Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, TOLNA *>> 1 MA Miszláról jr 1987. JÚLIUS 15. négy SZERDA tételben XXXVII. évfolyam, 165. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft ARATJAK A BÚZÁT A tartós kánikula után - néhány he­tes késéssel - tegnap megyénk több részén - így többek között a tengelici Petőfi Tsz-ben és a nagydorogi Új Ba­rázda Tsz-ben is - megkezdték a búza aratását A Paksi Állami Gazdaságban a bi- ritói kerület tábláiba álltak be először a kombájnok, hogy levágják a 200 hek­tárnyi korán érő jugoszláv kenyérbúzát a ZagrebcsankáL A munkával a szokott­nál lassabban tudnak haladni, mert ezen a területen komoly jégkárok voltak, s na­gyon megdőlt a gabona. A gazdaság három kerületében, Bi- ritón, Gerjenben és Gyapán összesen 2 ezer 296 hektár búza vár learatásra, s hogy a terveknek megfelelően két hét alatt befejeződjön a munka, nyúj­tott műszakban és vasárnap is dolgo­zik a betakarításban résztvevő ötven ember, 14 kombájn és 15 IPA. A bősé­ges meleg ebédet és a szódavizet min­dennap a táblára szállítja az aratóknak a gazdaság autója. cs: _ au Minden kombájnos teljesítményét külön mérik Egy IFA a termést viszi Bonyai István: „Nedvesek még a szemek” A mi fesztiválunk Nem hiszem, hogy bárki meg tudná mondani, hogy hány évet fog élni az a fesztivál, amit most kilencedik alka­lommal rendeznek meg Bács-Kiskun és Tolna megyében. Abban viszont biztos vagyok, hogy hiányozni fog majd, ha egyszer valamilyen ok miatt megszűnik. Nem a rendezőknek, véd­nököknek, hanem nekünk, mert ez a mi fesztiválunk. Természetesen ez így kijelentő mondatban csak ezúton fogalmazó­dik meg, de lázas tevékenységében Kalocsán, Bátán, Alsónyéken, Nagy- baracskán, Hajóson, Decsen, Öcsényben, Sárpilisen, Baján, Szek- szárdon és lépjünk nagyobbat, Auszt­riában, Bulgáriában, Finnországban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Romániában, NDK-ban, hiszen ők is képviseltetik népük, nemzetük folklór­ját dalban, táncban, viseletben Nem csupán az együttesek készülődéséről kell beszélni, hanem a fesztivál hely­színein lakók munkálkodásáról is. He­tek óta szépülnek a falvak és városok, családi udvarok új arcot mutatnak. Megfrissült vakolatok varázsolnak ut­caképeket ünnepi hangulatba. Költ­ségekre kell figyelni, de mintha nem gondolnának a takarékoskodásra. Nem, mert ha valaki vendégséget ren­dez, akkor azokat tartja szem előtt, akikkel együtt akar örvendezni, bará­tot, rokont, jó ismerőst. Akik csak most kapcsolódnának a Duna menti folklórfesztivál esemé­nyeibe és felteszik a kérdést: mi ez? - nekik kell elmondani, hogy nemzete­ket összekapcsoló kulturális sereg­szemle, a népművészet ünnepe. Ma­gyarországon olyan lehetőség, ahol a folklór hiteles, autentikus formájának bemutatására van mód. Ismeretter­jesztés és megméretés. Adni és kapni akar, aki eljön. Adni a saját tudomá­nyából, meríteni máséból. Adni örö­möt, barátságot, szeretetet. Idén min­denből többet, mint tavaly, jövőre pe­dig fokozni. Lehetséges? Igen. mert a vágy vezérel minden résztvevőt, az, ami a békéért kiált. Ez állítja sorba a kőművest, a népművelőt, a dekora­tőrt, a háziasszonyt, a táncolni tudót, vagy éppen a tanulót. Ilyen hittel, re­ménnyel lehet kezet nyújtani az érke­zőnek, az idegen nyelvet beszélőnek, aki népének táncritmusával közelít vendégként, hogy alkalomadtán ven­dégül láthasson, idézve múltat, ál­modva jövőt. A kilenc eddigi alkalommal sokkal idősebb bennünk a fesztivál igénye. Puszta emberi érzés, ősi ösztön, ami a korok változásával mindig más és más formát keres, talál, csak azért, hogy az egyre nagyobb hangot adó terrorizmus ellenére is megmaradjon emberinek. A neve változik az évek múlásával. Volt búcsú, népünnepély egy-egy fa­lut érintő csupán. Lett mára megyéket, országot és földrészeket közös gon­dolkodásra mozdító fesztivál, amely nem az enyém, tied csak, de az övé is, a miénk. , DECSI KISS JÁNOS Magyar-csehszlovák tárgyalások Együttműködés a szocialista megújulás elősegítésére Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák szorúzta a Magyar hősök emlékművét a Szocialista Köztársaság külügyminiszte­re Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására, kedden hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezett. A csehszlo­vák diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repü­lőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Cseh­szlovákia budapesti és Kovács Béla, ha­zánk prágai nagykövete. Bohuslav Chnoupek délelőtt megko­Magyar javaslat a A nemzeti kisebbségek kérdésének megfelelő helyet kell kapnia a bécsi talál­kozón kidolgozandó záródokumentum­ban - hangoztatta a tanácskozáson Erdős André nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. A magyar képviselő rámutatott arra, hogy a helsinki dokumentum elfogadása óta tovább nőtt ennek a kérdésnek a je­lentősége mind az egyes aláíró államok­ban, mind azok egymás közötti kapcso­lataiban. - A legutóbbi, madridi utótalál­kozón leszögezték, hogy állandó hala­Hősök terén, majd megkezdődtek a hiva­talos magyar-csehszlovák külügymi­niszteri tárgyalások a Külügyminiszté­riumban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszé­lésen Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek barátinak és gyümölcsözően fejlődőnek értékelte a két ország kap­csolatait. Megelégedéssel állapították (Folytatás a 2. oldalon.) bécsi utótalálkozón dásra kell törekedni ezen a téren, szava­tolni kell a nemzeti kisebbségekhez tar­tozók jogait, védelmezni kell törvényes érdekeiket. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozzák e jogok és érdekek megsértését. A nem­zeti kisebbségek ügye élő probléma, ezért annak állandó figyelmet kell kapnia - hangoztatta, s rámutatott: e kérdés a megértés, a pozitív kapcsolatok fontos eleme főként azok között az államok kö­zött, amelyek területén a nemzeti kisebb­ségek élnek. Termékparádé a Mecsekalján? Túl messze van Pécs? Mindössze négy tolnai kiállító a PfV-en A kétévente megrendezésre kerülő Pécsi Ipari Vásár idén sem okoz csaló­dást a látogatónak. A vasárnap estig nyitva tartó termékparádén meggyőződ­hetünk arról, hogy a hazai vállalatok olyan beruházási és fogyasztási cikkeket tettek a kirakatba, amelyek döntő hánya­da felveszi a versenyt a külföldi kiállítók­kal. A több mint kétszáz hazai cég között ott vannak a Tolna megyei vállalatok is. Igaz, mindössze négy tartotta fontosnak, hogy a szomszédos baranyai megye- székhely 11. ipari vásárán jelen legyen, termékeik viszont érdeklődésre tarthat­nak számot. SIDEA-premier Megfigyelhető: a hazai bőrgyárak kö­zött az utóbbi években erősödött a kon­kurencia. Manapság már nem elégednek meg azzal, hogy az alapanyag-előállítás­sal befejezettnek tekintsék teendőiket, így van ezzel a Simontornyai Bőrgyár is, amely hagyományos termékein kívül Simontornyai bőrökből készült ci­pők és divattáskák számos újdonsággal jelent meg az újme- csekaljai vásárvárosban. Egy éve annak, hogy a cipőipar igényének megfelelően elkezdték gyártani a „Rita”, „Zita”, „Gitta” és „Simon" névre keresztelt puha nappa- bőröket: a vevő 26 alapszín közül vá­laszthatja ki, a neki legjobban megfelelőt. Mint ahogy Kovács László, a gyár értéke­sítési osztályvezetője elmondta, ma már mind nagyobb részarányt képviselnek a cipő felsőbőrök között a puha bőrcsalád tagjai, a termelés negyedrészét teszik ki. A simontornyaiak standján láthatóak többek között a „Szultán” és „Janicsár” fantázianevű felső, úgynevezett „mezte­len” bőrök, amelyek fedőréteg nélküliek. Az említett termék igen keresett, a világ­piacon és belföldön is mind nagyobb az érdeklődés iránta. A „Szultán” és „Janicsár” bőrökből eb­ben az évben ötször annyit készítenek mint tavaly, a termelés eléri a 100 ezer négyzetmétert: a termék egyharmada konvertibilis exportra kerül. A Simontornyai Bőrgyár nyitásának jó példája, az úgynvezett SIDEA-program beindítása. Létrejött a kézfogó az Idea Iparművészeti Vállalattal, amelynek mo­dellőrei megálmodták a simontornyaiak alapanyagából azokat a táskákat és öve­ket, amelyek máris nagy sikert arattak a látogatók körében. Ezeket a termékeket Pécsett állították ki először. A létrejött megegyezés alap­ján, a tervezést az Idea végzi, ugyancsak ők vállalták a ruházati kiegészítő cikkek gyártását és értékesítését. Simontornya feladata a jó minőségű alapanyag bizto­sítása. Frottírok Hőgyészről A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet szerény bemutatója ellenére megállásra készteti a vásárnézőbe érkezőt. Frottírtö­rülközőik, -köntöseik, egyéb pamut alap­anyagból készült termékeik gazdag szín- választékúak. Egyedi tervezésű emblé­más frotööűrülközőik igen ízlésesek. (Folytatás a 3. oldalon.) Nehezen birkóznak meg a kombájnok a dőlt gabonával

Next

/
Thumbnails
Contents