Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

/ MA Köz­1987. május 13. SZERDA művelődésünk XXXVII. évfolyam, 111. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Gáspár Sándor látogatása Szekszárdon és Bonyhádon Tolna megye lakosainak hangulata kiegyensúlyozott „Gazdaságunk értéktermelő képességét kell növelnr Tegnap Tolna megyei látogatást tett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT elnöke. A ven­déget a megyei pártbizottság előtt Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első tit­kára, Horváth József, az SZMT vezető tit­kára és Császár József, a megyei tanács elnöke fogadta. A programban elsőként Péter Szigfrid tájékoztatta a vendéget megyénk gazda­ságáról és a lakosság hangulatáról. Megyénkben a megjelölt gazdasági feladatok végrehajtásának tapasztalatai kedvezőek. Szocialista iparunk a Paksi Atomerűmő nélkül hét-nyolc százalékos növekedést mutat. Várhatóan tíz száza­lékkal növeli exportját szocialista ipa­runk. Megállapítható, hogy kedvezően hatott a tavaly meghirdetett exportpályá­zati rendszer. Ma jobb a kapacitáskitöl­tés, de néhány esetben rosszabb az anyagellátás, a vállalatok közötti koope­rációs tevékenység. Mezőgazdasági üzemeink adottságaiknál fogva kedve­zőbb körülmények között gazdálkodnak. A rendkívüli tél Tolna megyében is káro­kat okozott. Ennek ellenére az őszi kalá­szosokat időben elvetették. A tavaszi munkák során ledolgozták hátrányaikat. Tolna megye lakosainak hangulata alapvetően kiegyensúlyozott, de ez réte­genként differenciált, itt is nagyobb ter­hek hárulnak a nagycsaládosokra, a fia­talokra és a nyugdíjasokra. Dolgozóink vállalkoznak a hatékonyabb munkára, ha ennek megvan a feltétele. Itt is sokszor megfogalmazódik a vezetők megnöve­kedett felelőssége és feladata, nagyobb követelményt állítanak fel velük szemben a dolgozók. A megyei pártbizottság első titkára szólt a szakszervezetek szerepéről, a pártirányitásról, az alapszervezetek se­gítő és irányító munkájáról. Ezt követően Horváth József tájékoz­tatta a vendéget a megyében folyó szak- szervezeti munkáról. Tolna megyében a szakszervezetek pozíciója jó, segítik a helyi feladatok kialakítását és megvalósí­tását. Felerősödött a tisztségviselők munkája iránti igény, a tagság egyre kriti­kusabban értékeli ezt a tevékenységet. Az SZMT vezető titkára hangsúlyozta, hogy a dolgozók nemcsak felvetik prob­lémáikat, hanem cselekvőén részt kér­nek a munkából is. Érzékelhető, hogy a szakszervezetektől határozottabb ér­dekképviseletet várnak. Megállapítható, hogy a folyamatban lévő adó- és nyug­díjrendszer átalakításával kapcsolatos kérdések egyre többször szerepelnek minden szinten. A tájékoztató után Gáspár Sándor a Bonyhádi Cipőgyárba látogatott, ahol Krizsán István, a városi pártbizottság első titkára, Tréber Tibor igazgató, Kretzer Fe- rencné párttitkár és Antal Géza szb-titkár fogadta. A vendég megismerkedett az 1917- ben alapított gyár történetével, mai gaz­dasági helyzetével. A Bonyhádi Cipőgyár az élen járó vállalataink közé tartozik. 1450-en dolgoznak itt és évente több mint másfél millió pár cipőt gyártanak. Gáspár Sándor megtekintette a gyár ter­melő üzemeit, a mintatermet, majd talál­kozott a vállalat szakszervezeti aktíváival, (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György fogadta Karolosz Papuliaszt, a Görög Köztársaság külügyminiszterét Lázár György, a Minisztertanács el­nöke kedden a parla­mentben fogadta Ka­rolosz Papuliaszt, a Görög Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózko­dó külügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón jónak és kiegyensúlyozottnak értékelték a két or­szág kapcsolatait. A magyar-görög együttműködést átte­kintve kölcsönösen rámutattak, hogy a gazdaság - az 1983- ban aláírt tízéves együttműködési program alapján - még sok kiaknázásra váró lehetőséget kínál a magyar vállalatok illetve görög partne­reik számára. Ezzel összefüggésben ma­gyar részről szorgalmazták közös válla­latok létrehozását, a műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok elmélyítését, valamint közös kutatási program indítását. A meg­beszélésen felvetődött a nyugat-európai Euréka-programban részt vevő görög vállalatok és magyar intézmények együttműködésének lehetősége is. koztatták egymást országaik helyzetéről, legfontosabb bel- illetve külpolitikai tö­rekvéseiről. Görög részről elismeréssel szóltak a magyar bel-és gazdaságpoliti­kát sok éve jellemző újszerű megoldá­sokról. Magyar részről méltatták a görög kül­politikának a fegyverzetkorlátozás elő­mozdítására, a kelet-nyugati kapcsola­tok javítására irányuló erőfeszítéseit. A két ország kapcsolatait áttekintve Szűrös Mátyás és Karlosz Papulisz egyetértőén etl.S»* 41- l r . i . C&TtO anspiRTixer ínegj-riuyjp kölcsönösen hangsúlyozták: mind Gö­rögország, mind Magyarország sokat te­het saját szövetségi rendszerén belül az európai illetve a világhelyzet javítása ér­dekében. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Emmanuel Kalpadakis, Görögország budapesti, va­lamint Hollai Imre, hazánk athéni nagykö­vete. Karolosz Papuliszt - aki korábban évekig a Görögországot kormányzó Pán- hellén Szocialista Mozgalom, a PASZOK Központi Bizottságának nemzetközi kér­désekért felelős titkára volt - ugyancsak kedden fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. A baráti légkörű találkozón tájé­ösztönzően hat az MSZMP és a PASZOK jó együttműködése. Karolosz Papuliasz a találkozón átad­ta Szűrös Mátyásnak Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök Kádár János­hoz, az MSZMP főtitkárához intézett sze­mélyes üzenetét. A görög diplomácia vezetője keddi programja során délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök te­rén. A délutáni órákban a Világgazdasági Kutatóintézetbe látogatott, ahol nemzet­közi politikai és gazdasági kérdésekről folytatott konzultációt Bognár Józseffel, az intézet igazgatójával. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Karolosz Papuliasz tiszteletére a Gundel étteremben. Kapolyi László ipari miniszter szerdán elutazott Bukarestbe, ahol részt vesz a KGST-országok Atomenergetika Gép­gyártását Koordináló Kormányközi Bizott­ság XVI. ülésén. Megvizsgálják a villamos- atomerőművi berendezések gyártássza­kosításáról és kölcsönös szállításáról szó­ló egyezmények végrehajtását. Geraszimov moszkvai sajtótájékoztatója Jó kilátások Bécsben Erdős André nagykövet és az OBT vezetőinek megbeszélése A szovjet fél behatóan tanulmányozza a ha­dászati nukleáris támadófegyverek kérdésé­ben Genfben előterjesztett amerikai terveze­tet, s csak ezután válaszol a javaslatokra - hangsúlyozta kedden moszkvai sajtótájékoz­tatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Egyidejűleg előzetes értékelést adott a ter­vezetről, amely - szavai szerint - csak félig tükrözi a reykjavíki csúcstalálkozón kialakított megegyezést, bizonyos tekintetben pedig visz- szalépést is jelent. A szovjet külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon benyújtott amerikai tervezetben szerepelnek ugyan mennyiségi paraméterek - hadászati támadófegyverek számára 1600 darabos pla­font szab meg de például az 50-50 százalé­kos tervezett csökkentés időtartamát 7 évre húzná el (a szovjet javaslat 5 évet irányoz elő). Emellett a korlátozáson'belül „alszinteket" is előírna a hadászati atomfegyverfajtákra, s ez­zel gyakorlatilag megkérdőjelezné a szovjet hadászati „triászt”, ami a Szovjetunió bizton­sági érdekeit sérti. Nem esik szó a tervezetben a tengeri telepítésű nagy hatótávolságú ma­nőverező robotrepülőgépekröl sem, akárcsak arról, hogy milyen további lépések követik a csökkentést (a Szovjetunió a hadászati táma­dófegyverek leszerelését viszont folyamatnak tekinti, s ezeket a kérdéseket is tisztázni kíván­ja). Végezetül az amerikai tervezet figyelmen kívül hagyja azt a szoros összefüggést, amely a hadászati nukleáris fegyverek, illetőleg az SDI-program között áll fenn. Geraszimov em­lékeztetett arra is, hogy a Szovjetunió már ko­rábban előterjesztette elképzeléseit e téma­körben, amelyek teljes egészében megfelel­nek a reykjavíki megállapodások szellemé­nek. A szóvivő elismeréssel szólt a legutóbbi lengyel kezdeményezésekről: az úgynevezett Jaruzelski-tervről. A Szovjetunió álláspontja szerint a lengyel kezdeményezések a gyakorlatban is megva­lósíthatók, jelentős mértékben hozzájárulhat­nak az európai leszereléshez, az enyhülési fo­lyamat erősítéséhez és a bizalom légkörének- kialakításához a kontinensen. Erdős André nagykövet, a bécsi euró­pai biztonsági és együttműködési utóta­lálkozón résztvevő magyar küldöttség vezetője kedden Budapesten megbe­szélést folytatott Barabás Miklóssal, az Országos Béketanács főtitkárával és a magyar békemozgalom más vezetőivel. A nagykövet tájékoztatást adott a bécsi tanácskozás jelenlegi szakaszáról. El­mondta, hogy olyan záródokumentum elkészítésén dolgoznak, amely a benyúj­tott csaknem 140 javaslatot minden fél számára elfogadható formában egye­síti. A magyar küldöttség változatlanul konstruktív megállapodásokat szorgal­mazó magatartást tanúsít Európa békés viszonyainak megszilárdítása, a kölcsö­nösen előnyös együttműködés jövője ér­dekében. Barabás Miklós tájékoztatta a delegációvezetöt arról, hogy a békéért cselekedni kész közvélményünk, s kép­viseletében a magyar békemozgalom örömmel fogadta az utótalálkozón részt­vevő küldöttségünk kapcsolódási ponto­kat kereső magatartását, és elégedetten veszi tudomásul, hogy a magyar delegá­ció 26 fontos javaslatot tett le - kezdemé­nyezőként vagy társszerzőként - az európai népek tárgyalóasztalára. Népünk és a magyar békemozgalom bízik abban, hogy egyetlen ország sem gördít akadályokat olyan dokumentum, közös terv elfogadása elé, amelynek mielőbbi megvalósítása a helsinki szel­lem továbbvitelét, az országok közötti egyenrangú együttműködés elmélyítését szolgálja. Reméljük - hangsúlyozta a fő­titkár -, hogy a kidolgozás alatt lévő do­kumentum egyformán hoz eredménye­ket a leszerelési intézkedések, a gazda­sági együttműködés és a humanitárius kapcsolatok terén. A magyar békemoz­galom újabb és újabb formákban törek­szik a bizalomépítésre itthon és tágabb környezetében, s a népi diplomácia egy­re több fórumát, csatornáját kiépítve küzd az előítéletek felszámolásáért, a biztonságért, a leszerelésért, a nemzetek közötti megértésért. A mozgalom meggyőződése és ta­pasztalata, hogy e célokért a kis és a kö­zepes országok és azok népei egyaránt sokat tehetnek. A tárgyalás után a lesze­relési hét fórumaként Erdős André - a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, az OBT tájékoztatási bizottsága és az új­ságíró békeklub meghívására - tájékoz­tatót tartott bécsi utótalálkozóról és vála­szolt az újságírók kérdéseire a Magyar Sajtó Házában. A megyei pártbizottságon Gáspár Sándor aktuális kérdésekben tájékozódott Papuliaszt fogadta Lázár György és Szűrös Mátyás Eszmecsere Szegedi Miklósnéval Kapolyi László Bukarestbe utazott

Next

/
Thumbnails
Contents