Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

1987. június 24. Képújság 3 A víz ingyen van? EOVre keserűbb taPasztalatok aran döbben rá az emberiség, hogy —2JL--------------------------------a természet adakozó kedve sem végtelen. Az a k özkincs, amit eddig szívesen neveztük egyszerűen a természet ajándékának, a víz, a levegő, a föld sem adja ingyen javait. A címben föltett kérdésre főként azokban a falvakban tudják jól a választ, ame­lyekbe most még lajtkocsival kell szállítani a fogyasztásra alkalmas, egészséges ivóvizet. Újratermelésének közgazdasági összetevőit is hamarabb megértik, annak ellenére, hogy a vízfogyasztás lakosságra háruló térítési díja csaknem névleges ősz- szeg. Lassan ott tartunk - és ez nálunk sem újdonság már -, hogy a „levegőért is fi­zetni kell". Megyénkben egy köbméter víz előállítási költsége átlagosan 14 forint - mondják a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei. Környezeti adottságain­kat, geológiai viszonyainkat tekintve a megye víznyerési lehetőségei országos ösz- szehasonlításban átlagosnak tekinthetők. Jóval többe kerül a szomszédos Bara­nyában, ahol a karsztvizek természetes utánpótlása időjárási tényezőktől függ, vagy Borsodban, ahol a jelzett előállítási költség 60-80 forint között mozog. Tolnában jelenleg 89 különböző kapacitású vízmű üzemel - a nagyobb települéesken több is, míg például Becsnek és Sárpilisnak vagy Tolnának és Mözs- nek közös vízkivételi műve van. Keszőhidegkútra, Szakadátra, Bölcskére, Murgára és Kismányokra most még lajtkocsival szállítják a gyermekek számára is fogyaszt­ható ivóvizet. A Nagymányok központjában lévő törpevízmű egyelőre csak a tanácsi intézményeket látja el megfelelő minőségű vízzel. Tavaly a megye víztermelése 15,6 millió köbméter volt, amiből Szekszárd - az ipari „nagyfogyasztókkal” együtt - 5,4 milliót használt fel, Dombóvár 2,5 milliót, Paks', 2,6 milliós fogyasztása is jelentős. Az atomerőművét nem számíthatjuk bele, mert saját ellátórendszere van. A megye napi fogyasztási csúcsa 76 238, a téli időszakra eső minimum 24 316 köbméter volt. Nem elég egyszerűen megcsapolni a felszín közeli és a mélységi rétegeket, gon­doskodni kell a víz minőségéről is. Tolnában az úgynevezett felszín alatti vizeket a Duna kavicsteraszára, a régi folyómederre és a síkvidékre telepített, általában 20-30 méter mélységű kutakból nyerik. A talajtfelszin közelében lévő vízadó réte­gek ammóniatartalma viszonylag magas, amit klórozással hatástalanítanak. Az am­mónia elsősorban csatornázatlan, lakott területekről és a mezőgazdaságilag mű­velt, trágyázott földekről jut a talajba. Vizeink vas- és mangántartalma is jelentős. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat hosszú távú program keretében a falvak­ban üzemelő törpevízműveket vastalanítókkal látja el. Ay plrnárnp70rjÓ<Zf*k me9^őzésére a kiemelkedően fontos víz- ru. Cll / ICI nyen5 terüjeteket védőövezettel teszik biz­tonságossá. Az övezeti sávok koncentrikus gyűrűkként fonódnak a kutak köré, amelyek közül a belső 50 méter sugarú kör. Ez a terület a hasznosítását illetően legfeljebb kaszáló lehet. Az övezet 100 méteren belüli használatát hatósági előírá­sok szabályozzák, míg a külső gyűrűben helyezkednek el az úgynevezett figyelőku- tak. Ez utóbbiakban állandóan ellenőrzik a vízminőséget, hogy mértéken felüli szennyeződés esetén időben közbeavatkozhassanak, megtegyék a szükséges óvintézkedéseket. Ezeknek a hidrogeológiai szempontból alapvető fontosságú övezeteknek a kijelölése már tavaly megkezdődött; így Bonyhádon a déli vízműnél, Tolnán, Faddon, Gerjenben és Szekszárdon is. B. R. bérleti jogviszony megszüntetése mellett a házastársat a lakás elhagyására kell kötelezni. A bíróság megszünteti a bérlő- :ársi jogviszonyt akkor is, ha a közös la- <ást két másik lakásra el lehet cserélni ás a lakáscsere folytán mindkét házas- :árs megfelelő lakáshoz jut. Ebben az ísetben a bíróság határozza meg, hogy melyik lakásba melyik volt házastárs köt­özzék. A bíróság a bérlőtársi jogviszont a há- :astársak cserelásokba való költözésé- íek elrendelésével akkor szünteti meg, iá a cserelakást felajánló személy a per árgyalásában szóban, vagy pedig teljes )izonyító erejű okiratban a csereszerző- lés lényeges feltételeire kiterjedő nyilat­kozatot tesz, s a jogerős határozat meg- lozatalát követő 30 napon belül a szer- ődés megkötését vállalja. A bíróság a volt házastársat akkor is ötelezheti arra, hogy a volt közös lakást lásik megfelelő lakásra - értékkülönbö- et fizetése ellenében - cserélje el, ha a lásik házastársat korábban a lakás ki­ütésére kötelezte, de a lakásban mara- ó házastárs a lakáshasználati jog ellen- rtékét nem fizette meg, az erre irányuló égrehajtás nem járt eredménnyel, és iegyenlítésére a közös vagyonból sincs ihetőség. Az értékkülönbözetet a hasz- álati jog ellenértékének kifizetésére kell ordítani. A kereset előterjesztésének, il- :tve a cserére való kötelezésnek feltéte- :, hogy a másik házastárs a lakás kiürí- ssére vonatkozó kötelezettségét teljesít­9. Természetesen a lakáshasználat meg­büntetése esetén a lakásból távozó há- istárs a használati jog ellenértékének iá eső részére jogosult. Ezen ellenérték a közös tulajdonban, így valamelyik házastárs tulajdonában álló lakásoknál a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakásnál pedig legalább a hasonló ta­nácsi bérlakás esetében a lakásügyi ha­tóság javára történő lemondás során fi­zetendő térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik. A lakásból távozó házastárs a haszná­lati jog ellenértékének arra a részére tart­hat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogo­sult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A jogosultnak járó összeg különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének 1 /3-nál ke­vesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában lévő lakás, vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásban a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házas­társ volt. Kérelem esetén a közös vagyoni résszel az ellenérték csökkenthető. Amennyiben bérlakás esetén a házas­társ a lakást visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt há­zastárs kérelmére - az elvátozott házas­társ bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog el­lenértékének rá eső részét igényelheti. Mindezen rendelkezésekből világosan kitűnik, hogy a házastársak közötti va­gyoni viszonyokra többek között a polgá­ri törvénykönyv rendelkezéseit is megfe­lelően alkalmazni kell. Vagyis a bíróság­nak gondoskodnia kell arról, hogy a va­gyoni igények rendezésénél egyik há­zastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. DR. NYÍRÓ GÉZA megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos A gabonánál külön takarítjuk be a szemet, és külön a szalmát. A szalmabetakarí­tás költségesebb. Az MSZMP XIII. kongresszusa, a me­gyei pártértekezlet határozata, az MSZMP Központi Bizottsága 1986. de­cember 28-i állásfoglalása hosszabb távra megjelölte a műszaki fejlődés gyorsításához szükséges politikai és gazdasági teendőket. A kitűzött célok a megfogalmazott követelmények ellené­re a műszaki megújulás a kelleténél las­sabb. Miben látja ennek az okát Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója, aki az „ÁHami Gazdaság” című üzemgazdasági folyóiratban töb­bek között így fogalmaz: „Gazdaságaink tevékenysége évről évre növekvő input költségnövekedéssel oldható meg. Ha ez nincs egyensúlyban az output termékár növekedéssel, akkor évről évre kiszámít­hatóan csökkenő hatékonysággal foly­hat a termelés, s végül bekövetkezik a veszteség. Ahhoz, hogy az ne következ­zék be, állandó folyamatos beruházás­sal, műszaki fejlesztéssel, szélesebb ér­telemben innovációval kell a problémák­nak elébe mennünk.”- A műszaki megújulás folyamata, az átalakítás a kombinátnál dolgozó műsza­kiaktól állandó felkészültséget, hozzáér­tést, intenzív szellemi munkát kíván.- Ezenkívül érdekeltséget, nemcsak forintban, hanem elismertségben, meg­becsültségben is. Ilyen főmunkahelyi igények manapság csak akkor képzel­hetők el, ha a munkahelyén meg tudja szerezni a dolgozó azokat az anyagi ja­vakat, amelyek az életvitelhez szüksége­sek, és nem kell megosztani a figyelmét mással. A fontos beosztásban lévő dol­gozókkal szemben az a követelményünk, hogy teljes munkaerejükkel a kombinát jobb munkáját szolgálják, s ne kelljen másutt kiegészítő keresetért dolgozni. Magyarországon a szakmai képzés ki­elégítő, mert hisz a szakemberek annyi tanfolyamon vesznek részt, mint talán se­hol másutt a világon. Mégsem mindig kapják meg azt.a képzést, ami kellene, - ezért igen nagy az önképzés jelentősége. Ha valaki a szakmájában találja meg az érvényesülés lehetőségét, akkor min­dent elsajátít ennek érdekében. Fel­készülés nélkül nincs visszacsatolható haszon.- Az utóbbi időben bizony állandóan tanulniuk kellett a mezőgazdaságban dolgozóknak, hisz nemrégiben még az igaerő volt a szántóföldi művelés alapja.- Egy pár ló vonóerejét nem lehetett tetszőlegesen növelni. Egymásután vé­gezték el a munkafolyamatokat, - először a lóval, aztán a gépekkel. Növelték a gé­pek teljesítményét, - nőtt a munkagépek munkaszélessége is, de nem változott a vertikális kapcsolat. Kombinált munka­végzés a kombájnnál van csupán, de a gabonát is két menetben takarítjuk be, külön a szemet, és külön a szalmát. Rá­adásul a szalmabetakarítás a költsége­sebb.- Ma a mezőgazdasági nagyüzemek mennyire támaszkodhatnak a hazai me­zőgépiparra?- A nemzetközi integrációba való be­kapcsolódás révén a mezőgépipar sokat fejlődött, de nem eléggé. Szerencsés a helyzet, mert nálunk nagyüzemek van­nak, s ha nagyon szorosan vesszük a dolgot, majd mindegyik, kombinát. Ugyanis műhelyei vannak, szerelői, kő­műveséi, szállítómunkásai feldolgozó üzeme, - adott tehát az önálló technoló­giai alkotás lehetősége. Mód van arra, hogy például kisebb kiegészítő gépeket készítsenek, olyanokat, amelyek nem kaphatók a géppiacon. Olyan helyzetben vannak tehát, hogy nem kell másoktól várni a problémák megoldását.- Fontos dologhoz, a gondolkodáshoz, a szellemi teljesítőképesség kibontat- koztatásához érkeztünk.- Történelmi háttere van mindennek, annak is, hogy akarnak-e vagy sem gon­dolkodni az emberek. Ha érdemes, hasz­nálják az eszüket, ha nem, akkor általá­nos gondolkodásbeli restség lessz úrrá. A lehetőség adott, a korlátokon át kell lépni. Különben konzerváljuk a technoló­giát, és nincs innováció. Á szellemi mun­ka felértékelődött, az újítások, találmá­nyok adómentesek, - megjelenik a gon­dolkodás használati értéke. Előbb azon­ban széleskörű társadalmi elismerésre van szükség. Az emberek többre képe­sek, mint amit most mutatnak, csak saj­nos egy időben rájöttek, hogy minek „ok- vetetlenkedjenek”, hisz kellemetlensé­geik lehetnek belőle.- A kombinátnál igazgatók, igazgató­ságok dolgoznak, - ezek önelszámoló egységek. A jó vagy rossz munkájuk függvénye, hogy mennyi jut műszaki fej­lesztésre?- Az igazgatósági forma csak nálunk új, a fejlett országokban a nagyvállalatok 70-80 százaléka így dolgozik. A kon­centráció, a specializáció, a centralizá­ció törvényei hozzák ezt a formát, hisz a hagyományos vezetési irányítási forma lehetetlenné válik. Az igazgató a szakap­parátus az ágazattal összefüggő felada­tok ellátására, összefüggő feladatok ellá­tására alkalmas, hisz csak szűk munka- területtel foglalkoznak. Ha eredményes a munka, nagyobb lesz a műszaki fejlesz­tés összege is természetesen, - s ez is az érdekeltség tartozéka. Arra kell nagyon figyelnünk, hogy jól előkészítsük a műszaki fejlesztést, ne hamarkodjuk el, lehet előtakarékoskodni az üzemek gyűjthetnek pénzt nagyobb fejlesztések­re.- Egy aránylag csekély, vagy közepes nyereséget előállító mezőgazdasági üzemnek mi az alternatívája?- Valamikor régen egy faluban minden parasztcsalád az akkori műszaki-techni­kai színvonalon tudott gazdálkodni, s egy sem ment tönkre. Ha az emberi képessé­geket tekintjük, a diplomások és a szak­munkások túlnyomó többsége képes a feladatok megoldására. Gondolkodnia kell, számolnia, terveznie rövidebb-hosz- szabb időre. Abba kell hagyni a veszte­séges ágazatokat, el kell végezni a belső értékelést, legelőször is kialakítani az infrastrukturális lehetőségeket. Csodát várni, varázsszóra várni nem lehet! A gazdaságpolitika is arrafelé irányul, hogy hagyják a jó vállalatokat dolgozni, s nem érdemes támogatni a gyengéket.- Van-e ma mód arra, hogy azoknak az üzemeknek segítsenek, amelyekben bár a lehetőség adott, de nincs elég szellemi potenciál ennek kibontakoztatására.- Vállalati stratégia kell legyen az, hogy nagyobb mértékben vegyünk igénybe külső szellemi forrásokat. A műszaki fej­lesztésnek nem járható útja ma már az, hogy mindenki okosabb, - másoktól ta­nulni nem szégyen.- A műszaki fejlesztésnek pillanatnyi­lag melyek a korlátái?- Van ahol a pénz, és van ahol a szelle­mi tőke. Úgy ítélem meg, hogy az utóbbi a nagyobb korlátozó tényező. Tolna me­gye mezőgazdasága hozzávetőleg 6-700 millió forint körüli tartós betéttel, tartalékalappal rendelkezik, - azért tarta­lékolnak, mert nem találnak tartós befek­tetési lehetőséget. Jó néhány helyen fel­ismerték, hogy a beruházás önmagában, nem megoldás, - ezért tartalékolják a pénzt. Gondolom, hogy ezt a mostani átementi állapotot a döntések felgyorsít­ják, s vállalatok be tudják magukat mérni, lehetőségeiket számbavenni, s intenzi­vebb műszaki fejlesztési beruházás bon­takozhat ki. Erre mielőbb rettenetesen nagy szükség lenne. D. VARGA MÁRTA Úttörőnyár - táborozás Majdnem két és fél hónap az általános iskolás gyerekek nyári szünideje, „sza­badsága” s ebből többségük csak két- három hétig nyaral szüleivel együtt. A szünidőben hasznos, érdekes progra­mokat szerveznek a fiatalok - a szülőkön és a napközis táborokon kívül iskolák, út­törőcsapatok, úttörőházak, állami és tár­sadalmi szervek, intézmények, egyesü­letek, termelőegységek is. A kínálatból rendszerint a táborozáso­kat részesítik előnyben a gyerekek. A két legismertebb állandó tábor közül a Bala­toni Úttörőváros Zánkán 3000, a csille­bérci úttörőtábor pedig 1200 úttörőt fo­gad egy-egy turnusban. Zánkára várják többek között a Barátunk a számítógép és a Játssz velünk! közösségi játékok legaktívabb résztvevőit, az Éneklő ifjúság mozgalom kiemelkedő kórusait, s ott tá­borozhatnak környezetvédő, vízi, fotós és képzőművész úttörők is. Az úttörövá- rosban nyaralnak gyógypedagógiai in­tézmények tanulói és nevelőotthonban élő gyerekek is. Csillebércen találkoznak a tudományos-technikai vívmányok megismerésében és az önálló műszaki alkotómunkában kitűnt gyerekek, vala­mint ifjú természetvédők és túrázók. Évek óta állandó a túljelentkezés a vándortáborokba, annyira népszerűek ezek a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt. Útvonalanként 4-7, egyszerű berendezésű, nem komfortos, de egész­ségügyileg ellenőrzött szálláshelyen - régi erdészházakban, sátortáborokban, iskolákban, kollégiumokan - két-két éj­szakát töltenek el, s azután indulnak tovább. Az útvonalak hazánk legszebb tájain vezetnek át. ilyeneket járnak be többek között a Matyóföld, Belső-So- mogy, a Velencei-tó és az ország közepe (Ócsától Pusztavacsig) nevezetességeit, érdekességeit felkereső gyalogos ván­dortábor résztvevői. A vizet és vízpartot kedvelő gyerekek a felső-tiszai, a Győr­től Bajáig tartó és a kőrös-tiszai útvona­lon haladnak, a kerékpárosok legújabb útvonala pedig a csongrádi. Az elmúlt években szaporodtak a szaktáborok, és az előző évinél több gye­rek jutott el ezekbe: a hagyományos mű­vészeti, anyanyelvi, nemzetiségi, honis­mereti, helytörténeti, olvasó- és vöröske­resztes szaktáborok mellett technikai, számítgépes, sport-, természetjáró és környezetvédő táborok is működnek. \ Műszaki fejlesztés II. A szellemi munka felértékelődött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents