Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
MA V A fiatalkori 1987. május 6. SZERDA bűnözésről XXXVII. évfolyam, 105. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Beilleszkedés A minap levél érkezett szerkesztőségünkbe a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetségéből. A különböző programokról tájékoztató levelet olvasván egy megható emlék idéződött fel bennem. Megyénk egyik vöröskeresztes vezetője mesélte hat-hét évvel ezelőtt; szóval abban az időben, amikor először rendeztek a sötétvölgyi úttörőtáborban nyaralást a megyénkben élő mozgáskorlátozott gyerekeknek. Nyaralt ott egy intézetben nevelkedő tizennégy év körüli kislány is, aki a többiekkel együtt igen jól érezte magát, s úgy emlékszem, ez volt az első olyan alkalom, amikor hosz- szabb időre elhagyta az intézetet. Az intézetről tudni kell, hogy főként szellemi fogyatékos gyerekek éltek ott, csupán három-négy volt a mozgásában korlátozott gyermek. Ők ugyan képezhetőek voltak, de úgymond, nem kötelezően. Tehát a kislány sem írni, sem olvasni nem tudott. Amikor letelt a tíz nap, nehezen * búcsúztak egymástól és új felnőtt ismerőseiktől a gyerekek. Érthető, hogy váltig azt mondogatták, hogy „de ugye, jövőre is jöhetünk...”. A válasz nyilván igen volt, de a történet főszereplőjének még azt tette hozzá a vöröskeresztes vezető, hogy csak akkor, ha jövő húsvétra kapok tőled képeslapot. Egy-két hét múlva csomagot vitt a leánynak a posta, benne első osztályos tankönyvekkel, írószerekkel. Az intézet fogadott melléje egy nevelőt... A saját kézzel írott levél húsvét előtt néhány nappal megérkezett Szek- szárdra. S bármennyire hihetetlen, azóta szabályos levelezés folyik. Úgy gondolom, hogy a csöppet sem egyszerű feltétel pedagógiailag teljesen kézenfekvő volt, s a tanulni kissé lusta kislányra kellően hatott. De miért? Valószínűleg azért, mert e képességeit tulajdonképpen elismerték, nem cifrázták a szót, egyszerűen arra késztették, hogy önmaga elé állítson mércét, s az írást, olvasását illetően igyekezzék pótolni, ami még pótolható. Azt hiszem, hogy az emberek többsége valahogy ezt a természetes tónust képtelen megütni akkor, amikor egy beteget, egy mozgássérültet lát, vagy olyan helyzetbe kerülnek, hogy beszélgetniük kell egymással. Ez az önkéntelen leblokko- lás természetesen zavarja a tolókocsiban ülőt, s a kommunikálás nem válik fesztelenné. Persze, az utóbbi néhány évben úgy látom, mintha valamelyest változott volna e kapcsolatok sora, hiszen az egyesület, a Vöröskereszt és még sok-sok más patrónus azon igyekezik, hogy segítse a mozgáskorlátozottak beilleszkedését a társadalomba. Hogy biztosítsanak számukra fórumokat, ahol gondjaikról szólhatnak, hogy szabad út nyíljon mindehova, ahova eljuthatnak. Ezek olyan lehetőségek, melyek csak közös erővel válhatnak valósággá. A sok-sok példa bizonyítja valamennyiünknek azt, hogy számos korlát könnyebben ledől, ha összefogunk, ha segítünk. Visszatérve a levélre, amiről szóltam már az írásom elején, egyebek között arról tájékoztat bennünket, hogy néhány nap múlva tartják Tatán a mozgássérültek országos ifjúsági találkozóját, hogy a hét végén Szekszárdon rendezik meg az asztaliteniszezők vidéki bajnokságát, ami szintén országos rendezvény, hogy június elején kerül sor a mozgássérültek nemzetközi balatoni találkozójára és még számos rendezvényt sorol a levél. A helyieket nyilván nem említi. Például azt a május 9-i kirándulást, melyet megyei egyesületünk rendez a Gemencbe azoknak, akik talán néhány kilométerre laknak a szép kirándulóhelytől, de lehetőség híján még nem jutottak el oda. - hm Csehszlovák KB-titkár Szekszárdon Losonczi Pál és Öcsényben Frantisek Pitra (balról a második) a húsipari vállalatnál Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Magyarországra érkezett Frantisek Pitra, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára. A testvéri szocialista ország mezőgazdasággal foglalkozó központi bizottsági titkára tegnap, kedden vidéki látogatást tett. Délelőtt Fejér megyében, délután pedig Tolna megyében tanulmányozta a mezőgazdaságot, valamint az élelmiszeripart. Megyénkben elsőként a Szekszárdi Húsipari Vállalatot tekintette meg, ahol Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára fogadta Frantisek Pitrát, valamint a kíséretében lévő Durej Ondrejt, Csehszlovákia budapesti nagykövetét. Hartmann Lajos igazgató kalauzolta a vendégeket, majd tájékoztatást adott a vállalat munkájáról. A 2500 dolgozót foglalkoztató vállalat éves bruttó árbevétele 5 milliárd forint, termelésének 50 százalékát külföldön értékesíti. A vendég tetszését fejezte ki a korszerű vágóvonal és sonkakonzervüzem láttán. Kérdéseinek zöme a vállalati önállóságra, az eredményességre, a munkásutánpótlásra, a termelők és a vállalat kapcsolatára terjedt ki. A húsipari eszmecsere után Gyugyi Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében a szekszárdi tej- és sajtüzemet tekintette meg a vendég, ahol Bucsi Elek, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat igazgatója fogadta és tájékoztatta az évente 160 millió liter tejet feldolgozó üzem munkájáról. Frantisek Pitra itt is a termelők és az üzem kapcsolatáról, az export, a minőség, valamint az állami irányítás és a vállalat közötti kapcsolatról érdeklődött. Ezt követően a csehszlovák vendég és kísérete Őcsénybe utazott, ahol két háztáji gazdaságot tekintettek meg. Mata- sics József termelőszövetkezeti nyugdíjas gazdaságába öt fejős tehén, három anyakoca és egy ló tartozik. Önellátásra van berendezkedve, 3,5 hektáros területen termeli meg a szükséges takarmányt. A fiatalabb korosztályhoz tartozó Weisz Józsefnél, aki a Szekszárdi Húsipari Vállalat dolgozója, a bérhizlalásról érdeklődött, hiszen Weiszék évente közel 100 -sertést hizlalnak, az őcsényi termelőszövetkezettel szerződve. A két háztáji gazdaságban hosszasabban elidőzött a vendég, sok kérdés hangzott el a háztáji gazdaságosságáról, a parasztemberek munkaidejének és jövedelmének összefüggéseiről. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára szekszárdi látogatását a KSZE telepén fejezte be, ahol Lakatos Csaba igazgató tájékoztatta. A kora esti órákban a vendég és kísérete Balatonaligára utazott. Matasics József őcsényi portáján fogadta az etióp külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Berhanu Bajih etióp külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozón elismeréssel szólt Etiópia aktív szerepéről az afrikai kontinens problémáinak megoldásában. Kifejezte készségünket a két ország között jól fejlődő kapcsolatok elmélyítésére. Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar-etióp gazdasági együttműködési bizottság magyar társelnöke ugyancsak fogadta Berhanu Bajiht. Áttekintették a magyar-etióp gazdasági kapcsolatokat; állást foglaltak a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztése mellett, hangsúlyozva, hogy a vegyes bizottság márciusi budapésti ülésén elfogadott program végrehajtása jó alapot nyújt a kapcsolatok bővítésére. Berhanu Bajih a nap folyamán a duna- varsányi Petőfi Mgtsz-be látogatott. A vendéget Tisza András, a termelőszövetkezet elnöke, Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese fogadta, s tájékoztatta a Budapesttől Kiskunlacházáig hat község határában gazdálkodó, háromezer dolgozót foglalkoztató szövetkezet tevékenységéről. A tájékoztatót követően a vendég megtekintette a legnagyobb szarvasmarhatelepet: az istállót, a fejőházat, a borjúneveidét és felkereste a nyúltelepet. Berhanu Bajih vidéki programja befejezéseként K. Wágner Istvánnak, a termelőszövetkezet egyik alapító tagjának háztáji gazdaságával is megismerkedett. Berhanu Bajih délután a Külügyminisztérium vendégházában találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Az ország külpolitikájának főbb elemeit kiemelve rendkívül fontosnak tartotta, hogy a szomszédos országokkal, így Szomáliával és Szudánnal normalizálódjanak a kapcsolatok, ez a törekvésük azonban eddig nem vezetett eredményre, mivel (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés Ipari és Kulturális Bizottsága Pakson ülésezett Az atomerőmű műszaki fejlesztése - a műszaki értelmiség helyzete Tegnap délelőtt tíz órakor kezdte meg együttes ülését Pakson az Országgyűlés Ipari és Kulturális Bizottsága, melyen egyebek között megjelent Váradi László, a megyei pártbizottság titkára, Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese és Jákli Péter, Paks Város Tanácsának elnöke. Az ülés résztvevőit dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára köszöntötte, s bevezetőjében arról beszélt, hogy a műszaki fejlesztésre nem csupán a műszaki értelmiséget, hanem az egész társadalmat föl kell készíteni. Ezt követően Simon Péter, a PAV üzemeltetési igazgatója, országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót a paksi atomerőmű műszaki fejlesztéséről, a műszaki értelmiség helyzetéről, valamint ezek hatásáról, amit a városra, valamint a régió kulturális fejlődésére gyakorolnak. Az előadó tájékoztatójának első részében kitért azokra a feladatokra is, amelyeket az MSZMP KB tavaly decemberi ülésének szellemében fogalmaztak meg. A téma kibontását megelőzően ismertette az atomerőmű helyét és szerepét a magyar villamosenergia-termelésben. Mint ismeretes, a kép igen kedvező, s ez nagy valószínűséggel hozzájárult a kormány tavaly őszi döntéséhez, miszerint a paksi atomerőmű két 1000 MW-os egységgel bővül, aminek tervezési munkái már megkezdődtek. Simon Péter ezután az atomerőművel kapcsolatos műszaki fejlesztésről beszélt, s leszögezte, hogy a meghonosított új eljárások, az új pontossági, biztonsági és minőségi követelmények, a befogadó ipari környezet számára is újak, ezekhez annak föl kell nőnie. Ezért az atomenergetika egyben húzóiparágnak is tekinthető, a fejlesztés kényszerét kisugározza környezetére is. A kővetkezőkben a kutatási-fejlesztési tevékenységről hallhattak a bizottságok tagjai. A műszaki-fejlesztési témákat azok sokrétűsége, specifikussága miatt csak részben konkretizálta az előadó, de felsorolt több olyan kutatóintézetet, melyek nagy felkészültséggel, magas színvonalú, odaadó munkával az atomenergetikai kutatási-fejlesztési munkák bázisintézményei. E témakörön belül természetesen szó volt arról a tevékenységről, ami nem sorolható ugyan a klasszikus kútatási-fej- lesztési munkához, de mégis fejlesztésnek fogható föl, azaz arról, melyet a vállalat az állami oktatás támogatása terén felvállal. Tavaly szeptemberben megkezdte működését a PAV Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, idén szeptemberben pedig indul az oktatás a Budapesti Műszaki Egyetem Gépész- mérnöki Karának kihelyezett főiskolai szakjaként a paksi Energetikai Üzemmérnök Szakán. Simon Péter a továbbiakban a műszaki értelmiség helyzetéről szólt, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a PAV a vizsgált téma szempontjából jelentősen eltér a magyar állami ipar nagyvállalataitól. Végezetül pedig Paksról, mint lakóhelyi környezetről beszélt a képviselőtársainak Simon Péter, hangsúlyozva azt, hogy a várost és a környékét úgy kell fejleszteni, hogy az értelmiség ott gyökeret verjen és jól érezze magát minden tekintetben. A tanácskozás második részében a képviselők szóltak hozzá a tájékoztatóhoz, majd kérdéseiket tették föl. Az utóbbiakra először Kapolyi László ipari miniszter, majd Pónya József, a Központi Bizottság tagja, a PAV vezérigazgatója, illetve Simon Péter válaszolt. Ezután az Országgyűlés két bizottsága a Munkásművelődési Központban tett látogatást, ahol az atomerőmű működéséről tekintettek meg egy filmet, majd az erőműbe mentek, ahol még folytatódott a kérdések föltevése, illetve a válaszadások sora - elsősorban erőművi kérdésekről. - hm - ka Simon Péter tájékoztatóját tartja
