Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

1987. június 26. Képújság 3 megfelelőbbet. Ezzel együtt jelentősen bővül több büntetés és büntetőjogi intéz­kedés alkalmazási köre is. és új büntetési forma bevezetése is szerepel a javaslat­ban. Végül, a javasolt módosítások között találhatók olyanok is, amelyek az elmúlt évtizedek alapvető jogfejlődési irányába illeszkednek, és a jelenlegi helyzethez képest egyes cselekmények enyhébb megítélését teszik lehetővé. A törvényja­vaslatok célja az is, hogy e hiányosságo­kat megszüntesse, az ellentmondásokat feloldja, és a gyakorlati igényekhez job­ban igazodó szabályozást alakítson ki. A javító-nevelő munka végrehajtásában sok a formális elem, kevéssé érvényesül a munkahelyi közösség nevelő hatása, ezért nem mindig alkalmas arra, hogy az elitéltet újabb bűncselekmény elköveté­sétől visszatartsa. Ezért indokolt - a nem­zetközi tapasztalatok felhasználásával - a továbblépés. A törvényjavaslat fenn­tartja ugyan a javító-ngvelő munka jelen­legi formáját, de emellett új végrehajtási formát, közérdekű munkát vezet be. Ez azt jelenti, hogy az elítélt hetenként egy napon, a heti pihenőnapon vágy a sza­badnapján köteles díjazás nélkül dolgoz­ni olyan vállalatnál, intézménynél, szö­vetkezetnél, amely akkor is működik. Újabb téma: 1986-ban bíróságaink 927 vádlottat ítéltek szigorított javító-ne­velő munkára, ez a felnőttkorú elítéltek 1,63 százaléka. Ennek a viszonylag ala­csony aránynak az az oka, hogy jelenleg csak a klasszikus értelemben vett közve­szélyes munkakerülés miatt szabható ki szigorított javító-nevelő munka. A to­vábblépés tehát ezen a téren is indokolt. Ennek a lényege a javaslatok szerint az, hogy más olyan bűncselekmények miatt is célszerű lehetőséget adni szigorított javító-nevelő munka alkalmazására, amelyeket gyakran motivál az elkövető munkátlan életvitele. Ilyen bűncselekmé­nyek például az üzletszerű kéjelgés, a ki- tartottság, az üzérkedés, a lopás, a csa­lás és az orgazdaság. A Büntetőtörvénykönyv megalkotása­kor gondot fordítottunk a bűncselek­ményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony büntetőjogi eszközök megte­remtésére. Ennek érdekében vezettük be többek között az alkoholisták kényszer­gyógyítását is. A kábítószer-fogyasztás kedvezőtlen tendenciája arra késztet bennünket, hogy a Büntetötörvénykönyv módosítása terjedjen ki a kábítószer-füg­gőségben szenvedőkkel szemben meg- lozható intézkedésekre is. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutat­ók, hogy a közélet tisztasága elleni - más szóval: korrupciós - bűncselekmé- lyek kedvezőtlen társadalmi megítélése írősödik. A törvényjavaslat bűncselek­ménnyé nyilvánítja azt a jelenleg sza- )álysértést megvalósító cselekményt, »mikor az állami szerv vagy a gazdálkodó izervezet dolgozója - aki nem hivatalos izemély - a működésével kapcsolatban ilönyt kér. Mind gyakrabban fordulnak ilő ugyanakkor bűnszövetségben, illetve íz üzletszerűen elkövetett korrupciós lűncselekmények. Az ilyen elkövetési lódnak a veszélyessége fokozott, ezért ndokolt, hogy súlyosabb büntetések fe­nyegessék őket. Gazdasági viszonyaink változása zükségessé tette, hogy a hitelezők meg- árosításával kapcsolatos szabályozást jból átgondoljuk. Ezért a törvényjavaslat tartozás fedezetének elvonását bűn- selekménnyé nyilvánítja. Következő témaként a büntető eljárás yorsításával és egyszerűsítésével fog- ilkozott dr. Markója Imre. A nyomozás szabályai több olyan ha- irdiőt állapítanak meg, amelynek a leghosszabbítására az ügyész jogosult, zek a határidők a nyomozás törvényes­be szempontjából nem nyújtanak kellő iztositékot, viszont a nyomozó hatóság 3 az ügyészség munkaterhét egyaránt öveli az iratoknak havonta történő fel- rjesztése és a havonkénti határozatho- ital. Ezért indokolt a nyomozási határidők lenlegi szabályainak kiiktatása. Azt :onban biztosítani kell, hogy a nyomo- ist mielőbb befejezzék. Ezt szolgálja az, )gy a rendőrségi vezetőknek a nyomo- is elrendeléséről szóló határozatban ndelkezniük kell majd a nyomozás ha- ridejéről. A törvényjavaslat a nyomozás lyszerűsitése érdekében megszünteti : ügyészi jóváhagyás rendszerét. Új ja- slatok vannak az előzetes letartózta­ssa! kapcsolatban is. A törvényjavaslat űkíti az előzetes letartóztatás okait, és írom vagylagos feltételt határoz meg. ek: a szökés, az eljárás meghiúsításá- ,k vagy megnehezítésének, illetőleg ibb bűncselekmény elkövetésének a szélye. A büntető eljárás egyszerűsítését több módosítás szolgálja: A szülői felügyeleti jog megszüntetésének a jelentősége megnőtt a Családjogi Törvény 1986. évi módosításával, mert a kiskorú állami ne­velésbe vételének az a feltétele, hogy a bíróság megszüntesse a szülői felügye­leti jogot. Jelenleg erre csak polgári per­ben kerülhet sor. A társadalmi fejlődés, nemzetközi kap­csolataink bővülése megkívánja, hogy a büntető eljárást új jogintézménnyel gaz­dagítsuk. Célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelősségre vont, kül­földön élő személy biztosítékot helyez­hessen letétbe. A biztosíték letétbe he­lyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhagyja az or­szágot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás befejezéséig Magyarországon tartózkodjék, és ezzel jelentős anyagi, egzisztenciális hátrány érje, akár őt, akár bennünket. Kitért a miniszter arra, hogy van a tör­vényjavaslatoknak egy olyan új szabá­lyozása, amely mind a Büntetőtörvény- könyvet, mind a büntető eljárásról szóló törvényt érinti. Ez a jogszabály megsze­gésével külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonásához kapcsolódik. Befejezésül dr. Markója Imre a Miniszter- tanács nevében kérte, hogy az Ország- gyűlés a Büntetőtörvénykönyvet és a büntető eljárásról szóló törvényt módosí­tó törvényjavaslatokat vitassa meg, fo­gadja el, és iktassa a Magyar Népköztár­saság törvényei közé. A törvénymódosítás vitája DR. KERESZTI CSABA (Hajdú-Bihar m., 4. vk.), Hajdú-Bihar megyei főügyész, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a büntetőjog módosítása szükséges és időszerű. A büntetési rendszer javasolt módosítása eredmé­nyesen szolgálhatja az egyéniesített, a megelőzést szem előtt tartó büntetéski­szabást. A továbbiakban egyebek közt elmon­dotta: a bizottság a készülőben lévő adó­reformra, az adóalanyok számának emelkedésére tekintettel javasolja, hogy szigorítsák az adócsalás büntető megíté­lését, ezzel is kifejezésre juttatva az adó megváltozott társadalmi és gazdasági szerepét. Feltételezhető, hogy a büntetőeljárás egyszerűsítésével a nyomozások színvo­nala javulni fog - mondotta, majd részle­tesen ismertette azokat a bizottsági vitá­ban elhangzott javaslatokat, amelyeket végül is elvetett a testület. Végezetül a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság megbízásából a felsorolt kiegészítések­kel elfogadásra ajánlotta a beterjesztett törvényjavaslatokat. SÜDI BERTALAN (Bács-Kiskun m., 12. vk.),« jánoshalmai Petőfi Termelőszövet­kezet párttitkára a büntetőeljárásról szóló törvény alkalmazásában fellelhető néhány fogyatékosságra hívta fel a fi­gyelmet, több, törvénymódosító javasla­tot tett, egyebek között a közérdekű beje­lentők védelme, az orvosi hálapénz adá­sa, illetve elfogadása, valamint a feddhe­tetlenség szabályainak témakörében. HORVÁTH JENŐ (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kifo­gásolta, hogy az Országgyűlés elé ter­jesztett - a büntető eljárásra vonatko­zó - szövegmódosítás csak az új megfo­galmazásokat tartalmazza, így a testület tagjainak nincs módjuk az eredeti parag­rafusokkal való egybevetésre. A Btk. mó­dosításával összességében egyetértett, az eljárásjogi törvénnyel kapcsolatban azonban annak a véleményének adott hangot: nem kellene változtatni a nyomo­zati határidőn. Ezután dr. Kereszti Csaba, a törvényja­vaslat bizottsági előadója számolt be az Országgyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának a délutáni szünet idején összehívott üléséről, majd dr. Mar­kója Imre válaszolt a vitában elhangzot­takra. Határozathozatal következett. Az Or­szággyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság korábban megfo­galmazott, s a képviselők között írásban is szétosztott módosító javaslatairól dön­tött: a bizottság módosító indítványait 9 ellenszavazattal és 23 tartózkodással el­fogadta. A képviselők ezt követően a Büntető­törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tör­vény módosításáról, valamint a bünte­tőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény mó­dosításáról szavaztak: a javaslatot általá­nosságban, és a már megszavazott mó­dosításokkal, részleteiben is - 12 ellen- szavazattal és 32 tartózkodás mellett - elfogadták. A napirend szerint Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal elnöke követ­kezett, aki a környezet-és természetvé­delemnek a VI. ötéves tervben elért ered­ményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, a hivatal munkájáról számolt be. Ábrahám Kálmán expozéja Ábrahám Kálmán, az OKTH elnöke Elöljáróban kiemelte: a környezetvé­delem ügye az Országgyűlés által alko­tott törvény végrehajtásának megkezdé­se óta egyre jobban felértékelődik. Mind­ez kifejezésre jut abban is, hogy a tör­vényhozó testület a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság munkájá­ra támaszkodva rendszeresen foglalko­zik a környezetvédelem átfogó kérdései­vel. A továbbiakban arról szólt: korunk új jelensége, egyben gyors ütemben kibon­takozó cselekvése á környezetvédelem. Egyre fokozódó ütemben használjuk fel a termeléshez, a fogyasztáshoz a termé­szeti erőforrásokat, és eközben szeny- nyezzük a termőföldet, a vizet, a levegőt, átalakítjuk tájainkat. A beavatkozások hatásait a természet öntisztuló képesége nem tudja kellően ellenysúlyozni, labilis­sá válik a társadalom és a környezetének hosszú idő alatt kialakult egyensúlya, drágul és csökken a természeti erőforrá­sok igénybevételének lehetősége, rom­lanak az élet minőségét lényegesen be­folyásoló feltételek, körülmények. Erre a kihívásra a társadalom egyre ér­zékenyebben és határozottabban rea­gál. Egyrészt követelményeket támaszt a politikai vezetéssel, a kormányzattal szemben az egészséges, kulturált kör­nyezet megteremtése érdekében, más­részt fokozza aktivitását az ártalmak csökkentése, illetve megszüntetése cél­jából. A társadalom a környezet állapotának javítására vonatkozó igényeinek és szük­ségleteinek lehetőségeinkkel összehan­golt és fokozatos kielégítése a pártnak és a kormánynak eltökélt szándéka. Ez kife­jezésre jut például a különböző dönté­sekben, a konkrét cselekvést szervező programok megalkotásában. A környezetvédelem nemcsak az egyes országok, hanem az egész embe­riség közös problémája, a nemzetközi politika és a gazdasági kapcsolatok fon­tos kérdése. A jövőben csak olyan fej­lesztéseket szabad tervezni, amelyek nem veszélyeztetik az életet fenntartó természetes rendszereket, a légkört, a vi­zet, a talajt és az élővilágot. Lehetősé­geink határain belül eddig is megtettük és a jövőben is megtesszük mindazt, ami a szomszédos országokat, az európai kontinenst és az egész Földet érintő kör­nyezetvédelmi feladatokból reánk hárul. Az elmúlt középtávú tervidőszak hazai környezetvédelmi munkájáról szólva el­mondotta: sokat tettünk, de még mindig nem eleget. Eredményeink közül kiemel­kedik a Balatont érintő környezetvédelmi tevékenység. Ez jól példázza, hogy a kritikus helyzet kialakulását követően kidolgozott komp­lex program - amely számos ágazat fel­adatait összefogja és az anyagi erőket is koncentrálja - más, regionális jellegű környezetvédelmi feladatok megoldásá­nak is modellje lehet. A levegőtisztaság-védelem kérdéseire több szempontból is kiemelt figyelmet kell fordítani. A szennyezett levegő nem­csak egészségkárosodást okoz, hanem hatással van a talajsavasodási és erdő­pusztulási folyamatokra is és növeli a korróziós károkat. Az így keletkezett veszteségeket - egyes szakértői becs­lések - évi 30-40 milliárd forintra teszik. Hazánkban is egyre nagyobb feladatot jelent a hulladékok - ezen belül is a ve­szélyes hulladékok - újrahasznosítása, kezelése, ártalmatlanítása. Az OKTH elnöke szólt arról is, hogy mennyibe kerül az országnak a környe­zetvédelem. Mint mondotta: a VI. ötéves tervidőszakban a közvetlen ráfordítások mintegy 32 milliárd forintot tettek ki, és ezek 75 százaléka a vízminőség és a ter­mőföld védelmét szolgálta. . A VII. ötéves tervidőszakban a hasonló ráfordítások tervezett összege 47 milliárd forint. Ebből 5 milliárd forintot fordítunk a levegőtisztaság-védelmi program meg­valósítására; 2,5 milliárd forintba kerül 8 város szennyvíztisztító műveinek, s több mint 2 milliárdba a dorogi veszélyeshul­ladék-égető mű, illetve az aszódi lerakó megépítése. Becslések szerint a levegőbe jutó szén-monoxid 60 százaléka, a nitrogén- oxidok 30 százaléka és az ólom 90 szá­zaléka a közlekedésből származik. Sür­gős teendőink vannak a járműállomány összetételének korszerűsítésében, a karbantartás és az üzemeltetés javításá­ban, valamint a forgalomszervezésben. Hazánk környezeti állapotát alapve­tően befolyásolja a rendelkezésre álló víz mennyisége és minősége. Egyre több te­lepülés ivóvize válik szennyezetté. Ezt a folyamatot gyorsítja a vízellátási és a szennyvíztisztítási kapacitás még mindig növekvő különbsége. Mindezek követ­keztében nagyobb figyelmet kell fordítani a csatornázási és szennyvíztisztítási fel­adatokra. A környezetvédelem egészének haté­konyságát leronthatja, ha a termelési és fogyasztási folyamatokból származó hul­ladékok újrahasznosításában, kezelésé­ben, ártalmatlanításában nem tudunk lendületesebben előrehaladni. Még min­dig megoldatlan feladat a hulladékok szelektív gyűjtése. Az eredményes környezetvédelmi munka feltétele az is, hogy egyre jobban érvényesüljön a regionális szemlélet a feladatok tervezésében és azok megva- lósítás'ában. Tevékenységünket minde­nekelőtt a jelentősen szennyezett térsé­gek gondjainak mérséklésére kell össz­pontosítani. Az egészséges életfeltételek megte­remtése érdekében gondoskodni kell a települések előírásoknak megfelelő be­építéséről, az épületek megfelelő műsza­ki, esztétikai állapotának fenntartásáról, a kellő kiterjedésű és arányú zöldterüle­tekről, az egészséges ivóvízellátásról, a csendről, a hulladékok gyűjtéséről és el­helyezéséről, a stresszhatások csökken­téséről. Mielőbb meg kell erősíteni a környe­zetvédelem ipari hátterét. Ez most a ter­melési szerkezet átalakításának gyorsí­tásakor különösen időszerű azért is, mert a környezetvédelmi szempontok figye­lembevétele a különböző technológiák kidolgozásában, a termelő berendezé­sek előállításában növelheti a gazdasági hatékonyságot, javíthatja a minőséget és a termékek exportálási lehetőségeit - mutatott rá Ábrahám Kálmán. Expozéja befejező részében hangsú­lyozta: a környezetet az egész társada­lomnak kell védenie, és ezt a munkát a hivatalnak kell koordinálnia. E feladat ellátását nehezíti az a tény, hogy a kör­nyezetvédelmi hatáskörök az indokoltnál erősebben megosztottak. Fokozza a gondokat, hogy az OKTH a közvélemény előtt a környezetvédelem egészének fe­lelőseként szerepel, ugyanakkor a szét­tagolt hatáskörök a felelősséget meg­osztják. Az eredményesebb munkát jól szolgálná a kormányszervek közötti koordináció további erősítése és az ér­dekek minél hatékonyabb egyeztetése, a követelményekhez jobban igazodó szervezet működtetése. A Központi Bizottság határozata alap­ján folyamatban van a társadalmi-gazda­sági kibontakozás programjának kialakí­tása. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a termelési szerkezet átalakításában, illet­ve az életszínvonal-politikában a környe­zetvédelmi követelmények is szerepelje­nek. A környezetvédelem eredményessé­gét a Hivatal elsősorban az erőforrások koncentrálásával kívánja elősegíteni. A környezet romlásának mérséklése, a la­kosság életkörülményeinek javítása ér­dekében a feladatokat csak differenciál­tan lehet megvalósítani, összpontosítva a halmozottan terhelt térségek gondjainak enyhítésére, a lakosságot közvetlenül érintő ártalmak csökkentésére. Gondolkodásunkat is változtatni kell a természeti környezettel kapcsolatban épp úgy, mint az ember alkotta tárgyak világával szemben. Az igazi emberi ma­gatartás csak olyan lehet, amely számol a saját érdekein kívüli érdekekkel is, és számba veszi tetteinek következményeit. Egy ilyen típusú társadalmi közreműkö­dés segítheti eredményesen a környe­zetvédelmi feladatok megoldását - mon­dotta az OKTH elnöke. BALOGH LÁSZLÓ (Pest m„ 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke többek kö­zött az ország egyik legveszélyeztetet­tebb térségének, a fővárosnak és kör­nyezetének létfeltételeivel foglalkozott. Ismertette az országgyűlés településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottságá­nak a beszámolóval kapcsolatos állás- foglalását: eszerint a VII. ötéves tervben megadott programok és akciótervek fon­tossági sorrendje megfelelő, nem szük­séges azon változtatni, de néhány terüle­ten a tervezett intézkedések újragondo­lását javasolják. FENYVESI HENRIK (Somogy m„ 7. vk.), a balatonszárszói Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnökhelyettese arról az ellentmondásról szólt, hogy bár a Ba- laton-térségi melioráció figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat, az ál­talános közgazdasági szabályozás azonban az ilyen többletráfordításokat nem ismeri el. Ezzel az Országgyűlés nyári üléssza­kának első munkanapja - amelyen fel­váltva elnökölt Sarlós István, Péter János, és Cservenka Ferencné - befejeződött. A képviselők pénteken folytatják az OKTH elnökének beszámolója feletti vitát. Képviselők az ülésteremben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents