Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

6 NÉPÚJSÁG 1987. június 29. Felkészülés a SporTolna háromtusára Schirilla György, Papp László, dr. Frenkl Róbert - a sportban járatos olvasó számára ismerősen csengenek ezek a nevek. Előadásaik, élménybeszámolóik rendre telt házakat vonzanak, s köztudo­másúlag nemcsak érdekfeszítő történe­teik miatt örvendenek nagy népszerű­ségnek: az egészséges életmód híveit is számos tanáccsal látják el. Többek között velük is találkozhatnak azok az érdeklődök, akik az augusztus 10-16-ig tartó SporTolna táborban kí­vánnak felkészülni a közelgő háromtusa erőpróbára. A triatlon elkötelezett barátai eredeti környezetben, Dombodban edz- hetnek, futhatnak, úszhatnak, kerékpá­rozhatnak kedvük szerint. Lassan már megszokottá válik, hogy a SporTolna szervezőbizottsága minden évben okoz valamilyen kellemes megle­petést a háromtusázóknak. Ezúttal ismét merőben új kezdeményezéssel léptek színre, melynek lényegét a rendezőség egyik tagja, Czencz Péter így összegezte: - Régi tervünk valósul meg a tábor létre­hozásával, ahová egyének, családok, baráti közösségek jelentkezését egy­aránt várjuk. Vendégeinket kényelmes, négyágyas szobákban szállásoljuk el, mindehhez teljes ellátás is tartozik. Szá­mukra ismeretterjesztő előadásokkal, szabadfoglalkozásokkal, fürdőzéssel tarkított, vidám sportprogramokat bizto­sítunk. Ezeket természetesen szakembe­rek vezetik. A részvételi díj felnőtteknek 1600, gyermekeknek 840 forint a hét napra. Lehetőség nyílik egyébként a sá­tortáborozásra is, amely arányosan ol­csóbb az eredeti árnál. Eddig százharmincán jelentkeztek a triatlontáborra az ország különböző tele­püléseiről. A Tolna megyeiek száma sajnos a várt­nál jóval kevesebb, szabad hely viszont még akad bőven. A Cooptourist szek­szárdi irodájánál lehet jelentkezni írás­ban vagy személyesen. A táborzárás egybeesik a 3. dombori SporTolna nyitányával, hiszen a kétna­pos rendezvény augusztus 15-én kezdő­dik. Az idősebbek és a fiatalok tehát a helyszínen próbálhatják ki, mennyit je­lentett számukra az egyhetes felkészü­lés. Olimpiai ötpróba Nyári túra - meglepetésekkel Alaposan megtréfálta a szombati ziva­tar az olimpiai ötpróba nyári túrázóit. A Szekszárd környéki dombvidék nem­csak a mindent elborító sártenger követ­keztében vált vasárnap nehezen leküzd­hető akadállyá, hanem az útbaigazító jelzések megsérülése, eltűnése miatt is. A 25 résztvevő nagy része legalább egy (de inkább több) alkalommal is elté­vesztette az útirányt. Volt, aki a saját maga által kitűzött húsz kilométer helyett legalább harminc kilométert gyalogolt le. Ez azonban nem számított különösebb gondnak, hiszen az indulók többsége „profi” túrázónak vallhatta magát. Min­denesetre a vártnál később szállingóztak az I. Számó Általános Iskola udvarában kijelölt célállomásra a próbázók. Kivéte­lek persze akadtak. Dr. Gaál Attila és „útitársa”, Pap László, például semmit sem bízott a véletlenre: egyvégtében futották le a harminc kilo­métert. - Csak az emelkedőknél lassítot­tunk egy keveset - fújta ki magát dr. Gaál Attila. A húszkilométeres távot Krizl Edit és Nagy Attila tette meg a leggyorsabban. Krizl Edit szeptembertől a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyetemen foly­tatja tanulmányait, de úgy vélte, egy kis testmozgás jót tesz azoknak is, akik fő­ként szellemi munkával foglalkoznak.- Attila rábeszélt és végül is ráértem - mondta az idén végzett gimnazista. Az érintett fiatalember hozzátette, hogy ez már a sokadik ötpróbája. Sajnos, a va­sárnapi úszáson nem indul: ezzel a sporttal ugyanis hadilábon áll. A Bajáról érkezett Kovács apuka ugyan nem teljesítette a kijelölt szaka­szok egyikét sem, viszont annál nagyobb izgalommal várta fia célba történő visz- szaérését. A harmadik és negyedik állomás kö­zött, és többszörös kerülővel sikerült „hazatalálnia”.- Hamarosan vándortáborba megyek, és a közelben csak Szekszárdon volt le­hetőség teljesíteni a túrázást - válaszolt a kérdésre a Duna-parti városból érke­zett általános iskolás. - Ez az olimpiai ötpróba azonban, azt hiszem, sokáig emlékezetes marad számomra. Sz. Ä. Samaranch véleménye A „La Vanguardia” című spanyol napilapnak nyilatkozott Juan Anto­nio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. Nem tit­kolta, hogy a jelenlegi feszült dél-koreai belpolitikai helyzet aggasztja a NOB-ot.- Az olimpia rajtjáig hátralévő 15 hónapnak elégnek kell lennie ahhoz, hogy Dél-Korea kormánya és az ellenzéki erők között kompromisszum jöjjön létre - vélekedett Samaranch. i Kamrás Károly és Németh Kornél győzött A Somogy megyei Cserénfán ren­dezett vasárnap meghívásos moto- crossversenyt a kaposvári Volán- Surján sportegyesület. Az erőfelmérőn Gyurászik László kivételével a teljes magyar élmezőny nyeregbe ült, és osztrák, holland, svájci, továbbá nyugatnémet ver­senyzőkkel mérte össze tudását. A három géposztály versenyei kö­zül kettőben hazai győzelem szüle­tett. Eredmények: 125 kom: 1. Kam­rás Károly (Üröm), 3. Horváth (Hód- gép). 250 kcm: 1. Rob Verstegen (holland). 500 kcm:'1. Németh Kor­nél (Kap. Volán-Surján SE), 2. Borka (Kap. Volán-Surján SE), 3. Halász (H. Petőfi SE). Új sporttelepet avattak Nagydorogon Az iskolai testnevelést, a tömeg- és a versenysportot szolgálja Verőfényben kanyarodunk az új sport­telep kapuja elé. A Szekszárdot Székes- fehérvárral összekötő, a háromezer lako­sú nagyközséget átszelő 63-as út, no meg a munkába belerokkant, hajdani jó öreg szeszgyár tőszomszédságába: a vásártérre. Mert minek is cifráznánk, a nagydorogiak apraja-nagyja csak így nevezi ezt a területet. A vásárok korábbi helyét, a nagy alkuk, a gazdag áldomá­sok színterét. Sátrak utcáit, kelmék, faze­kak, szerszámok árukínálatát, meg a jég­be hűtött, habzó sört és sercegő zsírban piruló kolbászt, pecsenyét a cédulaház melletti vendéglátós standon. No, de hol van már a gyermekkori vá­sárok varázsa? Nosztalgia csupán. A vá­lyogfalú, fehérre meszelt cédulaház még itt áll. A körülötte terjeszkedő sporttelep földmunkái során a dózerek és földgya­luk megkegyelmeztek neki. Belépünk a kapun. Belépőre várók hosszú sora kí­gyózik a pénztár előtt, dugig telve a parkí­rozó, hiszen ünnep ez a javából. A harso­gó zöld gyepszőnyegü pálya északi sar­kán az árbócon magyar és jugoszláv nemzeti zászlót, meg a negyvenéves klub zöld-fehér színű lobogóját lengeti a jú­niusi szél. Beljebb színes kavalkád, más­fél ezer büszke dorogi várja az avatás pil­lanatait. Négy év alatt, a társadalmi ösz- szefogás szép példájaként négymilliós értékű új sportlétesítményt építettek. A büszkeség ezenkívül annak a kétkezű munkának szól, melyet a vállalatok, in­tézmények dolgozói, a termelőszövetke­zet tagjai végeztek az építés során. Ök ünnepelnek itt most, akik 2,6 milliós tár­sadalmi munkával segítették a helyi költ­ségvetési üzem vezetője, Asbóth Lajos terveinek megvalósítását. Az öltöző épület folyosóján is eleven nyüzsgés. Heidecker Péter tanácselnök, Jankovics László, a helyi pártbizottság titkára, Csillén Gyula egyesületi elnök és Horváth István téeszelnök alkotta „kvar­tett” a ceremóniamester szerepét is ma­gára vállalta. A tanácselnök évekkel ez­előtti megfogalmazása visszacseng fü­lemben. Hogy is mondta?- Nálunk a településpolitika része, az alapellátás tartozéka a sport is! Az általá­nos iskolában 12 évvel korábban meg­épített sportkomplexumot megviselte az idő, s az intézmény 560 tanulója általi igénybevétel. így a hármas feladat, az is­kolai testnevelés, a tömegsport és ver­senysport igényei kielégítésének már nem tud maradéktalanul megfelelni. Ezért szeretnénk egy jelentősét lépni az új sporttelep megépítésével. Az elhatározást tett, a négy év munká­ját siker koronázta. A nagyközség vala­mennyi üzeme, vállalata, gazdasági egy­sége segített. Az ott dolgozó vezetőket, munkásokat nem kell meggyőzni a sport létjogosultságáról, szükségességéről. Nagydorogon mindenki ugyanazt a sze­keret tolta, miközben a település sport- mozgalmának színesítéséért, gazdago­dásáért fáradozott. Nézem a vadonatúj pályára felvonuló kisiskolások tornabemutatóját. Ügyesek, lelkesek, érzik az ünnep jelentőségét. Nekik, meg az őket követő generációnak épült a létesítmény. Elhalkul a zene, a ta­nácselnök köszönti a vendégeket. István Józsefet, a megyei tanács elnökhelyette­sét, Kiss Magdolnát, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát, Lipovszki Gyulát, a paksi városi pártbizottság első titkárát, Rúzsa Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Kuhl Mihályt, a me­gyei ifjúsági és sportosztály vezetőjét. István József lép a mikrofonhoz, ünne­pi köszöntőjében a végzett munkát mél­tatja.- Nagydorog párt-, állami vezetése mindig fogékony volt arra, hogy a telepü­lésen élők kultúráját, igy a fiatalok és a felnőtt lakosság mozgáskultúráját is fel­karolja. Ehhez reális elképzeléseket, ter­veket dolgoztak ki, amelyek hosszabb tá­von következetes munkát igényelnek és számításba veszik a lakosság széles kö­rű társadalmi összefogását. Dicséretes az elvégzett és a még elvégzendő társa­dalmi munka, amely bizonyítéka, hogy a felelős szervek és a lakosság ebben a té­mában is egyet akar. Közösen érzik a fe­lelősséget a felnövekvő nemzedék fizikai fittségéért, egészséges életmódjáért, a szabadidő kulturált eltöltéséért, az aktív munkaerő megbecsüléséért, az egész­ség megőrzéséért. A megnyitót követően felsorakozik a két csapat. A házigazdák és a tizéves sportkapcsolatban«álló jugoszláv Omla- dinac Vukojevci labdarúgóit tapsolja a másfél ezres publikum. Barátságos nem­zetközi találkozó színesíti a nagyszerű sporttelep avató ünnepségét. Omladinac Vukojevci-Nagydorog 2-1 (2-0). V.: Vukobratovics (jugoszláv). Om­ladinac: Grgic (Ernjes) - Cingel (Maju- rac), Sudaric (Makaric), Pipic, Tominac - Kasapovic (Blagojevics), Jovic, Ganzber- ger - Strazancer (Jovic), Stefancsics (Ivanovics), Bastijan (Dukmenic). Nagy­dorog: Molnár - Gondos, Varga, Haszeg (Kiss), Kisgyörgy (Mészáros) - Micskei (Kasziba), Bányai (Kapás), Miklós - Har- sányi (Kovács P.), Éberdt, Virág. Gólszer­ző- Bastijan, Strazancer, illetve Kovács P. Szünetben úgymond búcsúi hangulat. A gyepszőnyegen a már sok sikert aratott paksi sportgimnasztikás lányok bemuta­tója nyűgözi le a szemlélőt, akik meg­szomjaztak, azok a áfész büfés sátrainál kortyolhatnak a jéghideg üdítőkből. A tombolára persze mindeki „a fedélze­ten”. Haszonállatok cserélnek gazdát, s a főnyeremény, a póniló. Szemüveges, nyurga fiatalember a szerencsés nyertes: Háhn Róbert hete­dik osztályos tanuló. Kapásból ötezret ígérnek a póniért, de Robi hajthatatlan, az üzlet elmarad. A második félidő nem, s ha a házigaz­dák belövik a 11 -est, úgy az új pálya első meccsén nem vonulnak le vesztesként. Nagydorogon ezen a vasárnap délutá­non mindenki nyert, a négymilliós sport­létesítmény büszke tulajdonosaként. FEKETE LÁSZLÓ Fotó: Czakó Sándor Egy nagydorogi támadást hatástalanít a jugoszláv védelem A tombola födíját Háhn Róbert (balról) nyerte István József mondott megnyitót

Next

/
Thumbnails
Contents