Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
4 ^iÍÉPÜJSÁG 1987. június 11. Kantáros vászonszoknya Tavalyi gloknis szoknyánkat, maradék anyagból, - de ennek hiányában, színben harmonizáló textíliával is - felfrissíthetjük az idei divat szerint. Vidám divat ugyanis a széles kantár, amely a magas derekú szoknyához két „füllel" csatlakozik. Bontsuk le az eredeti derékpántot, és varrjunk sötét szinű széleset (Karcsúsít!) „füleket” rollniszerűen készítünk, de megtakrithatjuk ezt a munkát, és nadrágtartó csiptetővel is hozzáerősíthetjük a kántárt a derékhoz. Ha nincs gloknis szoknyánk, a rajz szerinti módon körcikket szabunk a ketté hajtott kelméből, amelynek felső köríve a derékbőség felével megegyezik. A hossz tetszés szerint 60-70 centi. Szöveg és rajz: PÁLFFY JUDIT Egyforma - nem egyforma A tizenhat figura közül csak kettő teljesen egyforma. Keressétek meg, melyik az a kettő! -eiuJojABe efejnBy ^jpeuuei) jós ^;peA6au e • se wpeAßau jós gs|a zv iseifajßeyy A méh- és darázscsípés veszélyei Teljesen közömbös, hogy méh vagy darázs csipi-e meg az embert, mert mérgük, a „foszfolipáze-A” azonos. Ez a méreg, ha allergiás, túlérzékenységben szenvedő ember szervezetébe jut, akár életveszélyes, fulladással járó sokkos rohamot is okozhat. Ha nem allergiás embert ér méh-, vagy darázscsípés, a méreg csak fájdalmat és helyi gyulladást okoz. Igaz, hogy ha egyszerre 100 vagy 200 darázs vagy méh szúr meg egy embert, ennyi méreg súlyos következményekkel járhat. Svájcban évente allergiás egyéneket ért méh- vagy darázscsípés következtében 3-4 halálesetre kerül sor. Emiatt egy Hannoverben tartott orvoskongresszuson dr. C. Wagenseil azt javasolta, hogy célszerű lenne minden embernek a méhméreggel szembeni allergiás túlérzékenységét megfelelő bőrpróbával vagy vérvizsgálattal megállapítani. A legszebb nyaram A fiatal tanárnő dolgozatott íratott hetedikes gyerekekkel ezzel a címmel: „Melyik volt a legszebb nyaralásom?”. Megengedte, hogy elolvassam a dolgozatokat, s néhány szülőnek tanulságul - idézzek is belőlük: „Életem legszebb nyara a tavalyi volt, amikor sátorral táborozni mentünk anyuékkal és az öcsémmel - írja egy kislány. Én még soha nem aludtam sátorban, és először kiQsit féltem is, mert nem igazi kempingben voltunk, hanem a Tisza-parton táboroztunk. Nem volt villany, nem volt televízió, csak egy kis táskarádiónk. Az ebédet bográcsban főztük, de én még életemben olyan jót nem ettem, minta bográcsban főtt gulyás. És egyébként anyukám és apukám még soha az életben ilyen jókedvűek és gondtalanok nem voltak, mint ezen a két héten, és velük sem voltam még soha ennyit együtt. Csodálatos volt...” Talán több dolgozatot most nem is idéznék, mert a mondanivaló ebben van. A gyereknek a legnagyobb boldogság úgy együtt nyaralni a szülővel, hogy egymásra figyeljenek, hogy ők egymásnak legyenek a legfontosabbak. Ez még akkor is csodálatos, ha nincs meg a teljes komfort. Sőt, így még talán több benne a romantika, több a sikerélmény: mi mindent tudunk mi együtt megcsinálni! Jó, ha a gyerek táborba megy iskolatársaival, jó ha a nagymamánál nyaral a jó falusi levegőn, de a szülők - főleg amíg kisiskolás, kis- vagy nagykamasz a gyerekük - találjanak arra is lehetőséget, hogy zavartalanul együtt tölthessenek legalább két hetet. Nemcsak a gyereknek lesz örök élmény. (sárdj) Mentálhigiéné 2. Nem könnyű hosszú távon is jó légkörű, tartalmas családi életet megvalósítani. Már a párválasztástól elkezdve különféle érzelmi csapdákkal kerülnek szembe a partnerek, és sok házasság zátonyra fut, válásra kerül sor. Minthogy erről a rendkívül bonyolult problémakörről a közelmúltban végre magyarul is megjelent egy igen alapos, kitűnő munka (Bognár Gábor-Telkes József: A válás lélektana), most az újrakezdést gondolnánk át részletesebben. Sajnos, a válás során önértékelésükben, önbecsülésükben megtépázott emberek közül sokan döntenek úgy, hogy inkább egyedül élik tovább az életüket, míg mások jócskán „alulválasztanak’’, hogy ezzel próbálják biztosítani az új partner hosszabb távú megbecsülését. Ezek szomorú fejlemények. Tapasztalataim azt sugallják, hogy a felbomló házasságok jelentős részét helyre lehetne állítani, ha a felek idejében szakemberhez fordulnának. Az újrakezdés legszerencsésebb módja tehát gyakran az, hogy ugyanazzal a partnerrel, de más módon. Az is igaz persze, hogy némely esetben a válás a legjobb megoldás. Ezután az újrakezdés kétségkívül bonyodalmasabb, mint az első házasság létesítése, mégis feltétlenül érdemes megkísérelni, lehetőleg nagyobb körültekintéssel. Az igazi újrakezdés csak az érzelmi válás bekövetkezte után lehetséges. Melyek azok a szempontok, amelyekre érdemes odafigyelni az újrakezdésnél? Ha valóban válás mellett döntöttek a felek, nem célszerű várni vele, „míg a gyerekek nagyok lesznek”. Tudni kell, hogy legnehezebb a válás a serdülő korú gyerekekkel. A párválasztást nem tanácsos elsietni. Ha az új partner gyanúsan hasonlónak kezd mutatkozni, mint amilyen a volt házastárs volt, érdemes elgondolkozni, mi lehetett az a házassági játszma, amihez most új „játszótársat” talált az illető. Az emberek sokszor jó apát vagy anyát keresnek csupán gyermeküknek, ahelyett, hogy egészséges önzéssel saját szempontjaik szerint választanának. Egy igazán meleg, szeretni tudó társ elöbb-utóbb meg fogja nyerni a gyermeket is. Vannak kevéssé nyilvánvaló nehézségek is. A mostohákról szóló mítoszok, mesék (Hamupipőke, Hófehérke, stb.) sok irracionális félelmet vihetnek be - tudattalanul - az induló kapcsolatokba az új szülőtárs és a gyermek között. Lényeges, hogy a felnőtt pár képes legyen kellő türelemmel és megértéssel szembenézni a gyermek bármilyen érzelmével, indulatával. Az eltávozott szülőhöz való kötődés sok feszültséget hordozhat, pláne ha ezt a szülök közötti versengés is tetézi az apróság szerete- téért, birtoklásáért. Jócskán megköny- nyíthető az újrakezdés a gyermek számára, ha az elvált szülök konfliktusaikat megbeszélve, ellenségeskedés, gyűlölködés nélkül, korrekt megegyezéseiket betartva szervezik a láthatásokat. (Lehetőleg minél rugalmasabban.) Az új családi élet kialakításakor gyakori csapda, hogy a korábbi küzdelmekben megfáradt családtagok minden áron nyugalmatakarnak, valamiféle álbékesség, álkölcsönösség látszatát fenntartva, holott nagyon sok, előzetesen nem is sejthető problémát kell megoldaniuk. Ne feledjük, hogy például két „fél” család összekerülésekor egészen különös feszültségek várhatók. Ilyenek például, ki lesz ezután a családfő? Az asszony, akié a lakás, vagy a férfi, aki határozottabb, talpraesettebb? Új szerepek lesznek, megváltozik esetleg a testvérsor, a nagyobb gyerekből középső lesz. Ki az „igazi” családtag. Ki nem? Hogyan oszoljék meg a tér a lakásban? Jut-e mindenkinek egy kis zug, vagy sarok, ami felett kizárólagosan rendelkezhet? Kialakulhatnak szövetségek is az új család bizonyos tagjai között. Ki kit fegyelmez? Ki dönt a pénzügyekben? Ezek mind nehéz kérdések, nem lehet róluk hallgatni. A korábbi tapasztalatokat (kudarcokat és sikereket egyaránt) felhasználva meg kell ezeket vitatni és együttműködőén, kompromisszumokkal és eredeti megoldásokkal megegyezésre jutni. Célszerű megbeszélni az eltérő szokásokat is, átvenni egymástól a hasznosakat. Egymás emlékeinek, tapasztalatainak, ismereteinek megosztásával ténylegesen tartalmasabbá, gazdagabbá válhat az új család élete. 50-60 év felett az emberek zöme feladja a reményt, hogy élete megváltozhat. Megözvegyülve, házastársuktól (néha gyermekeiktől is) elhagyva, megkeseredve, magányosan élik az életüket, várva a halált. Ez borzasztó dolog. Sokakat egyébként éppen gyerekeik akadályoznak a párkeresésben, az örökséget féltve. Pedig hetvenévesen is lehet újrakezdeni. Tanácsadói munkám legmegindi- tóbb percei voltak, amikor idős korukban egymásra találó párok megelevenedve, megfiatalodva, kedvesen, serdülésen pirulva számoltak be szerelmük alig remélt beteljesüléséről. RÁCZ LAJOS pszichológus Könyvekről - röviden Székely János: Törd a fejed! Ezt a könyvet nemcsak az általános iskola felsőtagozatos tanulóinak, hanem a középiskolás diákoknak, sőt még az egyetemistáknak is ajánlja a szerző. A 40 kérdéscsoportban 3000 kérdés és ugyanannyi felelet található. Az összeállításnál a szerző az érdekes, színes témakörökre hívja fel elsősorban a figyelmet. A földrajzi, történelmi, művészeti, irodalomtörténeti fejtörők mellett a világűrrel kapcsolatos, a technika világából merített és egyéb természet- tudományos kérdések váltogatják egymást. A könyv első fele a számozott kérdéseket, a második pedig a feleleteket sorolja fel. Jellegénél fogva a könyv inkább csoportos foglalkozásra, játékra, tanulásra szolgál. De az egyéni olvasók is jó szórakozást lelnek benne. (Gondolat Kiadó, 1986.) F. J. Mit főzzünk vasárnap? * Rangocsa Istvánnak, a Gemenc Szálló konyhafőnökének ajánlata Pénteken kóstoló! Ezúttal a konyhafőnök főztjét meg is tekinthetjük, sőt, megkóstolhatjuk a Gemenc étteremben pénteken déltől két óráig. Az érdeklődőknek a konyhafönök szívesen ad a konyhaművészet titkairól tanácsokat, illetve a kolbászhúsos oldalas elkészítéséről részletes felvilágosítást. Aki ezekben az órákban betér a Gemencbe, ötletesen megterített ünnepi családi asztalt is láthat. Kolbászhúsos oldalas, rizi-bizivel Hozzávalók: 5 főre. 60 dkg kicsontozott oldalas, 30 dkg darált sertésapró, 3 dkg só, 1 dkg őrölt bors, 10 dkg vöröshagyma, 1 dkg pirospaprika, 8 dkg zsír. A kicsontozott oldalast húsverő kalapácsosai megnyújtjuk, gyengén besózzuk. A darált sertéshúst jól összedolgozzuk, sóval, borssal, pirospaprikával, és finomra vágott hagymával, majd rúd alakúra formázzuk és ráhelyezzük az elkészített oldalasra, s így az oldalast jó szorosan felgöngyöljük. Zsineggel átkötözzük, besózzuk és kizsírozott tepsibe, kevés vizet aláöntve, időnkénti locsolgatással készre sütjük, ha megsült a zsineget lebonthatjuk, már nem fog szétesni - tálalásig melegen tartjuk. Köret készítése: Hozzávalók: 1 csomag gyorsrizs, 5 dkg vaj, 1 csomó petrezselyemzöld, 1 dkg só, zöldborsókonzerv, vagy mirelit (25 dkg). Azöldborsót vajon megpároluk, gyengén besózzuk, finomra vágott petrezselyemzölddel meghintjük, és összekeverjük a már elkészített rizzsel s tálalásig melegen tartjuk. Az étel elkészítési ideje: 80-90 perc. Tálalása: a sültünket tetszés szerinti vastagságú szeletekre vágjuk, tálra helyezzük, a rizi-bizit formázva tálaljuk - ízlés szerint díszítjük. Tóth László: Kirakatnéző Kirakatban keszkenő, nézegeti egy kecskenő.- Ó, milyen szép keszkenő! sóhajtoz’ a kecskenő. Kirakatban kis kalap, nézegeti egy kecskebak.- Ó, milyen szép kis kalap! - sóhajtoz’ a kecskebak. Már most nekifoghatnak a fával barkácsoló apukák, hogy nyárra készen álljon gyerekeik részére a pompás játékok sora. Fatörzsekböl, gerendákból, rönkökből, kisebb tuskókból, vastagabb, vékonyabb faágakból (mint azt rajzunk érzékelteti) ügyes alkalmatosságokat lehet kifaragni és összeállítani. Segítségükkel reggeltől estig megun- hatatlanul szórakozhat a csemete, lehet tornászni, mászni, hintázni, lovagolni, egyszóval mozogni játékosan - de hasznosan. A „napkapu" például - melynek középső vízszintes rúdja nyújtóként is felhasználható létragerendával kombinált; ennek magassága 160-180 cm-nél ne legyen több. A lépcsőzetesen magasodó, orgonasíphoz hasonló, szorosan egymás mellé helyezett rönkök lehetőleg egyforma vastagok legyenek, és- valamennyit stabilan ássuk be a földbe. Amikor sor kerül rá, az állatformát utánzó libikóka, azaz a mérleghinta törzsét alul két helyen is vastag fémcövekkel rögzítsük a talajba. Ha a hosszú ülődeszkát levesszük róla, lovagolhatnak a famadáron a srácok. A rönköket, fatörzseket megmunkálás, faragás előtt csupaszítsuk le, mert különben a kéreg alá bogarak, hangyák stb. fúrhatják be magukat. B. K.
