Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

1987. június 1. TOLNA \ népújság 3 Átadták a Győr-Sopron közötti villamosított vasútvonalat Pincehely a sor végén A társadalmi munkáról - kérdőjelekkel Szombaton átadták a győr-sop- ron-ébenfurti vasút Győr és Sopron kö­zötti villamosított szakaszát. Az avatás a győri személypályaudvaron kezdődött, majd Sopronban tartottak ünnepséget, ahol Tóth László közlekedési államtitkár mondott beszédet. A magyar-osztrák érdekeltségű va­súttársaság a hetedik ötéves terv idősza­kára rendelkezésre álló beruházási esz­közök döntő részét a Győr-Sopron- Ébenfurt közötti több mint 120 kilométe­res fővonalának villamosítására költi. A magyar területen, Győr és Sopron között vezető 90 kilométeres szakasz villamosí­tása, a mintegy félmilliárd forintos beru­Az Ipari Minisztérium KISZ-szervezete szombaton a KISZ KB székházában kon­ferenciát rendezett az iparban dolgozó fiatal szakemberek számára. Kapolyi László miniszter az ipar szer­kezetátalakítási programjáról tartott előadást. Ezt követően a tanácskozás résztvevői megvitatták a műszaki fejlesz­tés és a hatékonyságnövelés jelenlegi helyzetét, a számítástechnika alkalmazá­sának vállalati gyakorlati eredményeit, továbbá az új vállalatirányítási formák működésének eddigi tapasztalatait. A konferencián a fiatal szakemberek házás nem egészen két év alatt valósult meg. A munkák során Győr és Sopron kö­zött 2 ezer oszlopot állítottak, s az állomá­sok vágányhálózatával együtt 160 kilo­méter hosszú villamos felsővezetéket szereltek fel. Megépültek a korszerű kisegítő létesít­mények is. Sopronban villamos alállomás, Fertű- szentmiklóson vonalfenntartó állomás és Sopron térségében 8 kilométer hosszú 120 kilovoltos villamos távvezeték léte­sült. A beruházásból jutott a hírközlő há­lózat korszerűsítésére és Sopronban egy aluljáró építésére. javaslatokat, ötleteket vitattak meg, kuta­tási eredményeket mutattak be. A ta­pasztalatcsere során olyan korszerű gyakorlati eljárásokat ismertettek, mint amilyen például a vállalati tervezés és döntés-előkészítés matimatikai modelle­zése, vagy a videotechnika alkalmazása a munkaszervezésben. Nagy ipari válla­latok szakemberei szóltak azokról az eredményeikről, amelyeket többek kö­zött a számjegyvezérlésű szerszámgé­pek alkalmazásával, értékelemzéssel, a vállalati információs rendszerek fejlesz­tésével értek el. Tolna megyében tavaly 693 millió fo­rint értéket teremtett a helyi lakosság tár­sadalmi munkával és önkéntes hozzájá­rulással. Ez egy lakosra vetítve 2617 fo­rintot tesz ki. A települések között termé­szetesen sok helyen túlszárnyalják ezt az összeget, másutt lemaradnak ettől. A me­gyei tanács legutóbbi ülésén értékelték szűkebb pátriánk társadalmimunka- eredményét, ahol a rangsorban utolsó helyen szerepelt Pincehely. Innen, mint az elhangzott a megyei helyzetképben, nem jelentettek az elmúlt évben társadal­mi munkát. Azt próbáltuk megtudni, hogy mi az oka a három társközséggel - Nagy­székely, Keszőhidegkút, Belecska - bíró településen a lemaradásnak, a lakosság passzivitása, az értelmes célok hiánya, az irányítás tehetetlensége, magárautalt- sága miatt aíakult-e kedvezőtlenül a helyzet. Megfelelő munka, feladat legyen Pincehelyen évek óta rendkívül ala­csony a társadalmi munka értéke, igaz, nem egyenlő a semmivel. A 2895 lakosú székhelyközségben tavaly 1 millió 128 ezer forint értékkel gyarapították a közös „vagyont”, a társközségek között a közel hatszáz lelket számláló Nagyszékelyen a 464 ezer forint már kiemelkedőnek számított. Ugyanakkor a négy település­re fordítható alig több, mint hárommillió forintos fejlesztési alap nyilvánvalóan in­dokolná, szükségessé tenné a helyi erők bevonását, a gyakorlat azonban más. A község legnagyobb beruházása 1986-ban a könyvtár átépítése volt 1,5 millióért, amiből mintegy háromszázezer forintot váltott ki a közösség munkájával. Szintén nem tesz ki tetemes összeget a Tamási Km kivitelezésében készül két pincehelyi és egy nagyszékelyi út kör­nyezetének a rendbetétele. A több évti­zede a közigazgatásban dolgozó Juhász Ottóné vb-titkár úgy fogalmazott, hogy mindig kellenek olyan feladatok, ame­lyekhez kérhetik a lakosság önkéntes segítségét. A másik igen fontos kérdés, hogy mit várnak el a helybéliektől és mi az, amit természetes, belülről fakadó igényként fogadnak el, egyáltalán hol a határ a társadalmi munka és a környezet iránti igényesség, „úgy is megcsinál­nám” tevékenységek között. Pincehelyen nem adminisztrálják kü­lön azt, ha az ott élők eltakarítják házuk elől a szemetet, lekaszálják a füvet, rend­ben tartják a járdát. Természetesnek ve­szik, és ez igen szimpatikus álláspont. Igaz, ez nem nagyon terjed túl a közvetlen környezeten, a legnagyobb gondot a köztisztaság, környezetvédelem jelenti a faluban. Amit nem jelentenek... A feltételek pedig meglennének, hi­szen a Gyönki Nagyközségi Közös Ta­náccsal kötött megállapodás szerint he­tente jár körbe a faluban a szemétszállító, de kevés háznál áldoznak arra, hogy szemetes kukát vásároljanak. A régi téglagyár helyén ugyanakkor megoldott a szeméttelep problémája is, ennek korszerűsítését, kazettás rend­szerű telep kialakítását ebben az évben legnagyobb beruházásként tervezi a he­lyi tanács. Nehezen mozgathatók itt az emberek és nem azért, mert nem szeretik a községet, sokkal inkább az életszínvo­nal megtartására való törekvés jelentős háztáji területek művelése, a kevés sza­badidő a magyarázat. De ez másutt is így van. Mégis felületes véleményalkotás vol­na, ha mindezek alapján ítélnénk meg a helyiek mentalitását. Úgy hiszem idekí­vánkozik, hogy a Tolna Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat keverő­üzemének asszonybrigádja a helyi idő­sek klubját támogatja, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat helyi üzeme és a termelőszövetkezet brigád­jai, amikor csak kérik, vállalkoznak a kö­zösségért, a településfejlesztésért társa­dalmi munkára. Az építőbrigád például szoros kapcsolatban áll a házi gondozó­nővel, az információja alapján idős, rá­szoruló emberek házát teszik folyamato­san rendbe, amit a brigádnaplón kívül máshol nem jegyeznek... Szépítés helyett... A nagyobb beruházások hiánya, egy régebben kialakult - vitatkozni lehet raj­ta, hogy helyes vagy sem - gyakorlat, ami a kiugróan alacsony társadalmimunka- értéket produkálja a településen. Nem mentséget keresve, vagy akár példaként állítva, hanem, az okok feltárása miatt igyekeztünk belelátni a helyi gondolko­dásmódba, gyakorlatba. Amit csak meg­erősíteni tudunk, az az a szemlélet, amely- lyel úgymond nem „gyártanak” papíron társadalmi munkát, nem tornáznak fel mesterségesen látványos összegeket, tartalom nélkül. Mert ez éppen az eredeti cél ellenében hat, a közösségért végzett munka becsületét értékeli alá. Az embe­rek tudják, figyelik, mi történik környeze­tükben, és fel tudják mérni, hogy mikor, mennyit tettek érte. A szépítéssel azon­ban bizalmukat, vállalkozó kedvüket el­veszítik. Igaz, hozzá kell tenni, hogy az az álláspont sem fogadható el fenntartás nélkül, hogy eleve lemondjanak a telepü­lések erről a hatalmas erőforrásról, a he­lyi adottságokat ismerve kell számolni vele, mindenkor a helyes arányokat, cé­lokat szemmel tartva. De ehhez hozzá kell hogy tartozzon, minden álszemérmessé­get félretéve, vagy akár vállalva a gyen­gébb mutatókat, hogy az eredményeket felfelé is továbbítsák - nem rossz érte­lemben vett „önadminisztrálásról” van szó - éppen az ott tevékenykedő embe­rek megbecsüléseként. Ez az, ami Pincehelyen elmaradt. TAKÁCS ZSUZSA Fiatalok az ipar dinamikus fejlődéséért Tanácsülés Tamásiban Közlekedés, kommunális szolgáltatás a napirendben Nem lesz a park helyén autóparkoló Kajak-kenu pálya épül Domboriban Rémhírek és a valóság Tamási Város Tanácsának II. negyedévi jlésén a közlekedés és kommunális szolgál­atás helyzete szerepelt a napirenden. A település közlekedése alapvetően a köz- Jtakra épül, a vasút szerepe nem meghatáro­zó. A várost észak-déli irányban és keleti- nyugatiban is átszeli országos főútvonal. Eze­rén jó közlekedési kapcsolat teremthető. A jelterületi úthálózat igénybevétele, a köz- íasznú járművek és személygépkocsik szé­nának rohamos emelkedésével fokozatosan lő. A tömegközlekedés igényeit a Gemenc Vo- án elégíti ki. A külterületi lakott helyekről a helyközi buszokkal biztosítják az utazást. A buszvárók ellátottsága megfelelőnek mond­ható. Ebben az évben két újat építettek társa­dalmi munkában: a gimnázium előtt a Ta-Lux, a Mező Imre utcával szemben a Vegyépszer helyezett el buszvárót. A gyalogos- és kerék­páros-közlekedés biztonságosabbá tétele ér­dekében elkészült a kerékpárút. A várossá nyilvánítás óta egyre fokozódik - az igény a kommunális szolgáltatások iránt. Ez egyes területeken feszültséget okoz. A napi­rendi pont előadója, Szamosfalvi Imre, a mű­szaki és termelésellátás-felügyeleti osztály vezetője tájékoztatta a tanácsülést, a vezeté­kes ivóvízellátás, csatornázás, villanyhálózat jelenlegi állapotáról. Páriban a vlzműtársulat biztosította a településrész vízellátását. Továbbra is sok gondot okoz a belterületi csapadékvíz elvezetése. Sokat segítenének a város lakói, ha a tulajdonukban levő ingatla­nok előtti árkokat rendszeresen karbantarta­nák. A villanyhálózat folyamatosan bővül. A József Attila lakótelepen lehetőség van arra, hogy az ott élők elektromos fűtést használhas­sanak. A lakosságnak a különböző szolgálta­tásokkal való megfelelő ellátása, szerves ré­sze a várospolitikának, amely az életszínvonal emelésére törekszik. Fadd-Domboriban a holt ágon kajak-ke- nupályát akar létesíteni a Paksi Atomerő­mű Vállalat, és ha már készül, akkor nem­zetközi versenyek megtartására is alkal­masat. A készülődésre olvasóink hívták fel a figyelmet, felháborodottan. A beruházó a Paksi Atomerőmű Vállalat, a tanulmány- tervet a Közép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság készítette el, ök lesznek a kivitele­zők is. A vízügyiek arra hivatkoznak, hogy még csak tanulmányterv van, a kivitele­zési terv nem készült el, a faddi tanács nem tud semmiről, nosza, akkor nézzük meg mi a helyzet Domboriban? Sokan fel vannak háborodva és mesé­lik, hogy a KISZ- és az úttörőtábor között autóút és háromszáz férőhelyes parkoló épül. A dolog itt már gyanús, hiszen a megyei tanács és a rendőrség előtt egy­szerűen nincs akkora hely, ahol egy au­tóút elférhetne. A parkoló éppen belefér­hetne a szépen parkosított területbe, de mit szólna ehhez a közvélemény? Mindenki azt mondja, senkit sem kér­deztek meg, csak átnyúltak a fejük felett, mert mindennél fontosabb manapság a várható bevétel. Szerencsére a dolgok nem egészen így állnak! A tájékozódás során elsőnek Tímár Gézát, a PAV kajak-kenu szakosztályá­nak elnökét sikerült elérni. Lelkesen me­sél a tervről - rögtön hozzátéve, hogy er­ről igazában a beruházó tudna nyilatkoz­ni - és hív, hogy nézzük meg együtt a ter­veket. Elmondjuk, hogy milyen híreket halla­ni. Csodálkozik, majd hangsúlyozza, hogy a jövendő pályának éppen az lesz a legnagyobb vonzereje, hogy csodálatos természeti környezetben fekszik. Még egy fa kivágását is meggondoljuk, mond­ja, és nem vágjuk ki, ha van más megol­dás. A parkolóról még csak nem is hal­lott, út pedig a túlsó parton lesz azért, hogy tévéközvetítések is lehetővé válja­nak. A helybéliek és a nyaralótulajdonosok azt is hallották, hogy napok múlva megje­lennek a nagy gépek és megkezdik a munkát, éppen a szezonkezdés pillana­tában. Hogy a hír nem igaz, az már a vízügyi igazgatóságnál kiderül, nem tudnak ar­ról, hogy hamarosan kezdődne Dombo­riban bármilyen munka. Az igazi illetékes Puskás Jenő, a Paksi Atomerőmű Vállalat beruházási osztály- vezetője. Rögtön azzal kezdi, hogy a kö­zeljövőben nem épül parkoló, ha valaha egyáltalán lesz, az biztosan nem a jelen­legi parkterületen kap helyet. A verseny célpontját valóban az úttö­rőtábor elé tervezik. Ott lesz a mintegy háromszáz főt elhelyezni képes lelátó. Hogy ez mennyire nyúlik bele a partba, milyen magas lesz, azt jelenleg nem lehet megmondani, mert a kiviteli tervek most . készülnek. Júniusban kerül sor vala­mennyi egyeztető tárgyalásra ahogyan azt a jogszabályok előírják. Arra számítanak, hogy a horgászokkal érdekellentét keletkezhet, mert a vízi út­vonal területén le kell bontani néhány stéget. Kérdésünkre még azt is elmond­ta, hogy két-háromszáz méterrel még tudnak lejjebb haladni a nagy Duna irá­nyába, ha ez műszakilag lehetséges. A létesítmény több ütemben készül és érte­lemszerűen először a pályát jelölik ki a ví­zen, majd a partvédelmi berendezések és a lelátó készül el. Minden más később következik. A munkát a szezon után, szeptemberben kezdik meg, és a követ­kező nyár előtt még be is fejezik. A pálya szakaszán elvégzik a meder kotrását, ami a víz minőségének csak használ. Végül, a létesítmény nemcsak a vállalaté lesz, hanem a megyéé, sőt, az országé is. Egy, nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas kajak-kenupá- lya nemcsak a sportág, de az üdülőtelep és a nagyközség további fejlődését is elősegíti. Minden új létesítmény létrehoz érdek- ellentéteket, ez természetes. A nagyköz­ség lakóinak, a hétvégi házak tulajdono­sainak érdekeit a faddi tanács köteles képviselni, a horgászokét pedig az inté­zőbizottság. Hogy valójában milyen ér­dekek ütközéséről van szó, milyen mér­tékben károsodik vagy éppen nem káro­sodik a vízpart, azt a kiviteli tervek elké­szültekor lehet eldönteni. A kialakult helyzet ismét azt bizonyítja, hogy a rémhírek gyorsabban terjednek, mint a valódiak és aláhúzza a pontos tá­jékoztatás jelentőségét. IHÁROSI IBOLYA Tározómedencék a dombtetőn Tavaly nyáron gyakran maradtak víz nélkül Szekszárdon, a Bródy Sándor utca fölötti, szőlővel telepített zártkertek. De nemcsak az olyannyira becsült szőlő szomjazott, majdhogynem a környék lakói is. Az említett utca és a Bródy Köz fokozatos beépítésével a lakásokban is akadozott a vízellátás, mert a Bakta II. zónában lévő hidroforos nyomásfokozó már nem tudta kielégítően ellátni azt a területet. A megfelelő vízhozam folyamatos biztosítása érdekében kétszáz köbméte­res tárolómedence épül a városi tanács és a Tolna MegyeíVíz- és Csatornamű Vállalat közös beruházásában. A május elején megkezdett terület-előkészítő földmunkákkal már végeztek, a napokban a tározók alapozása is befejeződik. A 3 milliós rá­fordítással készülő medencéket augusztus végéig üzembe helyezik. A medencék alapozása rövidesen befejeződik. B. R.

Next

/
Thumbnails
Contents