Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

1987. július 29. Képújság 3 Emelkedett a kiskereskedelem Ahol mércét tart a szocialista brigád értékesítése A Belkereskedelmi Minisztérium áru­forgalmi jelentése szerint az év első felé­ben a kiskereskedelem valamivel több mint 281 milliárd forintos forgalmat bo­nyolított le, folyó áron 8,6, változatlan áron számítva pedig 3 százalékkal töb­bet, mint a múlt év első hat hónapjában. A kiskereskedelem értékesítése mind fo­lyó áron, mind pedig változatlan áron számítva a népgazdasági tervben elő­irányzottnál nagyobb mértékben emel­kedett. Az átlagosnál jobban bővült a ve­gyesiparcikkek forgalma, míg ruházati cikkekből kevesebbet vásárolt a lakos­ság. A nagykereskedelem az első félév­ben főként hazai árukból növelte beszer­zéseit. Az elmúlt hónapokban mérséklő­dött az élelmiszerek, a vasáruk, a búto­rok, valamint a tüzelő- és építőanyagok, a vegyi áruk importja. A jelentés megállapítja, hogy június­ban a kiskereskedelem forgalma megkö­zelítette az 52 milliárd forintot, ami folyó áron 15 százalékkal haladja meg a múlt év hasonló időszakában elért értékesí­tést. A kereslet valamennyi termékféle­ség iránt élénkült, de ezen belül is ki­emelkedően nőtt a ruházati termékek és a vegyesiparcikkek forgalma. A nagyke­reskedelem ebben a hónapban is erőtel­jesen növelte hazai beszerzéseit. Keve­sebb importtermék érkezett be most jú­niusban, mint egy évvel ezelőtt, főként a ruházati cikkek és a vegyi áruk behoza­tala csökkent. A növekvő idegenforgalom is hozzájá­rult ahhoz, hogy júniusban valamivel több mint 10 százalékkkal emelkedett az élelmiszerek és az élvezeti cikkek kiske­reskedelmi forgalma. A fokozódó keres­let kielégítéséhez a nagykereskedelem megfelelő árualapokat biztosított, a kíná­lat kiegyensúlyozott volt. Minőségi szá­razárukból és szalámifélékből azonban nem tudták az igényeket mindig kielégí­teni, főként azokon a területeken, ahol sok turista fordul meg. Étolajból és mar­garinból továbbra is tapasztalható volt a választékhiány. Romlott az ellátás őrölt piros paprikából, több megyében átme­netileg vajból, vajkrémekből és sajtféle­ségekből hiányos volta választék. Buda­pesten és Borsod megyében elsősorban az okozott gondot, hogy a tejipar az igé­nyeknél kevesebb poharas terméket, gyümölcsjoghurtot szállított. Üdítő italok­ból és hazai sörökből júniusban megfe­lelő volt a kínálat, azonban a kedvelt NDK és cseh sörféleségekből a választék nem volt egyenletes. Burgonyából, zöldségből és gyü­mölcsfélékből az ellátás júniusban a sze­zonnak megfelelő volt. A budapesti ter­melői felhozatal azonban a későbbi érés miatt jelentősen elmaradt a tavaly ilyen­koritól, az árak pedig számottevően emelkedtek. Az idén júniusban kisebb volt a felhozatal zöldbabból, zöldpapriká­ból, paradicsomból, főzőtökből, uborká­ból és fokhagymából, míg zöldségfélék­ből lényegesen jobb volt a kínálat a múlt év hasonló időszakához képest. Számottevően, folyó áron valamivel több mint 20 százalékkal bővült a ruhá­zati termékek kiskereskedelmi forgalma, mert sokan júniusban, a jó idő beköszön­tővel vásárolták meg a nyári holmikat. Az import csökkenése miatt kiesett válasz­tékot a hazai ipar több termékféleségből nem tudta pótolni. Tovább romlott az ellá­tás csecsemőruházatból és utcai gyer­meklábbelikből. Júniusban élénkült a ke­reslet a vegyesiparcikkek iránt. A mű­szaki cikkek körében több termékből ja­vult a kínálat, sőt néhány olyan cikkből is kedvezőbb volt az ellátás - mint például fekete-fehér és színes televíziókból, au­tomata mosógépekből -, amelyekből ko­rábban jelentős hiányok voltak. A vasáruk közül a szezonnak megfele­lően élénk volt a kereslet a kerti szerszá­mok és a mezőgazdasági kisgépek iránt, amit azonban a kereskedelem nem tu­dott maradéktalanul kielégíteni. Romlott az ellátás szeg- és csavarárukból, vala­mint fémszerelvényekből, s néhány terü­leten - főként Budapesten - a különféle épületzárakból és biztonsági lakatokból. A festékek közül különösen a vizes disz­perziós termékekből volt hiányos a kíná­lat. Szilárd tüzelőanyagokból a kereslet kielégítéséhez megfelelő árualapok áll­tak rendelkezésre, a minőségi hazai és importszenekből azonban az igényeket csak szakaszosan tudták kielégíteni. Jú­nius végével befejeződött az árenged­ményes tüzelőakció, amelynek során szénből a tervezettnél 24 százalékkal többet, brikettből pedig egy százalékkal kevesebbet adtak el. Élénk volt a kereslet az építőanyagok iránt is, ez azonban né­hány termékféleségnél az ellátás romlá­sával járt együtt. Nem volt elegendő fából készült ajtó és ablak, s a fenyő fűrész­árukból is hiányos volt a kínálat. Nagyobb lesz a takarmányválaszték A mezőgazdasági kistermelők évente mintegy egymillió tonna keveréktakar­mányt vásárolnak az állami gabonaipar készletéből; a Gabona Tröszt megkezdte a fölkészülést a jövőre induló új takarmá­nyozási programjára. A Malomipari Kuta­tó Intézet és más kutatóhelyek szakem­bereinek segítségével, valamint a gabo­naforgalmi vállalatok tapasztalatainak fi­gyelembevételével a kistermelők állatál­lományának ellátását új szempontok szerint igyekeznek megoldani. A szakemberek abból indultak ki, hogy a jelenlegi takarmányozási gyakorlat nem veszi kellőképpen figyelembe az ál­lomány tényleges fehérje, ásványi anyag és energiaszükségletét. Nem eléggé vál­tozatos a tápok listája, így nincsen lehe­tőség például a különböző korcsoportok szükségletének kielégítésére, és a gene­tikai adottságok nyomon követésére. Ezért esetenként megesik, hogy pa­zarló módon tartják az állatokat, más­kor pedig - jobb híján - nem jutnak hozzá az élettanilag szükséges anyagokhoz, és ez fejlődésüket visszaveti, fékezi. Ugyan az elmúlt időszakban már jelentős erőfeszítések történtek a megfelelő ta­karmányválaszték kialakítására - a ház­táji termelők például 6-7-féle tápból válo­gathatnak - ám még mindig nem sikerült minden tekintetben megfelelni a várako­zásnak. A háztáji gazdák egyre inkább keresik az úgynevezett előkeverékeket, amelyekkel saját szemes takarmányaikat egészíthetik ki hasznos élettani anya­gokkal. Ezek választékát az új programban nö­velik, legalább hárommal több élőkévé- réket hoznak forgalomba. A kistermelői gyakorlatban merőben új megoldás be­vezetésére is vállalkozik a gabonaipar: fölkészülnek az úgynevezett supplemen- tek előállítására. Olyan anyagokról van szó, amelyek koncentráltan tartalmaznak különféle igen nagy hatású fehérjéket, vitaminokat és más ásványi kiegészítőket, továbbá fehérjét is. Ezek fölhasználásával otthon lehet előállítani a kész tápot. Ezzel a házi keveréssel, alkalmi keve­rékgyártással csökkenteni lehet a takar­mányozási költségeket. Folytatják az ed­dig jól bevált tápok gyártását is, ezek vál­tozatlanul ott lesznek a gabonaipar kíná­latában, ám összetételüknél fokozottab­ban figyelembe veszik a minőség iránti követelményeket és az állatállomány ge­netikai tulajdonságait. Az új programtól a szakemberek azt várják, hogy lényegesen nagyobb lesz a választási lehetőség. Azzal, hogy a ké­szítmények jobban alkalmazkodnak majd az állatállomány tényleges szük­ségletéhez, javítani lehet az állattartás hatékonyságát. Új szénmező Bajna térségében Jelentős mennyiségű és jó minőségű szénvagyonra találtak a kutatók a Komá­rom megyei Bajna térségében. Ezen a vi­déken még 1983-ban egy külfejtéses bá­nyát nyitottak, s közben tovább folytatták a kutatásokat, hogy pontosan feltérké­pezhessék a bányaüzemhez tartozó te­rületet. így bukkantak rá a 17 millió ton­nára becsült új szénkészletre. A 200 mé­ter mélységben húzódó barnaszenet mélyműveléses módszerrel lehet kiak­názni. A korábban létesített külfejtéses bányából kikerülő szén gyengébb minő­ségű, ezért erőművekben tüzelik el, az újonnan felfedezett barnaszén fűtőérté­ke viszont 4500 kalóriás, tehát kályhák­ban is eltüzelhető. Kedvező geológiai kö­rülmény, hogy kitermelésénél karsztvíz­zel szinte alig kell számolni. A Dorogi Szénbányák szakemberei tovább folytat­ják a kutatásokat az új szénvagyon pon­tos elhelyezkedésének megállapítására. „Örömmel járok be dolgozni, és ez a legtöbb”- Az egész évi munka alapján dönt a brigád, hogy felveszi-e vagy sem a jelentkezőt - mondja Bráj Zoltán bri­gádvezető. - Persze előfordult már elutasí­tás, sőt kizárás is, a tel­jesítménnyel kell kiér­demelni azt, hogy valaki szocialista brigádtag le­gyen. Az épülő Sió-híd szerkezeti alapja is a betonüzemben készült Életük nagy részét a nehézgépeken töltik... Azt hiszem, velem együtt sokan megle­pődtek e szavak halla­tán, hiszen nem állíthat­juk, hogy napjainkban az általános, megszo­kott véleményt és gya­korlatot ' tükrözné a szimpatikus fiatalember véleménye, a TOTÉV betonüzeme Bem Jó­zsef brigádjának „tem­pója”. Nem is akármilyen tempó ez, hi­szen teljesítéséhez nagyon komoly mun­kát kell az asztalra tenni a kollégáknak.- Az üzem szabad kapacitását nagy­részt a szolgáltatás, a transzportbeton­kiadás köti le, így a legváratlanabb hely­zetekben, a hét végi sürgős megrendelé­seknél szükség van az emberek jó hoz­záállására. Számíthatunka brigádtagokra, mindig vannak néhányan, akik vállalják ezeket a munkákat - az értékelésnek is beillő üzemvezetői véleményt Szabó Györgytől kapjuk. A Bem József szocialista brigád tagjai: Bráj Zoltán, Fekete István, Szalai István, Csiszer Sándor, Vörös Sándor nehéz- gépkezelők és Lutzer Ilona anyagelszá­moló. * A betonüzemben tavaly 19100 köb­méter betont gyártottak, ami 38 millió 474 ezer forint termelési eredményt je­lentett. (A TOTÉV elmúlt évi termelési eredménye 92 millió 362 ezer forint volt.) Ha az egy dolgozó által létrehozott érté­ket nézzük, ez az összeg meghaladja az I millió 300 ezer forintot. A számokhoz, eredményekhez gyor­san hozzá kell tenni, hogy 77 százalékos létszámmal „születtek”, ez pedig nyilván­valóan nagyobb energiát követelt min­denkitől. A létszámhiány magyarázata az, hogy a beruházásszegény időszakban nem állták útját a dolgozók elvándorlásának, hiszen a kisebb kapacitással is meg tudták oldani a szerényebb feladatokat. Az idők változásával azonban ismét na­gyobb szerep jut az építőiparnak, így nem kis gondot okoz ma az üzemekben a létszám feltöltése. Nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy nem rendelkeznek a legkorszerűbb technológiával, ezért, hogy a vállalat igényeit ki tudják elégíteni, kizárólag minőségi munkával lehet talpon maradni. Ezt pró­bálják elérni a három bri­gád szervezésével, ame­lyek a többieknek is mér­cét, követelményszintet mutatnak. * A legfontosabb tehát a munka. A transzportbe­ton-értékesítés mellett nagyobb szerkezeti épí­tészeti munkákat is vé­geznek, így a kórház gyermekosztályának, a Kecskés Ferenc utcai, a Bottyán-hegyi lakások építésében is részt vesz­nek. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban?- Egy héten kétszer az éjszakába nyúlik a mű­szak. Igaz, ezt szervezéssel, túlóra nélkül oldotta meg a vezetés, hiszen nappal az üzemben csak- egy-két gépkezelőnek kell maradni, a többiek a helyszíni beto­nozásnál, szerelésnél dolgozhatnak - így a brigádvezető. De ahhoz, hogy ez a valóban jó mun­kamegosztás létezhessen, az is szüksé­ges, hogy egy dolgozó ne csak egyetlen gépet tudjon kezelni.- A brigádtagok nagy része több szak­mával rendelkezik, három-négy gépre szóló vizsgával darun, betonkeverőn, vagy targoncán egyformán megállják a helyüket - mondja az üzemvezető. - Min­den évben részt vesznek ezenkívül ív- és lánghe­gesztő, gépkezelő tanfo­lyamokon. Önmaguk képzése, továbbképzése persze nemcsak á dolgo­zóknak, hanem hosszú távon a vállalatnak is megtérül. Ugyanúgy, mint az az újító tevékenység, amiben vállalati szinten is kiemelkedő teljesítményt tudhatnak magukénak. A TOTÉV-nél számon tar­tott újításoknak 60 száza­lékát ötlötte ki ez a né­hány nehézgépkezelő, igaz erről csak az újság­ból értesültek.- Pénzben nem éri meg - halljuk Bráj Zoltánt -, de megkönnyíti a mun­kánkat és sajnos a na­gyon sok rosszul műkö­dő, szerkezeti hibás gép késztet bennünket újítás­ra. A legjobban sikerült ELBA MIXER betonkeve­rő gép vegyszeradagolóját például 1000-1000 forinttal értékelték. Egy távo­labbról érkezett szakember szerint or­szágosan is egyedülálló az újítás, amely kiküszöböli a tölcsér konstrukciós hibá­ját. A megoldás egyszerű és szellemes: két pléhhordóban tárolják a vegyszert, amit egy vécétartály közbeiktatásával a gépkezelő könnyedén üríthet... * Persze a munka tartja össze a brigá­dot. A közös kirándulások, az építők napi programok és családi összejövetelek csak erősitik ezt a kötődést. Tavaly pél­dául 250 óra társadalmi munkát végez­tek a mórágyi óvodában, de dolgoztak a szekszárdi 16 tantermes iskolánál, vagy felkérés alapján a Füszértnél is. Egy kommunista szombattal járultak hozzá a szekszárdi sportcsarnok építéséhez és az már csak természetes, hogy saját kör­nyezetüket, az üzem területét hasonló­képpen igyekeznek rendbe tenni... És még valami, nevükhöz fűződik a „kövér-sovány” kispályás labdarúgótor­na. Véletlenül se gondolja tehát senki, hogy koros, fiatalokat nehezen befogadó csapatról van szó, hiszen a legidősebb tag sem igen hagyta el a negyvenet. * Az elismerés persze sokat jelent, a há­romszoros aranykoszorús címet, két éve a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja, idén a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést el­nyert kis közösség méltán lehet büszke. De mint azt a brigádvezető egyszerű, szép szavakkal megfogalmazta, van en­nél fontosabb dolog is:- Örömmel járok be nap mint nap dol­gozni, és ez a legtöbb... TAKÁCS ZSUZSA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Majdnem teljes a brigád... Elcsapat a TOTÉV betonüzemében

Next

/
Thumbnails
Contents