Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

1987. június 8. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: ,71 Mire számíthatnak a lakók? Láng János bonyhádi olvasónk 24 lakó nevében írt szerkesztőségünknek. A bonyhádi November 7-e utca állapo­táról írt. Beszámolt arról is, hogy az utca végén parkoló autóbusz nagyon zavar a forgalomba, balesetveszélyt is te­remtve. Sebestyén Lajos, a Bonyhádi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya vezetője írta:- A November 7-e utcán kívül még 34 utcában épült az elmúlt évben szenny­vízcsatorna vagy gázvezeték. A rendel­kezésre álló pénz ahhoz kevés, hogy valamennyi közművesítéssel érintett ut­cában még ugyanabban vagy a követ- 'kező évben sor kerüljön a szilárd út megépítésére. A jogos igények és a lehetőségeink nincsenek összhangban, ezért a fel­adatokat rangsorolnunk kell. Az északnyugati városrészben az el­múlt évben elkészült a Munkácsy ut­ca, 1987-ben a Liszt, a Wesselényi, az Ifjúság, a Május 1. és a Bolyai utca bur­kolatának megépítésére kerül sor. Az 1988. évi fejlesztési igények kö­zött szerepeltetjük a November 7-e ut­ca burkolatának építését, mellyel kap­csolatban a tanácstestület dönt az éves terv meghatározásakor. Az utca végén várakozó autóbusz üzemeltetőjét felszólítottam a jármű te­lephelyen tartására. Kidőlt a fal Kárász Károly né regölyi olvasó 1981 áprilisában OTP-s családi lakást vásá­rolt, a biztosítást is fizeti. Tavaly tavasz- szal a hátsó fal megrokkant, azóta a fal kidőlt, a szomszéd kerítésére. Bejelen­tették a biztosítónak, de eredeményte- lenül. Papp Júlia, az Állami Bizotsító Tolna Megyei Igazgatósága igazgatója a kö­vetkezőket válaszolta:- A bejelentésben szereplő épületre vonatkozóan „Mezőgazdasági Épület- és Lakás Biztosítás” van érvényben. A biztosítási feltételek II. fejezete sorolja fel a biztosítási eseményeket (tűz, vil­lámcsapás, földrengés, szélvihar stb.), amelyeknek bekövetkezése esetén té­ríteni tartozunk. A panasz kapcsán folyó év május 25- én lefolytatott helyszíni szemlén ilyen káreseményre utaló nyomot nem talál­tak kárszakértőink. Megállapításuk szerint, az épület falazata a szigetelet- lenség és a felszívódott nedvesség ha­tására károsodott. A lakóépület vert fa­lazatú. A hozzá csatlakozó melléképü­let ereszcsatornával nincs ellátva. A csapadékvíz és épület szigeteletlen alapfala mellett a nyílt utcai árokba ke­rült kivezetésre. Az épület kidőlt fala a szomszéd há­zának kerítésében kárt okozott. A kelet­kezett kárt a károsultnak Önök helyett megfizettük, mert a biztosított, mint a la­kóépület tulajdonosa által okozott kárt kötelesek vagyunk a biztosítási szerző­dés szerint átvállalni. A fentiek alapján, érvényes biztosítá­suk után téríteni nem tudunk. Figyelem­mel azonban a levélben leírt és kár­szakértőink által is tapasztalt körülmé­nyeikre, méltányosságból 3500 forint kiutalása iránt intézkedtem. Házastársi pótlék 1986 szeptemberében töltöttem be az 55. életévemet, munkaviszonyom nem volt. Férjem nyugdíjas, a nyugdíjá­hoz csatolva kapja a 180 forint jövede­lempótlékot - írja levelében egy báta- széki olvasó, aki arra a kérdésre szeret­ne választ kapni, kiknek jár a házastársi pótlék?- A társadalom biztosításról szóló tör­vény végrehajtására kiadott rendelet szerint: „Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a vele együtt élő há­zastársa után illeti meg házastársi pót­lék,- aki az állandó özvegyi nyugdíjra jo­gosító életkort (ez nőknél 55. év) betöl­tötte, vagy rokkant,- és akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.” - adott tájékoztatást dr. Deák Konrád. - Amennyiben a fen­tiek után további problémái merülné­nek fel a házastársi pótlékkal kapcso­latban, javasoljuk, forduljon közvetlenül a Megyei Társdalombiztosítási Igazga­tósághoz. Ismét a szociálpolitikai kedvezményről A május 18-i számunkban „Igénybe lehet-e venni a kedvezeményí?" cím­mel megjelent panasz és az arra adott válasz nagy visszhangot keltett olva­sóink körében. Ezt bizonyltja a napok­ban kézhez kapott levél is. Kiss László dombóvári olvasó OTP-kölcsönhel épí­tett családi házat, akkor még nem volt érvényben, a szociálpolitikai kedvez­mény családiház-építésre. Az 'OTP most visszavásárolja és a levélíró falun szeretne magánkézből házat vásárolni. Ebben az esetben megkaphatja-e a szóban forgó kedvezményt két kiskorú gyermekére? Telefonon érdeklődtünk az OTP Tol­na Megyei Igazgatósága lakásépítési és értékesítési osztálya vezetőjétől, Gaál Lászlótól, aki nemmel válaszolt a kérdésre, ugyanis a kedvezmény csak az OTP által meghirdetett lakásokra vo­natkozik, a magánkézből vásároltakra nem. A szociálpolitikai kedvezményről la­punk május 21-i számában „Cikkünk nyomán...” címmel megjelent interjú ad bővebb felvilágosítást. IST“ Ml VÁLASZOLUNK A pénzügyminiszternek az ál­lami biztosításfelügyelet egyes kérdéseiről szóló 14/1987. (IV. 13.) PM számú rendeletéből itt csupán any- nyit idézünk, hogy: „A biztosí­tó - a szerződő felek igényeinek megfe­lelően - a szerződésben a szabályzattól eltérhet; a biztosított, illetőleg a kedvez­ményezett terhére történő eltérésre a szerződéskötés előtt a szerződő (biztosí­tott) figyelmét írásban fel kell hívni.” Minden bizonnyal számos vita, per el­kerülhető lenne, ha a szerződők (biztosí­tottak) az ilyen felhívást, de magát a biz­tosítási szerződést, az abban írtakat megfelelő alapossággal áttanulmányoz­nák. Az építési-szerelési és technológiai szerelési munkák árképzéséről szól az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 5/1087. (IV. 13.) ÁH számú rendelkezése, amely - többek között - megadja a költ­ségvetésfogalmát, megjelöli a költségve­tés készítésének célját, meghatározza, hogy mely nhunkákra kell, illetve nem kell költségvetést (árvetést) készíteni, rögzíti azt is, hogy az ár kialakításánál mire kell tekintettel lenni (piaci viszonyok, a meg­rendelő külön igényeinek kielégítése, tel­jesítési határidő, fizetési feltételek stb.). Az említett két jogszabály a Magyar Közlöny idei 13. számában jelent meg. A 14. számban olvasható a belkereskedel­mi miniszternek a belkereskedelem tár­sadalmi ellenőrzéséről szóló korábbi jog­szabályt módosító 3/1987. (IV. 23.) Bk. M. számú rendelete, amely szerint a fo­gyasztók érdekvédelmével összefüggő társadalmi ellenőrzést a szakszervezet, valamint a tanács szervei által erre feljo­gosított társadalmi ellenőrök végzik, ez utóbbiakat a rendelet mellékletében ír­taknak megfelelő igazolvánnyal kell ellát­ni. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy annak alkalmazásában mi tekinten­dő üzletnek, mi szolgáltatóhelynek, egy másik melléklete tartalmazza a fogyasz­tási szolgáltatások körét. Annak rögzíté­se mellett, hogy a társadalmi ellenőrök eljárásuk során a fogyasztók érdekeit vé­dő rendelkezések megtartását vizsgál­ják, a rendelet különösen vizsgálandó­nak tartja a fogyasztási árakra, a szolgál­tatási, valamint a vállalási dijakra, azok feltüntetésére, az osztályba sorolásra, a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidőkre, a mérés és számolás sza­bályszerűségére, a fizetési jegyzék, számla helyességére, a szeszes italok árusításának korlátozására, a mérlegek és mérőeszközök hitelességére, sza­bályszerű használatára, a mérés pontos­ságára, az előírt javítási időre, a jótállási, szavatossági jogokra, az üvegvisszavál­tásra s még néhány, hasonlóan kiemelt kérdésre vonatkozó rendelkezés meg­tartását. Tudni kell azt is, hogy a társadal­mi ellenőr utasítást nem adhat, megálla­pításait az üzlet, illetőleg szolgáltatóhely vezetőjével közli és észrevételeit, javas­latait az ellenőrzési jegyzőkönyvbe köte­les bejegyezni, szükség esetén jegyző­könyvet kelj felvennie. Csak röviden utalunk az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének 1/1987. (IV. £3.) ÁISH számú rendelkezésére, amely a sportszervezeteknek a diáksport előse­gítésével és szervezésével kapcsolatos feladatairól szól, s amely szerint a sport- szervezet a diáksportot elsősorban sportlétesítményeinek és sporteszközei­nek rendelkezésre bocsátásával segítse, ezeknek diáksport céljaira történő igény- bevétele esetében a tényleges többlet- költség mértékéig terjedő térítési díj szá­mítható fel. Jó tudni azt is, hogy a sport- szervezet a vele munkaviszonyban álló sportedzőt - a jogszabályban írt feltéte­lek mellett - a diáksport-foglalkozások vezetésére kirendelheti. A közvetlenül érintettek minden bizony­nyal megfelelő alapossággal áttanulmá­nyozzák és részleteikben is megismerik az említett jogi szabályokat. DR. DEÁK KONRÁD Társadalombiztosítási tanácsadó A kisiparosok, magánkereskedők, egyénileg gazdálkodók, munkaviszonyban nem álló elő­adóművészek és a szellemi szabadfoglalkozá­súak családi pótlék jogosultsága A társadalombiztosítás általánossá té­telét célzó intézkedések eredményeként a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsá­gi viszonyban álló dolgozókon kívül - a társadalom közös, hasznos munkájában résztvevő egyéb rétegek is fokozatosan jogosulttá váltak valamennyi ellátásra, így a családi pótlékra is. A kisiparosok, magánkereskedők, egyénileg gazdálko­dók, munkaviszonyban nem álló előadó- művészek, szellemi szabadfoglalkozá­súak tekintetében is azonosak az általá­nos szabályok a gyermekek számától függő jogosultsági feltételek meghatáro­zásában és a fizetendő családi pótlék mértékében. Fontos tudni viszont, hogy e személyi körhöz tartozó biztosítottak részére csa­ládi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben legalább 21 napra társada­lombiztosítási járulékot kötelesek fizetni és ezt a kötelezettségüket időben teljesí­tik is. Aki táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben ré­szesül, vagy sorkatonai szolgálatot telje­sít - bár ez időszak alatt nem terheli járu­lékfizetési kötelezettség - családi pótlék­ra folyamatosan jogosult. Nem illeti meg e kedvezmény azt, aki előzetes letartóz­tatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, viszont ez esetben a há­zastársa igényelheti a családi pótlékot, ha a jogosultsági feltételekkel egyébként rendelkezik. Szeretnénk hangsúlyozni - mert a gyakorlatban sok félreértést és vitát eredményez -, hogy a családi pótlék nem állampolgári jogon járó ellátás. En­nek közös feltétele a társadalom munká­jában való részvétet és az ellátások fedezetét biztosító járulékfizetési kötele­zettség teljesítése. Ha e kategóriába tar­tozó személyek közül valakinek 1 hóna­pot meghaladó járuléktartozása van, az ellátás folyósítását - a tartozás kiegyenlí­téséig -(beszüntetjük. Arra az időre, amíg a járuléktartozás fennáll, a házastársa nem részesülhet - az egyébként fennálló saját jogviszony alapján - családi pótlék­ban. Sajnos, nem kevés azoknak a szá­ma, akik ha tehetik, igyekeznek kivonni magukat a járulékfizetési kötelezettség alól, az ellátásokra viszont igényt tarta­nak. Jelentősek azok a kedvezmények, amelyek az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott fizetésképtelen kisiparosok, ma­gánkereskedők stb. helyzetén kívánnak segíteni. Ez egyrészt abban áll, hogy a já­ruléktartozás miatt visszatartott családi pótlékot - a hátralék rendezése után - az igazgatóság az ötéves elévülési határ­időn belül visszamenőleg kifizeti. További kivételes lehetőség az, hogy az igazgatóság vezetőjéhez benyújtott kérelem alapján a járuléktartozás miatt visszatartott családi pótlékot a tartozás csökkentésére vagy kiegyenlítésére jó­váírjuk. Ezzel esetleg megelőzhető az, hogy a hátralék miatt a tevékenység engedélyé­nek megvonására kerüljön sor. SZÁSZI MÁRIA a Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság csoportvezetője Paks Pavilonsor a Kishegyen A Paksi Városi Tanács nagy gond­dal végzi azt a munkát, amely minden testületnek feladata: jól ellátni a la­kosságot. Ennek szellemében tették lehető­vé, hogy a Kishegyen a lakótelep kö­zepén magánosok pavilonsort épít­senek. Tizenkét pavilont építettek, még négyet nem foglaltak el, a többit már a lakosság szolgálatába állítot­ták. Van műszaki bolt használt cikkek adására-vételére. Működik a Kisbár- ka, a haláizszövetkezet bisztrója, ál­landóan frissen sült hallal. Szép virá­gok, pompás kenyerek, egy újabb presszó - szóval ezt a pavilonsort nemcsak külcsíne, hanem belbecse is a lakosság kedvelt helyévé tette. Februárban nyitotta meg elsőként a Tolnaszöv műszaki használtcikk-üzletét Fiatal közgazdászok tanácskozásáról „Nyilvánosság a gazdaságban” Mint évek óta mindig, ez év januárjában is Salgótarjánban rendezték meg a fiatal köz­gazdászok tanácskozását, melynek központi témája ezúttal a magyar reform volt. A konfe­rencián részt vevő mintegy 250 fiatal között csak heten voltunk Tolna megyeiek, de mivel közös sorsunkról, múltunkról, jelenünkről és oly bizonytalan jövőnkröl volt szó, széles kör­ben is érdeklődésre tarthatnak számot a hazai gazdaságpolitika szakemberei által tartott előadások, az azokat követő gyakran „illetlen” kérdések és a többnyire őszinte válaszok. A Magyar Ifjúság Szerkesztősége kiadásában megjelent könyv alakjában az előadások szö­vege, valamint némi ízelítő abból, ahogy ... e gy generáció tett fel kérdéseket, és hallatta szavát". Berend T. Iván, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke a reform és szocializ­mus szerves összetartozásáról beszélt. Átte­kintést adott arról, hogy a fenyegetett és a fel­zárkózási kényszer által fojtogatott országok - utólag már megítélhető - hibás lépéseit milyen korrekciók, reformtörekvések kisérték, ki­emelve hazai reformfolyamatunkat. Vissi Ferenc az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökhelyettese az 1968-as gazdaságirá­nyítási reformról, annak kritikai elemzéséről, korlátáiról és elvitathatatlan pozitívumairól be­szélt. Faluvégi Lajos az Országos Tervhivatal volt elnöke az 1979-86. közötti kényszerpá­lyán való mozgásról szólt, Pulai Miklós az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyettese a „növe­kedés vagy stagnálás" kérdését latolgatta. Nagy Imre a KISZ KB titkára a társadalom vál­tozásairól, az ifjúság helyzetéről, a további vál­toztatásokban lehetséges szerepéről beszélt, a többi előadóhoz hasonlóan hangsúlyozva hogy a jelenlegi válságból rövid út nem veze ki, csak hosszú, fájdalmas, „amputálásokkal is járó utat lehet ígérni. Összefoglalóként Vissi Ferenc egy gondo latát idézem, amely az egész konferencián jellemző, a könyv címében is tükröződő véle mény: „Elképzelhetetlen a folytatás á nyilvá nosság szerepének növelése, a demokrácií fejlesztése nélkül. Aki ebben nem hisz, az fe lejtse el a reformot, felejtse el a fejlődést”. A könyvterjesztéssel foglalkozó vállalatol közül csak a Könyvértékesltő Vállalat tartott; érdemesnek boltjaiban árusítani az olcsó ki könyvet, vidékre egyelőre rendelésre küldi; Magyar Ifjúság.- ri •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents