Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

1987. június 6. 8 ^HéPÜJSÁG Berlin ünnepel Piac a szovjet városokban Kijev új piaca Berlin, az NDK fővárosa ebben az év­ben ünnepli megalapításának 70. évforduló­ját. Kurd Löfflertől, az NDK kulturális miniszté­riumi államtitkárától a Budapress munkatársa arról kért tájékoztatást: milyen rendezvények állnak az ünnepségsorozat középpontjában.- Mindenekelőtt azt szeretném hangsú­lyozni, hogy a háromnegyed évezredes jubi­leum nem kötődik egyetlen naphoz! Lesz ugyan központi ünnepség is október 23-án, ám ennek éppen az a jelentősége, hogy közel áll egy másik jubileum, a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulójához. Már­pedig, ami 1917 októberéhez kötődik, az a mi jelenünknek is szerves alkotó része. A Szov­jetunió pártvezetősége és kormánya egyéb­ként igen nemes gesztussal járul hozzá a ber­lini ünnepléshez: a Kreml kincseiből küld kiállítási anyagot fővárosunkba. Ezeket kül­földön még sohasem mutatták be.- Úgy hirlik, a képző- és iparművészet híveit egyébként is pazar bemutatók so­ra várja...- Valóban. Például Magyarországról, a I Szépművészeti Múzeumból is kapunk érté­kes anyagot, s a többi szocialista ország is el­küldi féltve őrzött festményeit, szobrait. De látható lesz nálunk a bolgár aranykincs egy tekintélyes része, a firenzei Uffizi-képtártól kölcsönkapott válogatás, vagy a hires kínai terrakotta-gyűjtemény is. Mindezek mellett rendszeresen hazánk, az NDK értékeiből is rendezünk kiállítást, méghozzá hármat is. Az egyik címe: „Tudomány és termelés a nép szolgálatában” - ez az NDK gazdasági ered­ményeiről ad számot. Külön kiállítás foglalja A vállalati önállóság, az értékviszo­nyok nagyobb szerepe, a magánvállal­kozás engedélyezése - ezek a főbb jel­lemzői a csehszlovák gazdasági reform­nak, amelyről Jaromir Matejka minisz­terhelyettes, a tervirányítási kormánybi­zottság titkára nyilatkozott az MTI prágai tudósítójának. Csehszlovákiában azt tervezik, hogy a vállalati önállóság növelésével, a gazda­sági eszközök szerepének erősítésével megteremtik a szocialista vállalkozás, a hatékonyabb termelés alapjait - mond­ta. A vállalatok - amelyeket eddig jobbá­ra közvetlenül irányított a központ - a jö­vőben maguk határozzák meg gyárt­mányszerkezetüket. Az állami elvoná­sok után maradandó tiszta nyereségből kötelező lesz bér-, és beruházási, illetve kulturális és szociális alapot létrehozni. A tartalékalapból a kockázati alapba le­het majd szükség esetén átcsoportosí­tani a pénzforrásokat, s tervezik azt is, hogy ez utóbbiba esetleg a termelési ráfordításokból megtakarított összeget is átvihetik. A kockázati alap mindenek­előtt az ár-, és a valutakurzusbeli el­térések fedezésére szolgál majd. Új vo­nás, hogy a központ és a vállalat között egyfajta visszacsatolási, egyben szabá­lyozó rendszert építenek ki. Figyelik majd a vállalatok viselkedését, és szük­ség esetén a gazdasági feltételek rugal­mas megváltoztatásával befolyásolják tevékenységüket. Az még nem dőlt el, melyik szerv látná el a „megfigyelő­koordinátor” feladatát. Az értékeszközök aktívabb alkalma­zásáról Matejka elmondta, hogy Csehszlovákiában elvetik azt a felfogást, mely szerint azoknak spontán módon, szabadon kellene hatniuk a gazdaság­ban. De elutasítják a jelenlegi helyzetet is, amelyben az értékeszközök csak a gazdaságirányítás kiegészítő eszközei­ként működnek. Matejka véleménye szerint mindkét esetben azonosak a ne­gatív következmények: problémák ke­letkeznek a szállító-megrendelői kap­csolatokban, inflációs nyomás alakul ki, emelkednek az árak, hiányos az áruellátás, feketepiac és korrupció ke­letkezik. Az új reformelképzelések sze­rint az állami tervbe építik be az érték­eszközöket, s ezáltal szabályozzák is azokat - például a valutakurzusok, az árak, a hitelek fejlődését. Az árak nem lehetnek mozdulatlanok - mondotta a össze az építésügy terén elért óriási teljesít­ményeket. Kiállítjuk a német képzőművészet utolsó négy évszázadának remekeit is egy nemzetközi tárlat keretében. A többi művészeti ágban is „futószala­gon” kerülnek sorra az ünnepi rendezvények. Számos ország nemzeti színházának részvé­telével már lezajlott a nemzetközi színház- fesztivál, és több tucatnyi kiváló zenekar és szólista adott komoly koncertet a jubileum tiszteletére. Várjuk valamennyi szocialista or­szág filharmonikusait. Európa és más földré­szek számos kiváló előadóművészét, hiszen mintegy 2200 rendezvényt tervezünk. Május elejéig több mint 700 már lezajlott, közel 1 millió nézőnek, hallgatónak nyújtva mara­dandó élményt.- A tervezett politikai rendezvények ho­gyan illeszkednek e sorba?- A Béke-világtanács határozott úgy, hogy Berlin „A béke városa” kitüntető címet visel­heti. Azok a rangos politikai tanácskozások, találkozók, amelyeknek fővárosunk ad - vagy adott - otthont 1987-ben, mind e cím jogos­ságát fogják alátámasztani. A békét szolgálja a filozófusok és a történészek konferenciája a német és az európai történelemről, vagy a nemzetközi írótalálkozó, amelyen nem ki­sebb ügyről lesz szó, mint az életbiztosításról bolygónkon. Szeretném még kiemelni a nyá­ron sorra kerülő nemzetközi polgármester­találkozót, a várospolitikusok összejövetelét, amelyre a világ 150 városából várunk vendé­geket. miniszterhelyettes - ugyanakkor stabili­zálásukra törekednek Csehszlovákiá­ban. Matejka azt hangsúlyoztatta, hogy a világpiaci, a szerződés és a nagyke­reskedelemi árak közelítése a KGST-or­szágok egyikében sem megy máról hol­napra. Matejka nyilatkozatban kitért arra, az új csehszlovák gazdasági mechaniz­musban - amely egyébként csak a ki­lencvenes évek elején bontakozik ki teljesen - megváltozik a vállalatok szer­kezete is, aszerint, hogy az illető ágazat­ban melyik forma biztosítja a legna­gyobb nyereséget. A kis-, és közép- és nagyvállalatok mellett úgynevezett kom­binátok is létrejönnek, amelyekben egyesítik a kutatást, a tervezést, a terme­lést és az értékesítést. A dolgozóknak az irányításba való jobb bevonásáról a tervirányítási kor­mánybizottság titkára elmondta, hogy a tervek szerint több formát alakítanak ki, ám az ilyen testületek nem vehetik át az egyszemélyi felelős vezető feladatait. Részt vehetnek azonban a vállalati veze­tők kiválasztásában, a tervek megalko­tásában, a fejlesztési program kialakítá­sában, az éves nyereség szétosztásá­ban. Matejka szavaiból kitűnt, a magánvál­lalkozásnak is teret engednek Csehsz­lovákiában. Az elképzelések szerint egy dolgozó, vagy családja végezhetne ilyen tevé­kenységet. Több ember esetében a szövetkezeti formát alkalmaznák. Hangsúlyozta azonban, hogy senki sem zsákmányol­hatja ki a másikat, ezt az elvet továbbra is érvényesítik. Arra a kérdésre, megvannak-e a tár­sadalmi és gazdasági feltételei a reform­nak, a miniszterhelyettes úgy válaszolt, hogy a lehetőségek sohasem voltak olyan előnyösek, mint most. Nagy ösz­tönző erőnek minősítette, hogy ma a Szovjetunió egyike az átalakítás legha­ladóbb képviselőinek. Véleménye sze­rint a gazdasági reformok közelítik egy­máshoz a KGST-tagországok mecha­nizmusait, s a szocialista piac, a valódi integráció megteremtéséhez vezetnek. Matejka végezetül leszögezte, a csehsz­lovák átalakításnál felhasználják a ma­gyar, a lengyel, az NDK, a szovjet, és a bolgár gazdaság pozitív és negatív ta­pasztalatait egyaránt. Az utóbbi években egyre inkább ki­alakult a Szovjetunióban az a nézet, hogy a piacot semmi esetre sem tekint­hetjük a kereskedelem „mostohagyer­mekének”. Az az igazság, hogy nagyon is jó szolgálatokat tesz a városi lakosság élelmiszer-ellátásánaR javításában és kiegészíti az állami és szövetkezeti ke­reskedelemhez tartozó élelmiszerbol­tok, áruházak tevékenységét. Ám hiába kapott meg a piac minden „polgárjogot”, még mindig nem egyenjogú partnere az állami és szövetkezeti kereskedelmi há­lózatnak. A városi piacok száma 1981 -tői 1985- ig 5,9 ezerről 6,1 ezerre gyarapodott. Természetesen, ez még nem a teljes kép, hiszen az utcai árusok úgy szapo­rodnak, mint az eső után a gomba. Ott vannak mindenütt, ahol sok ember meg­fordul, a vasúti pályaudvarokon, amikor bejön a vonat, a forgalmas müutak men­tén, az áruházak környékén, útkereszte­ződéseknél, a nagy üdülőhelyeken stb. Nincs semmilyen statisztika, mely nyil­vántarthatná őket. Az említett 6,1 ezer ál­landó városi piac. Ezek olykor fedett csarnokok, fűtött helyiségekkel (az orosz télben ez nagyon fontos), olykor csak tető van a piactér fölött és megle­hetősen gyakori, hogy a szabad ég alatt kap helyet. Kérdezhetnénk, sok-e vagy kevés ez a 6,1 ezer piac. Számoljunk csak: 2 ezer 170 város és körülbelül 4 ezer városi jellegű település van a Szovjetunióban. Több mint 500 városnak 50 ezernél több lakosa van, ezek közül 54-ben a lakos­ság száma meghaladja az 500 ezret, 22- nek pedig több mint egymillió lakosa van. Ha figyelembe vesszük, hogy a nagyvárosokban több piac is van (Moszkvában például 26),akkor kiderül, hogy nem minden városnak és városi jellegű településnek van piaca. Vagyis kevés a piac, nagyon is kevés. Nem jobb a helyzet az anyagi bázissal és a felszereltséggel sem. Kevés a fedett és kifűthető piac. Még kevesebb az olyan, amelynek közelében szálloda is van, ahol a faluból érkező árus megai­hatna éjszakára, a portékáját, amit az­nap nem adott el, leadhatná megőrzésre és másnap reggel újra kiállhatna a piac­ra. Rosszak a szállítási lehetőségek, ezért aztán az árusok az esetek többsé­gében saját gépkocsival vagy motorke­rékpárral hozzák az árut. Midnez ahhoz vezet, hogy az őster­melők, vagyis a piaci árusok túlnyomó többsége jóval kevesebb árut tud be­hozni a városba, mint amennyit szeretne eladni. A következmény: az élelmiszerek áruforgalmának egészében a piac mindössze 9 százalékkal szerepel, ho­lott a falvak és az elővárosok lakói kert­jeikből, veteményeseikből, gyümölcsö­seikből sokkal többet tudnának piacra vinni, sőt, tág lehetőségeik vannak a ke­reskedelem bővítésére. Egy további következmény: minél ke­vesebb az áru a piacon, annál maga­sabbak az árak. Statisztikai adatok sze­rint a piaci árak több mint kétszer akko­rák, mint az állami kereskedelemben. És ott, ahol a piac felszereltsége rossz, ahol a kínálat gyenge, a „maszek” felsrófol­hatja az árakat. Nézzünk erre példát. Az állami boltok­ban egy kilogramm burgonya 10 kopej­ka. Ez nem drága. (Összehasnolításul: a jegy tömegközlekedési eszközökön 5 kopejka, egy pohár jég behűtött víz auto­matából 1 kopejka, egy pohár tej 6 ko­pejka, egy kilogramm só 6-10 kopejka.) A moszkvai piacokon a burgonya ára szezontól és az áru mennyiségétől füg­getlenül 15-60 kopejka között változik. A háziasszonyok egy része jobban sze­reti a kiváló minőségű piaci burgonyát, még ha drága is. Általában az állami és piaci burgonyaárakat a moszkvai há­ziasszonyok többé-kevésbé türhetőnek tartják. De nézzük a 184 ezer lakosú Ja- kutszkot, a kélet-szibériai autonóm köz­társaság fővárosát. Itt nincs fűtött csar­nok és egyáltalán nem biztos, hogy aki­nek a környékbeli falvakban eladni való burgonyája van, a mínusz 50 fokos hi­degben szívesen útnak indul a jakutszki piacra a szélben, hidegben fagyoskod- ni. Ha pedig mégis vállalkozik az útra, hát bizony 4 rubelnél olcsóbban nem adja a krumpliját. Természetesen ez egy szélsőséges példa, és nem jellemző az egész országra, de mint kivételes eset, nagyon is jól érzékelteti a piaci ke­reslet és kínálat kíméletlen összefüggé­seit. A város vezetői szerint ha lenne fe­dett csarnok Jakutszkban (tervezik az építését), a burgonya árát a jelenleginek .egyötödére, egyhatodára tudnák csök­kenteni. A piaci forgalom struktúrájának elem­zése azt mutatja, hogy az áru 85 száza­lékát őstermelők hozzák a piacra, a fogyasztási szövetkezetek részaránya 10 százalék, a kolhozoké és szovhozoké - 2 százalék. A maradék 3 százalékot a piacok úgynevezett kereskedelmi szolgáltató irodája biztosítja, amely nagykereskedelmi áron vásárol az ős­termelőtől, akinek így nem kell az idejét árusítással töltenie. Az utóbbi időben már kialakult né­hány bevált módszer, amellyel le lehet szorítani a piaci árakat. Például: A pia­con bővíteni kell a szövetkezeti kereske­delem tevékenységét és így a konku­rens „maszek” kénytelen engedni az áraiból. A kolhozoknak és szovhozok- nak sokkal aktívabban kell részt venniök a piaci kereskedelemben. Erre egyene­sen buzdítja őket a Szovjetunió új agrár- politikája. A gazdaságoknak joguk van például arra, hogy zöldség- és gyü­mölcstermésük 30 százalékát a piaco­kon értékesítsék és ez a 30 százalék be­számít a kötelező állami felvásárlási terv teljesítésébe.- Korszerűsíteni kell a piacokat, akti­vizálni kell a kereskedelmi szolgáltató irodákat, megfelelő körülményeket kell teremteni az árusításhoz, hogy az őster­melőknek kedvük legyen a „piacozás­hoz” és minél több árut hozzanak a ház­körüli gazdaságból. Ha nagy a felhoza­tal, természetes, gazdasági eszközökkel csökkenteni lehet az árakat is. Ezt célozza egyébként a legújabb kor­mányhatározat is, amely a piacok mun­kájának javítását szorgalmazza. A hatá­rozat kimondja, hogy meg kell erősíteni a piacok aayagi bázisát, az egész keres­kedelmi szférát át kell adni a fogyasztási szövetkezeteknek, minden csatornán (kolhozok és szovhozok, fogyasztási szövetkezetek és társulások, házkörüli gazdaságok) növelni kell a mezőgazda- sági termékek felhozatalát, és így a na­gyobb kínálat révén kell leszorítani az árakat. L. VOSZKRESZENSZKIJ (BUDAPRESS) Csehszlovákia Növelik a vállalatok önállóságát Moszkva cserjamisz kerületi piac

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents