Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
12 Képújság 1987. július 18. MAGAZIN MAGAZIN > MAGAZIN magazin | MAGAZIN R MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 5 MAGAZIN Képes technikatörténet Az atmoszférikus gőzgép Newcoman atmoszférikus gőzgépének vázlata A technikatörténetben általánosan ismert, hogy a gőzgép feltalálója James Watt (1765). Ezt a dátumot azonban messze megelőző, gőzgép jellegű masinák közül most Thomas Newcomen (1663-1729) angol kovácsnak 275 évvel ezelőtt, 1712-ben az angliai Dudley Castle szénbányájában üzembe helyezett ún. atmoszférikus gőzgépét mutatjuk be. Megszületését Angliának a 18. század elején egyre jobban megszilárduló világgazdasági helyzete segítette elő: az, hogy a feltaláló hazájában a vas- és szénbányák egymás közelében voltak és mindkét fontos nyersanyag exportálására kellő hajótér is rendelkezésre állott. A szénbányák termelését rendkívül akadályozta a bányákból feltörő víz. Newcoman gőzgépe a víznek a bányákból való gyorsabb eltávolítását tette lehetővé: az öt és fél lóerővel működő gőzgép percenkénti 20 fordulatával 10 gallon vizet 152 láb magasságra tudott felemelni a hozzá csatlakozó szivattyú segítségével. K.A.- Nálunk a portás rajtakapta az egyik vezetőt, amikor lopott anyagot akart a gyárból kivinni. Rögtön elbocsátották.- Kit?- Természetesen a portást. A hét karikatúrája- Itt túl nedves a levegő, önnek a hegyekbe kellene költöznie! Aforizmák Sziszifusz nem a munkába halt bele, hanem az unalomba. (Valeriu Butulescu) * A törvény a szabadság terméke. (Novalis) * A legnehezebb azoknak az érveit szétzúzni, akik nem az adott témáról beszélnek. (Stefan Kisielewski) * Soha nem tudtam olyan hazugságokat mondani, amelyekben bárki is kételkedett volna, sem olyan igazságot, amelyben bárki hitt volna. (Mark Twain) * Annyire kell megöregedni, amennyire meg kell okosodni. (Slawomir Wróblewski) Félelem és bűntudat a terhességmegszakítások után A nők többsége lelkileg jól dolgozza fel magában a terhességmegszakítást. Egynegyed részüknél azonban a beavatkozásnak még egy év után is félelem, bűntudat, depressziós levertség és általános elégedetlenség a következménye. Ilyen nehézségekkel' különösen azok a nők küzdenek, akik a terhesség megszakítása idején rossz anyagi helyzetben voltak, vagy nem volt partnerük, vagy partneri kapcsolataik rosszak voltak. Ezek a legfontosabb eredményei annak a vizsgálatnak, amelyet a kiéli egyetemen 117 nő megkérdezésével végeztek. A megkérdezett nők összesen 21 százalékának okozott nehézséget, hogy a terhességmegszakítást lelkileg leküzd- je; ezek egyharmadában lelki kárt okozott a beavatkozás. Ezeknél a nőknél attól kell félni, hogy a pszichikai következmények állandó lelki betegséggé fokozódnak. A vizsgálat időtartama - 12 hónap - alatt a 117 nő közül 7 ismét terhes lett. Közülük ketten jelentették ki, hogy a terhességmegszakitást olyan rosszul viselték el, hogy a lelki kárt újabb terhességgel akarják jóvátenni. A megkérdezett nők közül csak egynek volt szándékában, hogy szociális okokból ismét megszakítsa terhességét. Útburkolatellenőrzés lézerrel Japánban olyan, óránként 60 kilométeres sebességgel haladó járművet mutattak be, amely az útburkolatok szokásos károsodásait - repedéseit, kerékbe- nyomódásait, hosszirányú egyenetlenségeit - önműködően vizsgálja, s észleléseit feljegyzi. Berendezése 2880 hertz frekvenciával pásztázó lézersugárral tapogatja végig az útfelületet, s a visszavert fényből kapott adatokat videomagnóra juttatja. E készülékrendszer a burkolatot legfeljebb 4 méter szélességig tudja megvizsgálni. Újra lesznek erdők Izlandon Izlandon ezerévesnél hosszabb története során bonyolítják le a legjelentősebb erdőgazdaság-tudományi programot. Célja, hogy a kopár szigeteken ismét fák zöldelljenek. Amikor 874 táján a mai Norvégia területéről skandináv törzsek kezdték benépesíteni Izlandot, az Északi-sarkkörtől délre fekvő terület jelentős részét még sűrű erdők borították. Az első lakosok keveset irtottak ki belőle, csak annyit, amennyi az építéshez és fűtéshez kellett. Ez később is alig változott, a vikingek megérkezése után, akik Izlandot felderítő és rablóhadjárataik kiindúlópontjává tették. Amikor alig 300 év múlva az utolsó fát is felaprították, Izland pusztasággá vált. A mostani nagyszabású program tudományos előmunkálatai valójában a közvetlenül a II. világháborút követő időkig nyúlnak vissza. A reykjavíki mező- gazdasági minisztérium szakembereinek sikerült nagyobb ellenállású fafajták kikísérletezése, amilyenek valamikor voltak már Izlandon. ígéretük szerint, a következő évezred elejére az új fák annyi magot fognak termelni, hogy újabb 500-1000 év múlva megint lesznek igazi erdők. A mozgás megvéd Dr. W. Krawietz, a müncheni egyetem klinikájának kutató tudósa és munkatársai felfedeztek egy biológiai mechanizmust, amely megmagyarázhatja, miért reagálnak a fizikailag aktív emberek kevésbé érzékenyen a lelki megterhelésekre. A Német Kutatóközösség által támogatott vizsgálataik alapján megállapították, hogy azoknál, akik fizikai tevékenységet folytatnak, az úgynevezett béta-receptorok száma csökken. Ezek a bétareceptorok a szervezet különböző sejtjei mellett olyan molekuláris alkalmazottként működnek, amelyekből kiindulva az andrenalin és a noradrenalin stresszhor- monok időnként idegőrlő hatásukat kifejtik. Lehetséges tehát, hogy fizikailag edzett kortársaink szabályosan védve vannak a hírhedt adrenalistósz ellen. Milyen messze van a zivatar? Egy szépen lefutó zivatarvillám Nyári kirándulásokon gyakran megtörténik, hogy útközben távoli mennydörgés ijeszt meg bennünket. Ilyenkor tanácsos védett helyre (házba, erdőbe) menekülni, de felvetődik: vajon lesz-e még ehhez elég időnk a zivatar megérkezése előtt? Ezért hasznos tudni, hogy milyen messze van még tőlünk a zivatar, melynek dörgéseit meghallottuk. Megállapítása nagyon egyszerű. Azon alapszik, hogy a villám fényét azonnal meglátjuk akkor, amikor keletkezik; ellenben a dörgés hangja aránylag elég hosszú idő alatt jut el hozzánk, mert a hang viszonylag lassan terjed a levegőben. A hangnak ugyanis három másodpercre van szüksége egy-egy kilométer befutásához. Húsz kilométer távolságból tehát csak 60 másodperc (egy perc) leforgása alatt érkezik meg hozzánk a dörgés hangja. Ha tehát a villámcsapás távolságát akarjuk kiszámítani, következőképpen kell eljárnunk. A villámlás észlelésétől számoljuk az eltelt másodperceket a dörgés meghallásáig. A kapott számot elosztjuk hárommal és máris megvan a villám helyének távolsága kilométerekben. Például: ha a villám meglátásától a dörgés meghallásáig 12 másodperc telik el, akkor a villám távolsága 12 osztva hárommal, vagyis négy kilométer. Kivételesen heves zivatar idején azonban ez a módszer felmondja a szolgálatot. Mert ekkor olyan sűrűn következnek egymásra a villámok és dörgések, hogy nem tudjuk eldönteni, melyik villámhoz melyik dörgés tartozik. S ami nem ismételhető elégszer: zivatar idején magányosan álló fa, kiemelkedő tárgy alá vagy mellé sohase álljunk! I avaszi dal Megfejtésként beküldendő a számozott sorok megfejtése a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: július 24. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 27. heti, A veszélyről című rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Egy bizonyos ponton túl minden veszély egyforma. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Fülöp Lajos, 7081 Simontornya, Beszédes F. u. 24., Lizák Józsefné, 7051 Kajdacs, Kossuth L. u. 579., Kapitány József, 7100 Szekszárd, Gróf Pál u. 14. III/9., Ignácz János, 7044 Nagydorog, Paksi u. 14., Luketics Dániel, 7098 Magyarkeszi, Vörös Hadsereg u. 6.
