Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-11 / 109. szám
4 íRfÉPÜJSÁG 1987. május 11. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Köteles-e a bolt visszavenni az üres üveget? Egy olvasónk, aki kérte, hogy nevét és címét lapunkba ne közöljük, néhány üres üveget vitt visszaváltani az élelmiszer-üzletbe, melyet előző napokban ott vásárolt. Ezek betétesek voltak. A vitatott - és végül vissza nem váltott üvegek különböző alkoholt tartalmaztak. De: ezekkel teljesen megegyező színű és méretű üvegekben csipkeszörpöt is forgalmaznak. Az üzlet dolgozói arra hivatkoznak, hogy tőlük sem veszi át a Füszért az alkoholosüvegeket, így ők sem váltják be. Kérdezi olvasónk, hogy érvényes-e még az a rendelet, mely az üvegvisszaváltásról intézkedik? Valóban szükség van-e az üres üvegek visszaváltására, vagy olcsóbb új üvegeket gyártani? Ha ez utóbbi igaz, akkor miért ösztönzik a vásárlókat a kiürült üvegek visszaváltására? A takarékosság csak a lakosságra kötelező? A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztály kereskedelmi felügyelőség vezetője, Mátyás Tibor válaszolt a kérdésekre:- Az üzlethálózatban végzett ellenőr- . zéseink, valamint a jelenlegihez hasonló tartalmú, a lakosságtól érkezett panaszok alapján megállapítható, hogy egyes boltvezetők nem ismerik, vagy különböző okokra hivatkozva nem tesznek eleget az 1/1970. (III. 11.) ÁH. sz. rendelkezés előírásainak. Ennek értelmében az üzletben forgalomba hozott áru betétdíjas göngyölegét a vásárló kívánságára a bolt köteles visszavenni és a betétdíjat a vevőnek visszafizetni. Azonos üvegtipusban különböző italokat hoznak forgalomba, akkor is át kell venni az üveget, ha abban - címkéje szerint - eredetileg olyan sört árultak, vásároltak, melyet az üzlet nem árusít. A visszavételi kötelezettség tehát nem az áruhoz, hanem az üveg típusához, formájához, méretéhez igazodik. Az üvegvisszaváltás zavartalan lebonyolítása a boltokban jelentős népgazdasági érdek az üveggöngyöleg utánpótlásának biztosítása miatt. A szállítást is meg kell fizetni? Jánosmajorból László Mária, míg Kistormásról id. Sándor Istvánné írt. Levelükben ugyanazon gondjukról számoltak be, természetesen nem tudva a másik panaszáról. A jánosmajori gázcseretelepen ez év február 1-töl 88 forint lett egy palack cseréje, azaz 11 forinttal több. A községben érthetetlennek tartják azt az indokot, hogy ide külön az áfészen keresztül fuvardíj ellenében szállítják a palackot, és ezt is meg kell fizetni. Kistormáson is ezzel van a gond. Id. Sándor Istvánné írta, hogy ök Kölesdről kapják a palackokat, hetente vagy kéthetente 80 darabot a helyi gázcseretelepre. A szállítási költség térítése végett a tormásiak is háborognak. A Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztályvezetője, Tóth József az alábbiakat válaszolta:- A jánosmajori és kistormási lakosok pb-gázellátását a kölesdi gázcseretelepünkről tudja áfészünk megoldani, melyet saját gépkocsival szállítunk a csoportos eladóhelyekre, így János- majorra és Kistormásra. Itt a leadott mennyiségű palackok 20-80 darabig változnak. A kistelepüléseken lévő leadóhelyeinket hetente látjuk el gázpalackkal. A csoportos leadóhelyeken alkalmazható fuvardíj vonatkozásában megjelent a IV/1/87. ÁH. számú rendelet. E rendelet lehetőséget biztosít szövetkezetünk részére, hogy az eddig igen jelentős veszteséggel járó szállítási költségek egy részét vásárlóink felé érvényesíthessük, így az ellátással járó költségviselés megoszlik a lakosság és a szövetkezetünk között. Jár-e pótszabadság? Tóth József tolnai olvasónk kisiparosként dolgozott 1968. augusztus 1- től 1980. november 30-ig, majd 1982. október 1-től 1985. május 29-ig. Azt kérdezi, hogy ezen idő után jár-e pót- szabadság. S ha igen, milyen rendelet vagy törvény alapján? Beszámít-e a jubileumi jutalomhoz szükséges időbe? Dr. Deák Konrád válasza:- A Munka Törvénykönyve szerint: „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár." Ugyancsak e törvény szerint: „A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár.” A munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodása, a munkaszerződés alapján jön létre. A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét, munkabérét, a munkaviszonyban álló dolgozóval szemben fegyelmi eljárás folytatható vele szemben fegyelmi büntetés alkalmazható, munkaviszonya elbocsátással megszüntethető, de megszüntethető felmondással is. Olvasó levelében írta, hogy mely időben dolgozott, mint kisiparos, s minden bizonnyal önálló kisiparosként. A fentiekből kitűnően nem állt munkaviszonyban, mindebből következik, hogy pótszabadság, jubileumi jutalom szempontjából a kisiparosként eltöltött idő nem vehető figyelembe. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A kezesség meglehetősen gyakran szerepel a gazdálkodó szervezetek, de magánszemélyek szerződéses kapcsolatában is, ez utóbbiak esetében pedig rendszerint vita tárgyát képezi, hogy a követelés behajtását előbb a kötelezettnél kell e megkísérelni s csak azután lehet a kezes ellen fordulni, vagy a jogosult tetszése szerint fordulhat-e a kötelezett vagy a kezes, esetleg egyszerre mindkettő ellen. Az ilyen viták megelőzése érdekében adunk rövid tájékoztatást a kezességre vonatkozó jogi szabályozásról. Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy „kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljsesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség - jellemzően - szerződéssel jön létre, kiemelendő, hogy érvényesen kezességet csak írásban lehet vállalni. Kivételként jelentkeznek azok az esetek, amikor a kezesség nem szerződés eredménye, hanem a jogszabály kifejezett rendelkezésén alapszik. (Pl. valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével okozott káresetében a bérlő, illetőleg használó kezesként felel, ha a károkozót megnevezi.) Ami már most a vitatott kérdést illeti, Polgári Törvénykönyvünk a kezességnek két fajtáját, alakját ismeri, nevezetesen az egyszerű kezességet és a készfizető kezességet, kimondja ugyanis, hogy „A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől... behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.” Ez az egyszerű kezesség. De kimondja a hivatkozott törvény azt is, hogy: „A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha a) a felek Így állapodtak meg, b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c) a kezességet bank vállalta. Ez a készfizető kezesség. Megjegyezzük, hogy - kivételesen - készfizető kezesség is alapulhat jogszabályon. Pl. a munkabérre (egyéb járandóságra) vezetett végrehajtásra vonatkozó rendelkezésekben megszabott kötelezettségek elmulasztása esetén a végrehajtást kérővel szemben - a le nem vont összeg erejéig - a munkáltató készfizető kezesként felel. Egyszerű kezesség esetében tehát nem köteles a kezes teljesíteni, amig a követelés a kötelezettől, sőt az olyan kezesektől, akik őt megelőzve, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. A jogszabály megengedi ugyan ilyen esetekben a kötelezett és a kezes(ek) együttes perlését, a bíróság azonban a kezest feltételesen, attól függően fogja marasztalni, hogy a jogosult igazolja, miszerint a kötelezettel szemben megkísérelt behajtása erdménytelen maradt. Itt jegyezzük meg, hogy ha a kötelezett ismeretlen helyre távozott, a jogosult közvetlenül fordulhat a kezes ellen. Készfizető kezesség esetében a jogosult akár a kötelezett, akár a kezes, akár pedig egyszerre mindkettőjük ellen fordulhat, a kötelezettet és a kezest egyetemlegesen fogják marasztalni, ami mindkettőjükkel szemben megadja a végrehajtás lehetőségét. Tudni kell, hogy amennyiben a kez^s a jogosultat kielégíti, a követelés reá száll át, ő fordulhat most már a kötelezett ellen. Senkit sem beszélünk le arról, hogy kezességet vállaljon, hiszen segítenünk kell egymáson, de arra rábeszéljük, hogy ezt a vállalását megfelelően alapos körültekintése előzze meg. Dr. DEÁK KONRÁD, a TIT Szekszárdi Városi Szervezetének elnöke Megtalálták Ibn an-Nafisz sírját A Nílus deltájában, egy kisváros, Rahmániya közelében régóta várt felfedezést tettek a régészek. Az ásatások során rábukkantak a XI. században elhunyt arab tudós, Ali Ibn an-Nafisz sírjára. Neki tulajdonítják a vérkeringés felfedezését, amivel körülbelül 500 évvel előzte meg Williem Harvei brit orvost (1578-1657). Fennmaradt kéziratok tanúsága szerint Ali Ibn an-Nafisz egy Damaszkusz közeli kis faluban született, és Egyiptomban élt. Pontos tartózkodási helye azonban mind ez ideig ismeretlen volt. Az UNESCO, amely az ő nevét viselő nemzetközi orvostudományi intézet létrehozását tervezi, már régóta kerestette Ibn an-Nafisz sírját. Hőálló szigetelő Társadalombiztosítási tanácsadó Családi pótlék - fokozott gondoskodás Egy brit cég tűzálló anyaggal bevont üvegszálas textíliából készít 1000 C-fokig hőálló szigetelőanyagot. A tyglasnak elnevezett anyag tökéletesen pótolja az azbesztet, mégpedig anélkül, hogy a környezetre és az egészségre káros volna. Ugyanolyan jó hőálló, mint amilyenek a szilikátszálas és a kerámiaszálas textiliák, de amazoknál jóval olcsóbb. Folyamatos eljárásban gyártják. Ennek során az üvegfonalakat szervetlen kötőanyagokkal kezelik, s tűzálló ásványlemezkékkel veszik körül. A tyglas hajlékony, ezért könnyen készíthető belőle szigetelő textília és hőpajzs. A társadalombiztosítással foglalkozó szerveknek kötelességük, hogy a hozzájuk forduló ügyfeleket tájékoztassák és nyújtsanak segítséget a társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez. A megyei igazgatóságunk, az üzemi kifizetőhelyek ügyintézői e feladatokat igyekeznek maximálisan ellátni, mégis az igazgatósághoz havonta ötezernél több érdeklődő levél érkezik, 60-70 azoknak a száma, amelyet jogorvoslati, méltányossági ügyben küldenek, s 15 körüli a panaszos levelek száma. Ezenkívül mintegy háromezren személyesen érdeklődnek az igazgatóságon. Mindebből következik, hogy az ismerethiány és a tájékozatlanság elég nagyfokú, sőt a gyakori jogszabályváltozások követése még a munkáltatók (főleg a kisszervezetek) részére is nehézséget okoz. Mindezekért vállalkoztunk arra a megyei társadalombiztosítási igazgatóság munkatársaival közösen, hogy új rovatot indítunk Társadalombiztosítási tanácsadó címmel, melyben az olvasók alaptájékozottságot szerezhetnek különböző ügyeik intézéséhez, rendezéséhez. A gyermekről való társadalmi gondoskodás egyik fontos eszköze a családi pótlék. Segíti kiegyenlíteni azt az életszínvonalbeli különbséget, mely a gyermeket eltartó és a gyermekkel nem rendelkező családok között a gyermek nevelésére fordított költségekből adódik. A társadalombiztosítás, ezen belül a családi pótlék-rendszer fejlődésének eredményeként az általános szabályok szerint ma már minden olyan gyermeket eltartó személy részesülhet családi pótlékban, aki havi 21 napon át valamilyen társadalombiztosítási jogviszonyban áll, és egy hat éven aluli, vagy két, vagy több 16 éven aluli, illetve 16 éven felüli de középfokú tanulmányokat folytató gyermeket tart el a háztartásában. Az általános szabályokon túlmenően fokozott gondoskodás nyilvánul meg, és kedvezőbb ellátási feltételek szerint részesülnek családi pótlékban a gyermekeiket egyedül nevelő szülök, a beteg gyermeket nevelő családok, illetve az állami gondozott gyermeket eltartó nevelőszülők. A gyermeket egyedül eltartó szülők egy hat éven felüli gyermek után is részesülnek családi pótlékban (havi 770 forint összegben), két gyermek esetében pedig magasabb összegű ellátás illeti meg őket (havi 1800 forint). Kivételes szabály az is, hogy ők a gyermekük részére folyósított árvaellátás mellett családi pótlékra is jogosultak. Egyedülállóknak tekinthetők azok, akik a gyermeküket ténylegesen egyedül nevelik (például a hajadon, elvált, özvegy stb.), illetve azok, akik a családi pótlék igénybevétele szempontjából egyedülállónak tekinthetők (például akiknek a házastrsa sorkatonai szolgálatot teljesít, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy büntetésvégrehajtási intézetben szabadságvesztését tölti stb.). Az egy, vagy több beteg gyermeket nevelő családok gyermekenként megállapított magasabb összegű ellátásban részesülnek (gyermekenként havi 1100 forint). Azt, hogy a gyermek egészségkárosodása eléri-e azt a fokozatot, hogy a család magasabb összegű ellátást kapjon, az illetékes orvos jogosult megállapítani, az erre vonatkozó szabályok alapján. Nemegyszer gondot okoz az is, hogy ki tekinthető az illetékes orvosnak. A 16 éven aluli beteg gyermek tekintetében a rendelőintézet szakorvosa, illetve felülvizsgáló főorvosa, egészségügyi intézményben elhelyezett gyermeknél az intézmény orvosa jogosult a gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást adni. Lényeges feltétel azonban, hogy a gyermek betegsége a 16. életévének betöltése előtt keletkezzen. Azok az állami gondozott gyermeket eltartó nevelőszülők, akik egy hat éven aluli gyermeket nevelnek, emelt összegben kapnak családi pótlékot (havi 1100 forint). Két vagy több gyermek esetében gyermekenként kapják az emelt összegű ellátást. A nem egyedülálló nevelőszülőt is megilleti ez esetben a családi pótlék akkor is, ha a nevelt gyermek árvaellátásban részesül. Állami gondozott gyermek után az özvegyi nyugdíjas nevelőszülő is részesülhet családi pótlékban (ha más társadalombiztosítási jogviszonyban nem is áll). Ha a gyermeket eltartó nevelőszülő nem dolgozik, illetve nyugdíjellátásban részesül, a nevelt gyermeke vér szerinti szülője jogán kell megállapítani a családi pótlékot. Reméljük, hogy a fenti szabályok ismertetésével is sikerül segítséget adni a törvényesen járó ellátások igényléséhez. SZÁSZI MÁRIA Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság csoportvezetője Divatgombok Győrből A győri Előre Halászati Szövetkezet ipari tevékenységként divatgombokat gyárt. A kis üzemben az idén több száz féle gombból mintegy 11 millió forint értékben gyártanak a hazai ruhaipari vállalatok részére
