Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
1987. július 9. ÍníIÉPÜJSÁG 3 Vasútnosztalgia II. Az első lépést követi a második... A 424-009-es gözmozdony felújítás után Új helyen, a centenáriumra emlékezve Július 10-én nyit a Pécsi Ipari Vásár Tolna megyei kiállítók (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A következő lépés egy 424-es mozdony megmentése lett. Erre a mozdonytípusra minden vasutas büszkén gondolt, gyártása idején, 1923-ban nemcsak hazánkban, hanem egész Európában ismerték. Igen jó hatásfokkal és futási tulajdonságokkal rendelkezett, a magyar ipar is büszkeségének tekintette. A vasutasok - az akkori idők híres finn futójáról, Pavo Nurmiról - Nurminak becézték, illetve nevezték el. Abban az időben rangot jelentett ezzel a mozdonnyal személyvonatokat továbbítani. Sikerességét bizonyítja, hogy még a II. világháború után is - igaz, kisebb módosításokkal - még gyártották. A MÁV História Bizottsága elhatározta, hogy egy régj gyártású 424-es mozdonyt eredeti állapotúra kell visszaalakítani, hogy az utókor megcsodálhassa ezt az eredeti magyar tervezésű és gyártású vontatójárművet. A választás a 424-009- es pályaszámú mozdonyra esett. A feladat, ami a helyreállítást illeti, közel sem volt olyan könnyű, mint aminek ígérkezett. Az 1920-as évektől kezdve több olyan átalakítás történt, mely megváltoztatta az eredeti formáját. Problémaként jelentkezett, hogy nálunk már nem voltak meg azok a leszerelt alkatrészek, amelyek az eredeti kivitelre voltak jellemzőek. Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóság igazgatóhelyettesének segítségével Jugoszláviából sikerült beszerezni az alkatrészeket. 1985 nyarára minden együtt volt, megkezdődhetett a munka. A mozdony - amely 1953 és 1970 között Dombóváron teljesített szolgálatot, majd Bátaszékre került - 1986 tavaszán ismét eredeti formájában gurult ki a fűtőházból. A Nagykanizsa-Buda déli vonal centenáriumi ünnepségén különvonatot továbbított, majd ugyanaz év szeptemberében a valamikori Déli Vaspályatársaság ugyancsak felújított 109-109 pályaszámú mozdonyával együtt az Orient expresszt továbbította Győr és Sopron között. A mozdony azóta is jó „egészségnek” örvend és az Osztrák Államvasutak meghívására ez év augusztusában egy mozdonybemutatón fog részt venni. Sok gőzös oltotta éhségét a szénszerelőnél Ugyancsak Bátaszéken található a 424-285 pályaszámú mozdony, amely már az újabb kor szülötte, hisz 1956-ban gyártotta a MÁVAG és egyike a legutolsó gőzmozdony-termékeinek, amelyet a hazai ipar a MÁV részére gyártott. A mozdony fényképe több hazai és külföldi plakáton szerepel. Az üzembe helyezett gépek mellett több mozdony is kiállításra került. A Dombóvár állomás város felőli oldalán egy 424-es mozdony emlékezteti az utazókat a gőzvontatás hőskorára. A megmentők figyelmét a mellékvonali gőzparipák sem kerülték el. Bátaszéken erre több példát is láthatunk. Az állomás mellett állítottak ki egy 326 sorozatú mozdonyt, amely valamikor az állomási tolatások és mellékvonalak teherforgalmának legfőbb lebonyolítója volt. Bent a vontatási telepen találjuk - még mindig üzemképes állapotban - azt a 375-680-as mozdonyt, melynek „gazdája”, Bodoki József mozdonyvezető Bátaszéken él nyugdíjasként, de időről időre meg-meglátogatja régi mozdonyát, emlékezve a régi időkre. A múlt emlékét őrzi az 1912-ben készült 376-461-es mozdony is, amely ez évben vonul „nyugdíjba" és a Paksi Vasút Múzeumban kiállítva folytatja életútját. Ugyancsak a paksi mozdonyskanzen részére készül a 275-040-es mozdony. Ezt a típust 1929- ben fejlesztették ki rövid távú személyvonatok kiszolgálására. Üzembe helyezésekor külön szabályozásokat léptettek életbe, különösen vigyázni kellett rá, igya vasutasok hamarosan elnevezték „nyalókának”. A dombóvári vontatási telep támogatva a nemes mozgalmat, egy 375- ös mozdonyt vett pártfogásába, mely a vontatási telep emlékparkjában kerül kiállításra. A mentési akció talán a tizenkettedik órában kezdődött el, de eredményes lett, megmentve több műszaki értéket az utókor számára. A nehézségek, melyeknek csak töredékét írtuk le, legyenek figyelmeztetöek a jövő számára, amikor kiöregedett dízel- és villanymozdonyok tűnhetnek el visszavonhatatlanul a kohók gyomrában. BELES LAJOS és BODA EMIL Fotó: KRAJCZÁR-PÉTERFALVI A 375-ös mozdony, amikor még számítottak rá Nyitás előtt a Pécsi Ipari Vásár, melyet immár 11. alkalommal rendez meg a Mecsek Tourist. A kiállítás nemcsak Baranya, de egész Dél-Dunántúl kiemelkedő nyári rendezvénye. Külön érdekessége, hogy új helyen kerül rá a sor, s hogy megemlékeznek a jövő évben esedékes centenáriumról, ugyanis Pécsett 1888- ban rendeztek először ipari kiállítást. A vásár új helyszíne Pécs régi és új városrészeinek találkozási pontja: az úttörőház, a sportiskola, a Komarov Gimnázium, a sportcsarnok és a körülöttük levő szabad tér. Itt 6000 négyzetméter fedett és 3500 négyzetméter szabad terület áll rendelkezésre. A vásáron több mint 200 hazai vállalat és szövetkezet, továbbá egyénileg és csoportosan összesen 116 kisiparos és kiskereskedő vesz részt. Jelentős a külföldi részvétel. Jugoszláviából 30 cég, az NSZK-ból 18, Finnországból 11, Ausztriából 3 cég lesz jelen, továbbá egy magyar-olasz vegyes vállalat is. A kiállítók száma és a terület nagyjából megegyezik a két évvel ezelőtt rendezett vásár méreteivel. A hazai kiállítók nagyjából egyharma- da-egyharmada baranyai és budapesti, a többiek az ország más részeiből érkeztek. Tolna megyéből kiállít a Paksi KonA kisebb és tegyük hozzá nagyobb lélekszámú településeinknél is a megtartó erőt, az életképességet vizsgálva mindenkor ahhoz az alaphoz jutunk, amit így neveznek: infrastruktúra. Ez a legalapvetőbb életkörülmények biztosításán túl a huszadik század végéhez közelítve egy korszerűnek elfogadott szint közelítését jelenti. Ez pedig mindenkor az indulási pozíciótól függ, azaz milyen adottságokkal, hol, milyen fejlődési szintről kezdték meg a korszerűsítést. Sajnos, legtöbb helyen néhány állandó fogalommal jelezhetjük a tennivalókat: szilárd burkolatú út, járda, egészséges, vezetékes ivóvíz, szennyvíz-, csapadékelvezetés... A fácánkerti kút ivóvizét még forralás után sem adhatták a gyerekeknek, egészségre ártalmas volt, Tolnáról szállították ezt a létfontosságú „elemet”. így a tarthatatlan helyzet megszüntetésére vízközműhálózat kiépítését tervezte és kezdte meg a községben a Tolna Nagyközségi Közös Tanács. A helyiek sürgető igényét mutatta az a tény, hogy az előkészítő falugyűlésen, 1985 őszén a lakosság több, mint 80 százaléka döntött a közműtársulat alakítása mellett, és 1986 márciusában az alakuló közgyűlésen is 86 százalékos részvételi arányt regisztráltak. Pedig nem kis terhet ró a beruházás a társulati tagokra, hiszen 20 ezer forintot az alapközműre, további háromezret a bekötővezetékre kell befizetniük. zervgyár, a Simontornyai Bőrgyár, a Mezőgép és a Hőgyészi Vegyesipari Vállalat. A legnagyobb számban az élelmiszergazdaság, a könnyűipar, az építő- és épitőanyagipar, a gép- és műszeripar, valamint nagy számban a szolgáltatás képviselteti magát. Új szín, hogy Pécs legfiatalabb NSZK- beli testvérvárosának, Fellbachnak cégei - viszonozva az ott tavaly ősszel rendezett baranyai termékkiállítást - a külföldiek közül a legnagyobb kirakattal jelentkeznek, bemutatva fejlett elektronikai iparuk termékeit. Lévén, hogy Fell- bach előszeretettel nevezi magát a borok és a kongresszusok városának, boraikból látványos kompozíciót alkotnak. Szereplésüknek az ad különleges jelentőséget, hogy Fellbachban és a Stuttgart környéki többi sváb városkában sokan élnek Baranyából elszármazott németek. A vásáron információs irodát nyit a kölni Horizont gazdasági magazin is, sőt, ez alkalommal német nyelven Ungarn Panorama címmel különkiadványt is megjelentet a magyar cégek ismertetőivel. Hosszú idő óta másodszor vesznek részt Pécs finn testvérvárosának, Lahti- nak cégei. A jugoszlávok viszont hagyományos résztvevői a seregszemlének, léidén 5000 forintot, jövő év januárjától pedig negyedévenként 750 forintot kell törleszteniük. Ezzel együtt 256 állampolgári érdekeltséget - magyarán házat - és 48 jogi személyt - közintézményt, gazdálkodó egységet - tartanak nyilván. A község ivóvízellátása helyben megoldhatatlan, ezért Tolnáról távvezetékkel juttatjuk el a fácánkerti lakásokba az ivóvizet. Ennek munkálatait a tanács költségvetési üzeme végezte el 13,6 millió forint értékben, májusban már megtörtént a műszaki átadás, a bejárás. Most a belső elosztó vezetékhálózat építése folyik, november 10-re működőképesnek szeretnék tudni a távvezetéket, és egy hónappal később az átadást tervezik. Mindez nem okoz gondot Tolnán a vízellátásban, hiszen megfelelő mennyiségű vízbázis áll rendelkezésre, a várható napi 80 köbméter vízigény nem csökkentheti a helyiek felhasználását. A beruházás a 800 lelkes Fácánkert 98 százalékát érinti, tehát néhány család lesz csupán, amely a külterületen, beépítetlen részen nem részesülhet az „áldásból”. Hasonlóan a település lakói nagy részének életkörülményeit javítja a jövőben a szennyvízhálózat építése Tolnán. A szervezést 1986 januárjában kezdték el, 180 családi ház és 9 gazdasági egység tulajdonosai vesznek részt a társulásban, ahol a gazdálkodó szervezetek köb- méterarányosan, a családok, állampolgárok egységesen 20 ezer forint összevén, hogy a vásár a határmenti árucsere és gazdasági együttműködés egyik legfontosabb fóruma. A magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről kerek- asztal-megbeszélést folytatnak, ennek házigazdája a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága, mely több más szakmai megmozdulást is szervez, élénk kamarai tevékenységet fejt majd ki. Jóllehet, a vásár mai formájában és hivatásával 1969-ben indult el, valójában azonban pécsi ipari vásárok előzményei dokumentálhatóan a múlt századba nyúlnak vissza. Az első ipari kiállítást 1888-ban rendezték, jövőre tehát 100 éves a Pécsi Ipari Vásár. A centenáriumról - lévén, hogy jövőre hem lesz PIV - az idén emlékeznek meg. A vásárok történetéről színes kiadványt jelentettek meg, a korabeli dokumentumokból kiállítást rendeznek, kiadták továbbá másolatban az 1888. évi kiállítás bronzplakettjét. A vásár július 10-19-e között zajlik, a MÁV erre az időre, az egész ország területéről 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít. A rendezők az idén is 100 ezer látogatót várnak. get fizetnek be. Május elsejére elkészült már a két átemelőmű közel egymillió forint értékben és elkezdték a csatornavezeték munkálatait, az átadást az év végére tervezik. A település teljes közműellátását a következő ötéves terv közepére szeretnék megoldani. A szennyvíztisztító telep túlterheltsége miatt már idén megkezdik a telep bővítését a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében, ami a számítások alapján 48 millió forintba kerül. így a 2000 köbméteres tisztítótelep fedezni tudja a község jelenlegi 1760 köbméter szükségletét, és megfelelő gépészeti berendezéssel további 2000 köbméterrel bővíthető lesz a jövőben. Attól függetlenül, hogy az egyes családokra mikor kerül sor Tolnán, mindenkinek, az áremelkedések figyelembevétele nélkül, egységesen 25 ezer forint érdekeltséget kell befizetni. így az elképzelések szerint a Vili. ötéves tervre megoldódik a nagyközségben és talán a környező településeken is a szennyvízelvezetés, -tárolás és -tisztítás problémája. Az egyetlen célravezető és gazdaságos megoldást választják a környező kö zségek, amikor a jövőben bekapcsolódnak a tolnai programba. A következő időszakban Domboriban, a Vili. ötéves tervben Faddon és Bogyiszlón tervezik a szennyvízcsatorna-hálózat megépítését.- takács Az utolsó órában... (3.) Gyönk, Magyary-Kossa kúria Az utolsó órában, sőt az utolsó percben kezdték meg 1986 közepén a gyönki Magyary-Kossa kúria felújítását. Az 1770-ben emelt barokk stílusú épület ugyanis lassan a hozzá tartozó két melléképület siralmas állagát érte volna el, megmentése lehetetlen lett volna. Szerencsére nem Így történt. A 3 + 5 + 3 tengelyes, fapilléres oldalrészekkel, kétablakos oldalhomlokzattal, magas tetővel készült kúria műemlék jellegű, így a 14 millió forintos rekonstrukció összegéhez a megyei tanács és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség is hozzájárul. Nyolcvan férőhelyes általános iskolai diákotthon kap helyet itt a tervek szerint 1990 szeptemberétől. Az OMF a korábban cselédségi épületként, udvarházként funkcionáló másik két építményt szintén fel kívánja újíttatni, ez azonban nem biztos, hogy megéri az áldozatot. A most építési területnek számító, már korábban kipusztult parkot ugyancsak a műemléki felügyelőség tervrajza szerint telepítik be a kúriához jellegében, hangulatában illeszkedő, nemes növényekkel. Ma még csak elképzelés, hogy a szomszédos iskola udvarából sétányokon lehet átjárni, így a Magyary-Kossa kúria szervesen illeszkedhet a településbe, anélkül, hogy archaikus értékéből veszítene. T. ZS.-CZ. S. MIKLOSVARI ZOLTÁN Az infrastruktúra fejlesztéséért Egészséges ivóvíz Fácánkertben, szennyvízhálózat Tolnán Tavaly kezdték az épület felújítását
