Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

1987. július 30. NÉPÚJSÁG 5 POLGÁRI VÉDELEM Komplex üzemi gyakorlat Iregszemcse, Egyetértés Mgtsz Gépek és emberek Összehangolt munka Az üzemi komplex pv.-gyakorlatok cél­ja az üzem, vagy szövetkezet polgári vé­delmi helyzetének felmérése. Annak megállapítása, hogy a szakszolgálati és önvédelmi állomány, az üzemi dolgozók a gyakorlat előtti kiképzési ciklusban mi­ként sajátították el a kiképzési paran­csokban meghatározott polgári védelmi feladatokat. Rendkívüli helyzetben képe­sek-e összehangoltan tevékenykedni, az üzem, a szövetkezet önvédelmével kap­csolatos mentő-mentesítő és halasztha­tatlan helyreállító feladatokat végrehajta­ni. Ez a cél vezérelte az iregszemcsei Egyetértés Mgtsz felügyeleti szervét is, amikor elrendelte az üzemi komplex gya­korlat végrehajtását, a megelőző védelmi feladatok és a mentő-mentesítő munkák gyakoroltatását, hagyományos csapást feltételezve és atomcsapás okozta má­sodlagos kiszóródási területen. A termelőszövetkezet időben meg­kezdte a felkészülést. A politikai helyettes irányításával aktiv propagandamunkát végeztek annak érdekében, hogy a vég­rehajtásba bevont állomány megértése a gyakorlat fontosságát, megismerje an­nak célját és követelményeit. A politikai munkába bevonták a tömegszervezeti aktivistákat is. Parancsnokságunk figye­lemmel kisérte ezt a tevékenységet, ál­landó és folyamatos kapcsolatot tartot­tunk a szövetkezet polgári védelmi pa­rancsnokságával. szakadó eső megnehezítette a gépi alegységek előrevonását, a műszaki mentést és a tűzoltás végrehajtását. Igazi próbatétel elé állította a tűzoltókat, a gép­kezelőket, az elsősegélynyújtókat, a mű­szaki mentőket és az imitátorokat egy­aránt. A gyakorlaton a szemlélőknek a példamutató helytállás mellett legjobban a személyi és járműmentesítés, az általá­nos és szakfekderítés tetszett, de ki­hangsúlyozták a híradás szervezettségét is.Meggyőződhettünk arról, hogy a ki­képzéseken elsajátították az rbv. műsze­rek kezelésének legfontosabb szabá­lyait, épp úgy mint az egyéni védőeszkö­zök szakszerű használatát. A gyakorlat lehetőséget adott a községi polgári vé­delmi parancsnoksággal történő együtt­működésre is. A tűzoltási feladatokat a községi tűzoltó raj végezte, melynek színvonala bizonyította felkészültségü­ket. A gyakorlat elérte célját. A termelő- szövetkezet vezetése bebizonyította, hogy megfelelő kiképzési módszerek al­kalmazásával, valamint hatékony propa­ganda-munkával el lehet érni azt, hogy a dolgozók megértsék a polgári védelem szükségességét, és kellő komolysággal hajtsák végre gyakorlati feladataikat. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az állat-és növényvédelmi szakszol­gálat megyei parancsnoka is, amikor az értékelésen megköszönte a lelkiismere­tes munkát, és a gyakorlat végrehajtását „jóra” értékelte. Varga János, a termelő­szövetkezet elnöke több dolgozót juta­lomban részesített. A gyakorlatok végrehajtásának minő­ségét nagymértékben befolyásolta a helyszín kiválasztása. A helyszíni bejárá­son meggyőződtünk arról, hogy jól át­gondolták ezt a feladatot, megfelelő hely­színt választottak ki a különböző munka­helyek részére. Ez nem volt egyszerű do­log, ha figyelembe vesszük a termelőszö­vetkezet üzemrészeinek fekvését, azok­nak egymástól való viszonylagos nagy távolságát. A gyakorlat főpróbáját derült, száraz időben hajtották végre. Akkor még nem tudták, hogy a követ­kező napon az időjárás mennyire próbá­ra tesz majd embert és gépet egyaránt. A A polgári védelmi kiképzésekről Összefoglaló értékelés az új A polgári védelemnél a parancsnoki és a beosztott állomány kiképzése évente ismétlődő feladat, így ennek megfelelően a kiképzési célkitűzések is évente változ­nak. A polgári védelem területén dolgozó szakemberek állandóan keresik, kutatják a kiképzések hatékonyságát segítő jó módszereket és ezek érvényre juttatásá­nak lehetőségeit. A kiképzési célkitűzések maradékta­lan megvalósítása komoly, felelősségtel­jes munkát, szilárd kiképzési fegyelmet követel a parancsnoki és beosztott állo­mánytól egyaránt. A kiképzési évet zárva megállapíthat­juk, hogy a megye területén a kiképzé­sek, továbbképzések és az üzemi komp­lex gyakorlatok lelkiismeretesen és pre­cízen kerültek végrehajtásra, illetve lebo­nyolításra. Ennek eredményeképpen pozitív szemléletváltozás tapasztalható a polgári védelem helyének és szerepének meg­ítélésében, ami elősegítette a kiképzési fegyelem szilárdulását, hozzájárult a szo­cialista versenymozgalomba benevezet­tek számának növekedéséhez, a beosz­tott állomány elméleti-gyakorlati ismere­teinek gyarapításához, a parancsnoki ál­lomány vezető-irányító-elhatározási készségének fejlődéséhez, és a végre­hajtott üzemi komplex gyakorlatok szín­vonalának növekedéséhez. * Az elért eredményeket egy kialakuló­ban lévő jó parancsnoki kollektívának köszönhetik, amelyben nemcsak a me­gyei parancsnokság szakemberei, ha­nem a megyei szakszolgálati parancs­nokságok, a városi törzsparancsnokok és a polgári védelmi kiképzéseket vezető különböző szintű parancsnokok is aktí­van közreműködtek. Az év elején a feladatok meghatározá­sakor a parancsnokság abból indult ki, hogy a kiképzendők számára reális és teljesíthető célokat kell kitűzni. Figyelem­be vették, hogy a célok megvalósításá­hoz megfelelően felkészített és kellő kö­vetelményeket támasztó parancsnokok­ra van szükség. Ezért a megyei összevo­nások során döntő hangsúlyt fektettek a parancsnokok tervszerű, - irányítói készség javítására törekedtek, előtérbe helyezték az együttműködéshez szüksé­ges tapasztalatok megszerzését. A beosztottak foglalkozásait az adott témát jól ismerő felkészült parancsnokok ellen­őrizték, akiktől megkövetelték, hogy a végrehajtásnak ne szemlélői, hanem se­gítői legyenek. Fő törekvéseik közé tartozott, hogy a foglalkozások tartalmát fontossá és egy­ben meggyőzővé is tegyék. A tananyagot az oktatástechnikai eszközök bevonásá­val igyekeztek szemléletesebbé tenni. Az feladatok meghatározásával előadásokat úgy építették fel, hogy a le­adásra kerülő anyagot a kiképzendő állomány tapasztalataihoz kötötték és a foglalkozások végén lehetőséget biztosí­tottak a konzultációkra is. A jövőben munkaidő után Az 1987-1988. évi kiképzési feladatok meghatározása jelenleg van folyamat­ban. A feladatok sikeres végrehajtásá­nak különös jelentősége van akkor, ami­kor a különböző szintű utasítások előír­ják, hogy a polgári védelmi kiképzéseket a jövőben csak munkaidőn túl, vagy munkaszüneti napokon lehet vég rehajta­ni. Ez az intézkedés várhatóan megnehe­zíti a végrehajtást és az eddigieknél is na­gyobb felelősségérzetet és áldozatválla­lási készséget követel meg a kiképzés­ben részt vevő állománytól. A kiképzések tervezése, szervezése, koordinálása során kiemelten ügyelni kell a kiképzési idő maximális kihasznált­ságára, a foglalkozások hasznos és ér­telmes eltöltésére. Előtérbe kell helyezni a gyakorlásokat és a gyakorlati foglalkozásokat, ki kell használni az oktatási kabineteket és a polgári védelmi gyakorlópályákat. Na­gyobb gondot kell fordítani a védőeszkö­zökben történő munkavégzés begyako- roltatására és ténylegesen azokat az is­mereteket kell oktatni, amelyek képessé teszik az állományt az elemi csapások és ipari katasztrófák elhárításában és kö­vetkezményeinek felszámolásában való közreműködésre. A fentiekből kitűnik, hogy a polgári vé­delem sikeres kiképzési évet zárt. Ugyanakkor a következő kiképzési év feladatainak megvalósítása az eddigiek­nél is nagyobb összefogást, jobb együtt­működést követel meg. Nem elhanyagolható az sem, hogy je­lenlegi gazdasági helyzetünkben a pol­gári védelmi kiképzésekre fordított jelen­tős pénzösszegeknek, időnek és ener­giának feltétlenül meg kell térülnie. Ez csak akkor lehetséges, ha az eddig nyúj­tott teljesítményünket növeljük, a kikép­zés minőségét javítjuk, gyakorlati és el­méleti felkészültségünket magasabb szintűvé tesszük. Időben le kell vonni tehát eddigi ered­ményeink és hiányosságaink tanulsá­gait, körültekintőbben kell megválasztani módszereinket, jobban kell gazdálkod­nunk az anyagi a személyi és a tárgyi fel­tételrendszerrel és eszközeinkkel. Eddig elért eredményeinkre alapozva, bízva a polgári védelem parancsnoki és beosztott állományában, és számítva a politikai munkások aktiviiisára úgy érezzük, hogy reális lehetőségei vannak az 1987-1988. évi polgári védelmi kikép­zési feladatok eredményes végrehajtá­sának- BODROGI GÉZA Kiállítás Regölyben A közelmúltban a Tamási Város és a Regöly Községi Polgári Védelmi Pa­rancsnokság - közös - rendezésében polgári védelmi kiállításra került sor. A kiállításnak otthont adó iskolai torna­teremben áttekinthető képet kaphatott a látogató a polgári védelmi munkáról s annak eszközeiről. A kiállítás egy hétig tartott nyitva. A megnyitón részt vettek Tamási város párt-, állami, társadalmi, valamint Regöly község gazdasági-tár­sadalmi szerveinek vezetői, valamint igen sok érdeklődő jött el az eseményre. A kiállítás kicsit rendhagyó és egyben újszerű is volt. Nem a hirosimai borzal­makat láthattuk képsorokon, hanem tu­datformáló, tudatalakító célja volt ennek a kiállításnak. A XX. században a fő ve­szélyt továbbra is az atom jelenti, de a tudomány és a technika nagyszabású fejlődése meghatványozta a kor emberé­re leselkedő veszélyek forrását és szá­mát. Emlékezetes példa volt erre Cserno­bil, az indiai mérgesgáz és egyéb termé­szeti katasztrófa. Korunk emberével együtt sok-sok ismert és ismeretlen ve­szély él, meg kell tanulni velük élni, s meg kell tanulni védekezni ellenük. Erre jó eszköz volt a kiállítás, mely bemutatta egy adott esetben a túlélés lehetőségét, cselekvési programját. A kiállítás látvá­nyosságát emelték az iskolások rajzai­nak és fogalmazványainak bemutatása. A kis kezek munkájából a felnőtteknek is volt mit tanulni, s felismerni a mély gyer­meki gondolatot, amelyben kifejezték fé­lelmüket, a bennük levő stresszhatást. Mert igenis félnek a háborútól, félnek a sugárzástól, félnek a természeti kataszt­rófától. Sokan megálltak és elgondolkoz­tak annál a rajznál, mely a „világ fekete koporsóját, benne a világ népével”, az atomfelhőben vélte felismerni, de gondo­latébresztő volt a „homokórát” ábrázoló rajz is, „alul az emberiséggel, a ráhulló természeti ártalmakkal.” A gyermekek munkáját a látogatók elismerő tapsa, di­csérő szava mellett pénzjutalom is hono­rálta. A kiállítást dicsérő szavak további mellőzésével nyugtázhatjuk annak ered­ményét, mely közzé tette és megismer­tette a védelmi munka mai színvonalát, az emberért, az emberi civilizáció fenntar­tásáért való törekvést, gondoskodást, az emberi közösség összefogásának szük­ségességét. FEHÉR KÁLMÁN, a községi tanács elnöke községi pv.-parancsnok Kétnapos gyakorlat az SZMGK-ban Mint minden kiképzési esztendőben, így az idén is megtartotta Szekszárdi Mezőgazdasági Kombi­nát polgári védelmi pa­rancsnoksága az üzemi komplex polgári védelmi gyakorlatot. A gyakorlat a MÉM szervezési intézke­dése alapján kétnapos volt. Az első napon az elő­készítő parancsnoki munka végzése volt, míg a második napon a ha­gyományos csapás által okozott károk felszámo­lása, illetve nukleáris kárterületen állat­mentesítés, vágás, védett állattenyész­tés, valamint takarmánymentesítés fel­adatai kerültek végrehajtásra. delmi szakasz, a területi ellenőrző állo­más állománya, az önvédelmi szerveze­tek alegységei, valamint a munkahelyi dolgozók egy része vett részt. A gyakorlat célja a parancsnoki és a beosztott állomány munkájának begya­korlása, és mindenoldalú biztosítása volt. A kijelölt munkahelyeken azok a kárelhá­rítási, mentesítési, élelmiszerfeldolgozási és biztosítási feladatok kerültek előtérbe, melyek a kombinát állóképességének fokozását szolgálták. A gyakorlaton az állat- és növényvé­A feltételezett hagyományos csapás színhelye a kajmádi kerület volt, ahol tűz­oltás, sebesültek mentése és ellátása, épületbontás és romeltakarítás volt a fel­adat. Ezen a munkahelyen az önvédelmi alegységek kitűnő felkészültségről tettek tanúságot. Következő helyszínen a vár­dombi sertésüzemben feltételezett ra­dioaktív kiszóródás elleni védelmet kel­lett megvalósítani, és az elzárkózást, az élőállat-szállítást és sertésvágást lebo­nyolítani. Ezen a helyszínen rendelke­zésre állt az elzárkózáshoz, mentesítés­hez és szállításhoz szükséges technikai eszközrendszer és a személyi állomány is. A harmadik helyszínen takarmány­mentesítés volt a feladat, a feltételezés szerint nem fertőzött termőhelyen termett takarmányt kellett sugárfertőzött terüle­ten keresztülszállítani. A gyakorlat során a szállított takar­mány sugárszennyezettségének méré­se, mentesítése és a szállítás lebonyolí­tása történt meg. A gyakorlatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ellenőrizte, képviseltette magát a megyei és városi polgári védelmi parancsnokság, a tűzol­tóság, valamint a társgazdaságok képvi­selői, akik hasonló gyakorlat megtartá­sára készülnek. A MÉM jelenlévő képviselője - mint fő- döntnök - a gyakorlat végrehajtását „ki- váló”-ra értékelte és a kombinát vezér­igazgatója a gyakorlaton kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott dolgozókat pénzjuta­lomban részesítette. Romeltakarítás a feltételezett hagyományos csapás színhelyén

Next

/
Thumbnails
Contents