, az iráni- kontra botrány kongresszusi kihallgatásainak végeztével, úgy harangozták be, hogy Reagan összegezi a vizsgálat tanulságait, s persze elsősorban értékeli saját szerepét. Nos, a reagani tanulság úgy látszik az, hogy örülni kell a befejezésnek, s az amerikai nép mihamarabb tegye túl magát a dolgon. Az elnök az eddigieknek megfelelően csak a felelősség egy részét vállalta magá­ra, mondván, hogy a nicaraguai ellenforradalmároknak juttatott titkos és törvényel­lenes segélyekről nem tudott. Elismerte viszont, hogy az iráni fegyverüzlet nem úgy alakult, ahogy ő gondolta, amikor áldását adta rá. Ennél többet aztán nem tudott meg most sem a világ Reagan szerepéről és az egész botrányról, amely voltakép­pen csak látszólag zárult le, hiszen a különleges ügyész tovább dolgozik az esetleges vádemeléseken. Mindenesetre Reagan a maga részéről lezárta az ügyet, azzal az elégedett sóhajjal, hogy ő már szerencsésen túl van a veszélyeken. Ezért aztán a tv-beszédnek csupán kisebb részét fordította erre a témára, a na­gyobb részben más nemzetközi ügyekkel foglalkozott. Például a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal, amelyeken szerinte azért léphettek előre, mert Amerika az erő helyzetéből fellépve „a tárgyalóasztalhoz kényszerítette a Szovjetuniót". Újra felhangzott hát ez a régi önelégültség, ezúttal a legmagasabb szinten, mutatva, hogy az amerikai politika kitart megszokásai mellett. Azért örvendetes, hogy az elnök előrelépésről beszélt a közepes hatótávolságú fegyverek megsemmisítésében, és ismét megerősítette: az Egyesült Államok haj­landó megállapodni az interkontinentális rakéták 50 százalékos csökkentésében. Csak hát ismét nem derült ki, hogy vajon milyen engedményeket kínál ennek érde­kében a Reagan-kormány, pedig a seregnyi szovjet kompromisszumos ajánlat után 1987 nyarán már nyilvánvaló: a fontos fegyverzetcsökkentő egyezmények felé ve­zető úton végre amerikai lépésekre lenne szükség. AVAR KÁROLY A RENAMO újabb tömeggyilkossága (Folytatás az 1. oldalról.) lalatok egy részének erősödő törekvése a termelői árak, illetve szolgáltatási díjak emelésére. Ezért rendelte el a kormány az előzetes bejelentési kötelezettséget, amely min­den alkalommal együtt jár az áremelés indokoltságának vizsgálatával. Ez azt is jelenti, hogy az emelést a vizsgálat idő­tartamára felfüggesztik. Mezőgazdasági kötbér A mezőgazdasági termékforgalomra vonatkozó rendeletet ismertetve (a Ma­gyar Rádió kérdésére) Bányász Rezső elmondotta, hogy a minőségi termelés ösztönzése érdekében a jövőben kötbért kell fizetni a nem megfelelő minőségű termékek szállításakor. A kormányren­delét emellett kimondja a termelő felelős­ségét a technológiai fegyelem megsérté­séért, s ez azért fontos, mert ma már igen sok növényvédő szert s más olyan anya­got használnak fel, amelyek szabálytala­nul kezelve károsak lehetnek az ember egészségére. Ami a szerződéses fegyelem erősíté­sét illeti: január 1 -jétől a szerződés meg­hiúsulásakor 12 százalék, hibás teljesí­tésnél 8 százalék, késedelem esetén pe­dig fokozatosan növekvő arányú lesz a kötbér. Döntő javulást azonban csak a piac szerepének megerősödésétől lehet várni. A forint árfolyama A szóvivő (a Magyar Televízió érdeklő­désére) kijelentette, hogy a kormány nem tervezi a forint újbóli leértékelését. A testület az idei külkereskedelmi elő­irányzatok megvalósításának feltételeit áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy az év hátralévő részében sem az ér­vényes ' külkereskedelmi szabályozó- rendszert, sem a forintnak a meghatáro­zott konvertibilis valuták átlagához viszo­nyított árfolyamát nem szükséges módo­sítani. Vámrendelkezések - turizmus A kormányülés napirendjéhez közvet­lenül nem kapcsolódó kérdések közül több bizonyos vámrendelkezésekre, il­letve a vámszervek munkájára vonatko­zott. Az MTI tudósítója egy olyan külföldi híradásról kérdezte a szóvivő vélemé­nyét, miszerint elsősorban nyugati hatá­runkon megszigorították volna a vám­szervek a vizsgálatokat. Bányász Rezső határozottan cáfolta az „egy mindenkinél tájékozottabbnak tűnő hírforrásból” származó információt. Az örvendetesen nagy nyári turistaforgalom zavartalansága érdekében a ma­gyar-osztrák határon a vámkezelés éppen gyorsított formában történik, szó sincs tehát valamiféle szigorításokról - mondotta. Hozzáfűzte azonban, hogy aki durván megsérti a vámszabályokat, az a világ minden országában, így hazánkban is, felelősségrevonásra számíthat. Szeren­csére ezt csak ritkán, egyedi esetekben kell alkalmazni. A magyar-lengyel turiz­mussal kapcsolatos gondok megoldása érdekében - lengyel kérésre - jelenleg pénzügyminiszter-helyettesek vezetésé­vel tárgyalások folynak Budapesten a két ország közötti idegenforgalom pénzügyi, vám-és egyéb kérdéseiről - közölte (a Magyar Rádió érdeklődésére). Az előző esztendeihez képest csök­kent a várakozási idő a magyar-román határátkelőhelyeken, az idén összesen 12 olyan esetet regisztráltak a tavalyi 95- tel szemben, amikor a várakozás jelentő­sen meghaladta a fél órát - közölte (a Magyar Hírlap kérdésére). A fogyasztók védelme Bányász Rezső egy kérdés kapcsán (Népszava) leszögezte, hogy a legszigo­rúbb eszközökkel fel kell lépni a fogyasz­tókat bárhol, bármilyen módon megkáro­sítókkal szemben. Az idén 14 ezer boltot ellenőriztek, és csaknem egyharmaduknál.találtak vala­miféle Szabálytalanságot. A felelősségrevonás keretében a jövő­ben sokkal gyakoribb lesz a tevékeny­ségtől való időszakos vagy végleges eltil­tás, a működési engedély visszavonása, a szerződéses egységeknél pedig a vál­lalatok szerződésbontást fognak kezde­ményezni. S lesz, aki átvegye a munkát. Közhasznú munkák A közhasznú munka tapasztalatairól szólva (a Népszava kérdésére) elmon­dotta, hogy a kormány annak idején 30 millió forintot hagyott jóvá e célra, s ebből az összegből nyolc megyében összesen mintegy ezer ember számára teremtettek munkalehetőséget, többségében ellátat­lan köztisztasági feladatok elvégzésére alkalmazták őket. A tapasztalatok egyértelműen jók, ha több pénz állna rendelkezésre, a szakér­tők szerint azt is hasznosan el tudnák költeni. Zarándokutak külföldre Végül a szóvivő (a Magyar Nemzet ér­deklődésére) tájékoztatott arról, hogy a vallásos magyar állampolgároknak jó le­hetőségeik vannak a külföldi kegyhelyek, vallási központok felkeresésére. A Magyar Katolikus Püspöki Kar pél­dául napjainkban is rendszeresen szer­vez zarándokutakat, igénybe véve a ma­gyar utazási irodák közreműködését. Az AIM mozambiki hírügynökség szer­dán bejelentette, hogy hétfőn ellenforra­dalmárok behatoltak a Gaza tartomány­ban lévő Manjacaze városba, és megöl­tek 72 embert. A sebesültek száma 25. A hírügynökség beszámolt arról, hogy a RENAMO ellenforradalmi szervezet hatszáz fegyverese támadta meg a Ma- putótól 240 kilométerre északra lévő vá­rost. A fegyveresek felrobbantották a víz­szolgáltató és elektromos központot, la­kóházakat, üzleteket és hivatalos épüle­teket romboltak le. A város elhagyása közben az ellenforradalmárok aláaknáz­ták a házakat. A település sok lakoséi magukkal hurcolták. A manjacaze-i tömeggyilkosság az el­lenforradalmárok harmadik véres akció­ja egy hónapon belül. Júliusban Homoi- ne városban a RENAMO tagjai 380 em­bert gyilkoltak le. Kína-Szovjetunió: A megértés határán Csoportkép a szovjet-kínai kormányközi vegyesbizottság moszkvai ülésszaka után. Balról a harmadik Jao Ji-lin, a kínai, a negyedik pedig Iván Archipov, a szovjet küldöttség vezetője. (Archív felvétel) Bár a kilencévi szünet után felújított kí­nai-szovjet határtárgyalások most Pe- kingben megkezdődött újabb menetét szigorú titoktartás fátyla borítja, nem ti­tok, hogy az első forduló óta tovább ja­vultak e megbeszélések feltételei. A megbeszélések szigorúan titkosak, s ez érthető: aligha akad ennél kényesebb téma. A két ország között a világ leghosz- szabb szárazföldi határa húzódik. A nemzeti büszkeség, a felségjogok, a biz­tonság kérdései forognak kockán. Ezen a határon 1969-ben súlyos fegyveres konfliktus robbant ki a két óriás között, a határ egyes szakaszai is mindmáig vitá­sak. így a kérdés nyilvános tárgyalása aligha segítené a közeledést, éppen a zárt ajtók mozdítják azt elő. A határtárgyalások felújítása előtt az utat Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető tavalyi vlagyivosztoki beszéde nyitotta meg: akkor a Szovjetunió jelentős gesz­tust tett Kína felé annak elfogadásával, hogy a határfolyókon a sodrás fővonala jelentse a választóvonalat. Ezzel olyan kérdések nyertek elvben megoldást, mint például az Usszuri folyón található Damanszkij(Csenpao)-szigettel kapcso­latos vita. Ez a magas vízállás idején nem is látható földdarab most - más hasonló területekkel együtt - a rendezés kereté­ben elismerten Kínához kerülhet. A határkérdés évtizedek óta a két or­szág közötti kapcsolatok egészének függvénye: a napsugaras években léte­zéséről sem tudott a világ, a konfrontáció időszakában fő súrlódási felületté vált - de jelentkezése sohasem ok volt, min­dig okozat. Idén a tárgyalások éppen azért újultak fel erről a kérdéscsoportról, mert előzőleg a viszony általában javult. Az összefüggést jól érzékelteti, hogy a kapcsolatrendszer egyéb témáiról a het­venes évek végétől folyó, az afganisztáni probléma kiéleződése után egy időre Kí­na által felfüggesztett, majd 1982-től is­mét felújított megbeszéléseken ugyan­azok vezetik a küldöttségeket (két kül­ügyminiszter-helyettes), mint a határtár­gyalásokon. Ami pedig a kapcsolatok egészét illeti, mind gazdasági téren, mind a politikai megértés szférájában jelentős lépések történtek. Február óta lezajlott a politikai konzultációk moszkvai fordulója, miköz­ben jelentősen bővült a kereskedelem. (Tavaly dollárban kifejezve 1,8 milliárdra rúgott ez, idén a kölcsönös áruforgalom várható értéke 2,5 milliárd dollár). A kí­nai-japán forgalom négyszerte na­gyobb, a kínai-amerikai árucsere leg­alább kétszer, de mindenesetre a szov­jet-kínai csere már velük összemérhető, s meghaladja a Nyugat-Európával folyta­tott kínai kereskedelmet. Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban szólt a határterületek közös fejlesztésé­nek lehetőségéről is. Erre a két ország egymást kiegészítő jó adottságokkal ren­delkezik. Kína a szovjet Távol-Kelet élel­miszer-ellátásához, a Szovjetunió a ha­tármenti kínai területek iparosításához járulhat hozzá hatékonyan. Felvetődött a mezőgazdaság-fejlesztési együttműkö­dés is. Már megindultak a két ország kö­zös kutatásai az Amur vidékének kiakná­zására: szovjet és kínai szakemberek együtt hajóztak végig a folyón. Mindez nemcsak a gazdasági távlatok, hanem jelképes fontossága kapcsán is figyel­met érdemel. Február óta újabb küldöttségek láto­gattak Pekingből Moszkvába és viszont. Rizskov miniszterelnökkel tárgyalt a szovjet-kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködé­si vegyesbizottság második ülésszakán Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes. Szovjet parlamenti küldöttség vendéges­kedett a kínai fővárosban (vezetője Razu- movszkij, az SZKP KB titkára volt). Mind­két országban nő az érdeklődés a szom­szédban megvalósuló - sok tekintetben hasonló - reformtörekvések eredményei és problematikája iránt, noha a kínai re­form, legalábbis eddig, jóval nagyobb súlyt helyezett piaci viszonyok kialakítá­sára. A világpolitikában is mind több közös elem mutatható ki a két ország állásfog­lalásai között - annak ellenére, hogy Pe- kingben időnként megismétlik a két or­szág, illetve a világ két legnagyobb kom­munista pártja közötti kapcsolatok teljes rendezése útjában álló „három akadály” tételét. Kína ázsiai kérdésekben, s bizo­nyos nemzetközi problémákban tovább­ra is a szovjet diplomáciával ellentétes ál­láspontot foglal el. Az „egyetértés övezetei” elsősorban a béke megőrzése, a leszerelés kérdésé­ben szélesednek. Bár erről kevés szó esett, Kínát közvetlenül érinti a középtávú rakétákról folyó szovjet-amerikai tárgya­lásokon kialakult legújabb fejlemény: az Ázsiába telepített, s Kína által saját biz­tonságát veszélyeztető tényezőként érté­kelt szovjet SS-20 rakéták leszerelésére tett indítvány. Peking ugyan nem sorolta e rakétákat a „három akadály” (Afganisz­tán, Kambodzsa, határmenti szovjet csa­patok) közé, ám eltávolításuk kétségkívül előnyösen hat majd a párbeszédre. Mára elmondható, hogy a két nagy szocialista ország között még nyitott kér­dések nem különböznek alapvetően a Kína és más szocialista államok között még meglévő problémáktól. Ezek nem akadályozták a csúcsszintű érintkezést, a teljes értékű politikai kapcsolatrend­szer fenntartását. Utóbbinak hiánya Kína és a Szovjetunió érintkezésében ma már mindenképpen anakronizmus. A szovjet álláspont az, hogy a „három akadálynak” nem kellene gátolni a pártközi kapcsola­tok felélesztését sem (annál kevésbé, mert az megtörtént már a legtöbb szocia­lista ország vezető pártjával), ellenkező­leg, e kapcsolatok felélesztése szolgálná hatékonyan az akadályok eltávolítását. Vagyis nyílik lehetőség továbblépésre. Ehhez adhat friss ösztönzést a határtár­gyalások mostani fordulója. A határkér­dések rendezése persze, természetük­nél fogva, hosszú időt igényel, de most a megbeszélések „a megértés határán” kezdődtek el. Geraszimov sajtóértekezlete A Szovjetunió - mint ezt a szerdai kor­mánynyilatkozat is kifejtette - kedvezően értékeli az öt közép-amerikai ország Guetámalában tartott tanácskozását, a térség problémáinak rendezésére, a tar­tós béke megteremtésére irányuló ren­dezési elképzeléseiket - jelentette k csütörtöki tájékoztatóján Gennagyij Ge­raszimov szovjet szóvivő. * Gennagyij Geraszimov sajtótájékozta­tóján foglalkozott a Szovjetunió tokiói nagykövetsége körül lezajlott augusztus 9-i tüntetéssel. A japán fővárosban égési napos autós demonstrációt rendeztek a szovjet képviselet körül, elzárva az épü­lethez vezető utakat, sértegették a Szov­jetuniót és a szovjet embereket. A szovjet külügyi szóvivő hangsúlyoz­ta, hogy az utóbbi időben a szovjet képvi­seletek elleni hasonló akciók rendsze­ressé váltak a szigetországban. A szovjei fél többször is felhívta erre az illetékes ja­pán hatóságok figyelmét, és sürgette hogy tegyék meg a szükséges intézke­déseket a szovjet képviseletek normális működésének biztosítása érdekében. A japán hatóságok azonban mind ez ideic nem vettek tudomást e jogos kérésekrő- jegyezte meg Geraszimov. A szovjet hatóságok humanitárius el­vektől vezérelve - három új településsé- kibővítették azoknak a szovjet telepü­léseknek a körét, amelyeket a japán ál­lampolgárok vízum nélkül, szovjet terüle­ten eltemetett hozzátartozóik sírjainak meglátogatása céljából felkereshetnek A szóvivő beszámolt arról is, hogy Moszkvában szerdán szovjet-japán kül­ügyi konzultációk kezdődtek. * Geraszimov visszatért Viktor Karpov keddi sajtóértekezletére és a változtatha­tó kilövőállású szovjet hadászati rakéták­kal kapcsolatban kifejtette: ezeknek a ra­kétáknak a telepítése teljes összhang­ban áll a Szovjetunió nemzetközi kötele­zettségvállalásaival, így az említett fegy­verfajta korlátozására vonatkozó SALT-I és SALT-II. egyezményekben foglaltak­kal is. A földi telepítésű, mozgatható indí­tóállású interkontinentális rakéták vasút változata a szovjet hadászati erők túlélés esélyeit hivatott erősíteni, és a kialakul helyzetben hozzájárul a hadászati stabi­litás megőrzéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents