Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-15 / 139. szám

1987. június 15. 4 Képújság ÖN KÉRDEZ 7101 Utazási körülmények Számos bétái és bátaszéki olvasó ír­ta alá azt a levelet, amelyben kifogá­solták, hogy a Volán Vállalat beállított egy csuklós autóbuszt Bátaszék- Szekszárd között, ezáltal elvette a 16.50- kor egyenesen Bátára induló já­ratot. így a bátaiak átszállással és vá­rakozással, sőt több pénzért érnek ha­za.- Vállalatunk ez év elején beszer­zett eszközökből április 13-án a Szekszárd-Bátaszék viszonylat­ban jelentkezett zsúfoltság csök­kentésére csuklós autóbuszt állított forgalomba. Már ezzel egy időben szükségessé vált néhány változta­tás. A forgalom folyamatos figye­lemmel kísérése alapján - és a há­tai lakosoktól érkezett jelzések kapcsán - április végén módosítot­tuk a forgalmi rendet: a csuklós autóbusz 16.40 órakor indul, a bá- tai utasok pedig átszállás néllkül 16.50- kor induló autóbusszal utaz­hatnak. Bátára több járat indítását az utasszámnem indokolja. A me­netjeggyel utazókat érinti hátrányo­san az átszállással történő utazási lehetőség, ez az úgynevezett kilo­méter-övezeti díjtétel következmé­nye. A viteldíjak nagyságára vonat­kozó megjegyzések olyanok, ame­lyekkel kapcsolatban változtatni nem tudunk, ebben a kérdésben a kormányzati szervek döntöttek. Az indulóállomásokon az utasok beszállítását kellő időben meg kell kezdeni, úgy, hogy az autóbuszjá­rat menetrend szerint elindulhas­son. Ezt csúcsidőben a szekszárdi autóbusz-pályaudvaron nem min­dig lehet betartani. A forgalom át­szervezéséből adódó változásokról az autóbusz-állomás személyzete tájékoztatta az utasokat. Nem lehe­tetlen azonban az, hogy ezt a tájé­koztatást többen nem tartották ele­gendőnek. Intézkedtünk, hogy a forgalmi személyzet a szervezeti változásokról adjon bővebb tájé­koztatást az utasok számára - vála­szolta érdeklődésünkre Pech Fe­renc, a Gemenc Volán igazgatója. Mórágyi fák Egy mórágyi olvasónk az iránt ér­deklődött, hogy miért vágják ki az álta­lános iskola udvarán álló nyárfákat? A Mőcsényi Községi Közös Ta­nács elnöke, Krutki Pál válaszolt a kérdésre:- A mórágyi általános iskola ud­varán valóban megkezdték a mint­egy 35-40 éves, vágásra érett ne­mes nyárfák kivágását. A kivágást az udvaron keresztül húzódó ma­gasfeszültségű villanyvezeték miatt fokozatosan lehet elvégezni. Ennek első lépcsője az elszáradt ágak el­távolítása, amelyek balesetveszélyt okozhatnak. A második lépcsőben kerül sor a törzsek gyökerestől való Levélcímünk: Szekszárd, Postafiók: 71 eltávolítására. A munka nem volt ~ veszélytelen, az iskola vezetősége vállalkozót sem igen talált rá. Mivel anyagi eszköz nem állt rendelke­zésre a fák .eltávolítására, ezért nem éppen tűzifának nevezhető nyárfá­kat a munkavégzőknek adták. A közterületen a fakivágásokra csak abban az esetben kerülhetett sor, amikor azok veszélyeztették az elektromos, illetve a telefonhálózat üzemi biztonságát, vagy netán új lé­tesítmény épült. Jelen esetben egy új sportudvar építése tette indokolt­tá. Öregségi nyugdíj­szolgáltatás - CSÉB 150 Bétái Antalné bétái olvasó 150 forin­tos CSÉB-bel rendelkezik, nyugdíjba ment, de az őt megillető 5000 forintos szolgáltatást nem kapta meg a biztosí­tótól, pedig kérvényezte. Papp Julianna, az Állami Biztosító Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatója:- Az öregségi nyugdíj-szolgálta­tási igénybejelentőt az olvasónk ez év március 19-én töltötte ki. Tekin­tettel arra, hogy a biztosítást a báta­széki takarékszövetkezet kezeli, az igénybejelentőt oda kellett eljuttatni az öregségi nyugdíjhatározattal együtt. A térítést a fiók már kiutalta. irr“ Ml VÁLASZOLUNK A pénzügyminiszter 16/ 1987. (V. 4.) PM számú ren­deleté lehetővé teszi, hogy az erre felhatalmazott bank la- kásnyeremény-takarékbetét- könyvet bocsásson ki. Ilyen takarékbetétkönyveket 25 000, illetve 50 000 Ft összegben lehet váltani, a la- kásnyeremény-takarékbetétek sorsolását hathavonként kell megtartani, s a nyere­ménysorsolások alkalmával az 50 000 Ft- os betéteknél 1000 db-onként, a 25 000 Ft-os betéteknél 2000 db-onként egy-egy lakís kerül kisorsolásra. Tudni kell még, hogy lakásnyereményként a bank egy-há- rom szobás lakásokat sorsol ki, ezeket a lakásokat pedig - a betétszerződések kö­tésének helyére is figyelemmel - részben Budapesten, részben vidéken kell kijelöl­ni. Természetesen azonnal beköltözhető lakások kisorsolásáról van szó. Egyes nevelési, oktatási és egészség- ügyi intézményekben fizetendő térítési dí­jakról szóló korábbi jogszabályt módosít a pénzügyminiszter, a művelődési mi­niszter és az egészségügyi miniszter 18/ 1987. (V. 4.) PM-MM-EüM számú együt­tes rendelete, amelynek mellékletei kü- lön-külön táblázatokban tüntetik fel a bölcsődékben, az óvodákban, az óvodai és általános iskolai napközi otthonok­ban, gyógypedagógiai intézetek napközi otthonaiban fizetendő térítési dijak napi összegét a szülök együttes havi jövedel­métől és a gyermekek számától függőerty az általános és középiskolai diákottho­nokban és középiskolai menzai és exter- nátusi ellátás esetén fizetendő térítési dí­jakat, azok havi kötelező átlagát valamint alsó és felső határát, ugyanígy a munka­képző iskolai, az egészségügyi szakisko­lai és a speciális szakiskolai diákotthoni és kollégiumi ellátásért, továbbá exter- nátusi elhelyezésért fizetendő térítési dí­jakat. Ezeket a táblázatokat ide nem má­soljuk át, arra azonban külön is felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabály rendelke­zéseit 1987. évi április hó 13. napjától kell alkalmazni. A költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél folyó munkahelyi ét­keztetésről és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáiról szóló korábbi jog­szabályt a pénzügyminiszter 17/1987. (V. 4.) PM számú rendelete módosítja, amelynek mellékleteiben szereplő táblá­zatokat ugyancsak nem másoljuk át ide, idézzük azonban a jogszabálynak az alábbi rendelkezését: „E rendelet szerint a dolgozókat terhelő térítési díj csökkent­hető abban az esetben, ha az ezáltal előálló bevételi kiesést a költségvetési szerv a szakszervezet helyi szervével egyetértésben a szociális és kulturális célú pénzeszközei, az érdekeltségi alap­ja, továbbá a személyi célokra, (bér, jutal­mazás, segély) rendelkezésre álló pénz­források terhére fedezi.” Ennek a jogszabálynak a rendelkezé­seit is ez év április 13. napjától kell alkal­mazni, s az említett mindhárom rendelet a Magyar Közlöny idei 15. számában ol­vasható. Indokoltnak tartjuk felhívni a fi­gyelmet a Tanácsok Közlönye idei 8. szá­mában megjelent arra az irányelvre, amely a tanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről szól, meghatározza az együttműködés célját, elveit, tartalmát, annak szervezeti kereteit és főbb mód­szereit is. Kihangsúlyozandó, hogy - az irányelv szerint is - az együttműködés el­sősorban a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit közvetlenül érintő gazdasági, terület- és településfejlesztési, szolgálta­tási, ellátási és társadalompolitikai kér­dések előkészftésére, végrehajtására és ellenőrzésére terjed ki. Dr. DEÁK KONRÁD Rangos világversenyen értékes helyezések Több mint 30 ország - közöttük ha­zánk - zászlóját lengette a szél az NSZK- beli Lindenholzhausenben, ahol május 28. és június 1. között rendezték meg a „Harmónia fesztivál ’87” elnevezésű nemzetközi kórus- és folklórversenyt. Legutóbb 1981 -ben volt itt hasonló fesz­tivál. Most több más együttes mellet azok az együttesek kaptak meghívást, amelyek akkor nyertesek voltak, illetve más nemzetközi versenyeken eredmé­nyesen szerepeltek. így került a résztve­vők közé a korábban Langollenben első helyezett Madrigálkórus is. A rendkívül erős mezőnyben, a világ szinte minden tájáról idesereglett közel 200 együttes 8500 dalosa, táncosa adott találkozót egymásnak Lindenholzhausenben. A szekszárdiak május 27-én indultak a megyeszékhelyről dr. Szaszkó László, a Szövosz főosztályvezetője vezetésével és másnap, az esti órákban érkeztek meg Bad Cambergbe, ahol a helybeli fér­fikar tagjai látták vendégül a madrigalis- tákat. A több ezer éves múltra visszate­kintő, történelmi levegőjű és szép fekvé­sű fürdővárosban énekszóval, fúvósze­nével fogadták a magyar kórust, a továb­biakban pedig optimális feltételeket biz­tosítottak a versenyre való felkészülés­hez. Május 29-én utazott az énekkar a fesztivál színhelyére, ahol megismerke­dett a fellépési körülményekkel és részt vett az ifjúsági napon. Egy hatalmas sá­torban felállított színpadon ének- és tánccsoportok egymást követve szóra­koztatták a közönséget. A szekszárdi madrigálkórus Jobbágy Valér karnagy vezetésével komoly munkát igénylő, ala­pos felkészülés után három kategóriá­ban (vegyes kari, női és férfikari) indult a versenyen. Május 30-án a vegyes kar, 31-én délelőtt a férfikar, délután pedig a női kar mutatta be - a kiírásnak megfele­lően - egy kötelező, egy szabadonvá- lasztott, illetve folklór-darabból összeállí­tott programját. A fesztiválon szokatlan módon, együtt értékelték a kis és nagy együtteseket. Így fordulhatott elő, hogy a 80-90 tagú - egyébként csodálatos tel­jesítményt nyújtó - rigai női kar egy kate­góriában mérettetett meg 20-30 tagú kó­rusokkal, de 8 tagú énekegyüttesekkel is. Vagy a hasonlóan nagy létszámú férfi­karok között kellett énekelnie a szek­szárdiak 16 tagú csapatának. A kategó­riánként mindössze két tagból álló zsűri döntései esetenként szakmailag - eny­hén szólva - érthetetlennek tűntek. Férfi­kari kategóriában például a Prágából és Kölnből érkezett zsűritagok a magyar nyelv használatában találtak kifogásolni valót és ezért is vontak le pontokat. A madrigálkórus férfikara - noha vastapsot kapott - leszorult a dobogóról és 4. he­lyezett lett, ami természetesen igen érté­kes eredmény egy 14 tagú együttesből álló színvonalas mezőnyben. A női kar a rangos világverseny 5. helyét szerezte meg magas művészi értéket hordozó tel­jesítményével, a vegyes kar pedig a kö­zépmezőnyben végzett. A kialakult érték­ítélet alapján úgy tűnt, hogy ez a fesztivál a nagy létszámú és nagy hatást keltő kó­rusok fesztiválja volt. Négynapos NSZK- beli tartózkodása alatt fogadta a kórust Limburg városának vezetősége (ide tar­tozik Lindenholzhausen) és bemutattak városukról egy filmet. Ezt követően nor­vég és izlandi együttesek társaságában énekeltek a szekszárdiak a városháza előtti téren. Esténként a házigazdák biz­tosítottak kellemes programot. Bad Cam- bergben közös koncertet adott az ottani férfikar és a madrigálkórus. Ezen megje­lent a város polgármestere is és meleg hangon köszöntötte a magyar vendége­ket. A helyi lap a „Camberger Anzeiger” hírt adott a fellépésről és bemutatta a szekszárdi együttest. A házigazdák a kinttartózkodás egész ideje alatt a figyel­mes és szívélyes vendéglátás számtalan jelével juttatták kifejezésre szimpátiáju­kat. Június 2-án reggel indult haza a cso­port. Útközben a dalosok néhány órát Salzburgban töltöttek, megtekintették Mozart szülővárosát és annak neveze­tességeit. A szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus teljesítette küldetését a rangos világversenyen, erős mezőny­ben, értékes helyezéseket ért el és újabb barátokat szerzett. LEMLE ZOLTÁN Plusz 2000 négyzetméter Megnyílt a Közlekedési Múzeum Az 1885-ös Országos Iparkiállítás és a Millenni­umi bemutató után a buda­pesti Városligetben szá­mos épület maradt kihasz­nálatlanul, s a sok értékes összegyűjtött kiállítási tárggyal ugyancsak kez­deni kellett valamit. A liget szélén állt egy kupolás' épület, ahol a MÁV össze­gyűjtötte a kiállításokról visszamaradt vasút- és ha- jómodelleket, távírógépe­ket. Ez volt a mai Közleke­dési Múzeum őse, amelyet 1899. május elsején avat­tak fel. A kis múzeum a II. világ­háborúig alig változott. Ab­ban az időben a MÁV okta­tási kabinetként is hasz­nálta az épületet: az 1:5 arányban kicsinyített sze­relvények - amelyek világ- viszonylatban is ritkaságnak számítottak - igen alkalmasak voltak a szemléltetés­re. A háború alatt bombatalálat érte az épületet. Szerencsére a legértékesebb modelleket még a bombázások előtt si­került biztonságba helyezni. A felszaba­dulás után a Fővárosi Tanács le akarta bontani a romos pavilont, de végül is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium úgy döntött, hogy érdemes felújítani. Az ötvenes évek végén megkezdődött a szisztematikus helyreállítás és a gyűjte­mény kiegészítése. így a Közlekedési Múzeum a régi helyén nyithatta meg újra kapuit. 1966. április 2-án, 3000 négyzet- méter alapterületen. 1964-ben a MÁV-tól a KPM vette át a múzeum kezelését, s et­től kezdve már nemcsak vasúti, hanem minden más közlekedési anyagot is gyűjteni kezdtek. Ekkor alapozták meg a ma már tekintélyesnek mondható, uta­kat, hidakat, a köz- és a vasúti, valamint a légi és városi közlekedést bemutató gyűjteményeket. Ebben az időben hoz­ták létre a tudományos kutatómunka alapjául szolgáló könyvtárat és az archí­vumot is. Az eredeti épületet hamarosan kinőtte a múzeum. Ekkor újra a MÁV se­gített: a múzeum rendelkezésére bocsá­tott egy raktárépületet, ahol az éppen be nem mutatott anyagot tárolhatták, s ahol egy restauráló műhelyt is be lehetett ren­dezni. A múzeumépület bővítésére ekkor még nem nyílt lehetőség, arra azonban igen, hogy vidéken úgynevezett fiókkiállí­tásokat hozzanak létre. így került Párád­ra a kocsimúzeum, Nagycenkre a Széc­henyi Emlékmúzeum és a vasúti skan­zen, Kiskörösre pedig a közúti múzeum Mátészalkán az állomás mellett, a hely vasutasok segítségével rendbehoztal egy régi mozdonyt és vasúti kocsit - e: utóbbiban vasúttörténeti kiállítást ren deztek be. Pakson szintén van vasúttör téneti kiállítás a régi állomás épületeiber és vágányain. Budapesten két kihelye zett bemutató van: a Deák téren a Föld alatti Vasúti Múzeum, és a Petőfi csar nokban a repüléstörténeti kiállítás. A múzeum legújabb vállalkozása az a: épületbővítés volt, amely öt évig tartotl és idén tavasszal fejeződött be. A napok ban megnyitott múzeum kiállítási területi 2000 négyzetméterrel gyarapodott. így; mintegy 13 ezer tárgy és 100 ezer fóti korábbinál nagyobb részét láthatja a kö zönség. Egy kis ízelítő az autózás történetéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents