Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
4 IvÉPÜJSÁG 1987. július 15. Az Augusz Antal kamarazenekar hangversenye A Bátaszéki zenés nyár sorozat első hangversenyén lépett ismét közönség elé a szekszárdi Művészetek Háza Augusz Antal kamaraegyüttese, megérdemelt sikert aratva. Hatezer éves körárok Hatezer éves újkőkori körárok feltárásán dolgoznak a kismórágyi Tüzkődom- bon a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum régészei. A Soros-alapítvány támogatásával és Zalai-Gaál István kandidátus irányításával folyó munka jelenleg a legnagyobb őskori feltárás hazánkban. A több mint 200 méter átmérőjű körárkot az úgynevezett lengyeli kultúra faluközössége építette, közvetlenül a már feltárt település és temető szomszédságában. Az erődített helyet a jelek szerint elsősorban kultikus célra használták, az ásatás során nagy számban kerültek elő erre utaló leletek. A körárok nyomait a felszántott talaj felszínén jól kivehető színelváltozásból légi fotózással fedezték fel az idén tavasszal. Hasonló, újkőkori kultikus erődítményt Tolnában és Baranyában több helyen is kimutatták a légifelvételek, de a kismórágyi az első, amelyet a régészek feltárnak, hogy jobban megismerjék a hatezer évvel ezelőtt élt emberek hiedelmeit és szokásait. Magyar filmek a külföldi mozikban Számos magyar filmet láthat külföldön a közönség mozikban, videón, televízióban. A Hungarofilm tájékoztatója szerint Szabó István Mephisto és Redl ezredes című alkotásait a törökországi Duru nevezetű filmforgalmazó vállalat vette meg. A filmeket a mozikban láthatja majd a közönség, s videokazettán is az üzletekbe kerül. Kollányi Ágoston Musica Preahu- mana című filmjét az NSZK regionális televízió adóin vetítik majd. A produkciót részfelhasználásra vették meg. Szintén egy NSZK-beli tv-állomás, a Saarlischer Rundfunk vett át három magyarfilmet: Fábri Zoltán Körhinta, Jancsó Miklós Csend és kiáltás, Gothár Péter Ajándék ez a nap című alkotását. SZOMSZÉDOLÁS Dunántúlt napló Az idei esztendő a felsőoktatási intézmények felvételi rendjében több újdonsággal is szolgált. Természetes, hogy ezekből az újdonságokból már a pécsi egyetemi és főiskolai felvételizők is „részesültek”. A POTE tanulmányi osztálya előtti folyosón már június 5-e óta megtekinthető az írásbeli kifüggesztett eredménye. Aki címét hátrahagyva külön kérte, azt levél útján értesítették elért pontszámairól. Érdekes, hogy akadtak, akik egyik lehetőséggel sem éltek. Idén először kötelező a vizsgabizottság és annak elnökének a vizsga napján történő kisorsolása. A PO- TE-n ez már nem újdonság, a módszert már évekkel ezelőtt bevezették a gyakorlatban. Annál izgalmasabb viszont az az újítás, hogy a szóbeli felelet után a jelöltek kézhez vehetik javított dolgozataikat, és azzal kapcsolatos esetleges észrevételeiket a következő munkanap délutánjáig írásban jelezhetik.- A lehetőség ellenére sokan nem is óhajtják megnézni írásbeli munkájukat. Akik pedig átnézik, többségük megjegyzés nélkül láttamozza a dolgozatot, reklamáció elenyészően kevés érkezett eddig. Ez annak is betudható, hogy a nyilvánosság lehetősége pozitívan hatott az eddig is gondosan javított dolgozatok javítására, hiszen minden példarészt legalább két szakember nézett át - mondta dr. Kutas László, a POTE tanulmányi osztályának vezetője. Az egyetem épületében 10 bizottság előtt feleltek a jelentkezők. A szereplés előtt állók még sápadtan ültek, vagy járkáltak a folyosókon, a termekből kilépők arcán pedig már inkább az átélt izgalmak pírját lehetett felfedezni.- Az 55 hozott pontom mellé az írásbelin biológiából 13-at, fizikából pedig 15- öt szereztem. Számomra nagyon biztató volt a szóbeli légköre, úgy éreztem, a bizottság a tudásunkra volt kíváncsi, nem azt kutatták, ki, mit nem tud - mondta az egyik felvételiző. Minden szóbeli vizsganapon délután 14 órakor valamennyi vizsgabizottság nyilvánosan hirdetett eredményt az aznapi produkciókról. így minden jelentkező végig nyomon követhette teljesítményét. A végeredmény július 9-én derült ki, amikor az egyetemen kifüggesztették a felvettek és az elutasítottak névsorát, valamint kiírták azok nevét, akik fellebbezhetnek felvételük érdekében. Somogyi Néplap Az első hazai pezsgőversenyről és az azon elnyert díjakról szóló írást olvashatták a somogyiak, melyet Szőlőskislakon rendeztek július 8-án a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát kastélyában. A Magyar Élelmezéstudományi Egyesület pezsgőgyártási munkabizottsága határozta el, hogy ezután minden évben megszervezik a hazai pezsgők versengését. Dr. Török Sándor, a munkabizottság vezetője elmondta, a rendezvény megnyitásakor, hogy a nagy hagyományokra visszatekintő magyar pezsgőkészítés az utóbbi években óriásit fejlődött. Volt olyan esztendő, amikor nyolcvanmillió palack ilyen nemes italt dobott piacra a pezsgővel foglalkozó tíz vállalkozás. Ezzel a világon a hetedik legnagyobb pezsgőgyártó ország lett hazánk, az egy főre jutó mennyiséget tekintve pedig világelsők vagyunk. Az export arányát nézve, szintén mi visszük el a pálmát a nyolcvanmillió palackból hatvanötmillió került határainkon túlra. Mészáros Győző, a bogiári kombinát vezérigazgatója a résztvevőket köszöntő szavaiban kitért rá: a pezsgőverseny rendszeres megtartása azért is szükséges, hogy a nemes versengés is mind jobb minőségű italok gyártására késztesse a hazai termelőket, hiszen a világpiacon csak a legkiválóbbak számíthatnak tartós sikerre. Harmincnégy mintát neveztek be a termelők. Két zsűri bírálta el a csupán számmal jelzett pezsgőket. A „laikus” zsűri, azaz a borbarátok bíráló bizottsága végül is a házigazda vállalat BB Club félszáraz pezsgőjét találta a legjobbnak. A borszakértőkből álló bizottság díját a Törley Francois President Brut pezsgő nyerte el. A tíz legjobbat újra zsűrizte az egyesült bizottság, és végül is ebben az abszolút versenyben a harmadik helyre a pécsi Pannonvin Pannónia Rosé pezsgője került, a második a félszáraz BB Club lett, az első helyre került - tehát az Év pezsgője vándordíját kapta - a Hungarovin Francois Somló pezsgője. A legszebb pezsgőcímkének járó díjat a BB Club pezsgőnek ítélte oda a zsűri. PETŐFI NÉPE Étkezési kultúránkat faggatja Kisvágó Árpád cikke, melynek már a címe is ráébreszt valamire: Üres kalóriák, megrögzött szokások. Mértéktelen fogyasztásunk tetten érhető nemcsak az ünnepek idején, hanem a hétköznapokban is. Édességek, üdítő italok, szaftos-zsírdús ételek, alkoholos italok tömege vesz körül bennünket. Az élelmiszeripar „rafinált” választéka és a házi konyha remekei csábítanak az egészségtelen túlfogyasztásra. Ételeink elkészítéséhez nyolcvan százalékban még ma is a hagyományos sertészsírt használjuk. A cukorfélékkel, üdítőkkel, főtt tésztákkal és alkohollal csak az üres kalóriákat fogyasztjuk, az emésztőrendszer egészséges működéséhez szükséges rostok, ásványi anyagok és vitaminok nélkül. Túlzott a konyhasó-felhasználásunk. Bőséges táplálkozás és kevés mozgás: saját magunk által teremtett civilizációs ártalmak. Elünk a szenvedélyeink és hagyományaink szerint. Mire jöttek rá azok, akik előttünk járnak az étkezési kultúrában? Először is a napi rendszeres étkezés fontosságára. Arra, hogy a népbetegségszámba menő emésztési rendellenességek megelőzése igényli a rostban gazdag táplálkozást. Hogy a vitaminok és ásványi anyagok hatással vannak a szervezet regenerációjára és az idegrendszer működésére. Rájöttek, hogy a növényi fehérje értékesebb, mint a húsban lévő, mert nincsenek káros mellékhatásai. Felfedezték a natúr, azaz finomítatlan, csonkítatian élelmiszerek jelentőségét. Ök is tapasztalták: ha a szélsőséges életmód egyoldalú táplálkozással párosul, akkor nehezen kerülhető el az egészségkárosodás valamilyen formája. Tudják, hogy az elfogyasztott élelem nem csupán élvezeti cikk, mindennapi energia- és tápanyagpótlásra szolgál, hanem az emberiség legegyszerűbb és legalapvetőbb orvosságaként is felfogható. Élnünk kellene ezzel a lehetőséggel. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Ózdról a Dunai Vasműbe? Erre a kérdésre keresi a választ a Hírlap abban az írásban mely csaknem 3000 ember foglalkoztatásáról, legalábbis annak egyik lehetőségéről szól. A televízió Hét műsorában Kapolyi László ipari miniszter azt nyilatkozta, hogy megvizsgálják az Ózdon leállított üzemek dolgozóinak Dunaújvárosba telepítésének lehetőségeit. A kérdést, az ózdi kohászok dunaújvárosi foglalkoztatásáról, lapunk dr. Szabó Ferenchez, a Dunai Vasmű vezérigazgatójához továbbította. A vezérigazgató elmondta, hogy a Dunai Vasmű felmérést készített, amely szerint összesen 205 szakmunkást, 125 betanított és segédmunkást, valamint 21 alkalmazottat, elsősorban kohómérnököt, más mérnököket és közgazdászokat tudnának fogadni Ózdról.- A gondot a lakáskérdés megoldása okozza. Ezért úgy gondoljuk, hogy főként a most végzett szakmunkásokat és a nőtlen szakembereket tudnánk fennakadás nélkül elhelyezni és számukra kulturált munkásszállót, illetve 2-3 év múlva lakáshoz jutást biztosítani. Ami a családos dolgozókat illeti, nekik maguknak kellene meglévő lakásuk elcserélésével, eladásával az áttelepülés feltételeit megteremteni. Ezenkívül a Dunai Vasmű más módon is segít az OKÜ foglalkoztatási gondjain, például a gyár korszerű szerszámgépeire jelentősebb tartalékalkatrész- megrendelést adnának, illetve megmaradt hengersoruk átalakításával bedolgozhatnának a vasmű lőrinci hengerművének lapos buga ellátásába is. Az ügyben június 24-én szerdán tárgyaltak a Dunai Vasmű és az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői. De tekintve, hogy Ózdon csaknem háromezer ember szabadul fel, akiknek foglalkoztatásáról a diósgyőri Lenin Kohászati Művek és több Ózdra telepítendő gyár (KGYV és köny- nyűipari üzemek) gondoskodnak majd, Dunaújvárosba csak kevesen költöznek át. Annál is inkább, mert a speciális kohász szakmákba a Dunai Vasmű mindössze 15-20 olvasztárt és forrasztárt tudna felvenni, ugyanis munkaerőigényének zöme lakatos, forgácsoló, és más vasas szakmunkás lenne. Antikvár könyvaukció Sopronban Üzemlátogatás a BHG-nál i Francia szemmel Szekszárdról A nyugat-magyarországi könyvgyűjtők és közgyűjtemények, valamint a hazánkba látogató turisták részére antikvár könyvaukciót rendez Sopronban július 18-án, szombaton az Állami Könyvterjesztő és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. A két vállalat első közös árverésén - a Liszt Ferenc Művelődési Központban - 295 tétel kerül kalapács alá. A magyar és a magyar vonatkozású régiségek között szerepel Károli Gáspár fordításában az az 1776-ban, Lipcsében megjelent biblia, amelyet Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai egészítenek ki. Ritka és értékes kiadvány Montecuccoli 1734-ben, Amszterdamban kiadott munkája, a Mémoires. Az árverés anyaga helytörténeti munkákban a leggazdagabb. A nyugat-dunántúli vonatkozású munkák között számos ritkasággal, kis példányszámban megjelent művel találkozhatnak a témakör iránt érdeklődők. Aukcióra kerül többek között a Jelentés a soproni népszavazásról és a magyar-osztrák határ megállapításáról című, 1923-ban megjelent bizalmas kiadvány, a Magyar Sopron című munka, és egy 1877-es soproni orvostörténeti dokumentum, amely a fekete himlő elleni védőoltásra hívja fel a szülők figyelmét. A térképek és atlaszok sorában néhány ritka bécsi térképet is árverésre bocsátanak. A gazdag történelmi kínálat között szerepel Pongrácz Sándornak, a magyarság őstörténetét feldolgozó német nyelvű munkája. A ritka folyóiratok közül kalapács alá kerül a Derű című soproni folyóirat három évfolyama, s A magyar építőművészet című folyóirat Sopronnal, Győrrel és Szombathellyel foglalkozó három tematikus száma. A gasztronómia kedvelői egyebek között Gundel Károly, Max Riedl és Franziska Zingerle könyvére licitálhatnak. Az állatorvosi, állattani munkák között ritkán felbukkanó kiadvány Bérczy Károly magyar-német és német-magyar vadászműszótára. Az árverés anyaga szerdáig Sopronban a Szent György utca 14. szám alatt, csütörtökön és pénteken pedig az aukció helyszínén, a Liszt Ferenc Művelődési Központban naponta 10-18 óráig tekinthető meg. Az árverés kezdete: szombat 11 óra. A Szekszárd város vendégszeretetét élvező francia testvérváros, Bezons 16 tagú munkásküldöttségét a BHG szekszárdi gyáregységének üzemi négyszöge a napokban üzemlátogatáson fogadta. Elkísértük francia vendégeinket, majd véleményükről, benyomásaikról kérdeztük őket. A változatosabb francia konyhához szokott vendégek, jóízűen fogyasztották az ízes magyar konyha termékeit a BHG ebédlőjében. Nagy tetszést aratott a gyáregység óvodája. Francia nyelvű mesemondásra is akadt vállalkozó. A vendégek nagyfokú, és a hőség ellenére, lankadatlan érdeklődést tanúsítottak az egyes munkaműveletek iránt. Az üzemlátogatást követő kötetlen beszélgetésen megkérdezték azt is, hogy milyen szerepet játszik az üzemi négyszög a gyár irányításában, mi a szerepe az igazgatónak, illetve hogyan lett vezető. Áz igazgató és egy átlagmunkás fizetése közötti különbség arányát sem hagyták szó nélkül, megállapítva, hogy míg nálunk mintegy négyszeres, addig náluk tízszeres a különbség. Érdekelte őket, honnan kapja a vállalat a nyersanyagokat és az is, hogyan választják ki a testvérvárosba küldendő magyar delegáció munkástagjait. Megoszlottak véleményeik a munkaszervezés, a biztonságos munkavégzés tapasztalt feltételeiről, de annyit már most az első üzemlátogatáson elmondtak, sok a régi épület és berendezés, az egyes munkahelyeken pedig nagyon meleg van. Nem tartották mindenütt kielégítőnek a munkafolyamatok szervezettségét és néhány helyen sokallták az egy műszakra megállapított normát is. A küldöttség kérdéseire Stendl Károly igazgató adott kimerítő választ. Contes Simone, a csoport vezetője a vendéglátó szekszárdiak által összeállított programot változatosnak minősítette, „nem kár a fáradságért” jelszóval. Jártak már Gemencben, Pécsett, Abaligeten, a Balatonon, Budapesten. A szekszárdi Aranyfürt az Mgtsz-ben egyaránt finomnak ítélt vörös- és fehérbor jókedvre derítette a vendégcsoportot. Elismerően nyilatkoztak a szekszárdi új villákról, valamint a város tisztaságának szervezéséről. Gyönyörűnek találták a népművészeti termékeinket és nem elég modernnek az iparcikkeinket. Francia vendégekről lévén szó, a divatról is szó esett. Albert Courlier megítélése szerint - aki már többször járt nálunk - az elmúlt négy évben sokat fejlődtünk, amit a Balaton környékén sorakozó butikok kínálataiból állapított meg, de véleménye szerint „csak 1992-re érjük utói” a francia divatot. Leparoux Eric vezérletével készül a magyarországi élményeket megörökítő francia sanzon és tanulják a szerdán, a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál tartandó búcsúestre az „Az a szép” című magyar nótát is. Aurevoir! Viszontlátásra, kedves francia barátaink! SZABÓ GY.
