Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ,------------------p---------------­M A Lakáshelyzet 1987. május 12. KEDD Szekszárdon XXXVII. évfolyam, 110. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Anyagi és erkölcsi értékek Nemzeti zászló Decsnek Ünnepi tanácsülést tartottak tegnap délután Decsen, az új faluházban. - Az ülésen részt vett Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József megyei tanácselnök, Varjas János, a HNF megyei titkára, Szabó Géza, a szekszárdi városi párt- bizottság első titkára és Kovács János, a szekszárdi városi tanács elnöke, vala­mint a nagyközség társadalmi, politikai vezetői is. ______• ________ A Himnusz után Vida Janos iskolaigaz­gató, társadalmi tanácselnök-helyettes jelentette be, hogy a nagyközség az el­múlt évi kiemelkedő társadalmi munkáért elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanács Nemzeti zászlaját. Kovács Sándor tanácselnök ünnepi beszédében szólt az elmúlt tizenöt év eredményeiről, fölelevenítve a nagyköz­ség és Sárpilis társközség gyarapodásá­nak tényeit. Decs többször első volt, szá­mos alkalommal helyezett a megyei tele­pülésfejlesztési versenyben. Az iskolák bővítése, az összkomfortos gyermekin­tézmények, a járdák, az utak, a gázveze­ték és maga a faluháza a bizonyítékai a nagyközség lakói összefogásának. De­csen az egy főre jutó társadalmi munka értéke tavaly több mint hatezer forint volt. Garamvölgyi József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa titkára beszédé­ben szólt az országos eredményekről, és azokról az erkölcsi értékekről, amelyek a társadalmi munkával keletkeztek. Ezek közé tartozik a közösségi áldozatvállalás, az új barátságok születése, és hogy az emberek saját munkájuk nyomán köze­lebb érzik magukhoz a szülőföldet. A kö­zösen kiválasztott célok és azok megva­lósítása közben elmélyül az együttműkö­dés a települések vezetése és a lakosság között, mindez kihat a politikai stabilitás­ra is. Ezt követően ünnepi pillanatok követ­keztek. Garamvölgyi József átadta a Nemzeti zászlót Kovács Sándor tanács­elnöknek. Császár József rövid köszöntőjében szólt a megyében végzett társadalmi munkáról, amelynek értéke tavaly majd­nem hétszázmillió forint volt, ami meg­duplázta a fejlesztésre fordítható össze­get. Ezt követően pedig átadta a tanácsel­nöknek a megyei településfejlesztési versenyben elért első helyezésért az egymillió forintról szóló értesítést. A Nemzeti zászlóval másfél millió forint te­lepülésfejlesztési támogatás járt. A kollektív kitüntetések után a sze­mélyre szólók átadása következett. A HNF Országos Tanácsa és a Miniszterta­nács Kiváló társadalmi munkás kitünte­tésben részesítette Pópa Tivadar tanács­tagot, lakatost, aki több mint háromszáz óra társadalmi munkát végzett csak a fa­luháza építésénél. A megyei illetve a helyi tanács és a népfront megyei, valamint nagyközségi elismeréseit számosán ve­hették át. Ernst Henrik, az egyik kitüntett megkö­szönte az erkölcsi elismerést és az anya­git azonnal felajánlotta a nagykő" zség- ben folytatódó útépítésekhez. Az ünnepség az általános iskolások kedves műsorával ért véget. A szerkezetátalakításról Ipari vezetők tanácskozása Hétfőn a Budapest Kongresszusi Köz­pontban több mint 200 iparvállalat, valamint az ipari szövetkezetek és az ipari kooperá­ciós partnerek - mindenekelőtt az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek - gazdasági és társadalmi ve­zetői, a vállalati tanácsok elnökei értekezle­ten vitatták njeg az ipar időszerű feladatait, és a termelésiszerkezet-átalakítás céljait A ta­nácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Jelen volt a társmi­nisztériumok, valamint a politikai és társadal­mi szervezetek több vezetője is. Az értekezle­tet Dániel Pál, az Ipari Minisztérium pártbi­zottságának titkára nyitotta meg, majd Kapo- lyi László ipari miniszter mondott beszédet. Mindenekelőtt arról szólt, hogy az utóbbi időben az ipari szerkezetátalakítás folyamata megtorpant, pedig az ezt szolgáló programot gyors ütemben kell megvalósítani. Míg az előző ötéves tervidőszakban az ipar döntő mértékben hozzájárult a közgazdasági egyensúly javításához, addig tavaly jelentős passzívum alakult ki a konvertibilis forgalom­ban, csökkent az ipar szocialista importja, s ezáltal beszűkültek exportlehetőségei is. 1987-ben nehéz körülmények között indítot­ták a vállalatok az évet. A romló gazdálkodási és értékesítési feltételek miatt most 26 alap­hiányossá vált vállalat helyzetét kell rendez­ni, öt vállalat esetében pedig szanálást ren­deltek el. Az év első negyedében az ipar gaz­dálkodásában még nem tapasztalhatók szé­leskörűen a kedvező irányú változás jelei. Kapolyi László szólt arról is, hogy a legna­gyobb feszültség továbbra is a népgazdaság konvertibilis exportterve és az iparvállalatok céljai között van, ugyanakkor az üzemek a le­hetőségeknél jóval többet szeretnének im­portálni erről a piacról. Mindezeket a körül­ményeket is figyelembe véve az iparirányítás három évre szóló középtávú programot dol­goz ki, amely a hosszú távú szerkezetátalakí­tási elképzelésekre épít Kapolyi László fon­tos követelménynek mondotta, hogy a szer­kezetátalakítás során a kitermelőipar és a fel­dolgozó ágazatok közötti arány igazodjon jobban adottságainkhoz és a külpiaci köve­telményekhez. A miniszter szerint a nemzet­közi munkamegosztásba való szélesebb kö­rű bekapcsolódásunk érdekében az eddi­gieknél ahhoz sokkal jobban igazodó ipari szerkezetet kell kialakítani. Lényeges, hogy a hosszú távú iparfejlesztési és technológiai korszerűsítési program fokozottan épüljön a szellemi tőke hasznosítására. (Folytatás a 2. oldalon.) Horváth István Bukarestbe utazott Horváth Istvánnak, az MSZMP KB titká­rának vezetésével hétfőn küldöttség uta­zott Bukarestbe a szocialista országok kommunista és munkáspártjai szervezé­si kérdésekkel foglalkozó titkárainak sokoldalú tanácskozására. A küldöttség tagja Petrovszki István, a KB párt- és tö­megszevezetek osztályának vezetője, Látos István és Őszi István, a KB osztály­vezető-helyettesei. A delegáció búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. ■■■MM ■ A legjobbak éltudatos munka, hatékonyság, piacorientáltság, minőség, szer­vezettség - lehetne sorolni a kifejezéseket, amelyekkel a jól pros­peráló üzemeket, vállalatokat jellemezzük többnyire. Egy biztos: ezek a termelőegységek a szabályzórendszer, az adórendszer változásait nem sírva fogadták, hanem azonnal a saját képükre formálták, az adottságaikhoz igazították. Közülük kerülnek ki azok, akik most ezekben a hetekben, s e héten is átvették, illetőleg átveszik az elmúlt év gazdálkodása alapján megérdemelt kitüntetést, okleve­let, dicséretet. Nem volt könnyű dolguk, hisz az utóbbi években mind kevesebb pénz jutott fejlesztésre, márpedig az egyenletes, jó minőségű munka, a tökéletes techno­lógia alapja a korszerű gép, az igényeket maximálisan kielégítő épület. A fejlő­dőképes, a fejlődni akaró üzemek a kis lépések taktikáját választották: anyagi lehetőségeikhez mérten csupán egy-egy üzemrészt építettek, gépcsoportot alakítottak át, nagyobb gondot fordítottak a javítgatásra, a gépek megóvására, védelmére, arra, hogy a lehető legzökkenőmentesebben menjen nap mint nap a munka. Egyszóval nem engedték, ahogy mondani szokás „stagnáló fá­zisra” az üzemüket, a meglévő eszközeiket igyekeztek minél jobban hasznosí­tani, s nemcsak pénzben gondolkodni, hanem - gondolkodni is. Nem kétsé­ges, hogy ennek tudható be, hogy az egyik legfontosabb mutató, a hatékony­ságot kifejező száz forint termelési értékre jutó eredmény alapján a most ki­tüntetett Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát az ország állami gazdaságai kö­zül a második, s termésátlaguk versenyez a legfejlettebb tőkés mezőgazdasá­gi üzemek termésátlagaival. Kik is a legjobbak? - merül fel az emberben gya­korta, de különösen a kitüntetésátadások időszakában a kérdés. Mindenek­előtt azok, akik igyekeznek mindig tisztán látni, akik nem röstellik alaposan ki­dolgozni, megismerni és munkatársaikkal megismertetni a saját helyzetüket, a változások várható hatását elemezni, akik hallgatnak az okos szóra, s akik meghallgatják az oktalant, mert abból is lehet tanulni. Azok tartoznak a legjob­bak közé, akik nem csapják be önmagukat, hanem a valóság talaján állva él­nek, és dolgoznak, akik tudják, hogy a cégük presztízse elsősorban rajtuk mú­lik. Nem utolsó szempont az sem, hogy ezeknél a szervezeteknél olyan a lég­kör, amely elismeri a teljesítmények, és jövedelmek összefüggéseit, értékeli a nagyobb teljesítményt, és magától értetődő módon elfogadja az ebből eredő differenciálódást. Ezeken a munkahelyeken valóban a legfontosabb értékmé­rő a munka, a feladatvállalás, a munkahelyért, annak boldogulásáért érzett fe­lelősség. Ez a sajátja a Bony-KS, a Paksi Ruhaipari Szövetkezet, az ottani ha­lászati szövetkezet, és a Duna menti téesz, a naki, az aparhanti, a kapospulai, a kaposszekcsői, a madocsai, a bonyhádi, a felsőnánai, a decsi mezőgazdasá­gi szövetkezetek, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a gyulaji erdőgaz­daság kollektívájának. Őket illeti az eredményeket elismerő kitüntetés, hisz alaposan megdolgoz­tak ezért. Ha alaposan körülnéz az ember, rögtön szembetűnik, hogy ezekben az üzemekben, gazdaságokban, a majorokban, a falvakban, a településeken rendezett körülmények között élnek, és dolgoznak az emberek. A munkahe­lyeken megkövetelt és uralkodó rend akarva-akaratlanul átvetitődik az embe­rek lakóhelyére, magatartásmódjára, viselkedésére. indez pedig nagyon fontos dolgot: tartást ad az embereknek, s mint tudjuk az igényesség igényességet szül. Jó üzemben, jól mű­ködő szövetkezetben dolgozni rangot jelent ma is, mint ahogy mindig is azt jelentett. Az elért eredmény további lelkiismeretes munkára ösztönöz, ami többletjövedelmet is jelent Ehhez egysé­gesen jól kell dolgoznia, s ami nem mindegy - sokat kell gondol­kodnia vezetőnek, és beosztottnak egyaránt. Ezt teszik, tették azokon a munkahelyeken, amelyek ünnepi gyűléseken tanácskozásokon megkapják a munkájukat elismerő kitüntetéseket. D. VARGA M. I Megkezdődött az érettségi Tegnap az ország valamennyi kö­zépiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az idei tanév végén megyénkben összesen 55 középiskolai osztály 1521 tanulója érettségizik. Ebből 24 gimnáziumi és 17 szakközépiskolai, valamint 14 levelező tagozatos osz­tály ad számot a megszerzett isme­retekről. A hétfői magyar nyelv- és iroda­lomvizsgát követően május 12-én matematikából, 13-án és 14-én a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközépiskolákban a szakmai el­méleti tárgyból rendeznek írásbelit. Május 15-én a gimnazisták fizikából, kémiából, idegen nyelvből, illetve a fakultatív tárgyból, a szakközépisko­lások idegen nyelvből adnak számot A szekszárdi Garay János Gimnázium 4. b. osztálya magyar írásbeli közben felkészültségükről. Az esti és levele­ző tagozatokon május 25-től kez­dődnek az írásbeli vizsgák. A szóbeli érettségik június 8. és 19. között lesznek. Az idén mintegy 44 ezren jelent­keztek a felsőoktatási intézmények­be: ők közös írásbeli-érettségi-felvé- teli vizsgát négy tárgyból - matemati­kából, fizikából, biológiából és ké­miából - május 18-19-én írják meg. Az elmúlt évekhez képest újdon­ság, hogy ha a diáknak a gimná­ziumban vagy a szakközépiskolában tanult idegen nyelvből középfokú, vagy felsőfokú állami nyelvvizsga-bi­zonyítványa van, az érettségi bizo­nyítványába újabb vizsga nélkül je­les minősítés kerül. Egy másik változás, hogy ezentúl a középiskola I—IV. osztályának ered­ményes befejezése - érettségi nél­kül - már nem jelent középiskolai végzettséget, tehát megszűnik a vég­bizonyítvány kiadásának lehetősége is. Fotó: -ka­Hazánkba érkezett a görög külügyminiszter Karolosz Papuliasz, a Görög Köztársa­ság külügyminisztere Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására hétfőn hivata­los látogatásra hazánkba érkezett. A görög diplomácia vezetőjét vendég­látója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Emmanuel Kalpa- dakis, Görögország budapesti, valamint Hollai Imre, hazánk athéni nagykövete. Karolosz Papuliasz és vendéglátója Várkonyi Péter vezetésével délután hiva­talos tárgyalásokat tartottak a Külügymi­nisztériumban. A megbeszéléseken mindkét részről pozitívan értékelték a két ország viszonyát, kiemelve a politikai kapcsolatok szívélyességét. Hangsú­lyozták, hogy ehhez jó alapot biztosít ha­zánk illetve Görögország adottságainak hasonlósága, illetve a két nép közötti ha­gyományos rokonszenve, valamint a leg­fontosabb nemzetközi kérdések azonos megítélése. A gazdasági kontaktusokat áttekintve egyetértésüket fejezték ki, hogy közös érdek a kereskedelmi forgalom évek óta tartó visszaesésének megállítása. Ezzel összefüggésben különösen nagy jelen­tőséget tulajdonítottak az együttműkö­dés korszerű formáinak - köztük a ter­melési kooperációnak és vegyesvállala­tok alapításának - alkalmazásának. Hangsúlyozták, hogy ezt elősegítheti a jelenleg előkészítés alatt álló beruházás­védelmi megállapodás. A két külügymi­niszter megvitatta a magyar-görög kultu­rális, a műszaki-tudományos és az ide­genforgalmi kapcsolatok fejlesztésének, illetve az ezeket előmozdító megállapo­dások kimunkálásának lehetőségét. Kovács Sándor átveszi a Nemzeti zászlót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents