Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
Révész András ismertette a högyé- szi kísérleti eredményeket Tíz tonna árukukoricát egy hektárról úgy nem lehet betakarítani, hogy lóekével szántanak, kézi kapával művelnek és kézzel törik le a termést. Gépek, korszerű technológia és technika kell a tíz hektár kukoricaszem megtermeléséhez. Ezekről a kérdésekről volt tegnap bemutató a Hőgyészi Állami Gazdaság ju- héi kerületében, kifogástalan körülmények között. A Tolna megyei MAE-szer- vezet, a megyei tanács, a KSZE, az Agro- ker, a Tszker, a hazai és a külföldi vegyszergyártó cégek rendezte kiállítás és bemutató jól érzékeltette, hol tart ma a kukorica termesztése hazánkban és Hő- gyész térségében. Több mint háromszáz szakember jelent meg a bemutatón. Révész András, A kukoricaföld szélén bemutatták a 24 méter szélességben negyvennyolc szórófejen permetező gépet Brutyó János lett az MVSZ főtitkárhelyettese ' Bognár József akadémikus elnökleté- el kedden ülést tartott a Magyarok Vi- ’ószövetségének elnöksége. Randé Jenő főtitkár az MVSZ nyári, szí terveit körvonalazva elmondotta, ogy ismét megtartják az anyanyelvi jozgalom hagyományos rendezvényeit: balatoni nyári táborokban mintegy 170, ülföldön született, 8-14 éves magyar yermeket fogadnak, a sárospataki nyári ollégiumba hetven, Bajára pedig harminc középiskolás korú fiatalt várnak. Örvendetesen alakul a kőszegi Juri- sich Miklós gimnázium angol-magyar nyelvű oktatása iránti külföldi érdeklődés is: a következő tanévben az eddigieknél népesebb első osztályt indíthatnak. A szórványmagyarság iskoláinak pedagógusai számára Debrecenben szerveznek továbbképző tanfolyamot, amelyre csaknem félszázan jelentkeztek már a világ minden részéből. Az anyanyelvi mozgalom eredményeit és feladatait az augusztusban Sárospatakon ülésező védnökség tekinti át. Idén tovább folytatódik a külföldi magyar értelmiségiek részvételével immár évek óta zajló rendezvénysorozat. Az elnökség végül személyi kérdésekben döntött: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára Kerékgyártó Lászlót - érdemei elismerése mellett - felmentette a főtitkárhelyettesi tisztség alól, s egyidejűleg Brutyó Jánost választotta meg az MVSZ főtitkárhelyettesévé és az elnökség tagjává. A Kölesd-alsótengelici vasútállomás mellett van a Pécsi Közúti Építő Vállalat telepe, ahonnan útburkolóanyagokkal látják el az építőket Riportunk a 3. oldalon. A hőgyészi kukoricaföldeken Bemutató a vegyszeres gyomirtás hatásáról Új törvényeket alkotott a szovjet parlament A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte ülésszakát. A második napon a két ház együttes ülésén fogadta el az állami vállalatról szóló törvényt, amely elvi jelentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország népgazdaságának működésében. A következő napirendi pontként a szovjet parlament törvényt hozott arról, hogy az ország életének legfontosabb kérdéseit a jövőben össznépi vitára kell bocsátani. A törvényben megfogalmazott fontos új elem, hogy egyes köztársaságokban, sőt, ennél kisebb közigazgatási egységekben - területeken, városokban, járásokban - is szervezhetők általános viták. A törvény értelmében a vita költségeit az állam viseli. Külön cikk szavatolja az állampolgárok szabad, akadályoztatástól mentes részvételét e vitákban. A szovjet törvényhozás által a mostani ülésszakon elfogadott harmadik törvény meghatározza, hogy az állampolgárok milyen módon kereshetik igazukat a bíróságoknál a vezető beosztásban lévő személyek jogsértő cselekedeteivel szemben. A törvény értelmében minden állampolgárnak joga van a vezetők, illetve az általuk képviselt szervek ellen panaszt tenni, s ha az elkövetett, vitatott cselekedet nem tíz évnél régebben történt, a bíróság köteles azt megvizsgálni. A Legfelsőbb Tanács küldöttei jóváhagyták az elnökség által a megelőző ülésszak óta eltelt időszakban hozott rendeleteket. nált mennyiségének csökkenését, valamint a karbamid származékok poszte- mergens készítmények növekvő felhasználását tapasztalhattuk. Ezért egyes gyomnövények elterjedtek. Például a selyemmályva, a varjúmák, a parlagfű, a vidrakeserűfű, a sövényszulák, a mogyorós lednek, és a vadrezeda, még néhány faj elleni küzdelem szinte nem jár eredménnyel, ilyenek a hamvasszeder és a selyemkóró. A kukorica momokulturális termesztésének időszakában felszaporodtak a muharfélék, a kölesfajok, a fe- nyércirok és a tarkacirok. Mindezek károsan befolyásolták a termelés mennyiségét, a kukorica minőségét, és a művelési költségek is a vártnál magasabbra emelkedtek. A KSZE programjában szerepel, hogy a kukorica „ellenségeit” mielőbb gyérít- sék, pusztítsák. A kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy a kémiai gyárak megfelelő szereket tudnak adni, egy részük azonban még kísérleti, kisebb parcellákon alkalmazhatók. Viszont látható volt több olyan parcella is, ahol a rendkívüli időjárás ellenére a szerek nem használhatók. Rendkívüliség alatt jelen esetben azt kell érteni, hogy az esőzés miatt a földre nem egyformán jutottak a védekező anyagok, a vízfolyások elvitték a vegyszert, másutt pedig még a kukoricát is. Mindazonáltal a hőgyészi bemutató azt is példázta, hogy a rendkívüli helyzet ellenére is egyre több vegyszer van, s áll a kedvező tapasztalatok összegezése révén a gazdaságok következő évi munkáihoz készenlétben. A juhéi kerületben kiállították a gazdaságokban használható gépeket, s még azokat is, melyeket speciális viszonyok közé készítettek elő. Ilyen volt a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát hidastraktorára szerelhető négysoros vegyszerkijuttató traktor, vagy a huszonnégy méter széles permetezőgép. A résztvevőket három helyen kalauzolták a szakemberek. Az első helyen Csenky Imre, a másodikon Rizsányi István, a harmadikon Bálint Zoltán - mindhárman a KSZE mérnökei - ismertette a kísérleti eredményeket, és adtak kielégítő választ a szakemberek kérdéselre PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS a HÁG igazgatóhelyettese köszöntötte a vendégeket, majd ismertette a gazdaság eredményeit. Ezekből az adatokból megtudtuk, hogy a gazdaság 1300 dolgozója évente több mint 600 millió forint termelési értéket áttu elő, munkabérre egy évben 90 millió forint körül fizetnek, és a nyereség is megközelíti a 30 millió forintot. A fő növény a kukorica, a búza. A vegyi üzemek képviselői külön programban mutatták be a gyomirtó szereket, ezek gyakorlati eredményeit. Az utóbbi években alkalmazott kukorica vegyszeres gyomirtási technológiákban az atrazin hatóanyag és az úgynevezett hormonbázisú herbicidek felhaszA dalmandi hidastraktorral, a magas növény közé is be lehet hajtani, a vegyszert kiszórni iiMiiiiiMi .....Au..É... A munka, a kéz és az agy Szaporodnak a hírek arról, hogy egyre jobban becsülik azokat az embereket, akik többet, sokkal többet tesznek a közért, mint mások. Jó hírek ezek, hiszen tengernyi gondunk van. A gondok a feladatok végrehajtása körül csoportosulnak. S az a jó ebben, hogy az embereket egyre intenzívebb gondolkodásra készteti. A hét elején az egyik szekszárdi nagyüzem igazgatójával volt szerencsém beszélgetni, s az is természetes, hogy jövőnkről volt a legtöbb véleményünk, néha nem is egyező. Külön érdekessége volt a diskurzusnak, amikor a munka értékéről beszéltünk. Valamikor az volt a hőstett, ha az emberek ruhája olajos volt, ha sáros a traktoros keze, ha a bőrön látszott a munka nyoma. Nagy hibák voltak, amikor a dolgozónak még nem volt alkalma fekete-fehérben munkába állni, most azonban, már csak elvétve találok lavormosdót, egyes eldugott építkezéseken - bár még az ilyen helyeken is van rá lehetőség, hogy a dolgozó szóvá tegye, panaszát pedig a szakszervezet orvosolja. Nincs a gyárkapun olajos ruhában kilépő dolgozó. A kőművesek a távolsági buszokba tiszta ruhában szállnak fel. A molnár nem lisztes ruhában ül kerékpárra. S a munka „színe” nem minősíti a munka minőségét. Lehet jól is dolgozni tisztán, lehet rosszul is. Számos ismerősöm nevét tudnám ide írni, akik megszállottjai a kétkezi munkának, azok száma sem kevés, akik íróasztal mellett ülnek. S azzal töltik munkaidejüket, hogy gondolkodnak. Öreg cimborám, harminc év munkaviszony áll mögötte, a héten két napig csak ült, éjszaka pedig olvasott. A múlt heti ország- gyűléssel kapcsolatos vezetői munkáját próbálta áttekinteni. Nem lehet, hogy sáros, olajos legyen a ruhája. Ujjain talán sárgább lett a bőr a cigarettától. Talán még a tévét sem nézte, nem hallgatott rádiót. Egyszerűen csak dolgozott. Az a föladata, hogy a rábízott műhely száznegyven dolgozója a jövő évben is kapjon munkát. És a munka hatékonysága ne romoljék, bárhogy is begyűrűznek bizonyos dolgók. Amíg emberem az irodában dolgozott, tiszta maradt a köpenye. „Lakatosai”, „hegesztői” sűrű koromtól, vasreszeléktől voltak piszkosak - a munkaidejükben. Az ő dolguk az volt, hogy csapják a vasat, a rajzok szerint csinálják az alkatrészt. Vezetőnk pedig agyával dolgozott. Nem mintha a munkásnak nem lenne egyre nagyobb szüksége és egyáltalán szellemi képességének megújítása ugyancsak napi kérdés, de más az az állapot, amikor valaki kétkezi munkájával, azaz fizikai munkával valósítja meg azt a tervet, amit más kigondolt, dolgozott az íróasztalnál. Együtt kell dolgozni a kéznek, az agynak - képletesen szólva természetesen. A közös célunk a jelenlegi feladatok maradék nélküli megvalósításában. S ebben szükség van minden jó szakemberre a munka padjánál, a tervező asztalnál, az igazgatói székben és a tanácsi meg a pártszervezetekben is. A gondolkodásváltás korának is mondhatom a jelenlegi helyzetet, azt, hogy egyre intenzívebben szükséges mindannyionknak részt venni az ország építésében. S ezt nemcsak azért mondom, mert néha már egyes helyeken többet beszélnek a változás szükségességéről, s kevesebbet tesznek érte. Pedig egy másik szólást módosítva, a sport berkeiből: kéznél van a kéz is, meg az agy IS PÁLKOVÁCS JENŐ MA Körtánc az exportért 1987. JÚLIUS 1. SZERDA XXXVII. évfolyam, 153. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft
