Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

4rt1ÉPÜJSÁG 1987. június 22. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Fekete-fehér újságnak számít Horváth Lászlóné szekszárdi olva­sónk több kérdésével kereste fél rova­tunkat: az üzletekben vissza nem váltha­tó üvegeket felvásárolja-e a MÉH, és ha igen, mit mennyiért? A Rakéta újságot miért nem fekete-fehér újságként veszi át? Pár évvel ezelőtt eladta több évfolya­mú lapját, és színes újságként vették át, ezért pedig nem érdemes elcipelni a te­lepre. Székely Tamás, a Dél-dunántúli „MÉH" Nyersanyaghasznosító Vállalat igazgatója a következőket mondta:- A Rakéta regényújságot két éve fe­kete-fehér újságként veszi át vala- menynyi MÉH-telep. Az erre vonatkozó •címjegyzék telepeinken kifüggesztve megtalálható. Néhány évvel ezelőtt va­lóban színes újságként vásároltuk a Rakétát, de az újabb szabványnak megfelelően a fekete-fehér kategóriá­ba tartozik. Az italos és befőttes üvege­ket színük szerint vásárolja fel a MÉH: a barna színűért 0,50, a fehérért 0,80, a zöldért pedig 1,00 forintot ad kilogram­monként. Felettes szervünk, a MÉH Tröszt és az Országos Anyag- és Árhi­vatal alakítja ki árainkat, a hulladékok világpiaci áraihoz igazodva. Ezek ható­sági ára, melyektől nincs módunk eltér­ni. Kevés átvevöhellyel rendelkezünk, de környezetvédelmi okokból a helyi tanácsi szervek általában a város, a község külső területein juttatnak csak telephely kialakításához területet. Mit tehetnek? Telefonon kereste fel szerkesztősé­günket Búzás István szekszárdi olva­sónk. Kérdésére, hogy mit tehetnek an­nak érdekében, hogy a Kadarka u. 62/a- b-c. számú házakba is bevezessék a gázt Szeleczki József, a Szekszárd Vá­rosi Tanács műszaki osztálya megbízott osztályvezetője a következőket vála­szolta:- A városi tanács a Kadarka utca földgázellátását - pénzügyi lehetősé­gei függvényében - az útrekonstruk­cióval közös ütemben szándékozik megépíteni. Az elhatározást egy sor műszaki indokon túl, a ritka lakóházas beépítés és az utcabeliek jelentkezésé­nek elszórtsága is alátámasztja. A 64- es épület földgázrendszere a jelenlegi formában alkalmatlan a további ingat­lanok ellátására, az átvezetés engedé­lyezésére a tulajdonos nem kötelezhe­tő, mert létezik több más megoldás is a 62/a-b-c. jelű épületek ellátására. Amennyiben a kérdéses ingatlanok tu- lajdonosii földgázbekötési szándéku­kat írásban osztályunkhoz eljuttatják, konkrét mérlegelés alapján döntünk, hogy az ellátást a Kadarka utca építé­sével egy időben, vagy az ingatlanok előtt elhelyezkedő pincék megkerülé­sével, külön terv alapján megépítendő vezetékkel oldjuk meg. Miért szűnt meg a reggeli autóbuszjárat? Szántó Zsolt, a béta széki gimnázium tanulója a következőket írta levelében: „Érdeklődni szeretnék, hogy miért szűnt meg a Báta-Bátaszék között közlekedő reggeli buszjárat, ami Bétáról 7.10 óra­kor indult Tudomásom szerint az a bé­ta széki téglagyár járata volt Ez nagyon kedvező a 15-16 bejáró középiskolás­nak, és azoknak a dolgozóknak, akiknek 8 órakor kezdődik a munkaidejük. A já­rat újbóli beindulását szeretnénk.” Pech József, a Gemenc Volán Vállalat igazgatója válaszolt:- A bátaiak munkába, iskolába reggel a Dunaszekcsőről 6.20 órakor induló menetrend szerinti autóbuszjárattal tud­nak beutazni Bátaszékre, majd ugyanez­zel az autóbusszal tovább Szekszárdra. A járat utasszáma alapján - 50-60 fővel indul el az autóbusz Bátáról - két járat in­dítása nem indokolt. A járat indulási idő­pontját úgy kell meghatároznunk, hogy biztosított legyen a Szekszárdon dolgo­zók munkába járása is. A bátaiak utazási választékának bővítésére bevonásra ke­rült a bátaszéki Vázkerámia autóbusza. A gyár azonban az autóbuszait eladta, így . ez a lehetőség megszűnt, dolgozói szállí­tását vállalatunk végzi szerződéses autó­busszal. Ez a busz az éjszakai műszak hazaszállításakor betér Bétára, de onnan továbbmegy Dunaszekcsőre. Mi a járható út? Egy bátaszéki olvasónk az iránt ér­deklődött, hogy van-e olyan lehetőség, hogy beteg édesanyja mellett táppén­zen maradjon. Édesanyja ezt nem akar­ja, szociális otthonba szeretne menni.- A jelenlegi jogi szabályozás nem te­szi lehetővé, hogy a szülő gondozása esetén munkaviszonyban álló gyermeke a gondozásért táppénzt kapjon. Egyes szociálpolitikai intézkedések és ezen be­lül a nyugdíjak, illetve a nyugdíjrendszer új szabályozásának tervezete ezt a kér­dést is vizsgálja és elhangzott olyan fel­vetés, hogy idős szülő gondozása esetén a gondozásban eltöltött idő a munkavi­szonyban álló gondozónak (az időskorú gyermekének, unokájának) munkavi­szonyban eltöltött időként kerüljön figye­lembevételre (fizetés, táppénz nélkül). Azonban ez is csak előzetes terv, döntés még ez ügyben sincs. Édesanyjának, mint minden időskorúnak joga van kérni a szociális otthoni elhelyezést, melynek térítési diját (2070forint/hó) a kérelmező­nek kell fizetni a jövedelme 80 százaléka erejéig. Ha a gondozási díjat nem, vagy részben tudja fizetni, akkor a gyermekek kötelesek a téritésre ha jövedelmük ezt lehetővé teszi. Az ilyen jellegű kérésével a helyi tanács szakigazgatási szervéhez kell fordulni - adta a tájékoztatást dr. Tóth Rudolf, a Tolna Megyei Tanács egész­ségügyi osztálya csoportvezetője. ST**’* Ml VÁLASZOLUNK Süli röviden jfflWHBB Az egészségügyi intézmé- BT nyékben ápolt és gondozott jr egyes betegek gyógyító célú foglalkoztatásáról szóló ko- Jjj rábbi jogszabályt módosítja SWMflffi az egészségügyi miniszter 3/ 1987. (V. 13.) Eü. M. számú rendelete, en­nek megfelelően módosult az e tárgykör­ben kiadott Szabályzat is, amely szerint: „A korszerű ideg- és elmegyógyászat­ban, valamint az alkoholbetegek gyógy­kezelésében a gyógyító célú (rehabilitá­ciós) foglalkoztatás a gyógykezelés szerves része, és annak nélkülözhetetlen módszere.” Meghatározza a jogszabály, hogy a foglalkoztatásba mely betegek vonhatók be, az ápolt, illetőleg a gondozott foglal­koztatását ki kezdeményezheti, hogy a foglalkoztatás lehet folyamatos, vagy időszakos, a törvényes, vagy annál rövi- debb munkaidejű, rögzíti azt is, hogy az ápolt és gondozott túlmunkát nem vé­gezhet, a foglalkoztatás keretében vég­zett munkáért az ápolt és a táppénzes gondozott munkaterápiás jutalmat, a nem táppénzes - a foglalkoztatóval mun­kaviszonyban, illetőleg bedolgozói mun­kaviszonyban álló - gondozott munka­bért kap. Részletezi a Szabályzat, hogy miként történhet az ápoltak és miként a gondo­zottak foglalkoztatása, meghatározza a foglalkoztató intézet szervezetét, annak működését, jogállását, megszabja a fog­lalkoztatás munkajogi és munkavédelmi előírásait, kimondja, hogy az ápoltak és gondozottak foglalkoztatására csak olyan munkahely tekinthető alkalmas­nak, ahol - egyebek mellett - baleseti ve­széllyel működű berendezések nincse­nek s ahol az ápoltak és gondozottak ál­landó egészségügyi ellátása biztosított, a foglalkoztatásnál az orvosi előírások be­tartása biztosítható. A jogszabály f. évi május 15-én hatály­ba lépett. A távközlési beruházási hozzájárulásról szól a Minisztertanács 16/1987. (V. 13.) számú rendelete, amelyből itt csupán any- nyit idézünk, hogy: „A távközlési hálózat fejlesztésére fordítható pénzügyi forrá­sok kiegészítése érdekében egyes előfi­zetői távközlési berendezések létesíté­séért, áthelyezéséért távközlési beruhá­zási hozzájárulást kell fizetni.” A Magyar Posta elnökének ugyanezen tárgykörben kiadott 2/1987. (V. 13.) MP számú rendelkezése tartalmazza a vo­natkozó részletes előírásokat, többek között a fizetendő hozzájárulások össze­gét is. Az előírások hatályba lépésének idő­pontja f. évi június hó 1. napja. Érdeklődésre tarthat számot a pénz­ügyminiszternek a devizajogszabályok egyes rendelkezéseinek a hazatért, lete­lepedett személyekre való alkalmazásáról szóló 20/1987. (V. 13.) PM számú rende­lete, amely szerint a letelepedett belföldi a felhatalmazott belföldi pénzintézetnél nyitott devizaszámlára befizetheti a bel­földivé válásának időpontjában tulajdo­nában, birtokában, rendelkezése alatt ál­ló annak a devizaértéknek az 50%-át, amely tekintetében az említett időpontot követően eleget tesz a devizagazdálko­dásról szóló jogszabályokban előírt kö­telezettségének. Befizetheti a devizaszámlára a belföl­divé válásának időpontjában külföldön levő vagyoni értéke eladásából szárma­zó és az említett időponttól számított egy éven belül befolyt devizaérték 50%-át természetesen ebben az esetben is azzal a feltétellel, hogy eleget tesz a devizagaz­dálkodásról szóló jogszabályokban írt kötelezettségének. Rendelkezik a jogszabály arra az eset­re is, hogy ha a telepedett belföldi a jog­szabályoknak megfelelően véglegesen elhagyja Magyarországot, milyen értéket válthat át, illetve vihet magával külföldre. A hivatkozott jogszabályok kivétel nél­kül a Magyar Közlöny idei 16. számában olvashatók. DR. DEÁK KONRÁD „Öltözködési rendelet” A Milliyet című török újság beszámolt arról, hogy a közelmúltban az ország egyete­mein iszlám tradicionalisták és fundamentalisták több ízben tiltakoztak az egyetemi hallgatónőkre vonatkozó új „öltözködési rendelet”, főleg a „fátyolviselési tilalom” ellen. Az öltözködésre vonatkozó új rendelkezések néhány egyetemen, például az ankarai Hacettepe Egyetemen nem keltenek nyugtalanságot; az itteni egyetemista lányok nem viselnek fejkendőt, hosszú ruhákat és kabátokat sem hordanak (melyeket a funda­mentalista lányok általában az előadóteremben is magukon tartanak). A fundamenta­lista érzelmű egyetemista fiúk zúgolódás nélkül leborotválták körszakállukat, hivő vol­tuk külső jelét, és most kis bajuszkát viselnek felsőajkuk felett. Hozzá kell tennünk, hogy Ankara, a főváros meglehetősen világias gondolkodású; a vallásos emberek nem is nagyon kedvelik. Törökország más egyetemein, például Isztambulban azonban folytatódtak a tiltako­zások. Tradicionalista egyetemi hallgató lányok, akik tüntetőén fejkendőben járnak, egy „csarsaf-ot - a török parasztasszonyok hagyományos, a fejet és a vállakat befe­dő viseletét -, és egy fejkendőt akasztottak az egyetem egyik kapujára. Ha ma is lennének céhek, akkor a hajdúnánási Tóth Imre bognár és asztalos­mester valószínűleg az atyamesteri címet töltené be, ugyanis szakmája legkivá- lóbbjai közé tartozik. Első hegedűjét, amely egy másolat volt, 1947-ben még mint ipari tanuló készítette, a másodikat pedig 1949-ben. Ezt már megmutatta Nagy Sándor budapesti hangszerkészítő mesternek, majd az ő biztatására és útmutatásával egy életre felvállalta hegedűkészítést. Egy-egy hangszert két­száz munkaóra alatt készít el, eddig huszonkettő hegedű, öt brácsa és egy cselló került ki a keze alól. Ajánlások, tanácsok NDK-ba utazóknak Gazdag kulturális programok, népün­nepélyek részesei lehetnek azok, akik az idén nyáron az NDK fővárosába látogat­nak. Berlin fennállásának 750. éves jubi­leuma tiszteletére egész nyáron át elő­adásokat tartanak a színházak, és város­szerte szabadtéri rendezvények sokasá­ga is színesíti az ünnepi palettát., A múzeum-szigpt állandó kiállításai közül a legnépszerűbb a világhírű Perga- mon-múzeum bemutatója, de mellettük számos híres külföldi múzeum anyagá­ból is Ízelítőt kaphatnak a látogatók az idén. A Bodemuseumban augusztus kö­zepéig tekinthető meg például a Kreml múzeumainak kincseiből válogatott igen gazdag - ikonokból, festményekből, cári fegyverekből és ékszerekből álló - kiállí­tás. Ugyancsak a jubileum tiszteletére jú­lius negyedikén nagyszabású történelmi, kosztümös felvonulás lesz, azután pedig a városközpont több négyzetkilométeres területén kétnapos „berlini vásárt” ren­deznek, több ezer árussal, mutatványos­sal. Akik a vásár utáni esti utcabálokon hajnalig mulatnak majd, talán nem is igé­nyelnek szállást, akik azonban nyugod­tan szeretnék álomra hajtani fejüket, jó előre tervezzenek és szervezzenek. A turistaszezonban ugyanis szállást, nemcsak Berlinben, az egész NDK-ban nagyon nehéz szerezni, függetlenül attól, hogy szállodában, kempingben, vagy fi­zetővendég-szobában szeretne lakni a látogató. Berlinben azonban az idén nyá­ron a kevés hely többségét is a hivatalos vendégek és a szereplők kapják, ezért azok, akik nem tudnak ismerősöknél, barátoknál megszállni, a legjobban te­szik, ha vidéki „támaszpontról” utaznak a fővárosi eseményekre. A gazdag és látványos berlini progra­mokon kívül az évente mintegy félmillió NDK-ba látogató magyar többsége való­színűleg az idén is főként az ország déli részével, a Szász-Svájc szépségeivel, Drezda, Lipcse, Erfurt nevezetességei­vel, Türingia gyönyörű tájaival ismerke­dik. Azoknak, akiknek idejéből, pénzéből, illetve az autósoknak az üzemanyag­vásárláshoz szükséges, otthon beszer­zett talonokból futja, feltétlen ajánljuk, Az idén 100 éves az új gótikus stílu­sú bad-doberani városmúzeum és tanács épülete hogy ne mulasszák el a kirándulást a Harz-hegység vidékére. A Harz lábánál fekszik két, igen szép, hangulatos kisváros: Quedlinburg és Wernigerode. Mindkét helyen csodálato­san helyreállított egész utcák, városré­szek idézik az elmúlt korok építészetét, hangulatát. Az NDK-ba utazó magyar turistának nem érdemes konzervekkel felszerel­keznie, hacsak nem a hazai ízek miatt. A zöldségen és a gyümölcsön kívül jó az el­látás és akár boltban, akár büfében, vagy étteremben jutnak a napi betevő falatok­hoz, az otthoninál olcsóbban kapják meg. A vendéglők azonban ebéd- és va­csoraidőben általában zsúfoltak, ezért nem ritka, hogy a bejáratnál sorba kell állni. A legtöbb helyen még ma is szokás­ban van, hogy a pincér jelöli ki a betérő, az ajtónál türelmesen várakozó vendég helyét. A vásárlási lehetőségeknek viszonylag szűk teret szab, hogy'csak száz márka értékben szabad ajándéktárgyat vám­mentesen kivinni az NDK-ból. Efölött többnyire ötven százalék a vámtétel. A meglehetősen szigorú vámrendelekezé- sek tiltják cipő, mindenfajta gyermekru­házati cikk, ágynemű, függöny és tapéta kivitelét. Bár a határátkelőhelyeken az el­lenőrzések csak szúrópróbaszerűek, ha valakit a szabálysértésen érnek, a szép szó nem hatja meg" a vámosokat. Akik csak átutaznak az NDK területén, belépéskor feltétlen tüntessék fel a vám­nyilatkozatban, hogy milyen értékesebb holmikat visznek magukkal, mert egyéb­ként az ország elhagyásakor komoly ne­hézségeik támadhatnak. Ha nyugati irányban hagyják el az ország területét, jelentsék be és helyezzék letétbe az esetleg megmaradt NDK márkájukat, mert egyébként elkobozzák. Az országba bevitt nyugati valutáról igazolást kérnek. Akik Nyugat-Berlinbe, vagy oda is akarnak utazni, azoknak is szükségük van az útlevélbe helyezhető betétlapra, azaz a nem szocialista országokba szóló kilépési engedélyre. Vízumra azonban nincs szükség. Az említett betétlappal rendelkezők az NDK területére lépéstől számított 24 órán belül minden további nélkül beléphetnek Nyugat-Berlinbe. Az autósok a tranzitútvonalakról közvetlenül és ne az NDK fővárosából hajtsanak Nyugat-Berlinbe. Aki több mint egy napot eltöltve akar átmenni, vagy az NDK-ban száll meg és onnan kíván átjárni Nyugat- Berlinbe, a berlini magyar nagykövetség konzuli osztályán kaphat olyan igazolást, amelynek alapján az NDK hatóságok többszöri átlépésre jogosító okmányt ál­lítanak ki. Fontos tanács, hogy a nyugat-berlini vásárlásokat a legjobb a végére hagyni, mert az NDK vámszervek általában csak 1 -3 napnyi időt adnak arra, hogy az uta­zók a tranzitárukkal elhagyják az orszá­got. A Nyugat-Berlinben vásárolt tartós fo­gyasztási cikkeket is feltétlen be kell je­lenteni átkeléskor az NDK vámosnál, mert egyrészt közölni kell, hogy tranzit­áruról van szó, (a képmagnót filmfelvevő, rádió, magnetofon behozatali tilalom alá esik, de tranzitáruként átvihető az orszá­gon), másrészt a kivitelnél a tranzitvám- engedély híján ugyancsak súlyos nehé­zségek támadhatnak. PACH FERENC (Berlin)

Next

/
Thumbnails
Contents