Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

TOLNA MEGYEI Utam muzsikálva járom /■ \ JÚLIUS A Nap kél 5.15 ­27 nyugszik 20.27 órakor HÉTFŐ A Hold kél 6.27 ­Névnap: Olga nyugszik 21.32 órakor Száztíz éve született Pozsonyban, és New Yorkban halt meg Dohnányi Ernő (1877-1960) zongoraművész, zeneszerző, karmester és zenepedagógus, a XX. század egyik legnagyobb magyar előadóművésze. 25-30 fok A várható időjárás az ország területére.ma estig: folyta­tódik a meleg idő, de az ország egyes részein átmeneti fel- hősödés, esők várhatók. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 25-30 fok. J- FIATALOK AZ ÖREGEKÉRT. Kisszé- kelyben a KISZ-tagok társadalmi munká­ban kifestették, mázolták a közelmúltban az öregek napközi otthonát. A tíz fiatal egy hétig dolgozott az épület szépítésén.- JÁRJÁK a községet a tanácstagok, a népfront és a vöröskereszt helyi tisztség- viselői Zombán. A szemlén azt mérik fel, hogy kinek, melyik lakóközösségnek ítél­jék oda a Tiszta udvar, rendes ház, illetve a Tiszta utca címet.- MEGÉRKEZTEK az első borsóvető- mag-szállítmányok Dombóvárra a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat te­rületi központjába, ahova idén 14 ezer tonna borsót várnak. A minőség igen el­térő a szárazság miatt, de az máris Iáiha­tó, hogy a dél-dunántúli terület jövő évi jó minőségű vetömagigénye biztosított. Mintegy 20 százalék exportra is jut, az exportra termelt tételek tisztítása meg­kezdődött. Salgótarjánban a Gedöc-tetőn a TIT Uránia észlelő és bemutató csillag- vizsgálója új főműszert kapott, egy Newton rendszerű tükrös távcsö­vet, amely amatőr viszonylatban a legkorszerűbb hazánkban.- SZÓRÓLAPOKON tudakozódik a Szekszárdi Húsipari Vállalat a kisterme­lői igényekről. A felmérést egy héten keresztül végzik, melyből többek között a tartási kedvről is pontos információkat kívánnak begyűjteni.- LOTTÓNYEREMÉNYEK. A Sportfo­gadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 30. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények - a nyereményilleték levo­nása után - a kővetkezők: 4 találatos szelvé­nye 59 fogadónak volt, nyereményük egyen­ként 211 627 forint; 3 találata 7071 fogadónak volt, nyereményük egyenként 883 forint; a 2 találatos szelvények száma 190 296 darab, ezekre egyenként 33 forintot fizetnek.- ELSŐ BRAVÚROS horgászszerencsé­je érte szombaton Tóth Péter hatodik osztá­lyos, tizenkét esztendős szolnoki kisdiákot. Szolnokon, a Tisza hajóállomási részén méte­resnél nagyobb, tizkilós harcsát,kapott horog­végre. A ritka zsákmányt negyveí percig tartó ügyes manőverezéssel, fárasztással sikerült a partra húznia. A termetes ragadozóból a hét végén tiszai halászlét és sült halat fogyasztott a szerencsés kis horgász családja és a rokon­ság. A Jelenkor július­augusztusi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyó­irat nyári kettős számának élén Rába György versei ol­vashatók. A költőről a Tér meséi címmel Vasadi Péter közöl terjedelmesebb tanulmányt A versrovatban figyelmet érdemelnek Vészi Endre, Zalán Tibor, Makay Ida, Kovács István és Fodor And­rás újabb müvei. Vészi Endréről, Zalán Tiborról, Fodor Andrásról a kritikai rovatban is olvashatunk egy-egy írást Bakonyi István, Görömbei András és Csűrös Mik­lós tollából. A prózák közül kiemelkedik Zelei Miklós Cápa­uszony című abszurd novellája, Balassa Péter Musil- esszéje, Bódy Gábor Tüzes angyal című filmforgató­könyvének részlete, Sándor Iván Leperegnek a nyolc­vanas évek című esszékönyvének újabb folytatása, to­vábbá Kabdebó Lóránt interjúja Vas Istvánnal olaszor­szági utazásairól. Először közli a Jelenkor Balázs Atti­lát, a fiatal újvidéki írót, és egy dr. P. Horváth álnéven publikáló szerzőt A tanulmányrovatban Németh G. Béla, Károlyi Csa­ba, Beck András és Bálint B. András munkái olvasha­tók Kassák Lajosról, Kosztolányi Dezsőről, Karinthy Frigyesről illetve Sánta Ferencről. A számot Klimó Károly tusfestményei illusztrálják. A festőről Földényi F. László közöl esszét ugyanebben a számban. A tűzoltóság jelenti Július 23-án délelőtt Alsónyéken a betekintsi bekö- tőúton kigyulladt a bátaszéki Búzakalász Tsz MTZ-80- as pótkocsis traktorja. A tűz a pótkocsi szalmarako­mányában keletkezett, ahova égő dohánynemü jutott Július 25-én 18.00 órakor a MÁV kérésére vonult a szekszárdi Tűzoltó-parancsnokság műszaki mentő­szere. A vihar 3 fát a Mözs-Szekszárd közti nyílt vasúti pályára döntött Az akadály elhárítása után a dombori úttörőtábornál nyújtottak segítséget a vi­harkár felszámolásában a tűzoltók. OLVASTAM Kocsi, kincs és őrangyal- Kristófnak állítólag az autók és a buszok védőszentjét hívták egykoron, manapság pedig a kincskeresők és az autósok patrónusának tulajdonít­ják a patinás név hajdani viselőjét. Akadnak, akik a Kristóf-napi búcsúk alkalmával járgányukat ünnepélyes keretek között meg is áldatják az 1932 óta meghonosodott szokás szerint - olvastam szombati lapunkban. Hm... Vajon miért éppen a kincskeresőkre és az autótulajdonosokra, pláne a buszokra veti vigyázó tekintetét a legendás szent? Talán, mert egy megbízható (esetleg márkás) kocsi és egy üzembiztos, pontosan induló és érkező autóbusz manapság igencsak drága kincs...? Én ugyan még nem láttam egy autó műszerfalán sem megáldott Kristó­fot ábrázoló plakettet, de ezentúl jobban figyelek majd. Hiszen mégiscsak megnyugtató látni, hogy ott a védangyal, aki távoltartja a meghibásodás­nak még a lehetőségét is. S ha mégis csütörtököt mondana a jármű, leg­alább van kit szidni. - esi ­„Visszatért” szülőfalujába a legnagyobb magyar bonviván < „1907. július 26-án születtem egy du­nántúli falucskában, Nagykónyib^n, amely nem messze Somogyország keleti határától Tolna megye északnyugati ré­szén fekszik, a Koppány-patak mellett. Ha gyerekkoromra gondolok, bizony na­gyon szegények voltunk, nyomorúságos életet éltünk, de én ezt sohasem vettem észre, akkor... Úgy hittem, én vagyok a leggazdagabb gyerek széles e Dunántú­lon. Szép hangom volt, á hallásom is jó. Karénekben rögtön a második szólamot fújtam. Édesapám nagy dalos ember volt, édesanyám is szépen énekelt, szerették a muzsikát. Vettek hát nekem egy hege­dűt, a cimbalmostól kölcsönkérték a cim­balmot, s édesapám fuvolát is kerített Pesten. Megtanultam játszani mindegyi­ken, és énekeltem is hozzá. Ott kellett volna maradnom a kicsi faluban.” E sza­vakkal kezdődik a nyolcvan évvel ezelőtt született kitűnő énekes, színész, Sárdy János önéletrajza, s ezeket hallottuk több százan tegnap délután az évforduló tisz­teletére szülőfalujában megtartott meg­emlékezés alkalmával is. A község központjában, ahol felvétel­ről a kiváló tenor énekes dallamai csalo­gatták a közönséget, a falu apraja-nagyja összegyűlt, hogy részt vegyen az egykori szülőház falán elhelyezett márványtábla leleplezésén és a művelődési házban berendezett emlékszoba felavatásán. Az esemény, amelyen jelen volt a mű­vész özvegye, és lánya, a ma már egyete­mista Julika is, Mohai Andrásnak, a Ha­zafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága munkatársának megemlékező szavaival kezdődött, majd a pályatársak nevében Rátonyi Róbert, kétszeres Jászai-díjas érdemes művész szólt a nagyszerű, kivé­teles tehetségű opera- és operetténe­kesről, több emlékezetes filmszerep ala­kítójáról. Meghatottsággal idézte fel az élete utolsó szakaszában már súlyos beteg, korán, 1969-ben elhunyt, mellőzött kolle­gát, aki még a legkisebb epizódsze­repeket is tudása legjavát felhasználva formálta meg, s akiről egy fergeteges sikert aratott Mágnás Miska-alakitás után azt írta az újság: „Egész Dunaföldvár Sárdy János lábainál hever”. A dunaföldvári kántortanítóbó! lett vi­lághírű énekes emlékszobáját Dr. György Eszter, a Szinháztudományi Inté­zet osztályvezető - az állandó kiállítás rendezője - nyitotta meg, s megőrzésre, gondozásra a község lakóira bízta. A pályatársak nevében Rátonyi Róbert emlékezett. A kép bal szélén Sárdy Já­nos lánya és özvegye. (V kiállítás megrendezésében segített az egész falu A szakemberek - forgalombizton­sági szempontból - általában kedve­zően ítélik meg a vezetés közbeni rá­dióhallgatást. A zavart rádióvétel és a torzított hangvisszaadás azonban nemhogy segítené autózás közben a vezetőt, hanem gyorsítja az elfáradá- si folyamatot. Nem túlzott tehát a ko­csiban hallgatott műsorral szembeni követelmény: legyen tiszta, jó minő­ségű a vétel, és megfelelő hang­erővel szóljon. Csak akkor lehet jó minőségben rádiózni az autóban, ha az autórádió megfelelően árnyékolt, és nincs a kocsiban jelentős gyújtászavar. Hogy megfelelő-e az árnyékolás, ak­ként lehet megvizsgálni, hogy álíő motor mellett szétkapcsoljuk az au­tórádiót az antennától, s bekapcsol­juk a rádiót, maximális hangerőre ál­lítva. Ha alig van zaj, vagy csak na­gyon gyenge sustorgás hallatszik, akkor a vevőkészülék árnyékolása jó. A gyújtászavar gyors megállapítá­sa pedig a következő: antenna nélkül be kell indítani a motort: ha gyújtás­zavar nincs, akkor alig hallható a zaj­szint növekedése a kocsirádió hang­szórójában. Gyújtászavar esetén vi­szont - a gázadás függvényében - pattogó szikrazajt hallunk. Ha ezt a jelenséget tapasztaljuk, akkor a gyújtászavar a tápfeszültségen, va­gyis az ákkumulátoron át érkezik a rádióba. Ilyenkor szakműhelyhez kell fordulni. Végezzünk el egy további vizsgá­latot is. Állítsuk le a motort, közben nagy hangerőn maradjon a rádió. A középhullámú sávon keressünk egy viszonylag gyengén szóló állomást, és figyeljük meg, mennyire zajos a vétel. A pattogó zajok itt is azt jelentik, hogy nem tökéletes a készülék, illet­ve a zavarszürés. A korszerű autórádiók már URH- vételre is alkalmasak. Ám kevesen tudják, hogy az autót URH-vétel szempontjából külön is kell zavar­mentesíteni. Próbaképpen kössük ki az antennát és állítsuk teljes hang­erőre a rádiót az URH-sávon. Ha éktelen sistergést lehet hallani: jó a készülék, ha beindított motorral a zaj mellett változó magasságú sivítást hallunk, akkor az autót URH-zavar- mentesíteni kell. A rádióvétel minősége természe­tesen függ az antenna milyenségétől is. A középhullámú rádióadások vé­telénél minél hosszabb az antenna,, annál zajmentesebb a vétel. Határt az szab az antenna hosszának, hogy a talajszinttől számítva csak három és fél méter magasságig nyújtható. A középhullámra kitalált botantenna az URH-adás vételére is alkalmas, bár a szélvédőre ragasztott vízszintes fó- liacsik jobb vételt biztosít. Az ideális URH-vételt garantáló úgynevezett aktív antenna, amely nagyjából víz­szintes állású, és erősítőt is tartal­maz, nem olcsó mulatság. Bármilyen jó is az antenna és a ve­vőkészülék, az URH-sávban bizo­nyos vételzavarokkal számolni keli. Ha például magas épületek között halad a kocsi, vagy fasorok mellett száguld, bizonyos lüktetéssel, válto­zó erősséggel jön az adás. Ez az ol­csó készülékeknél jelentkezik, a drá­gábbak önmaguk automatikusan kiegyenlítik az ingadozást. Jóllehet a műszaki KRESZ előírja, bizony kevesen gondolnak a minden kocsira vonatkozó zajszűrési kötele­zettségre. Rádióvételi zavar ugyanis a mellet­tünk elhaladó gépkocsikból és más járművekből is származhat, nem­csak a saját autónktól. NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának lapja. - Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ. Szerkesztőség: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Telefon: 16-211. Sportrovat: 11-457. - Kiadja a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 16-211. Telex: 14-251. Postafiók: 71. - Felelős kiadó: Dr. MURZSA ANDRÁS igazgató. - Készült: dms 7000 fényszedő rendszerrel, Saphir 96-os ofszet-rotációs géppel a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR igazgató. - Terjeszti a Magyar Posta. - Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43,- Ft, negyedévre 129,- Ft, egy évre 516,- Ft. - Indexszám: 25069. ISSN 0133-0551.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents