Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

1987. május 8. 2 Képújság Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Illést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) modern szocializmusfelfogás elméleti megalapozásához. Ezen a téren még sok a tennivaló - mondotta. A párt nem mondhat le és nem is mond le arról, hogy megfogalmazza az ideoló­giai szférát érintő kutatásokra vonatkozó legfontosabb igényeit - hangoztatta az MSZMP KB titkára. A társadalomtudomá­nyok pártirányítása politikai eszközök­kel, a párt vezető szerveinek állásfoglalá­saival valósul meg, de a párt nem vállalja, nem vállalhatja magára a tudományos viták eldöntését. Igényt tart viszont a marxista tudományosság következetes érvényesítésére, a fogalmi rendszerben megnyilvánuló eklekticizmus elkerülésé­re, a polgári társadalomtudományi elmé­letek kritikai kezelésére. A jövőben a Központi Bizottság és a Minisztertanács a különböző nagy hord­erejű döntések előkészítésében a koráb­binál is jobban kíván támaszkodni a tu­domány képviselőinek, az MTA tagjainak a testületéinek véleményre, kezdemé­BUDAPEST - Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Harri Holkerit a Finn Köztársaság minisz­terelnökévé történt kinevezése alkalmá­ból. Várkonyi Péter külügyminiszter Ka- levi Sorsa-t, az új finn kormány külügymi­niszterét köszöntötte.- Györke József, az MSZMP KB Kül­ügyi Osztályának helyettes vezetője csü­törtökön Budapesten - az Izraeli Egye­sült Munkáspárt (MAPAM) kérésére - ta­lálkozott Heini Bornstein-nel, a MAPAM- pártok Világszövetségének főtitkárával, a párt Külügyi Osztályának vezetőjével. Az őszinte, nyílt légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyze­téről, pártjuk tevékenységéről és véle­ményt cseréltek a közel-keleti helyzetről. ESZTERGOM - Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke csütörtökön Paskai László esztergomi primásérseket 60. születésnapja alkal­mából a kormány nevében köszöntötte és tiszteletére ebédet adott. A szívélyes hangulatú találkozón részt vettek a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar tagjai, vala­mint Francesco Colasuonno címzetes érsek, pápai nuncius és Tóth Károly re­nyezéseire - mondotta végezetül Pál Lé- nárd. Ezután az MTA intézményhálózatában a VI. ötéves terv során elért kutatási ered­mények értékelése következett. A témá­hoz Láng István mondott bevezetőt. Ki­emelte: a kutatás lehetőségeit, az ered­mények elérését nagymértékben befo­lyásolja a kutatás infrastruktúrájának fej­lettsége. Ismeretes, hogy a 80-as évek gondjai ezen a területen okozták eddig a legtöbb problémát. Az igazi előrelépés­hez főként többletforrásokra van szük­ség, de sokat segíthet a helyzetelemzés, a mérlegelésen alapuló stratégiai gon­dolkodás és előrelátás is. Láng István bevezetője után Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhe­lyettese a társadalomtudományi kutatá­sok eredményeiről, a tudományág és a magyar társadalom viszonyáról beszélt. Elmondotta, a társadalomtudományok fejlődése nagyban függ annak a felfo­gásnak az érvényesülésétől, hogy nap­jainkban és a jövőben a tudomány egyre formátus püspök, a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsának ügyve­zető alelnöke. MADRID - A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására május 3-7. között Kótai Gézával, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjával, a külügyi osztály ve­zetőjével az élen pártküldöttség látoga­tott Spanyolországba. LISSZABON - Csütörtökön Lissza­bonban, a Portugál Kommunista Párt központi bizottságának székházában megbeszélést tartott a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a PKP delegációja. Az MSZMP küldöttségét Horváth István, a KB titkára, a PKP küldöttségét Alvaro Cunhal, a párt főtitkára vezette. A felek tájékoztatták egymást a két or­szág helyzetéről, a két testvérpárt előtt álló feladatokról és a nemzetközi helyzet­tel kapcsolatos álláspontjaikról. ÚJ-DELHI Hámori Csabát, a KISZ Központi Bizottságának indiai látogatá­sán tartózkodó első titkárát csütörtökön Új-Delhiben fogadta Radzsiv Gandhi mi­niszterelnök. A magyar ifjúsági küldött­ség találkozott Narajan Datt Tivari indiai inkább a társadalom egyik legfontosabb tényezőjévé válik. Az akadémia főtitkárhelyettese a to­vábbiakban arra a kedvezőtlen jelenség­re hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 10 esztendő során a társadalomtudományi kutatásokra fordított összeg folyamato­san csökkent. Ezt követően Csurgay Árpád akadémi­kus, az MTA főtitkárhelyettese a termé­szettudományi kutatóhelyek eredmé­nyeiről és gondjairól tartott előadást. Be­számolt arról, hogy az akadémiai kutató­helyek az elmúlt öt év során több mint ezer belföldi és külföldi találmányi beje­lentést tettek, s szabadalmaik száma meghaladta a 600-at. Az ebből származó bevétel 510 miHió forint volt. Az akadé­miai intézetek kutatói jelentős szerepet vállaltak a nemzetközi tudományos mun­kában is. Ezután vita következett. Az Akadémia közgyűlése pénteken zárt üléssel folytat­ja munkáját az MTA várbeli kongresszusi termében. külügyminiszterrel is, megbeszéléseket folytatott az Indiai Nemzeti Kongresszus Ifjúsági Szervezete és az Indiai Ifjúsági Szövetség vezetőivel. VARSÓ - Pozsgay Imre főtitkára ve­zetésével a Hazafias Népfront küldöttsé­ge csütörtökön. Varsóba utazott, ahol május 8. és 10. között részt vesz a Haza­fias Nemzeti Újjászületés Hazafias Moz­galma (PRON) II. kongresszusán. BELGRAD - Raif Dizdarevics külügy­miniszter meghívására csütörtökön ju­goszláviai hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. Oskar Fischert megérkezése után fogadta Branko Miku- lics, a szövetségi kormány elnöke. Ezt követően megkezdődtek a két külügymi­niszter tárgyalásai Jugoszlávia és az NDK sokoldalú együttműködése további fejlesztésének lehetőségeiről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. PEKING - Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának elnöke, az első számú kí­nai vezető csütörtökön találkozott és megbeszélést folytatott Todor Zsivkov- val, a Bolgár Kommunista Párt központi Bizottságának főtitkárával, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának elnökével, aki hatnapos hivatalos látogatáson tar­tózkodik Kínában. (Folytatás az 1. oldalról) A kormányszóvivői értekezleten Bá­nyász Rezső bevezetőben tájékoztatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülésén az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alap­ján tárgyalt az MSZMP KB 1986. decem­ber 28-i, a műszaki fejlődés gyorsításáról s a tudományos kutatás eredményessé­gének fokozásáról hozott állásfoglalása végrehajtásának munkaprogramjáról, és elfogadta azt. A program összefoglalja az állásfoglalásban kitűzött célok, ajánlások végrehajtásával kapcsolatos állami fel­adatokat. A kormányzati tennivalók kiter­jednek a vállalatok innovációs érzékeny­ségét, a műszaki fejlesztés lehetőségei­nek javítását célzó gazdasági feltételek­re, a VII. ötéves népgazdasági terv gaz­daságfejlesztési és kutatásfejlesztési programjainak áttekintésére, szükség szerinti korszerűsítésére, a műszaki fej­lesztés, a képzés szervezeti és személyi feltételeinek fejlesztésére, valamint a nemzetközi műszaki tudományos együtt­működés eredményességét növelő in­tézkedések kidolgozására. Ezt követően a kormányszóvivő a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt. A büntető eljárásról szóló törvény és a büntetés-végrehajtással foglalkozó tör­vényerejű rendelet módosításának ja­vaslatával kapcsolatban (a Népszabad­ság érdeklődésére) elmondta: a társa­dalmi és a gazdasági élet új jelenségei - egyebek között a növekvő bűnözés - szükségessé teszik, hogy a büntetőjog területén is változások következzenek be. Az általános forgalmi adóra' és a sze­mélyi jövedelemadóra vonatkozó jogsza­bályok elveivel foglalkozó előterjesztés­ről szólva (a Magyar Hírlap kérdésére) el­mondta: a csütörtöki ülésen a pénzügy- miniszter által vezetett koordinációs bi­zottság felhatalmazást kapott, hogy kér­dezzék meg széles körben a tanácsok, a társadalmi, az érdekképviseleti szervek, a tudományos szervek vezető testületéi­nek véleményét, hallgassák meg állás- foglalásukat, és részletesen kimunkált javaslatot terjesszenek majd, előrelátha­tólag nyáron, a kormány elé. A munkavédelem tavalyi helyzetével foglalkozva (a Népszava kérdésére) Bá­nyász Rezső felidézte az ezzel kapcsola­tos múlt évi statisztikai adatokat. Elmond­ta, a Minisztertanács vitája feltárta, hogy már éreztetik ugyan hatásukat a munka- körülmények javítására hozott intézke­dések, mégis bőségesen van még tenni­való e téren. Túlságosan sok egyebek között az olyan hatóság, államigazgatási szerv, amelyik munkavédelemmel foglal­kozik. Tevékenységük ezért időnként ne­hézkes, formális. Sokakat érdeklő, a távközlési hozzájá­rulás módosítására vonatkozó kérdésre felelve a szóvivő kifejtette: az úgynevezett belépési díj a telefonhálózat felettébb kí­vánatos fejlesztésének egyik fő forrása. A telefonhálózat korszerűsítése, az állo­mások számának elhatározott növelése indokolja, hogy június elsejétől a közületi előfizetők a főállomásokért 90 ezer, az ikerállomásokért pedig 60 ezer forintot fi­zessenek. A kormány úgy döntött, hogy a lakos­ság belépési dijainak összege a jövőben sem lépheti túl a költségek 15 szá­zalékát. Ez azt jelenti, hogy az új telefon- tulajdonosoknak a főállomásokért 12 ezer, az ikerállomáscpkért pedig 8 ezer fo­rintot kell fizetniük. Új rendelkezés, hogy a körzeti telefonkötvény-tulajdonosok 50 százalékos kedvezményben részesül­nek. Újdonság lesz az is, hogy ha valaki lemond a telefonjáról, akkor a befizetett összeget maradéktalanul visszakapja. Bányász Rezső hozzátette még (a Televí­zió Híradó érdeklődésére): az új jogsza­bály lehetővé teszi, hogy az idős, beteg, rászoruló emberek is 50 százalékos ked­vezményben részesüljenek. A posta el­nökének tervezett rendelkezése - s ezzel a kormány is egyetértett - kimondja azt is, hogy a kisvállalkozók a közületeket megillető kedvezményben részesülje­nek, ha vállalják a közületi díjtétel kifize­tését. A továbbiakban a kormányszóvivő több, az utazással és az idegenforgalom­mal kapcsolatos kérdésre (Vasárnapi Hí­rek, Magyar Nemzet) válaszolt. Minde­nekelőtt az utazást, a közlekedést érinti, hogy a kormány csütörtöki ülésén - hosz- szú előkészítő viták után - felhatalmazta a közlekedési minisztert és a belügymi­nisztert arra, hogy június 1 -jétől visszaál­lítsák az 1979 előtti sebességhatárokat: pontosabban az autópályákon 120 kilo­méter, az autóutakon pedig 100 kilomé­ter lesz a megengedett legnagyobb se­besség. Az országutakon és a lakóterü­leteken nem változnak a sebességhatá­rok. Az idegenforgalom idei kilátásairól szólva elmondta: az eddigi megrendelé­sek alapján az utazási irodák és a szállo­dák szakemberei úgy vélik, hogy a nem­zetközi turizmus piacán megőriztük ver­senyképességünket. A magyar-szovjet kishatárforgalomról (a Magyar Rádió érdeklődésére) kifejtet­te, hogy az egy éve erről aláírt megálla­podás jól szolgálja a választékcsere bő­vítését. Bányász Rezső végezetül a papírellá­tás gondjai miatt olykor-olykor késve megjelenő képes hetilapok problémájá­ról (a Képes 7 kérdésére válaszolva) be­szélt. PANORÁMA Az ünnep lángjai Nyugat-Berlinben A gyakori nyugat-berlini zavargások forrása az önkényes lakásfoglalás. Az elha­gyott, lebontásra ítélt házak előtt megjelenik néhány fiatal pár matraccal, be­mennek és csak a rendőrség tudja távozásra bírni őket. (Archív felvételünk) A nyugat-berlini szenátus nem így képzelte el az ünneplést. Egy nappal azután, hogy Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából nagyszabású, látványos rendezvénysorozat kezdődött, Kreuzberg kerületben évek óta a leghe­vesebb utcai zavargások robbantak ki. Egy május elsejei utcabál résztvevői rendőrökkel csaptak össze, üzleteket gyújtottak fel és fosztottak ki. A következ­mény: majdnem ötven sérült, több milliós anyagi kár és félszáznál több személy le­tartóztatása. Az értelmetlen pusztítást valamennyi politikai párt elítélte. A város életét irányí­tó kereszténydemokrata-szabaddemok­rata szenátus egyszerűen „Berlin-el- leneseknek” minősítette a zavargások résztvevőit. De túlzott leegyszerűsítés csupán szélsőséges elemek akciójáról beszélni - figyelmeztettek az ellenzéki szociáldemokraták, a nyugat-berlini Zöl­dek pártja, az Alternatív Lista, sőt, az egy­házi vezetők is. Tény, hogy először az úgynevezett autonóm csoportok csaptak össze a meglehetősen provokatívan vi­selkedő rendőrökkel, de politikai vak­ságra vall a zavargások majdnem ezer résztvevőjét pusztán zavarkeltőknek mi­nősíteni. A város vezetése, miután a nyolcvanas évek elején a házfoglalók mozgalmait si­került elcsendesíteni, nemigen törődött a társadalom peremére szorultak vagy a teljesen kirekesztettek egyre súlyosbodó Droblémáival. Az 1980-81-es házfogla­ok és az azt kísérő sorozatos utcai Osz­lások legfőbb színtere ugyan­csak Kreuzberg volt, Nyugat-Berlinnek az a kerülete, ahol mindig is a város sze­gény rétegei éltek. Kreuzbergben lakik a kétmilliós városban élő több mint 100 ezer török bevándorolt többsége is. A hetvenes évek végére azonban a török­török és a török-német villongások le­csillapodtak. A házfoglalásoknak gazdasági és poli­tikai indítékai voltak. A háztulajdonosok spekulációs célból több ezer házban fel­mondtak a lakóknak, és arra hivatkozva, hogy majd felújítják a lakásokat, óriási összegeket vehettek föl a város kasszá­jából. A nagy lakáshiány közepette hosz- szú hónapokig több mint tízezer lakás állt üresen. Ezeket foglalták el fiatalok cso­portjai. A házfoglaló mozgalomnak - szemben a hetvenes évek ifjúsági és diákmegmoz­dulásaival - nem volt politikai programja. Egyszerűen a rendszer antidemokrati­kus volta és az igazságtalanság ellen próbáltak a résztvevők tiltakozni. Belátva, hogy a rendőri erőszak nem hoz ered­ményt a házfoglalók ellen, 1981-ben még a szociáldemokrata szenátus kez­dett hozzá, majd egy év múlva, az azóta kormányzó kereszténydemokraták foly­tatták a házfoglalások legalizálását. Kü­lönböző hitelek, társadalmi és szülői anyagi támogatás révén a házfoglalók többsége megmaradhatott a lakások­ban. A város vezetése ezzel befejezett­nek tekintette az ügyet. Nem tett semmit annak érdekében, hogy ezek a fiatalok gazdaságilag és szociálisan beilleszked­hessenek. A házfoglaló mozgalom maradványai­ból jöttek létre a különböző úgynevezett autonóm csoportok, amelyek pusztán til­takozásukat akarják kifejezésre juttatni, politikai céljaik és eszközeik nincsenek. „Ezek a fiatalok kilátástalannak ítélik meg a jövőt, s van is okuk rá - írta a kreuzbergi események okait elemezve egy tekinté­lyes nyugatnémet lap, a Frankfurter Rundschau. - A második világháború óta még nem volt a városnak olyan vezetése, amely támogatással és egyéb kedvez­ményekkel annyi jót tett a jólétben élő polgároknak, és annyira keveset törődött a kisemberek félelmeivel, az átlagpolgár aggodalmaival, mint a jelenlegi szená­tus.” A CDU-FDP szenátus politikájának kö­vetkezményei - a majdnem 12 százalé­kos munkanélküliség, a hajléktalanok nagy száma - Kreuzbergben különösen érződnek. A társadalmi feszültségek növelésé­hez hozzájárul még a szenátusnak az a terve, hogy a közeljövőben teljesen fel­szabadítják a lakásárakat. Az előzetes számítások szerint ez mintegy 75 száza­lékos lakbéremelkedést fog jelenteni a régi lakásokban lakóknak, s Kreuzberg­ben főleg ilyenek találhatók. A hatóságellenes hangulatot erősen felszította, hogy a rendőrség - még a za­vargások előtt, pénteken reggel - előze­tes figyelmeztetés nélkül, erőszakkal be­hatolt az Alternatív Lista irodájába, ház­kutatást tartott és a közeljövőben sorra kerülő népszámlálás bojkottjára, vala­mint a tervezett új lakbérrendelet elleni akciókra mozgósító plakátokat és röpira- tokat foglalt le. A belügyi szenátor szavai szerint a vá­ros vezetése eddig azt az egyetlen tanul­ságot vonta le a súlyos zavargásokból, hogy a jövőben sokkal több rendőrt kell küldeni Kreuzbergbe. PACH FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents