Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

4^fePÜJSÄG 1987. június 10. (Balról - jobbra) Laczkó András, Csányi László, Tüskés Tibor, Domokos Mátyás és a köszöntőt mondó Pákolitz István Zeneiskola művésztanárai közül Dobai Tamás, Horváth Csaba, Mártonka Tünde. Jutkusz Győző általános tanácselnök­helyettes a városlakók nevében adta át Farkas Pál szobrászművész erre az al­kalomra készített plakettjét. A megjelen­tek, a lélek őszinteségével tisztelegtek Csányi Lászlónak, a szép, ám nehéz pá­lyán jelet hagyó embernek. decsi-gottvald Ketten a vendégegyüttesből Szekszárdi fúvósok. Irodalmi est Csányi László tiszteletére Pódiumon a Szekszárdi 4. Számú Általános Iskola diákjai Ne kérdőjelezzük meg az emberi jubi­leum jogosultságát, köszöntsük Csányi Lászlót 65. születésnapján, amint azt tet­ték Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban rendezett irodalmi esten az író barátai, tisztelői, olvasói. A köszöntés szóljon a három évtizedes újságírói, szerkesztői múltnak, amit Csá­nyi László a megyei sajtó szolgálatában eltöltött. Ezen a ponton meg is állhatunk, hogy szolgálat, mert csak az vállalhat ilyen életformát - gáncsokkal, közönnyel teli, lekicsinyelt vidéki újságírás -, aki alázat­tal, hittel feltöltödve indul az őrhelyre, szolgálni az irodalmat, az írást. Aki tudja, itt van dolga, itt kell könyvek­ből hátországot teremteni, biztos forrást, hogy európai horizont rajzolódhasson egy város, egy megye kultúrájának ha­tárvonala fölé. Az esszéírót, az iró-szociográfust, a Dunatáj szerkesztőjét, a Szekszárdi Nap­ló szerzőjét köszöntötte: Pákolitz István, Domokos Mátyás, Tüskés Tibor, Laczkó András, Töttős Gábor, mint írótársak. A házigazda nevében Vadas Ferenc mú­zeumigazgató, az olvasók közül Darvas Ferenc versben szólt. Közreműködött Ruskóné Németh Judit és Orbán György, valamint a Liszt Ferenc „Nationalitätenabend” A hagyományok szellemében A német nemzetiségi kultúra ápolásának immáron mélyre nyúló történelmi gyökerei és egyre gazdagodó hagyományai vannak megyénkben. Hétfőn Szekszárdon, a Ba­bits Mihály művelődési központban a több mint egy évtizedes tradíció jegyében - a be­vált szokás szerint a tanév végén - ismét találkoztak a nemzetiségi kultúra képviselői, hogy az ünnepi est keretében adjanak számot zene-, ének- és tánctudásukról. Van-e fogékonyabb talaja az anyanyelv szeretetének a gyermekszívekénél? A nyár eleji este fülledt melegét elsőként a legkisebbek, a Honvéd utcai óvodások fe­ledtették énekkel-verssel fűszerezett kedves körjátékukkal. Felszabadultságuk, a kö­zönséget tapsra ragadtató talpraesettségük Sági Istvánná és Szabadiné Babruskai Éva óvónők pedagógiai érzékenységét, gyermekszeretetét is dicséri. Nem maradtak el tőlük hangulatteremtő vidám előadásukkal Császár Gyöngyi mórágyi nemzetiségi népviseletbe öltözött tanítványai, a Szekszárdi 4. Számú Általános Iskola első osztá­lyos kisdiákjai sem, mig a nagyobbak - az iskola német nemzetiségi szakköre - Pa- tocskai Éva tanítónő irányításával egész évi hagyományőrző munkájuk javából válo­gattak jóízű kóstolót. A gyerekek önfeledt, mókával, tréfákkal színesített előadását műfaji változatosság, a honi német dalkultúra sokoldalú ismerete jellemezte. Az est első részét a közönség régi ismerősei, a szekszárdi német nemzetiségi baráti kör fúvószenekara zárta nagy sikert arató műsorával. S hogy a szünet előtt a függöny olyan nehezen akart legördülni a megújrázott polkák és keringök miatt, az köszönhető az együttest vezénylő Véghelyi Miklós derekas helytállásának is... A szünetet kővetően az említett baráti kör vegyes kórusának hazaszeretetről szóló dalait hallhattuk. A méltósággal áradó dallamok lüktetését az egymásba karoló lányok-asszonyok ringással követték. Akik a meghívót olvasták, azoknak nem okozott meglepetést a hatzenbühli zenei egyesület fúvószenekarának fellépése, amely a szekszárdi Big Band dzsessz­együttes vendégeként tartózkodott a városban. Dinamikus, erőteljes játéka, kiforrott stílusa annál inkább, mint ahogyan az is.fiogy Hatzenbühl mindössze 2500 lelkes kis falu az NSZK-ban, a francia határ közelében, de tudásuk előtt már Svájcban, Fran­ciaországban, Ausztriában, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is meghajoltak. Mindezt az estet és közönségét meleg szavakkal köszöntő Werner Gimmeltöl, vezetőjüktől tudjuk, s szavait az A. Phirrmann vezényelte együttes csak megerősítette játékává* A mórágyi népi nemzetiségi táncegyüttes méltó befejezését adta a színes program­nak, többek közt a Zitter Polka és a Brembergi táncok bemutatásával. A fellépések közti szünetekben pedig nem voltunk híján a humornak sem a kakasdi német tájszó­lásban anekdotázó Hepp Ádám jóvoltából, akit - belemelegedvén a mesébe - a mikro­fon is hűtlenül hagyott... B R PETŐFI NÉPE Jó néhányszor előfordul, hogy bár ha­zai vállalataink megfelelő minőségű ter­mékekkel jelennek meg a külpiacokon, mégis elmarad a várt siker. Háttérbe szo­rulnak más külföldi vállalatokkal szem­ben, mert azok szebben, esztétikusab- ban csomagolták be eladásra szánt áru­cikkeiket. Az igényes piacokon egyre je­lentősebb szerepet kap az ízléses cso­magolás. A Kecskeméti Petőfi Nyomda szakem­berei már húsz esztendővel ezelőtt felis­merték ezt. Ekkor kezdték meg a csoma­golóanyag-gyártás fejlesztését. Először színes nyomdai dobozokat (gyógysze­rek, mosóporok dobozait) kezdtek készí­teni, majd pár évvel később a boros, ége­tett szeszes és üditőitalos palackokhoz hagyományos címkéket gyártottak. A tekercses öntapadó címke készíté­sét - az országban elsőként - 1975-ben kezdték meg. Az úgynevezett hajlékony falú csomagolóanyagok gyártásának fel­tételeit az elmúlt esztendőben teremtet­ték meg. Ekkor szerezték be az NSZK- gyártmányú nyolc szín nyomására alkal­mas GOEBEL mélynyomó gépsort, amely- lyel világszínvonalú nyomdai munkát le­het végezni. A berendezéshez rendkívül olcsón sikerült hozzájutniuk, hiszen a já­rulékos beruházásokkal együtt összesen húszmillió forintjukba került. Igaz, a gép használt, de rendkívül termelékeny és ki­váló minőségű munkára képes még legalább 10-15 évig. Az évek óta tartó fejlesztés eredmé­nyeként mamára kecskeméti vállalat 1,2 milliárdos termelési értékének háromne­gyed részét a csomagolóanyag-gyártás adja. Mint ahogy Birkás Béla vezérigaz­gatótól megtudtuk, a Petőfi Nyomda a jö­vőben is növelni akarja a vállalaton belül e tevékenységet. Terveik szerint tovább fejlesztik a faltkarton (színes nyomdai doboz), valamint a hagyományos és ön­tapadós címke gyártását. Ezekhez új be­rendezéseket szeretnének vásárolni, amelyek segítégével jelentősen javíthat­nák termékeik minőségét és lerövidíthet­nék a munkák átfutási idejét. Az új elképzelések lassan formát is öl­tenek egy 2500 négyzetméteres alapte­rületű csarnokban, amelynek jelenleg már az alapozásán dolgoznak az építők. Várhatóan ez az üzem a jövő év első felé­re kész lesz a gépek fogadására, a ter­melés ezt követően folyamatosan indul be. Somogyi Néplap Nemcsak építőipari tevékenységéről ismert a Marcali Építő-és Szakipari Szö­vetkezet. Dinamikus fejlődésnek indult az asztalos-és a lakatosipar. Kálmán László elnök arról beszélt, hogyan próbálnak jobb eredményeket elérni.- Tavaly a 60 millió forintos termelési értékből 20 milliót az ipari ágazat hozott. Az idén az épitőiparfkapacitásunk már le van kötve. Külön öröm számunkra, hogy visszajöhettünk Marcaliba dolgozni. Az utóbbi években ugyanis kiszorultunk a Balaton-partra. Most sok munkánk van itthon. Építjük az áfész új bútorraktárát, tavaly elkezdtük az 1. számú bölcsőde rekonstrukcióját. Itt van még a földhivatal felújítása és elkészültek a tanulmányter­vek az öregek napközi otthonának a fel­újításához. Szóba került a kórház re­konstrukciója is, ez hosszú távra lekötné a kapacitásunkat. A legnagyobb munkát a Sefag marcali gépjárműbázisának felújítása adja. A másik a Balaton-parton a Kilián úttörőtá­bor felújítása. Ezt június 30-ig be kell fe­jezni. A felújítások mellett napkollektoro­kat szerelnek, tetőszerkezeteket csinál­nak és minden egyebet, amire megren­delést kapnak. Szakembereink megszokták, hogy nem új házakat építenek, hanem karban­tartanak és felújítanak, de új munkákra is vállalkozunk. Boglárlellén a Vörös Csillag SZOT-üdülő tetőszerkezetének elkészí­tésére nem akadt kivitelező. Mi vállaltuk ezt az igényes munkát. A szövetkezetnek maradt munkája a Balaton-parton is. Ezek közül néhány áthúzódik jövő évre.- Rengeteg a megrendelésünk, min­den szakágunk le van kötve erre az évre. Van ahol alvállalkozókkal dolgozta­tunk. Az ipari tevékenység gyors fejlődését az indította el, hogy a környéken nem volt olyan vállalat, amelyik a nyilászáróknál, a rácsoknál igényesebb készterméket gyártott volna. A szövetkezet az idén 65 millió forintos termelési értéket akar elérni. A növeke­dést az ipari ágazattól várják. Dunántúlt napló Az aratás kezdetéig még néhány hét hátra van, a Baranya Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalatnál azonban már a gabona fogadásának előkészüle­tei jellemzik a hétköznapokat. így van ez minden évben, de idén különösen indo­kolt az alapos felkészülés. Minden eddi­ginél nagyobb exporttervvel számolnak, s a tavalyi 160 ezer tonnás kivitelt csak­nem 50 ezerrrel meghaladó mennyiséget nagyobb minőségi követelmények mel­lett kell teljesíteni. Ezek a feladatok is szóba kerültek a mezőgazdasági nagy­üzemekkel és érdekképviseleti szerveik­kel körzeti üzemenként tartott tanácsko­zásokon.- Baranyában várhatóan három hét alatt betakarítják a kalászosokat - tájé­koztat Petrovits Béla, a megyei GMV ke­reskedelmi igazgatóhelyettese -, egyes jól gépesített térségekben pedig 10-12 nap alatt végezhetnek így néhány hét alatt kell megoldani a tárolási feladato­kat. Hogy várhatóan mekkora mennyiség­ről lesz szó? A szakemberek kiemelke­dően jó terméskilátásról beszélnek. A GMV-sek az 1986-os 212 ezer tonna búzával szemben idén 230 ezer tonna felvásárlását tervezik. Mint elmondták, ez a mennyiség biztosítottnak látszik. Már több mint 225 ezer tonnára van szerző­désük. Megközelítően 250 ezer tonnás tárolókapacitásuk egyötödét a takar­mányelőállításhoz szükséges kukorica és különböző ipari anyagok tárolása köti le, így feltétlenül szükséges lesz az azon­nali exportszállítások megkezdése. A fennmaradó mennyiség a nagyüzemek­nél kerül betárolásra. A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mohácsi kikötőjébő már csak 1200 tonna búza uszályba ra­kodása várat magára. A kiürült tárolók­ban takarítanak, fertőtlenítenek, a gépek berendezések, felvonók karbantartásál végzik. Mint ígérik, az előkészületekké jóval az aratás kezdete előtt végeznek. FEJÉR MEGYEI HIRLAPi Köztisztasági ankétot rendezett Szé­kesfehérváron a Tecnika Házában a; Építéstudományi Egyesület Városgazda- sági Tagozata, a Köztisztasági és Telepü léstisztasági Társaság, valamint a Szé kesfehérvári Városgazdálkodási Vállalat Az ankét első előadója Tölgyesi Fe renc, a VGV igazgatója, az európai mér cével mérve is középváros kategóriáb; tartozó 115 ezer lakosú Székesfehérvá köztisztasági munkájáról beszélt. A város lakásállománya az utóbbi 1 i évben 15 ezerrel gyarapodott. A jelenleg 37 ezer 500 lakás 85 százaléka korszerű közműves, zömében lakótelepi, kisebt részben új családi ház, 15 százaléka a la kásoknak még a múlt században épüli így alacsony komfortfokozatú. Ezen tények a meghatározói a legfon tosabb köztisztasági tevékenységnek, í háztartási hulladék begyűjtésének, el szállításának és megsemmisítésének. A korszerű, úgynevezett pormente: hulladékgyűjtés a 70-es évek elején kéz dődött a megyeszékhelyen, akkor alii több mint négyezer helyről gyűjtötték bi a hulladékot, ma 55 ezer helyiségbí évente több mint 60 ezer köbméter hulla dékot szállít el a vállalat. Székesfehérváron jelenleg napi tíz já rattal több mint 12 ezer kukát és 110( kiskonténert gyűjtenek össze. A géppar 6 éves átlagéletkora alacsonyabb ugyai az országos átlagnál, a gyakori meghibá sodások azonban veszélyeztetik a me netrendszerű begyűjtést. Gondot okoz a városi szeméttelep teli tettsége, a hulladék megsemmisítést végleges, biztonságos megoldást, a vá rostól mintegy öt kilométerre lévő új be gyűjtőtelep elkészülte jelent, ami egy é múlva várható.

Next

/
Thumbnails
Contents