Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
1987. július 15. NÉPÚJSÁG 3 KSH-elemzés Hátrányos helyzetben (!?) a gazdasági folyamatokról Miszláról négy tételben A Központi Statisztikai Hivatalban a rendszeres statisztikai adatszolgáltatás alapján elemezték az elmúlt két év főbb gazdasági folyamatait. Az 1985-86-os évekre a gazdasági szakemberek azt várták, hogy gazdaságunkban megindulnak és kezdenek megerősödni azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik a gazdaság lassú élénkítését, anélkül, hogy ez újra a külső egyensúly visz- szaesésével járna együtt. Ezeket a feltételezéseket azonban sem az 1985. sem pedig az 1986. évi eredmények nem igazolták. A termelés fokozatos dinamizálására irányuló kísérlet nem járt sikerrel; 1985-ben visszaesett, 1986-ban pedig csak alig több mint 1 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék. A termelés stagnálása-csökkenése következtében nem jöttek létre azok a belső többletforrások, amelyek fedezetet biztosítottak volna a belföldi felhasználás növelésére. 1985-ben a belföldi célokra, fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált terméktömeg lényegében az előző évivel volt azonos, azonban még ez a stagnáló színvonal is csak a külső egyensúly rovására maradhatott fenn. 1986- ban még nagyobb méretű túlfelhasz- nálás alakult ki. A külkereskedelmi mérleg újra passzívvá vált. Cserearányaink az elmúlt két év során tovább romlottak. Különösen súlyos veszteséget szenvedtünk el 1986-ban, amikor a nem rubel elszámolású cserearányunk 7 százalékkal lett rosszabb. A cserearányveszteséget is számítva a bruttó hazai termék 1985-ben és 1986-ban együttesen, 1,4 százalékkal csökkent. így sem a fogyasztás, sem a felhalmozás bővítésére nem állt rendelkezésre belföldi forrás. Mindezek ellenére a fogyasztás e két év alatt 4,4 százalékkal nőtt. Túl messze (Folytatás az 1. oldalról.) Vásárdíj az extrasalátának A megye élelmiszergazdaságát a Paksi Konzervgyár képviseli. S, hogy kellőképpen reprezentálja, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a háziasszonyok által is megkedvelt extrasalátájukat vásárdíjban részesítette a bíráló bizottság. A paksiak különben teljes termékskálájukat felvonultatják az élelmiszeripari pavilonban, a befőttektől kezdve a dzsemeken és lekvárokon át, az igen ízlésesen agyusztált savanyúságokig. Kródi József főmérnök és Takácsné Tóth Márta, a gyár kereskedelmi osztályvezetője először az extrasalátát említik; érthető, hiszen néhány perccel ezelőtt vették át az elismerést. A Paksi Konzervgyár az igen erős hazai és külföldi konkurencia éllenére évek óta állja a piaci kihívást. Termékeik Kisgazdaságoknak ajánlott öntöző- berendezések A termelés és az export struktúrájának gyengeségeit mutatja cserearányaink még ma is folyamatos és jelentős mértékű romlása akkor, amikor az európai országok többségében már a cserearányok dinamikus javulása a jellemző. Nem rubel elszámolású kivitelünkben főként az igen kedvezőtlen áron értékesíthető élelmiszeripari termékek, illetve az anyagok és félkésztermékek a meghatározók. E két termékcsoport adja a kivitelnek közel kétharmad részét. 1986-ban hosszú idő óta először nemcsak arányában, hanem abszolút összegében is csökkent a központosított jövedelem, miközben a költségvetés kiadásai emelkedtek. Ehhez hozzájárult, hogy tavaly a költségvetésbe befolyt adók csak szerény mértékben, 4 százalékkal nőttek, a támogatások viszont közel 17 százalékkal emelkedtek az azt megelőző esztendőhöz képest. A gazdaságtalan termelés fenntartásának és az export-árveszteség fedezésének terhei jórészt a költségvetésre hárultak. E folyamatok hatására a költség- vetés hiánya olyan mértéket ért el, ami már komolyan veszélyezteti a belső egyensúly megőrzésének a lehetőségét is. A lakosság jövedelmei gyorsabban nőttek, mint a népgazdaság jövedelme. A bruttó munkajövedelmek mindkét évben 9 százalékkal emelkedtek. így a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt a lakosság részesedése a létrehozott jövedelemből. A rendelkezésre álló forrásokat messze meghaladó jövedelem- növekedés ellenére a lakosság életszínvonal-közérzete nem javult. Az egyes rétegek és csoportok jövedelmi helyzetében jelentős különbségek jöttek létre és emiatt a korábban is meglévő feszültségek tovább nőttek. van Pécs? nyolcvan százalékát exportálják és legalább öt esztendeje évről évre növelik az itthoni forgalmazást is. A paksi konzervek természetesen a szomszédos Baranyában is ismertek, ennek ellenére felvethető: az árusítással egybekötött kóstoló minden bizonnyal tovább öregbíthette volna a 11. PIV-en a Paksi Konzervgyár elismertségét. Rotomat és Minirot Palotás Alajosné, a szekszárdi Mezőgép belkereskedelmi és marketing osztályvezetője érkezésemkor szolnoki üzletemberekkel tárgyalt. Addig is megtekintettem a szabadtéri területen kialakított bemutatójukat. A szekszárdiak öntözőberendezéseik ismertek a hazai mező- gazdasági üzemekben. A Pécsi Ipari Vásárra is ezekkel érkeztek, ám mind a Rotomat 110-S és 110-R, mind pedig a Mi- nirot-32 típusú öntözőberendezéseik új típusok. Minderről a következőket mondotta az osztályvezető:- A mezőgazdasági üzemekben ismert Rotomatot, a felhasználók igényének megfelelően továbbfejlesztettük. Az itt bemutatott berendezés forgózsámollyal ellátott, nagyobb átmérőjű tömlővel szereltük fel. Egy állásból négy hektár öntözésére képes, és emberi erővel fordítható a kellő irányba. A Minirot-32 típusú öntözőberendezésünket elsősorban a kisgazdaságoknak ajánljuk: két hektár locsolására képes egy állásban. A Minirot iránt elsősorban az alföldi vevők érdeklődnek. Július végéig 100 darabot készítünk belőle. Az említetteken kívül a Mezőgép új HK szórófejeket is bemutat a mecsekaljai vásárvárosban. A tízféle fej gyártását ebben az évben kezdték el és abban bizakodnak, hogy a Budapesti Vasért legalább hatvanezer darabot értékesít 1987-ben. SALAMON GYULA Läufer László felvételei A mások által találóan „kis Kárpátoknak” nevezett környezetben megbúvó Miszla határában nem jelzi tábla, hogy ez a község hátrányos helyzetű, bár a közigazgatás szakemberei így tartják nyilván. A Gyünkről bevezető út, kis idő után térré szélesedik, ahol legfeltűnőbb a zöld fakerítéssel körülvett kopott kőkereszt mellett rikító, készülék nélküli, piros telefonfülke. Pár lépéssel távolabb árnyas fák alatt kisdobos nyakkendős pajtások heverésznek. Ők vándortáboro- zók, budapestiek. Pincehely felől gyalogtúrával jutottak ide, most a délutáni autóbusz indulásáig több órás pihenőjük van. Ismerkedhetnek a faluval. o „A Hazáért” feliratú márványtábla, az I. világháborúban eltűnt miszlai származású katonák nevét őrzi. Ezzel átellenben az italbolt, mellette a vegyeskereskedés, ahol a széntől a szódáig mindent megtalál a vásárolni szándékozó. Ruhanemű és üvegedények, élelmiszercikkek kellő mennyiségben. Mohai József boltvezető a forgalommal elégedett, de ami a szállítást illeti, már akadnak gondjai:- A kenyeret délben kapjuk, így szerencse, hogy az ebédhez van friss. Probléma, hogy akik eljárnak dolgozni, néha más-más helyeken vesznek mindig meleg kenyeret, így a rendelésünket nehéz biztosra számítani. A készletünket olyan alkalmakkor - mint például a pünkösd utáni búcsú - módosítani kell, mert a miszlaiak nagyon szeretik a vendégeskedést, ilyenkor vajból tízszer annyi fogy. így van ez lakodalmakkor is. Legutóbb a Baksa- és Völgyi-család gyerekeinek esküvőjét követő vacsorán négyszáznál többen voltak a vendégek... © A boltból hamar híre megy, hogy idegenek vannak a faluban. Őket pedig fogadni kell. Lebb József, Kovács Sándor, Vizi Lászlóné azonnal intézkedik, hogy a márciusban átköltöztetett helytörténeti gyűjteményt megmutassák a fővárosi gyerekeknek. Peszt Attila, a tanácsi kirendeltségvezető nyomban telefonál, hogy az autóbusz itt is álljon meg a kisdobosok miatt. Míg ők a szőlőpréssel, a fatengelyes taligával, utcai petróleumlámpával, a helybéliek egykori viseletével kerülnek kapcsolatba, addig a kirendeltségvezetővel beszélgetünk hétköznapjairól: Pesti kisdobosok a helytörténeti bemutatón A mindig úton lévő postás - Nagy János Kövér Ferenc és Lukovics János déli pihenőben- Télen ez a község zsákutca. Nincs tovább szilárd burkolatú út. Ez meghatározója az életnek. Az elöljáróság ellátmánya ötezer forint, amit általában rendkívüli segélyre és a közterületen végzett alkalmi munkabérre használunk fel. Ha elfogyott, megint lehet igényelni. Gondűző terveink között legelöl a vezetékes ivóviz biztosítása szerepel, aztán az útépítés. Hetente két alkalommal vagyok itt a faluban, de úgy látom az emberek szívesen áldoznának társadalmi munkát is ezekért a célokért, hiszen egyre több fiatal marad Miszlán aki gazdálkodni akar... © A tejcsarnok vasajtaja mögött kellemes hűvösben ősz hajú, svájcisapkás idős férfi, éppen a Tolna Megyei Népújságot lapozza. Kövér Ferenc ő, aki fél évszázada tejkezelője a falunak:- Olvasgatom, olvasgatom, de -ek nem segítenek ám - Kínál hellyel.- Miért kellene a segítség?- Ejnye, már! Mert halálraítélt falu vagyunk. Nézze, itt szemben összeborulnak a bokrok, pedig valamikor veteményes kert volt. Nekem van egy ötletem és érdemes lenne foglalkozni vele, de ne írja meg. Inkább csináljon úgy, mintha maga találta volna ki. Arról van szó, hogy én jobbnak tartanám, ha az állami gondozott gyerekeket ilyen kis falvakba helyeznék el, ahol üresen álló gazdátlan házakban jó otthonra lelnének és a háztáji gazdaságban, a ház körül rendet rakhatnának. Tudom, hogy nem csupa jó gyerek van, de hátha jobban járna az állam is, a falu is, a gyerek is. Nem? Na, nézzen oda, ott megy a Lukovics János, ő bejárta az egész országot. Most ment nyugdíjba. Pesten dolgozott, hazajött az anyjához. Ő többet tudna magának mesélni... o A Fő utcán sétálva két véglettel találkozni. Egyiken az elhagyott gaznőtte udvarok, másikon a módról árulkodó porták: utánfutós személygépkocsikkal, hangos ólakkal, traktorokkal, az emberi kéz munkájának eszközeivel, eredményeivel. Ennek nyomát találni a postai takarékbetétekben is.- Hatmillió forint a lakossági betétállomány - mondja Németh Erzsébet a hivatal vezetője. Erre bólint Nagy János, a kézbesítő postás, aki a napi- és hetilapok, egyéb küldemények mellett a helybéli hírek, információk hordozója is. Tudja, hogy mikor ki, merre ment, mit csinált. Munkája az utcához köti. A hivatalvezető beszélgetésünk ideje alatt többször nyúl a telefonkagylóért. Gyakrabban lehet távolsági beszélgetés is, a crossbar segítségével. Arról, hogy ö maga miként maradt a faluban, talán külön fejezetekben lehetne írni. Gyönkön érettségizett, képesítés nélkül tanított, majd amikor lehetőség nyílt a postán, idejött. Közben teológiát végzett és boldog embernek tartja magát. A miszlaiakat pedig roppant szorgalmasoknak, rengeteget dolgozóknak, amit igazolnak a postai betétek is... * Néhányan kerékpárra, talicskára rakott kosaraikkal meggyszüretről igyekeznek haza. Árpát szállító pótkocsis teherautó húz el mellettük. Megkezdődött az aratás Miszlán is. Nyár van. A ván- dortáboros pajtások helyét - a hősök nevét őrző márványtábla alatt - nyugdíjasok foglalták el. Beszélgetnek fiatalokról, munkáról, termésről és arról, hogy már megint közeleg az ősz. DECSI KISS JÁNOS Az utolsó órában- (7.) Kisdorog, Dőry-kastély Elvadult, emberkéz által régen érintett környezetben stílszerűen a korhadt ajtókereten keresztül lépünk be a kis- dorogi Dőry-kastélyba. Az eklektikus megoldás, a népies és keleties jegyek furcsa keveredése egyszerű alaprajzi formát takar, az L-alakú, egytraktusos épület egyetlen szobasorát folyosó kíséri. Erősen megrongálódott a tető- szerkezet és a lelkiismeretlen tulajdonosok miatt kísértetkastély benyomását kelti az építmény, igaz, ha nagy álKeieti és népies hatás dozatok árán is, de még megállítható lenne a pusztulása. Nem úgy a valamikor szépen gondozott ősparké. A Hőgyészi Állami Gazdaság néhány esztendeje adta el két budapesti csa„Kísértetkastély” Iádnak, akik a képek tanúsága szerint nem áldoztak megmentésére. így jogilag létezik, a valóságban azonban nincs gazdája a kastélynak. T. ZS.-CZ. S. Szebb napokra várva i
