Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-16 / 166. szám
1987. július 16. rcfÉPÜJSÁG 3 A népi ellenőrzés vizsgálta Az iskolai sportlétesítmények kihasználása Hétköznapi beszélgetés - hétköznapi dolgokról Kisiparos mérnök a „szakosítón” Az iskolai sportlétesítmények hasznosítása Szekszárdon és a városkörnyéki községekben, e témakörben folytatott vizsgálatot a Szekszárdi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat többek között megállapította, hogy az oktatási intézmények sportcélú létesítményeinek oktatási időn túli hasznosítása eltérő képet mutat. Egyes intézmények az ott működő diák- sportkörök révén, mások az iskolákat anyagilag is támogató szervek, vagy sportegyesületek útján hasznosítják létesítményeiket díjazás ellenében vagy anélkül, illetve más szolgáltatás ellenében. Megállapították továbbá azt is, hogy az oktatási intézmények ellátottsága - beleértve a tornatermeket, pályákat, kiszolgáló helyiségeket - nem kedvező. Ez jelentős mértékben akadályozza az oktatási időn kívüli tömeg- és versenysportélet kiszélesítését. Több meglévő létesítmény felújításra szorul és szükséges lenne újak építése is. Mindehhez pénz kell. A célok megvalósításához a rendelkezésre álló többféle pénzügyi forrás sem nyújt elegendő biztosítékot. Az egyik - a pályázat útján elnyerhető, Klímarendszerek a csúcstechnológiákhoz A Szellőző Művek új szolgáltatásként csúcstechnológiák működtetéséhez szükséges, rendkívül tiszta levegőt biztosító klímarendszerek tervezésére és felszerelésére vállalkozik. A legfejlettebb ipari technológiák alkalmazásához, mint például a mikroelektronikában a chipek gyártásához különleges légtechnikai megoldásokra van szükség, mert a levegőben szálló apró, szabad szemmel már nem is látható porszemcsék is károsíthatják a terméket. Ezeken a gyártóhelyeken olyan, még a hegyi levegőnél is tisztább klímát kell biztosítani, amit a hagyományos légkondicionáló berendezésekkel már nem lehet. Míg egy köbméternyi hegyi levegőben körülbelül 600 millió, a milliméter ezredrészénél is kisebb porszemcse található, addig a mikroelektronikai gyártórészlegekben ez az érték nem haladhatja meg ennek a tízezred részét sem. A vállalat a légtechnikai berendezések gyártásában szerzett csaknem nyolc évtizedes hagyományaira alapozva fejlesztette ki ezt az új szolgáltatását. A különleges klímarendszerekben igen finom szűrőkön keresztül áramoltatják be a levegőt, s olyan ventillátorok segítségével, amelyeknek a rezgését a lehető legkisebbre csökkentették. Erre azért volt szükség, mert a mikroelektronikában olyan parányi alkatrészekkel dolgoznak, hogy már az is károsítaná a minőségét, ha a helyiség levegője vagy a munkaasztal átvenné a ventillátor keltette rezgést. A rendszert a vállalatnál fejlesztették ki, s a hozzá szükséges berendezések többségét is maguk készítik el, néhány elemét pedig más hazai vállalatok szállítják. Az ultraszűrőket nyugati kooperációs partnereiktől szerzik be, s ezeket a vásárlásaikat más termékeikkel ellentételezik. A Szellőző Művek fővállalkozóként gondoskodik e légtechnikai rendszerek kiépítéséről. Az új szolgáltatás bevezetésére az ösztönözte a vállalatot, hogy hazánkban egyre többen foglalkoznak lég- technikai berendezések gyártásával, s a piac bővítésére ma már csak akkor van lehetőség, ha valami merőben újat, a legkorszerűbbet kínálják. Eddig már több ilyen vállalkozásukat teljesítették sikerrel. A Híradástechnika Szövetkezet részére például mikroprocesszorok gyártásához, a Kőbányai Porcelánárugyárnak kondenzátorok készítéséhez, a Videotonnak pedig berendezésorientált áramkörök gyártásához alakítottak ki úgynevezett tisztatérrendszereket. Külföldön is eleget tettek már egy megrendelésnek; a moszkvai pediátriai klinikák műtőit szerelték fel ilyen különleges klímaberendezésekkel. a tárgyi feltételek javítására fordítható - pénzforrásból csak az az iskola meríthet, amelyik létrehozta a diáksportkört. A diáksportkört nem működtető iskola ettől a forrástól elesik, holott a diáksportkörök útján való hasznosítás nem egyedüli és nem is kötelező mód. A másik pénzforrás a központi pályázatok elnyerése. E pályázatok feltételeit azonban az intézmények még nem kel- lőeh ismerik. Ezért szükséges valamennyi érdekelt fél, így az oktatási intézmény, diáksport- kör, tanács, gazdálkodó illetve sport- szervezet anyagi eszközeinek összefogása, a sportcélú pályázaton való minél nagyobb arányú részvétel, annak megyei szintű összefogása, koordinálása, a létesítmények hasznosításának kiszélesítése, egységes rendszerbe foglalása. Az oktatási intézmények eddig is több irányú erőfeszítéseket tettek, de ennek ellenére - megfelelő pénzügyi lehetőségek hiányában - jelentős javulásra a közeljövőben számítani nem lehet. Addig is a meglévő lehetőségekkel kell az eddigieknél jobban élni. Környezettechnológiai szimpózium Szerdán az építők székházában az osztrák Zentralsparkasse und Kommer- zialbank vezetői környezetvédelmi könyv- és filmbemutatót tartottak a sajtó képviselőinek. Heinz Offendeck, a bank igazgatója mutatta be azt a napokban megjelent könyvet, amely összefoglalja a Bécsben tavaly megrendezett kelet-nyugati környezetvédelmi szimpózium előadásait. Tíz ország szakemberei tanácskoztak az országhatárokon átterjedő különböző szennyeződések elleni közös védekezések technológiájáról. Bejelentették, hogy ez év szeptember 30. és október 2. között - a tavalyi bécsi szimpózium folytatásaként - magyar-osztrák környezettechnológiai tanácskozást rendeznek Budapesten.- Névjegykártyáján ez áll: Szintai Géza kisiparos, villanyszerelő mester, épületvillamos üzemmérnök. Vállalja épületek, hálózatok tervezését, felülvizsgálatát, szerelését. Minek érzi magát végül is, műszaki értelmiséginek vagy kisiparosnak?- Is-is. Olyan műszaki értelmiséginek tartom magam, aki képes és hajlandó is ellátni bizonyos villanyszerelő kisiparosi feladatokat, amik egy nagyvállalat profiljába nem férnek bele.- Mondjon egy rövid önéletrajzot!- Regölyi születésű vagyok, szüleim ma is ott élnek. Dombóváron jártam gimnáziumba, 1971-ben befejeztem Budapesten a Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületvillamossági szakát. Első munkahelyem a dunaújvárosi 26-os Állami Építőipari Vállalat volt, ahol vezető szerelőként dolgoztam 1975-ig. Ekkor megnősültem, feleségem is szakmabeli, építésztechnikus a szekszárdi városi tanács műszaki osztályán. Két lányunk van, 1975-től Szekszárdon, a TOTÉV-nél dolgoztam művezetőként egészen 1986- ig. Azóta vagyok kisiparos.- És a villanyszerelő mester cím?- Azt még a TOTÉV-nél szereztem meg, ez volt a feltétele annak, hogy - akkor még másodállásban - kisiparosmunkákat vállaljak.- Megéri ma mérnöknek lenni?- Pályakorrekcióm bizonyos fokig válasz a kérdésre, de félre a humorral, nem akarok kitérni a válasz elől. Úgy látom, hogy a mérnöki szakma sokat veszített értékéből az utóbbi évtizedben. Nemcsak az anyagi megbecsülés hiányára gondolok és ezzel párhuzamosan a pályaelhagyókra, a számtalan taxisofőr, pénzbeszedő, ablaktisztító mérnökre, hiszen ezek már sajnos, közhelynek számítanak. Inkább gondolok az egyéb negatív tényezőkre. Ma is hat még az a mechanizmus, az a szervezeti struktúra, ami bizony nem mindig kedvez a műszaki fejlesztésnek, az egyéni kezdeményezőkészségnek. Nagyon hosszú ma még az út, az újítástól a piacra kész gyártmányig.- Dolgozott nagy állami építőipari vállalatnál, közepes nagyságú tanácsi vállalatnál, most kisiparos...- Most jobban kamatoztathatom műszaki tudásomat, inkább valóra tudom váltani egyéni elképzeléseimet, közvetlenebbül lemérhetem munkám eredményességét vagy éppenséggel eredménytelenségét. Maszekként egy hibás döntést rögtön a saját zsebemen érzek meg.- Ezt hiányolta leginkább az előző munkahelyein?- Nemcsak ezt. Igaz, hogy az általános igénytelenség légkörében az alacsonyabb teljesítményt mindenki természetesnek vette, és kevesen dolgoztak teljes eröbedobással. Nem volta keresetek között sem megfelelő differenciáltság. De bosszantott az is, hogy magasabb végzettségű szakembereket osztanak be hiányzó technikusok helyére. Jó képességű mérnökök alulfoglalkoztatottak akkor, amikor vezető pozíciókat felsőfokú , műszaki képzettség nélküli emberek töltenek be. Természetesen ez az akkori állapotokra vonatkozik. Volt kollégáimtól hallottam, hogy mostanában „új szelek fújnak” ott is.- Művezetőként hogy jött ki a munkatársaival?- Úgy érzem, hogy ezen a téren nem volt semmi problémám, befogadtak az emberek, elfogadtak vezetőjüknek. Ettől függetlenül az a véleményem, hogy ideje lenne a művezetők kezébe megfelelő jogkört adni, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. Legyen módjuk fegyelmezni és jutalmazni. Nem hiszem, hogy ezzel a véleményemmel egyedül állok!- A kisiparosokat sokan irigylik, hallani legendás jövedelmekről. Igaz ez?- Igaz, de nem az én szakmámban. Biztosan nem leszek milliomos - erről többek között az adóhatóságok is gondoskodnak. Azért sajnáltatni sem akarom magamat, hiszen ha nem érné meg, nem csinálnám. Tisztességgel meg lehet belőle élni, de ehhez meglehetősen sokat, és jól kell dolgozni. Előnynek tartom ugyanakkor, hogy magam döntöm el, mennyi és milyen munkát, mikor és milyen ütemben végzek. így sokkal több időm jut a családomra és idegileg is ki- egyensúlyozotabb vagyok. Na, meg ráérek a szőlőnkben is dolgozni, amit művezetőként, az akkori időbeosztásommal nemigen tudtam megtenni.- Hallottam, hogy jár a marxista-leninista esti egyetem szakosító tagozatának politikai gazdaságtan szakára is. Nem furcsa ez egy maszektól?- A kívülállók szemében biztos, de nekem természetes. Még a TOTÉV-nél kezdtem el, és amikor kisiparos lettem, akkor sem hagytam abba. A gazdaság- politika mindig is érdekelt, évekig voltam a volt vállalatomnál alapszervezeti KISZ- titkár. A szakosítón előadóinktól széles körű látásmódot tanulhatunk, olyan naprakész gazdasági információkat hallunk, amelyekre úgy érzem, kisiparosként is szükségem van.- Megtalálta már az igazi helyét? Ezt már csak azért is kérdezem, mert megfordítva a névjegykártyáját a túloldalon ezt olvasom: Bi-Lux villamos tervező és kivitelező gmk. Nem sok ez?- Hát igen... A maszeknak is valamiből meg kell élnie, ez a mellékfoglalkozásom. Egyébként egy volt évfolyamtársammal és egyben szomszédommal - Császár Bélával - közösen csináljuk. Nem tudom mit várhatunk a személyi jövedelemadó esetleges bevezetésétől, az új szabályozórendszertől. Mindenesetre remélem, hogy a kisvállalkozások rugalmasságuk, kötetlenebb játékszabályaik miatt mindig meg fogják találni gazdasági életünkben a helyüket. F. KOVÁTS ÉVA Az utolsó órában... (8.) Felső-Hídvég, Katalin-major, Alsó-Hídvég - Jeszenszky-kastélyok Büszke magára a Felső-Hídvégre érkező idegen, hiszen a főbejáraton közelíti meg a Jeszenszkyek családjába benősült, az akkori szokásokhoz híven a férj nevét viselő Bernáth-kúriát. Ám kétes dicsőség ez, hiszen a teljesen elvadult növényzet, az átjárhatatlan bozót sűrűjében, másutt nem is közlekedhetne. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombináthoz tartozó épületet már eredetileg se lehetett volna az építészeti remekek közé sorolni, L alakú, egytraktusos alaprajza a legegyszerűbb megoldásnak számított, a kétoszlopos feljárót pedig valószínűleg később toldották hozzá, stílusában nem illeszkedik. Értékesebb a műemlékjellegű Szent János kápolna, melyet 1770-ben barokk stílusban építettek. A padlón az építtető Heimer János címere, vörös márvány sírlapja található, ezt azonban az esős idő, járhatatlan út miatt nem tudtuk megkeresni. Kicsit talán kilóg a sorból - tegyük hozzá örömünkre - a Katalin-majorban lévő Schell-kastély. Az épület elülső részén a család kápolnája és szokatlanul jó állapotban találtuk az épületet és parkot is. Igaz, az itt lakók azt mondják, hogy ez csak a kastély közvetlen környezetére jellemző, mégsem elhanyagolható tény. Sokkal rosszabb a helyzet ellenben Alsó-Híd- végen. Hiemer Ignác építtette 1760 körül a kastélyt, a Jeszenszky, majd a Ber- náth család tulajdonában volt. A földszintes 5 + 3 + 6 tengelyes, középrészen egy-egy ablakkal kombinált, inkább mutatós kúriának félhető építmény műemlék jellgű. Itt szállásolja el a kombinát a nyári idénymunkásokat. A nagyteremmel együtt 18 helyiségben összesen 203 embert helyeznek el rövidesen. Ha a Felső-Hídvégi kúriára azt is mondjuk, nem érdemes költeni rá, a Bernáth-kastélyt mindenképpen érdemes elnne megmenteni. ^ ez S Katalin-majorban nem pusztították el a csodálatos ősparkot A szépnek nem mondható Felső-Hídvégi Bernáth-kúria A mutatós homlokzat
