Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
1987. június 18. "népújság 5 MTESZ-tanulmány Hangfrekvenciás vezérlőrendszer az SZHV-nál MŰSZAKI MTESZ TUDOMÁNYOS ÉLET Az űj vállalatvezetési formák megyei tapasztalatai A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete időről időre olyan témákkal foglalkozik, amely nem csupán az ő érdeklődésükre tarthat számot, hanem a közvéleményt is foglalkoztatják. A közelmúltban az SZVT megyei szervezetének vezetőségi ülésén Pál István. az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatót az új vállalat- vezetési formákról. Rövidített formában az általa elmondottakat adjuk közre. Módosult munkamegosztás Gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének egyik elemeként lényegesen módosult a szocialista tulajdon feletti rendelkezési és a munkáltatói jogok tekintetében az állam, illetve a vállalatok közötti korábbi munkamegosztás. A módosított vállalati törvény szerint 1985. évtől a vállalat általános vezetését vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, vagy küldöttgyűlése, vagy az igazgató - államigazgatási felügyelet - látja el. A változtatás alapvető célja volt, hogy bővüljön, erősödjön a vállalatok gazdálkodási önállósága és felelőssége. Megyénkben az új vállalatvezetési formákra való áttérés 1986-ban fejeződött be. A megyei székhelyű állami vállalatok közül 16-nál vállalati tanács alakult, 10 vállalat a dolgozók közgyűlése, 7 a küldöttgyűlés általános vezetésével működik, 11 vállalat maradt államigazgatási irányítás alatt A vezető testületekben az igazgató mellett helyet kaptak a vállalat- vezetés képviselői és a dolgozók küldöttei. A vártnál alacsonyabb (35%) a fizikai dolgozók, 23% a fiatalok aránya. Ugyanakkor 6 vállalatnál a vt-tagok, küldöttek több mint fele fizikai dolgozó. Formális szavazások Az eltelt idő rövidsége miatt még korai lenne mérleget vonni, eldönteni, hogy az új vállalatvezetési formák megfelelnek-e az eléjük tűzött céloknak. Az viszont tény, hogy az eddigi működésben sok volt a formális elem, kevésbé érzékelhető az előrelépés a hatékonyabb működésben. Ma még erőteljesebben érvényesül a rövid távú szemlélet és érdekeltség. A vt-tagok, -küldöttek gyakran megfelelő információ, vagy felkészültség hiányában inkább szűkebb területük részérdekeit képviselik, kevésbé foglalkoznak a vállalat egészét érintő stratégiai kérdésekkel. Kevés az érdemi, alternatív javaslat, gyakran a szavazás is csak formális. A testületek a szervezeti működési szabályzatokban előírtnál gyakrabban üléseztek, nőtt az adminisztráció. Több bizonytalanságot okozott a vezető testületek és a vállalati demokratikus fórumok együttműködése. Különleges helyzetet teremt az igazgató és a vezető testületek viszonyának szabályozása. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a testület gyakorolja, a testületi tagok munkavállalóként az igazgató alárendeltjei. Az igazgató egy személyben felelős a testület döntéseinek végrehajtásáért, nem ilyen egyértelmű a testületi tagok, illetve a testület felelőssége. Az ülések lebonyolítása, a belső szabályozás és működés általában megfelel az előírásoknak. Ezt az állam törvényességi felügyelet útján ellenőrzi. A megye iparában nagy számban lévő - más megyei központú - gyáregységek arányos képviseletet kaptak a vezető testületekben. Felelősségérzet és igényesség A kollektív vezetésre való áttéréssel kétségtelenül nőtt a vállalati önállóság, erősödött a demokratizmus, a dolgozók számára megteremtődött a vállalati döntésekben való érdemi részvétel lehetősége. Ahhoz, hogy ez a közreműködés valóban érdemi legyen, több dolog szükséges: igényesség a vezetők és a kollektíva részéről, a tulajdonosi szemlélet, felelősségérzet erősödése, a dolgozók valóban elhiggyék, érezzék, hogy igen fontos jogosítvány birtokosai lettek. A MTESZ által másfél évvel ezelőtt élet- rehivott szakértői iroda lehetővé teszi, hogy a kialakított vállalkozási mechanizmusban, a különböző egyesületekben dolgozó szakemberek olyan feladatokat is vállaljanak, amelyek elősegítik különböző vállalati feladatok, fejlesztések megoldását. A MTESZ Tolna Megyei Szervezete is felkarolta az említett kezdeményezést és alig két esztendő alatt tucatnyi fejlesztési munkát'végeztek a műszaki alkotók révén. Erre az évre, a MTESZ 1,7 millió forint árbevételt tervezett a különböző vállalkozások teljesítésével, s már május végére elérték az éves bevételi tervet. Az említett munkák közül külön is figyelmet érdemel az a tanulmány, amely lehetővé teszi a hangfrekvenciás vezérlőrendszer bevezetését a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál. •> A hangfrekvenciás központi vezérlés (HFKV) az energiagazdálkodás és szelektív korlátozás egyik leghatékonyabb eszköze. A fejlett tőkés országokban a HFKV-t régóta alkalmazzák a villamos elosztóháImmár hagyománnyá vált, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság regionális jellegű koordinációs megbeszélést szervez a különböző megyékben működő szervezetei részére. Az elmúlt hét végén a Baranya megyei Harkány adott otthont annak a kötetlen konzultációnak, amelyen a házigazda baranyaiakon kívül jelen voltak a somogyi és tolnai SZVT-szervezetek vezetőségeinek tagjai. A koordinációs megbeszélésben többek között részt vett Trethon Ferenc, az SZVT elnöke, valamint Polonkai János, az SZVT főtitkára. A program részeként, a megyetitkárok adtak számot elsőként szervezeteik tevékenységéről: a rendezvények tapasztalatairól, a gesztorált témák eredményeiről, a tanácsadó szolgálatok működéséről, az SZVT-ben dolgozó fiatalok helyzetéről. Jó volt hallani, hogy a különböző témák megközelítése nélkülözte a provinciális szemléletet, sokkal inkább jellemző volt a vélemények egybecsengése. A konzultációt követően Trethon Ferenc rövid interjút adott lapunk munkatársának az SZVT-t foglalkoztató kérdésekről és tevékenységéről.-Az SZVT korábban is véleményt monlózati rendszerekben. Hazánk 1974 óta Győrött, 1982 óta Budapesten működik áramszolgáltatói HFKV-rendszer, és elkezdődött a Paksi HFKV megvalósítása. A HFKV a meglévő, üzemelő erősáramú hálózatot használja fel a vezérlő parancsok továbbítására és így külön távközlő összeköttetés nélkül jut el a vezérlő parancs, a 380/220 V-os fogyasztói berendezésekhez, természetesen a gőz-, viz- gázhálózatok elektromos árammal működtetett elemeihez is. A tanulmány részletesen elemzi a Szekszárdi Húsipari Vállalat energiaellátási és energiagazdálkodási rendszerét. A villamosenergia-ellátás mellett részletes elemzésre került a gőzellátás, a prés- levegő-ellátás, a gázellátás, a szellőzés és a hűtés, a tanulmányban. A szerzők külön fejezetben foglalják össze az SZHV jelenlegi energiagazdálkodási eszköz- rendszerét, majd arra a következtetésre jutnak, hogy a hatékony továbbfejlesztés legjobb eszköze a HFKV. A vezérlési feladatok elemzése alapján a HFKV áz SZHV-nál az alábbi fő feladatokra alkalmazható: dott a különböző központi programokról. Miképpen jelentkezik ez ma, az átalakulás folyamatában?- Kötelességünknek tartjuk mint társadalmi szervezet, hogy a felsőbb szerveket időről időre tájékoztassuk a gazdaságirányítási reform fehér foltjairól. Mi úgy látjuk, hogy több a felülről lefelé irányuló információ, „az állami betonszöveg” és eléggé ritkán hangzik el személyes vélemény. Úgy gondoljuk, hogy fórumot Kell teremtenünk annak érdekében, hogy az információ visszacsatolás javuljon. Valljuk, hogy a gazdaságirányítás reformjának rendszeréért kell megnyilatkoznunk! Ezzel együttvéve szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az íróasztal mellett logikusan átgondolt dolgok a gyakorlatban nem úgy valósulnak meg mint ahogy azt elképzelték. Az energiát főként a reform pozitív hatásainak hangsúlyozására fordítják, amely elfedi az időközben jelentkező negatív jelenségeket. Figyelnünk kell tehát arra, hogy a kedvezőtlen következmények nehogy megváltoztassák a pozitív dolgokat.- Milyen területeken kíván előrébb lépni a SZVT, illetve milyen témákkal kíván foglalkozni a jövőben?- Szerződött teljesítmények (gőz, villamos, gáz) értékeinek jelentős csökkentése és optimumon tartása túllépés nélkül.- Az energiagazdálkodást tekintve kedvező a tarifális üzemelés, csökkennek az üresjárati veszteségek, átrendez- hetők a belső fogyasztási csúcsok, amely a völgyidőszakok kiegyenlítését teszi lehetővé.- Az országos és üzemzavari terheléskorlátozásokhoz szelektív módon, a termelési igényekhez optimálisan és gyorsan alkalmazkodik a rendszer.- A HFKV lehetővé teszi a személyhívást, a tűzjelzést, a riasztást, felhasználható vagyonvédelmi célokra. A HFKV rendszerrel a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál a várható évenkénti költség megtakarítás becsült összege - idei árakon - 6,7 millió forintra tehető. A rendszer megvalósítása nem kerül 10 millió forintba. A vállalat az 1988-89-es években tervezi megvalósítani a hangfrekvenciás vezérlőrendszert, melyhez energiaracionalizálási hitelt kíván igénybevenni. MARTON FERENC- Először is hadd említsem a tervezési rendszer korszerűsítésével összefüggő feladatokat, amely szerintem elodázhatatlan. Legalább ennyire fontos kérdés a folyamatok szervezettségének javítása. Vagy: a létrehozott vállalati tanácsok véleményem szerint nem tudják betölteni a megfogalmazott célokat. Hallatni kívánjuk hangunkat, az 1988. évi szabályozókkal kapcsolatban, de nem a döntés előtt három nappal! Egyelőre nincs előrelépés a bér- és keresetszabályozás távlati kérdéseiben. Úgy gondolom, hogy megalapozott véleményünk kell, hogy legyen e kérdésben is.- Nálunk évek óta a differenciált bérezés a jelszó. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy más országokban túllépték a teljesítményarányos keresetek árnyékát.- Valóban így van. A nyugati országokban végétért a teljesítménybér korszaka. Az időbér az általános. Mindez miért lehetséges? Azért mert a folyamatok szervezettsége olyan magasfokú, hogy a teljesítményekkel nem lehet kiugrani, sem túlságosan elmaradni többek között a nagymérvű automatizálás miatt sem.- Köszönöm az interjút. SZVT Regionális konzultáció Harkányban Újítók a Hidrológiai Társaságban A Szekszárd-Paksi Vízitársulat elismerése Az Építőipari Tudományos Egyesület a települések fejlődéséért Véleményük segítette a döntéshozatalt Népgazdaságunk fejlődését nagymértékben segítik a találmányok, újítások és a hatékonyság növelését javító ötletek. Különösen igaz ez fejlesztési forrásaink szűkössége idején, azaz napjainkban. így jelentőségénél is jobban felértékelődik ha egy nagyobb kollektíva az újítások terén kiváló értékelést ér el. Ilyen vállalatkén] üdvözölhetjük a Szekszárd- Paksi Vizitársulatot, amely 1986. évi újítási tevékenységével elnyerte az Országos Vízügyi Hivatal által meghirdetett vízitársulatok újítási versenyének első helyezését. A szellemi alkotások hasznos eredménye meghaladta a nyolc- százezer forintot. A kifizetett újítási díjak, az eszmei alapon elbírált újításokat is figyelembe véve százötven- ezer forintot tettek ki. Az újítások különösen az importalkatrészek kiváltása, és az energiatakarékosság területén voltak eredményesek. A társulat tevékenységében meghatározó a nagy értékű géppark. A nehéz termelési körülmények között a berendezések alkatrész-elhasználódása jóval meghaladja a szokványos mértéket. Az akadozó beszerzési lehetőségek sokszor okoztak üzemkiesést, rontva a gépek és a termelés hatékonyságát. A társulat vezetése mind a nyugati, mind pedig a szocialista import nehézségei miatt, a különböző alkatrészek és részegységek pótlását kérte a kollektívától. Jelentősen segített a gondok megoldásán a gépjavító műhely, továbbá azok az ötletnapok, amelyeket évente két-három alkalommal rendeznek meg. Néhány, a jelentősebb újítások közül: munkahelyi szociális és szerszámblokk, MULAG cserjeirtó vágófej és kései, vízhűtő rendszerek átalakítása, célszerszámok... A társulat vezette be a dombvidéki vízrendezés kettős hasznosítású beton vízlevezetőit, amelynek vápás kiképzése nemcsak a csapadékvíz levezetésére, de a járművek közlekedésére is alkalmas. A megfelelő pallóvibrátor Éva Gyula szerelő újítása alapján készült el. Rajta kívül többszörös kiváló újítók Sebestyén Pius, Szita Rudolf, Nagy István, Diósi Jenő, Kincses József, Cseri Árpád, Horváth László, Jagodics István... Az újítók többsége a Magyar Hidrológiai Társaság tagjaként is tevékenykedik. A társulatnál az újítások jelentős szellemi értéket képviselnek. Eredményeiket mégsem kezelik öncélúan, hanem más gazdálkodó szervezeteknek is átadják, ugyanakkor Munka közben a pallóvibrátor Várdombon átveszik más vállalatok hasznosítható Újításait. HERNÁDI TIBOR Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy Szek- szárdon megalakult az ÉTÉ helyei csoportja, melynek taglétszáma 1976 óta dinamikusan növekedett és ma meghaladja a 130 főt. A csoporthoz jelenleg 9 jogi tagvállalat tartozik, amelyek tevékenyen segítik az ÉTÉ programjainak teljesítését, a különböző rendezvények sikeres megtartását. Az elmúlt években az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya több tanulmány elkészítését kérte az ÉTE-ben dolgozó műszakiaktól, így többek között véleményt mondtak a takarékosság ellen ható tényezőkről, elemezték 1980-85 között az építőipari kapacitást, megvizsgálták, miképpen készült föl az építőipar a megnövekedett felújítási feladatokra. Véleményt mondtak a korszerű építési eljárásoknak, a kislakásépítés, területén való elterjesztéséről, tanulmányozták Szekszárd és a városkörnyéki települések infrastrukturális helyzetét, továbbá állást foglaltak több, országos témában is. Az ÉTÉ az évek során jó kapcsolatot épített ki a környező városokban működő testvérszervezetekkel, csoportokkal, így a pécsiekkel, a dunaújvárosiakkal, a kecskemétiekkel, a kaposváriakkal, a bajaiakkal és a mohácsiakkal. Szoros az együttműködésük a MTESZ környezetvédelmi valamint urbanisztikai bizottságával. A csoport az elmúlt időszakban is több tanulmányutat szervezett. Az imént említett városokon kívül jártak Székesfehérváron, Szegeden, Budapesten... A csoport különös figyelmet fordít a megyében és a megyeszékhelyen megvalósuló beruházások iránt. Az elmúlt évek során még a kivitelezés időszakában tettek üzemlátogatást a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál, a megyeszékhelyen megvalósult vas- és mangántalanítónál, a szennyvíztisztító telepen és a szekszárdi Tejüzemben. A különböző rendezvények, szakmai napok, filmvetítések minden esetben a legaktuálisabb kérdéseket ölelték föl. Az ÉTÉ is, mint a MTESZ más tagegyesületei rendszeresen kapcsolódik az évente megrendezésre kerülő tudományos hetek programsorozatához. A csoportban dolgozók közül az elmúlt években többen részesültek szakmai és társadalmi elismerésben. Heten kaptak „Kiváló munkáért” miniszteri kitüntetést, egy tagjuk ÉTÉ Érdemérmet, egy pedig az „Alpár Ignác” Emlékérem elismerésben részesült, mely az ÉTÉ legmagasabb kitüntetése. Az oldalt összeállította Salamon Gyula.
