Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

1987. július 9. ÍníIÉPÜJSÁG 3 Vasútnosztalgia II. Az első lépést követi a második... A 424-009-es gözmozdony felújítás után Új helyen, a centenáriumra emlékezve Július 10-én nyit a Pécsi Ipari Vásár Tolna megyei kiállítók (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A következő lépés egy 424-es moz­dony megmentése lett. Erre a mozdonytí­pusra minden vasutas büszkén gondolt, gyártása idején, 1923-ban nemcsak ha­zánkban, hanem egész Európában is­merték. Igen jó hatásfokkal és futási tulaj­donságokkal rendelkezett, a magyar ipar is büszkeségének tekintette. A vasutasok - az akkori idők híres finn futójáról, Pavo Nurmiról - Nurminak becézték, illetve nevezték el. Abban az időben rangot je­lentett ezzel a mozdonnyal személyvona­tokat továbbítani. Sikerességét bizonyít­ja, hogy még a II. világháború után is - igaz, kisebb módosításokkal - még gyár­tották. A MÁV História Bizottsága elhatározta, hogy egy régj gyártású 424-es mozdonyt eredeti állapotúra kell visszaalakítani, hogy az utókor megcsodálhassa ezt az eredeti magyar tervezésű és gyártású vontatójárművet. A választás a 424-009- es pályaszámú mozdonyra esett. A fel­adat, ami a helyreállítást illeti, közel sem volt olyan könnyű, mint aminek ígérke­zett. Az 1920-as évektől kezdve több olyan átalakítás történt, mely megváltoz­tatta az eredeti formáját. Problémaként jelentkezett, hogy nálunk már nem voltak meg azok a leszerelt alkatrészek, ame­lyek az eredeti kivitelre voltak jellemzőek. Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóság igazgatóhelyettesének segítségével Ju­goszláviából sikerült beszerezni az alkat­részeket. 1985 nyarára minden együtt volt, megkezdődhetett a munka. A mozdony - amely 1953 és 1970 kö­zött Dombóváron teljesített szolgálatot, majd Bátaszékre került - 1986 tavaszán ismét eredeti formájában gurult ki a fűtő­házból. A Nagykanizsa-Buda déli vonal centenáriumi ünnepségén különvonatot továbbított, majd ugyanaz év szeptembe­rében a valamikori Déli Vaspályatársa­ság ugyancsak felújított 109-109 pálya­számú mozdonyával együtt az Orient expresszt továbbította Győr és Sopron között. A mozdony azóta is jó „egészség­nek” örvend és az Osztrák Államvasutak meghívására ez év augusztusában egy mozdonybemutatón fog részt venni. Sok gőzös oltotta éhségét a szén­szerelőnél Ugyancsak Bátaszéken található a 424-285 pályaszámú mozdony, amely már az újabb kor szülötte, hisz 1956-ban gyártotta a MÁVAG és egyike a legutolsó gőzmozdony-termékeinek, amelyet a ha­zai ipar a MÁV részére gyártott. A moz­dony fényképe több hazai és külföldi pla­káton szerepel. Az üzembe helyezett gé­pek mellett több mozdony is kiállításra került. A Dombóvár állomás város felőli oldalán egy 424-es mozdony emlékezteti az utazókat a gőzvontatás hőskorára. A megmentők figyelmét a mellékvonali gőzparipák sem kerülték el. Bátaszéken erre több példát is láthatunk. Az állomás mellett állítottak ki egy 326 sorozatú moz­donyt, amely valamikor az állomási tola­tások és mellékvonalak teherforgalmá­nak legfőbb lebonyolítója volt. Bent a vontatási telepen találjuk - még mindig üzemképes állapotban - azt a 375-680-as mozdonyt, melynek „gazdá­ja”, Bodoki József mozdonyvezető Báta­széken él nyugdíjasként, de időről időre meg-meglátogatja régi mozdonyát, em­lékezve a régi időkre. A múlt emlékét őrzi az 1912-ben készült 376-461-es moz­dony is, amely ez évben vonul „nyugdíj­ba" és a Paksi Vasút Múzeumban kiállítva folytatja életútját. Ugyancsak a paksi mozdonyskanzen részére készül a 275-040-es mozdony. Ezt a típust 1929- ben fejlesztették ki rövid távú személyvo­natok kiszolgálására. Üzembe helyezé­sekor külön szabályozásokat léptettek életbe, különösen vigyázni kellett rá, igya vasutasok hamarosan elnevezték „nya­lókának”. A dombóvári vontatási telep tá­mogatva a nemes mozgalmat, egy 375- ös mozdonyt vett pártfogásába, mely a vontatási telep emlékparkjában kerül kiállításra. A mentési akció talán a tizen­kettedik órában kezdődött el, de ered­ményes lett, megmentve több műszaki értéket az utókor számára. A nehézsé­gek, melyeknek csak töredékét írtuk le, legyenek figyelmeztetöek a jövő számá­ra, amikor kiöregedett dízel- és villany­mozdonyok tűnhetnek el visszavonhatat­lanul a kohók gyomrában. BELES LAJOS és BODA EMIL Fotó: KRAJCZÁR-PÉTERFALVI A 375-ös mozdony, amikor még számítottak rá Nyitás előtt a Pécsi Ipari Vásár, melyet immár 11. alkalommal rendez meg a Me­csek Tourist. A kiállítás nemcsak Bara­nya, de egész Dél-Dunántúl kiemelkedő nyári rendezvénye. Külön érdekessége, hogy új helyen kerül rá a sor, s hogy megemlékeznek a jövő évben esedékes centenáriumról, ugyanis Pécsett 1888- ban rendeztek először ipari kiállítást. A vásár új helyszíne Pécs régi és új vá­rosrészeinek találkozási pontja: az úttö­rőház, a sportiskola, a Komarov Gimná­zium, a sportcsarnok és a körülöttük levő szabad tér. Itt 6000 négyzetméter fedett és 3500 négyzetméter szabad terület áll rendelkezésre. A vásáron több mint 200 hazai vállalat és szövetkezet, továbbá egyénileg és csoportosan összesen 116 kisiparos és kiskereskedő vesz részt. Je­lentős a külföldi részvétel. Jugoszláviá­ból 30 cég, az NSZK-ból 18, Finnország­ból 11, Ausztriából 3 cég lesz jelen, to­vábbá egy magyar-olasz vegyes vállalat is. A kiállítók száma és a terület nagyjából megegyezik a két évvel ezelőtt rendezett vásár méreteivel. A hazai kiállítók nagyjából egyharma- da-egyharmada baranyai és budapesti, a többiek az ország más részeiből érkez­tek. Tolna megyéből kiállít a Paksi Kon­A kisebb és tegyük hozzá nagyobb lé­lekszámú településeinknél is a megtartó erőt, az életképességet vizsgálva min­denkor ahhoz az alaphoz jutunk, amit így neveznek: infrastruktúra. Ez a leg­alapvetőbb életkörülmények biztosítá­sán túl a huszadik század végéhez köze­lítve egy korszerűnek elfogadott szint kö­zelítését jelenti. Ez pedig mindenkor az indulási pozíciótól függ, azaz milyen adottságokkal, hol, milyen fejlődési szint­ről kezdték meg a korszerűsítést. Sajnos, legtöbb helyen néhány állandó fogalom­mal jelezhetjük a tennivalókat: szilárd burkolatú út, járda, egészséges, vezeté­kes ivóvíz, szennyvíz-, csapadékelveze­tés... A fácánkerti kút ivóvizét még forralás után sem adhatták a gyerekeknek, egészségre ártalmas volt, Tolnáról szállí­tották ezt a létfontosságú „elemet”. így a tarthatatlan helyzet megszüntetésére víz­közműhálózat kiépítését tervezte és kezdte meg a községben a Tolna Nagy­községi Közös Tanács. A helyiek sürgető igényét mutatta az a tény, hogy az előké­szítő falugyűlésen, 1985 őszén a lakos­ság több, mint 80 százaléka döntött a közműtársulat alakítása mellett, és 1986 márciusában az alakuló közgyűlésen is 86 százalékos részvételi arányt regiszt­ráltak. Pedig nem kis terhet ró a beruhá­zás a társulati tagokra, hiszen 20 ezer fo­rintot az alapközműre, további háromez­ret a bekötővezetékre kell befizetniük. zervgyár, a Simontornyai Bőrgyár, a Me­zőgép és a Hőgyészi Vegyesipari Válla­lat. A legnagyobb számban az élelmi­szergazdaság, a könnyűipar, az építő- és épitőanyagipar, a gép- és műszeripar, valamint nagy számban a szolgáltatás képviselteti magát. Új szín, hogy Pécs legfiatalabb NSZK- beli testvérvárosának, Fellbachnak cé­gei - viszonozva az ott tavaly ősszel rendezett baranyai termékkiállítást - a külföldiek közül a legnagyobb kirakattal jelentkeznek, bemutatva fejlett elektroni­kai iparuk termékeit. Lévén, hogy Fell- bach előszeretettel nevezi magát a borok és a kongresszusok városának, boraik­ból látványos kompozíciót alkotnak. Sze­replésüknek az ad különleges jelentősé­get, hogy Fellbachban és a Stuttgart kör­nyéki többi sváb városkában sokan él­nek Baranyából elszármazott németek. A vásáron információs irodát nyit a kölni Horizont gazdasági magazin is, sőt, ez al­kalommal német nyelven Ungarn Pano­rama címmel különkiadványt is megje­lentet a magyar cégek ismertetőivel. Hosszú idő óta másodszor vesznek részt Pécs finn testvérvárosának, Lahti- nak cégei. A jugoszlávok viszont hagyo­mányos résztvevői a seregszemlének, lé­idén 5000 forintot, jövő év januárjától pe­dig negyedévenként 750 forintot kell tör­leszteniük. Ezzel együtt 256 állampolgári érdekeltséget - magyarán házat - és 48 jogi személyt - közintézményt, gazdálko­dó egységet - tartanak nyilván. A község ivóvízellátása helyben meg­oldhatatlan, ezért Tolnáról távvezetékkel juttatjuk el a fácánkerti lakásokba az ivó­vizet. Ennek munkálatait a tanács költ­ségvetési üzeme végezte el 13,6 millió fo­rint értékben, májusban már megtörtént a műszaki átadás, a bejárás. Most a bel­ső elosztó vezetékhálózat építése folyik, november 10-re működőképesnek sze­retnék tudni a távvezetéket, és egy hó­nappal később az átadást tervezik. Mind­ez nem okoz gondot Tolnán a vízellátás­ban, hiszen megfelelő mennyiségű víz­bázis áll rendelkezésre, a várható napi 80 köbméter vízigény nem csökkentheti a helyiek felhasználását. A beruházás a 800 lelkes Fácánkert 98 százalékát érinti, tehát néhány család lesz csupán, amely a külterületen, beépí­tetlen részen nem részesülhet az „áldás­ból”. Hasonlóan a település lakói nagy részének életkörülményeit javítja a jövő­ben a szennyvízhálózat építése Tolnán. A szervezést 1986 januárjában kezdték el, 180 családi ház és 9 gazdasági egység tulajdonosai vesznek részt a társulás­ban, ahol a gazdálkodó szervezetek köb- méterarányosan, a családok, állampol­gárok egységesen 20 ezer forint össze­vén, hogy a vásár a határmenti árucsere és gazdasági együttműködés egyik leg­fontosabb fóruma. A magyar-jugoszláv gazdasági kap­csolatok fejlesztési lehetőségeiről kerek- asztal-megbeszélést folytatnak, ennek házigazdája a Magyar Kereskedelmi Ka­mara dél-dunántúli bizottsága, mely több más szakmai megmozdulást is szervez, élénk kamarai tevékenységet fejt majd ki. Jóllehet, a vásár mai formájában és hi­vatásával 1969-ben indult el, valójában azonban pécsi ipari vásárok előzményei dokumentálhatóan a múlt századba nyúlnak vissza. Az első ipari kiállítást 1888-ban ren­dezték, jövőre tehát 100 éves a Pécsi Ipa­ri Vásár. A centenáriumról - lévén, hogy jövőre hem lesz PIV - az idén emlékez­nek meg. A vásárok történetéről színes kiadványt jelentettek meg, a korabeli do­kumentumokból kiállítást rendeznek, kiadták továbbá másolatban az 1888. évi kiállítás bronzplakettjét. A vásár július 10-19-e között zajlik, a MÁV erre az időre, az egész ország terü­letéről 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít. A rendezők az idén is 100 ezer látogatót várnak. get fizetnek be. Május elsejére elkészült már a két átemelőmű közel egymillió fo­rint értékben és elkezdték a csatornave­zeték munkálatait, az átadást az év végé­re tervezik. A település teljes közműellátását a következő ötéves terv közepére szeret­nék megoldani. A szennyvíztisztító telep túlterheltsége miatt már idén megkezdik a telep bővítését a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében, ami a számítások alapján 48 millió forintba kerül. így a 2000 köbméteres tisztítótelep fedezni tudja a község jelenlegi 1760 köbméter szükségletét, és megfelelő gé­pészeti berendezéssel további 2000 köbméterrel bővíthető lesz a jövőben. Attól függetlenül, hogy az egyes csalá­dokra mikor kerül sor Tolnán, mindenki­nek, az áremelkedések figyelembevéte­le nélkül, egységesen 25 ezer forint ér­dekeltséget kell befizetni. így az elképze­lések szerint a Vili. ötéves tervre megol­dódik a nagyközségben és talán a kör­nyező településeken is a szennyvízelve­zetés, -tárolás és -tisztítás problémája. Az egyetlen célravezető és gazdasá­gos megoldást választják a környező kö zségek, amikor a jövőben bekapcso­lódnak a tolnai programba. A következő időszakban Domboriban, a Vili. ötéves tervben Faddon és Bogyiszlón tervezik a szennyvízcsatorna-hálózat megépítését.- takács ­Az utolsó órában... (3.) Gyönk, Magyary-Kossa kúria Az utolsó órában, sőt az utolsó perc­ben kezdték meg 1986 közepén a gyönki Magyary-Kossa kúria felújítá­sát. Az 1770-ben emelt barokk stílusú épület ugyanis lassan a hozzá tarto­zó két melléképület siralmas állagát ér­te volna el, megmentése lehetetlen lett volna. Szerencsére nem Így történt. A 3 + 5 + 3 tengelyes, fapilléres oldalré­szekkel, kétablakos oldalhomlokzattal, magas tetővel készült kúria műemlék jellegű, így a 14 millió forintos rekonst­rukció összegéhez a megyei tanács és az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség is hozzájárul. Nyolcvan férőhelyes általános iskolai diákotthon kap helyet itt a tervek szerint 1990 szeptemberétől. Az OMF a koráb­ban cselédségi épületként, udvarház­ként funkcionáló másik két építményt szintén fel kívánja újíttatni, ez azonban nem biztos, hogy megéri az áldozatot. A most építési területnek számító, már korábban kipusztult parkot ugyancsak a műemléki felügyelőség tervrajza sze­rint telepítik be a kúriához jellegében, hangulatában illeszkedő, nemes növé­nyekkel. Ma még csak elképzelés, hogy a szomszédos iskola udvarából sétányo­kon lehet átjárni, így a Magyary-Kossa kúria szervesen illeszkedhet a telepü­lésbe, anélkül, hogy archaikus értéké­ből veszítene. T. ZS.-CZ. S. MIKLOSVARI ZOLTÁN Az infrastruktúra fejlesztéséért Egészséges ivóvíz Fácánkertben, szennyvízhálózat Tolnán Tavaly kezdték az épület felújítását

Next

/
Thumbnails
Contents