Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
8 Képújság 1987. június 27. CSEHSZLOVÁKIA Jókai tisztelete Komáromban Komárom nagy szülöttének, Jókai Mórnak négy művét mutatta be eddig a Magyar Területi Színház. Az arany ember nyitotta a sort 1956-ban. Ezzel a csehszlovákiai bemutató előadással zárta negyedik évadát a Magyar Területi Színház, amelynek abban az időben még csak egy társulata volt. Érdemes megemlíteni, hogy az akkori előadáson színészként szerepelt a mostani produkció rendezője, Konrád József érdemes művész. A lőcsei fehér asszony volt a következő Jókai-bemutató, 1964-ben. Ezt ismét csehszlovákiai bemutatóként és szezonzáró produkcióként tartja számon a Magyar Területi Színház története. Ekkor szerződött a színházhoz az a színésznemzedék, amely ma a társulat derékhadát alkotja. A Jókai-premierek közül mindmáig A lőcsei fehér asszony bizonyult a legnagyobb sikernek. A kőszívű emberfiainak 1975-ben volt a bemutatója. Immár hagyományként ezt is évadzáró darabnak könyvelhették el a színháztörténészek. Több fiatal, tehetséges komáromi színésznek - Varsányi Máriának, Holocsy Istvánnak, Benes Ildikónak - ez volt az első színpadi találkozása a nagy mesemondó romantikus világával. A most nyolcvanéves Palotás Gabi akkor szerepelt utoljára a színpadon Jókai-műben. Szeretve mind a vérpadig - ez volt a negyedik Jókai-szindarab Komáromban. S ezzel az előadással ünnepelte a színház fennállásának 30. évfordulóját. Most a Fatia Negra elevenedik meg a színen a Szegény gazdagok színpadi változatában, a főszerepben Ropog Józseffel. Ezt a darabot az ifjú nemzedék számára állították színre, de természetesen játsszák a közönség legszélesebb rétegeinek - amíg csak igény lesz rá. A Magyar Területi Színház új épületében az első évadot méltóképpen koronázza meg az új Jókai-bemutató. MONGÓLIA A felértékelődő „öt kincs” A nagy hagyományokkal rendelkező állat- tenyésztés a mongol népgazdaság fontos ágazata, ezért joggal nevezik az ország „öt kincsének” az itt honos lovat, marhát, juhot, kecskét és tevét. Régészeti kutatások igazolják, hogy Közép-Ázsia sztyeppéin már az időszámítás előtti első évezredben is volt állattenyésztés. Olyan fajták alakultak ki, amelyek képesek voltak jól elviselni a zord éghajlati körülményeket, különösen a tengerektől elzárt Góbi-sivatagban. A juh és a ló az ország egész területén elterjedt, az erdős- sztyeppés övezet a szarvasmarhának kedvezett, míg a teve és a kecske a sik vidékek legfontosabb haszonállata lett. Az állatállomány jelenleg 23 milliósra tehető, 80 százaléka állami és szövetkezeti tulajdonban van, a többit a háztáji gazdaságokban nevelik. A juhtartás vezető állattenyésztési ág, az állomány meghaladja a 13,2 milliót. Ebből az ágazatból származik a gyapjútermelés 70 és a nyersanyag-export 50 százaléka. A szakemberek keresztezés és szelekció útján a termelékenység növelésén fáradoznak. Sikerült is kitenyészteni a betegségeknek jól ellenálló Orhon fajtát, melynek egye- dei nagyobb súlyúak és több gyapjút adnak. Kiváló tulajdonságú a Samar-juh is, amely jól tűri az időjáás szeszélyeit és kétszer annyi a gyapjúhozama, mint a régebbi fajtáknak. A mintegy 4,3 milljó kecske a teljes állatállomány 20 százalékát jelenti. A kutatók itt is több új fajtát tenyésztettek ki az elmúlt évek során. Ma ezek a hibridek teszik ki a kecskeállomány felét. Az állománynak valamivel több mint a 10 százalékát a szarvasmarha adja. A jak, a hosszú szőrű, közép-ázsiai marhafajta a nyugati és az északnyugati országrészen terjedt el. A szarvasmarha-állomány egyötöde jak, és ott ahol a ló és a teve nem használható, nélkülözhetetlen teherhordó. Szőréből, gyapjából készül a legerősebb kötél, a lasz- szó, de más különféle háztartási cikk előállításához is felhasználják. Teje 7-10 százalékos zsírtartalmú, tápláló ital. Azt szokták mondani, hogy minden mongolnak van saját lova, s ez arra vonatkozik, hogy a lovak számát mintegy kétmillióra becsülik. Az állománynak több mint a felét állami gazdaságokban nevelik, a többi magántulajdon. Az erfurti cipőgyárban Ü Vének tanácsa Ü* Az asztal körül ülő négy férfi között alig van egy-két év korkülönbség: Paul Herodl 82, Kari Kroher 81, Joseph Schuth 78, Julius Taigel pedig 79 éves. Egyikük fölött sem szálltak el nyomtalanul az évek, fiatalos fellépésük azonban meghazudtolja korukat. Csütörtökönként, délután kettőkor szoktak találkozni Julius Taigelnál, az erfurti Paul Schafer Cipőgyár igazgatóhelyettesénél. Paul Herold valamikor az Umformtechnik nevű vasmű igazgatója volt. Érdemeit két ízben a Nemzeti-díjjal ismerték el. Kari Kroher a mai Marx Károly Mikroelektronikai Kombinát elődjének a munkáját irányította hosszú évekig. Joseph Schuth a Stadtilmi Kardántengelygyárat igazgatta. Julius Taigel pedig még ma is felelős beosztásban dolgozik a cipőgyárban. Tizenöt évvel ezelőtt Heinz Diessnernek, a cipőgyár igazgatójának fejében született meg a gondolat, s azon nyomban meg is bízta Julius Taigelt: keresse fel a megyében azokat az egykori igazgatókat, akikről köztudott volt, hogy eredményesen működtek vállalataik élén, s beszélje rá őket arra, hogy lépjenek be a cipőgyárban létrehozandó „vének tanácsába”. A „vének tanácsának” tagjai megtekintik a cipőgyár idősebb dolgozóinak munkahelyét. Joseph Schuth, Paul Herold és Julius Taigel (balról jobbra) között Edith Zöllner, a nőkből álló kollektíva művezetője. A testületben végzett tevékenységük kezdetét nyugdijaskoruk legszebb éveiként emlegetik az idős férfiak. Szinte szárnyakat adott nekik - állítják - a beléjük helyezett bizalom. Műszaki téren elegendő ismerettel és tapasztalattal rendelkeztek, egyiküknek sem okozott különösebb nehézséget a cipőiparhoz való „átpártolás”. A bőrfeldolgozás területén persze csak egyikük mondhatta magát szakembernek: Julius Taigel. így hát ő lett a munkacsoport feje. Ebben természetesen a cipőgyárban betöltött funkciója is fontos szerepet játszott, szükség esetén rendelkezésre álló utasítási jog megfelelő alapot teremtett az elképzelések gyakorlati megvalósításához. A „vének tanácsának” legfontosabb feladatai közé tartozik a gyár fejlesztési terveinek átvizsgálása, az előirányzottnál jobb megoldások keresése. Máskor pedig például azt bírálták el, milyen eredménnyel járt valamely változtatás, s mely ötletekkel szolgálhat más, szintén felújításra váró részlegek számára. A sikerek igazolták a tanács létjogosultságát. Vitáik eredményeként nem egy kitűnő ötlettel szolgálhattak az illetékes vezetőknek. A javaslatok megvalósítása közben akadtak persze konfliktusok is, hisz melyik vezető fogadja szívesen egy nyugdíjas - ráadásul más szakterületről jött - kolléga tanácsát. A „vének tanácsának” tagjai mindent megtettek, hogy eloszlassák az előítéleket. A varróautomata volt az első megvalósított ötletük. Olyan gépet akartak létrehozni, amely önműködően elvégzi a rendszeresen visszatérő varratillesztési és mintakészítési műveleteket. Majd egy évtizeden keresztül újra meg újra napirendre került ez a terv az igazgatóhelyettesi irodában megtartott tanácskozásokon. Ám a megbeszélésekre meghívott illetékeseket sokáig nem lehetett megnyerni az ügynek. Ma viszont már működik. Üzembe helyezését hosszú fejlesztőmunka előzte meg. S hogy ebben a „vének tanácsa” milyen mértékben vette ki a részét, azt csak kevesen tudják. Paul Herold tárgyilagosan ecseteli az e téren szerzett tapasztalatait: „Ha valakinek az orra alá dözsgöljük, hogy erre vagy arra a megoldásra magától is rá kellett volna jönnie, akkor legtöbbször eleve elutasítja a javaslatunkat. Az illetékes jelenlétében addig tárgyalunk valamely probléma lehetséges megoldásáról, amíg az illető ki nem jelenti, hogy épp ebben a pillanatban jutott eszébe, mit kell tennie Ezután már sajátjának tekinti az ügyet.’ JUGOSZLÁVIA Országos megelőző program az AIDS ellen Belgrádba először ült össze olyan testület, amely megállapította, hogy az AIDS-ügy túlnőtt az egészségügy keretén, és most már általános társadalmi problémaként kezelendő. A Szövetségi Egészségügyi és Munkaügyi Bizottság, a Közegészségügyi Intézet, a Jugoszláv Vöröskereszt, az Egészségügyi Munkaszervezetek Országos Szövetsége, a szövetségi AIDS-bizottság és az ügyben illetékes valameny- nyi szövetségi szerv képviselője megvitatta a betegség elleni védekezés formáit, majd leszögezték: sürgősen egységes betegségmegelőző programot kell kidolgozni. Ennek szükségességét támasztja alá, hogy gombamód szaporodnak az olyan egészségügyi szervezetek, amelyek busásan megfizettetik a vérvizsgálatot, esetenként 20 ezer dinárt is elkérnek érte, jóllehet egy ilyen teszt költsége másfél dollár, vagyis csak ezer dinár. Fontolóra veszik azt is, hogy milyen alapon finanszírozza majd a társadalmi közösség az AIDS elleni küzdelmet, hiszen az egészségügyi érdekközösségek pénzéből erre alig futja. Elhangzott ugyanis az az adat, hogy több mint hatmilliárd dinárba kerülne, ha minden önkéntes véradóra kiterjesztenék a virusvizsgálatot. A Jugoszláv Vöröskereszt javaslata mégis az, hogy a magas költségek ellenére is szervezze meg a szűrést az egészségügy. A Szövetségi Családtervezési Tanács képviselője kérte, kerüljön az országos programba, hogy a családtervezési, illetve házassági tanácsadókban ingyen vagy jutányos áron lehessen hozzájutni gumióvszerhez, ami az egyik leghatásosabb eszköz a nemi érintkezés útján történő fertőzés megelőzésére. A jugoszláv AIDS-programban központi helyet kap majd a lakosság és az egészségügyi dolgozók, meg a diákság felvilágosítása. Jelenleg e téren, továbbá a fertőzöttek szervezett felderítésében és nyilvántartásában a Vajdaság jár az élen. Az elmúlt két évben tízen haltak meg AIDS-ban Jugoszláviában és több mint 500 a fertőzöttek száma. A világstatisztika 500 ezer beteget és 5 millió vírusgazdát tart nyilván. SZOVJETUNIÓ Mesterséges gyémántok Mesterséges gyémántok, - fianit, gránát, zafír, rubin - előállításához szükséges berendezés sorozatgyártása kezdődött meg a Szovjetunióban. A gyártási technológiát a Szovjet Tudományos Akadémia Általános Fizikai Intézetének szakemberei fejlesztették ki. Ezeket az olcsón előállítható anyagokat ma már széles körben alkalmazzák a rádióelektronikában, a műszergyártásban és az elektrotechnikai iparban. Fianitből készülnek a lézerhez szükséges lencsék, valamint a szem- és mikro- sebészet számára nélkülözhetetlen szikék. Az ékszerészek várakozásai is igazolódtak, hiszen a különféle vegyi adalékokkal 26 féle árnyalatban állítható elő fianit. Növekszik a válások száma Kínában Tavaly 450 ezer válás történt sz országban, s ez 10 százalékkal volt több mint 1985-ben. Bírósági tapasztalatok szerint a válások legnagyobb részét az asszonyok kezdeményezik, s ragaszkodnak is hozzá, hogy a bontóper végbemenjen. Különösen vidéken, faluhelyen nőtt meg a válni kívánó nők száma. Ez nem is csoda, hiszen itt még mindig erősen él a hagyományos házasságszerzés, a szülök akaratára történő egybekelés. Ezért van az, hogy több a válás a gazdaságilag inkább elmaradott, mint a fejlettebb vidékeken. mivel az országnak napjainkig jellemző sajátossága volt a hagyományos családi kapcsolatok sérthetetlensége és megbonthatatlansága. A bontóperek száma 1980 óta növekszik, amikor érvénybe lépett az új házassági törvény. Ez azoknak az embereknek a gondolkodásmódját erősítette meg, akik nem a hagyomány szerint, hanem szabadon kívánnak élettársat, házastársat választani. Jogászi vélekedés szerint még mindig jóval kevesebb a válás Kínában, mint Nyugaton, sőt a lakosság nagyságához mérten is meglehetősen kevés. Az adat azonban arra utal, hogy a belső viszonyok ismeretében ez nem elenyésző, S akik azt mondják: ha szabadon kötök szövetséget, jogom van a felbontására is. Ezek az emberek nem tekintik a válást szégyennek és tragédiának, nem vélekednek úgy, hogy jó ember nem válik. Tudják ugyan, hogy a gyerek megszenvedi a válást, de úgy vélik - s talán nem igaztalanul -, hogy rossz házasságban talán még jobban szenvedne. BULGÁRIA A Bioinvest a jövő útján A bolgár Bioinvest mindössze kétéves, de annál dinamikusabban fejlődő műszaki-kereskedelmi szervezet, amelynek tevékenysége elsősorban beruházások, biotechnológiák kifejlesztésére és bevezetésére irányul. Foglalkozik komplex berendezések, gyártósorok, gépek és felszerelések karbantartásával, kivitelével és behozatalával. Kereskedik technológiákkal, licencekkel, találmányokkal. Vállalkozik külföldi beruházások elvégzésére, ösztönzi az ipari együttműködés új módjait, vegyes társaságokat alakit, műszaki ismereteket és szakembereket cserél. Működésének rövid ideje alatt 1000 komplex berendezést szállított Európa, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika 45 országába, 18 kereskedelmi kirendeltséget létesített, céget alapított az NSZK-ban, tagja lett a svéd és az olasz kereskedelmi kamarának. Fennhatóságával tavaly kezdte meg tevékenységét a szófiai székhelyen működő bolgár-angol vegyesvállalat, az APB-Bioinvest, amely hűtőipari, élelmiszeripari, biotechnológiai és műszaki feladatokat lát el Bulgáriában és más országokban. A műszaki szervezet tevékenységének igen széles a skálája. Razgrad közelében nemrégiben olyan üzemet alakított, amely 35 féle nemesitett kukoricaterméket állít elő. Dolgoznak a szervezet munkatársai a környezetvédelem érdekében is. A levegő- és víztisztítás új eszközei, módszerei után kutatnak. Az elektronika, a gyógyszergyártás és a sebészet számára szükséges tökéletes tisztaságú tér problémáját már megoldották. Tizenöt-húszezres lakosú községek, települések, lakótelepek kenyérgyárai részére olyan termelőberendezéseket szerkesztettek, amelyek segítségével húszféle pékáru készíthető. Terveznek tejfeldolgozó, üdítőital-gyártó kisüzemeket is, amelyeket bolgár berendezésekkel ajánlanak fel hazai és külföldi VIETNAM Hadüzenet a fertőző betegségeknek Vietnamban az Egészségügyi Világ- szervezet és az ENSZ Gyermekalapjc támogatásával folyó védőoltási programot 1986-ban kiterjesztették az orszác valamennyi tartományára és mind a 4( városára. A program 1981-ben indult de akkor még csak hat tartományt ölel fel. Tavaly több mint 10 és negyed millk védőoltást adtak a három éven alul gyermekeknek a legveszélyesebb gyér mekbetegségek, a kanyaró, a gyermek bénulás, a szamárköhögés, a diftéria, í tuberkulózis és a tetanusz ellen. Tekint ve, hogy a védőoltás megnövelt esély jelent minden gyermek számára a; egészséges élethez, az idén a gyerme kék 70 százalékának beoltását vettél tervbe, ami 1986-hoz képest 10 száza lékos növekedést jelent. A cél az, hog' 1990-ig az oltás útján történő védeke zés az ország egész gyermeklakossá gára kiterjedjen. Flanoiban és Flo S Minh-városban az idén főként a gyér mekbénulás és a kanyaró elleni oltások ra összpontosítják a figyelmet. A program teljesítése érdekében ; vietnami Egészségügyi Minisztérium fo lyamatosan szervez tanfolyamokat a egészségügyi dolgozók részére az oltá si akciók megszervezéséről és levezeté séről. Tavaly 400 vezetőt képeztek ki, a idén 800 hallgatója van a tanfolyamnálVietnam egyike annak a 25 ország nak, ahol a legnagyobb a gyermeke száma, ezért minden lehetőséget fel használ egészségvédelmük érdekéber Az Egészségügyi Világszervezet és a ENSZ Gyermekalapja nagymértékbe hozzájárul a program teljesitéséhe; időben és megfelelő mennyiségbe szállít oltóanyagokat és felszerelést.