Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
4^fePÜJSÄG 1987. június 10. (Balról - jobbra) Laczkó András, Csányi László, Tüskés Tibor, Domokos Mátyás és a köszöntőt mondó Pákolitz István Zeneiskola művésztanárai közül Dobai Tamás, Horváth Csaba, Mártonka Tünde. Jutkusz Győző általános tanácselnökhelyettes a városlakók nevében adta át Farkas Pál szobrászművész erre az alkalomra készített plakettjét. A megjelentek, a lélek őszinteségével tisztelegtek Csányi Lászlónak, a szép, ám nehéz pályán jelet hagyó embernek. decsi-gottvald Ketten a vendégegyüttesből Szekszárdi fúvósok. Irodalmi est Csányi László tiszteletére Pódiumon a Szekszárdi 4. Számú Általános Iskola diákjai Ne kérdőjelezzük meg az emberi jubileum jogosultságát, köszöntsük Csányi Lászlót 65. születésnapján, amint azt tették Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban rendezett irodalmi esten az író barátai, tisztelői, olvasói. A köszöntés szóljon a három évtizedes újságírói, szerkesztői múltnak, amit Csányi László a megyei sajtó szolgálatában eltöltött. Ezen a ponton meg is állhatunk, hogy szolgálat, mert csak az vállalhat ilyen életformát - gáncsokkal, közönnyel teli, lekicsinyelt vidéki újságírás -, aki alázattal, hittel feltöltödve indul az őrhelyre, szolgálni az irodalmat, az írást. Aki tudja, itt van dolga, itt kell könyvekből hátországot teremteni, biztos forrást, hogy európai horizont rajzolódhasson egy város, egy megye kultúrájának határvonala fölé. Az esszéírót, az iró-szociográfust, a Dunatáj szerkesztőjét, a Szekszárdi Napló szerzőjét köszöntötte: Pákolitz István, Domokos Mátyás, Tüskés Tibor, Laczkó András, Töttős Gábor, mint írótársak. A házigazda nevében Vadas Ferenc múzeumigazgató, az olvasók közül Darvas Ferenc versben szólt. Közreműködött Ruskóné Németh Judit és Orbán György, valamint a Liszt Ferenc „Nationalitätenabend” A hagyományok szellemében A német nemzetiségi kultúra ápolásának immáron mélyre nyúló történelmi gyökerei és egyre gazdagodó hagyományai vannak megyénkben. Hétfőn Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban a több mint egy évtizedes tradíció jegyében - a bevált szokás szerint a tanév végén - ismét találkoztak a nemzetiségi kultúra képviselői, hogy az ünnepi est keretében adjanak számot zene-, ének- és tánctudásukról. Van-e fogékonyabb talaja az anyanyelv szeretetének a gyermekszívekénél? A nyár eleji este fülledt melegét elsőként a legkisebbek, a Honvéd utcai óvodások feledtették énekkel-verssel fűszerezett kedves körjátékukkal. Felszabadultságuk, a közönséget tapsra ragadtató talpraesettségük Sági Istvánná és Szabadiné Babruskai Éva óvónők pedagógiai érzékenységét, gyermekszeretetét is dicséri. Nem maradtak el tőlük hangulatteremtő vidám előadásukkal Császár Gyöngyi mórágyi nemzetiségi népviseletbe öltözött tanítványai, a Szekszárdi 4. Számú Általános Iskola első osztályos kisdiákjai sem, mig a nagyobbak - az iskola német nemzetiségi szakköre - Pa- tocskai Éva tanítónő irányításával egész évi hagyományőrző munkájuk javából válogattak jóízű kóstolót. A gyerekek önfeledt, mókával, tréfákkal színesített előadását műfaji változatosság, a honi német dalkultúra sokoldalú ismerete jellemezte. Az est első részét a közönség régi ismerősei, a szekszárdi német nemzetiségi baráti kör fúvószenekara zárta nagy sikert arató műsorával. S hogy a szünet előtt a függöny olyan nehezen akart legördülni a megújrázott polkák és keringök miatt, az köszönhető az együttest vezénylő Véghelyi Miklós derekas helytállásának is... A szünetet kővetően az említett baráti kör vegyes kórusának hazaszeretetről szóló dalait hallhattuk. A méltósággal áradó dallamok lüktetését az egymásba karoló lányok-asszonyok ringással követték. Akik a meghívót olvasták, azoknak nem okozott meglepetést a hatzenbühli zenei egyesület fúvószenekarának fellépése, amely a szekszárdi Big Band dzsesszegyüttes vendégeként tartózkodott a városban. Dinamikus, erőteljes játéka, kiforrott stílusa annál inkább, mint ahogyan az is.fiogy Hatzenbühl mindössze 2500 lelkes kis falu az NSZK-ban, a francia határ közelében, de tudásuk előtt már Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is meghajoltak. Mindezt az estet és közönségét meleg szavakkal köszöntő Werner Gimmeltöl, vezetőjüktől tudjuk, s szavait az A. Phirrmann vezényelte együttes csak megerősítette játékává* A mórágyi népi nemzetiségi táncegyüttes méltó befejezését adta a színes programnak, többek közt a Zitter Polka és a Brembergi táncok bemutatásával. A fellépések közti szünetekben pedig nem voltunk híján a humornak sem a kakasdi német tájszólásban anekdotázó Hepp Ádám jóvoltából, akit - belemelegedvén a mesébe - a mikrofon is hűtlenül hagyott... B R PETŐFI NÉPE Jó néhányszor előfordul, hogy bár hazai vállalataink megfelelő minőségű termékekkel jelennek meg a külpiacokon, mégis elmarad a várt siker. Háttérbe szorulnak más külföldi vállalatokkal szemben, mert azok szebben, esztétikusab- ban csomagolták be eladásra szánt árucikkeiket. Az igényes piacokon egyre jelentősebb szerepet kap az ízléses csomagolás. A Kecskeméti Petőfi Nyomda szakemberei már húsz esztendővel ezelőtt felismerték ezt. Ekkor kezdték meg a csomagolóanyag-gyártás fejlesztését. Először színes nyomdai dobozokat (gyógyszerek, mosóporok dobozait) kezdtek készíteni, majd pár évvel később a boros, égetett szeszes és üditőitalos palackokhoz hagyományos címkéket gyártottak. A tekercses öntapadó címke készítését - az országban elsőként - 1975-ben kezdték meg. Az úgynevezett hajlékony falú csomagolóanyagok gyártásának feltételeit az elmúlt esztendőben teremtették meg. Ekkor szerezték be az NSZK- gyártmányú nyolc szín nyomására alkalmas GOEBEL mélynyomó gépsort, amely- lyel világszínvonalú nyomdai munkát lehet végezni. A berendezéshez rendkívül olcsón sikerült hozzájutniuk, hiszen a járulékos beruházásokkal együtt összesen húszmillió forintjukba került. Igaz, a gép használt, de rendkívül termelékeny és kiváló minőségű munkára képes még legalább 10-15 évig. Az évek óta tartó fejlesztés eredményeként mamára kecskeméti vállalat 1,2 milliárdos termelési értékének háromnegyed részét a csomagolóanyag-gyártás adja. Mint ahogy Birkás Béla vezérigazgatótól megtudtuk, a Petőfi Nyomda a jövőben is növelni akarja a vállalaton belül e tevékenységet. Terveik szerint tovább fejlesztik a faltkarton (színes nyomdai doboz), valamint a hagyományos és öntapadós címke gyártását. Ezekhez új berendezéseket szeretnének vásárolni, amelyek segítégével jelentősen javíthatnák termékeik minőségét és lerövidíthetnék a munkák átfutási idejét. Az új elképzelések lassan formát is öltenek egy 2500 négyzetméteres alapterületű csarnokban, amelynek jelenleg már az alapozásán dolgoznak az építők. Várhatóan ez az üzem a jövő év első felére kész lesz a gépek fogadására, a termelés ezt követően folyamatosan indul be. Somogyi Néplap Nemcsak építőipari tevékenységéről ismert a Marcali Építő-és Szakipari Szövetkezet. Dinamikus fejlődésnek indult az asztalos-és a lakatosipar. Kálmán László elnök arról beszélt, hogyan próbálnak jobb eredményeket elérni.- Tavaly a 60 millió forintos termelési értékből 20 milliót az ipari ágazat hozott. Az idén az épitőiparfkapacitásunk már le van kötve. Külön öröm számunkra, hogy visszajöhettünk Marcaliba dolgozni. Az utóbbi években ugyanis kiszorultunk a Balaton-partra. Most sok munkánk van itthon. Építjük az áfész új bútorraktárát, tavaly elkezdtük az 1. számú bölcsőde rekonstrukcióját. Itt van még a földhivatal felújítása és elkészültek a tanulmánytervek az öregek napközi otthonának a felújításához. Szóba került a kórház rekonstrukciója is, ez hosszú távra lekötné a kapacitásunkat. A legnagyobb munkát a Sefag marcali gépjárműbázisának felújítása adja. A másik a Balaton-parton a Kilián úttörőtábor felújítása. Ezt június 30-ig be kell fejezni. A felújítások mellett napkollektorokat szerelnek, tetőszerkezeteket csinálnak és minden egyebet, amire megrendelést kapnak. Szakembereink megszokták, hogy nem új házakat építenek, hanem karbantartanak és felújítanak, de új munkákra is vállalkozunk. Boglárlellén a Vörös Csillag SZOT-üdülő tetőszerkezetének elkészítésére nem akadt kivitelező. Mi vállaltuk ezt az igényes munkát. A szövetkezetnek maradt munkája a Balaton-parton is. Ezek közül néhány áthúzódik jövő évre.- Rengeteg a megrendelésünk, minden szakágunk le van kötve erre az évre. Van ahol alvállalkozókkal dolgoztatunk. Az ipari tevékenység gyors fejlődését az indította el, hogy a környéken nem volt olyan vállalat, amelyik a nyilászáróknál, a rácsoknál igényesebb készterméket gyártott volna. A szövetkezet az idén 65 millió forintos termelési értéket akar elérni. A növekedést az ipari ágazattól várják. Dunántúlt napló Az aratás kezdetéig még néhány hét hátra van, a Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál azonban már a gabona fogadásának előkészületei jellemzik a hétköznapokat. így van ez minden évben, de idén különösen indokolt az alapos felkészülés. Minden eddiginél nagyobb exporttervvel számolnak, s a tavalyi 160 ezer tonnás kivitelt csaknem 50 ezerrrel meghaladó mennyiséget nagyobb minőségi követelmények mellett kell teljesíteni. Ezek a feladatok is szóba kerültek a mezőgazdasági nagyüzemekkel és érdekképviseleti szerveikkel körzeti üzemenként tartott tanácskozásokon.- Baranyában várhatóan három hét alatt betakarítják a kalászosokat - tájékoztat Petrovits Béla, a megyei GMV kereskedelmi igazgatóhelyettese -, egyes jól gépesített térségekben pedig 10-12 nap alatt végezhetnek így néhány hét alatt kell megoldani a tárolási feladatokat. Hogy várhatóan mekkora mennyiségről lesz szó? A szakemberek kiemelkedően jó terméskilátásról beszélnek. A GMV-sek az 1986-os 212 ezer tonna búzával szemben idén 230 ezer tonna felvásárlását tervezik. Mint elmondták, ez a mennyiség biztosítottnak látszik. Már több mint 225 ezer tonnára van szerződésük. Megközelítően 250 ezer tonnás tárolókapacitásuk egyötödét a takarmányelőállításhoz szükséges kukorica és különböző ipari anyagok tárolása köti le, így feltétlenül szükséges lesz az azonnali exportszállítások megkezdése. A fennmaradó mennyiség a nagyüzemeknél kerül betárolásra. A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mohácsi kikötőjébő már csak 1200 tonna búza uszályba rakodása várat magára. A kiürült tárolókban takarítanak, fertőtlenítenek, a gépek berendezések, felvonók karbantartásál végzik. Mint ígérik, az előkészületekké jóval az aratás kezdete előtt végeznek. FEJÉR MEGYEI HIRLAPi Köztisztasági ankétot rendezett Székesfehérváron a Tecnika Házában a; Építéstudományi Egyesület Városgazda- sági Tagozata, a Köztisztasági és Telepü léstisztasági Társaság, valamint a Szé kesfehérvári Városgazdálkodási Vállalat Az ankét első előadója Tölgyesi Fe renc, a VGV igazgatója, az európai mér cével mérve is középváros kategóriáb; tartozó 115 ezer lakosú Székesfehérvá köztisztasági munkájáról beszélt. A város lakásállománya az utóbbi 1 i évben 15 ezerrel gyarapodott. A jelenleg 37 ezer 500 lakás 85 százaléka korszerű közműves, zömében lakótelepi, kisebt részben új családi ház, 15 százaléka a la kásoknak még a múlt században épüli így alacsony komfortfokozatú. Ezen tények a meghatározói a legfon tosabb köztisztasági tevékenységnek, í háztartási hulladék begyűjtésének, el szállításának és megsemmisítésének. A korszerű, úgynevezett pormente: hulladékgyűjtés a 70-es évek elején kéz dődött a megyeszékhelyen, akkor alii több mint négyezer helyről gyűjtötték bi a hulladékot, ma 55 ezer helyiségbí évente több mint 60 ezer köbméter hulla dékot szállít el a vállalat. Székesfehérváron jelenleg napi tíz já rattal több mint 12 ezer kukát és 110( kiskonténert gyűjtenek össze. A géppar 6 éves átlagéletkora alacsonyabb ugyai az országos átlagnál, a gyakori meghibá sodások azonban veszélyeztetik a me netrendszerű begyűjtést. Gondot okoz a városi szeméttelep teli tettsége, a hulladék megsemmisítést végleges, biztonságos megoldást, a vá rostól mintegy öt kilométerre lévő új be gyűjtőtelep elkészülte jelent, ami egy é múlva várható.
