Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-26 / 122. szám
1987. május 26. rtÉPÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK _____________________________________________________________________A MONOLÓG Az udvariasságról Elmondja: Rózsa Zoltánná (25 éves) bolti eladó- Azzal kezdeném, hogy az eladó is ember, neki is lehetnek problémái. Igaz, annak idején az iskolában arra is megtanítottak bennünket, hogy ezeket a magánügyeket nem szabad bevinnünk a munkahelyre. Mégpedig azért, mert emberekkel foglalkozni, illetve dolgozni csak úgy lehet zökkenőmentesen, ha mi is nyugodtak, kiegyensúlyozottak vagyunk.- A mi boltunk például (a szekszárdi 50-es számú csemegeüzlet) önkiszolgáló, s ha egy vevőhöz odamegyek és megkérdezem mit parancsol, akkor megsértődik, hogy miért nem hagyon őt keresgélni. Sok vásárló igazságtalan velünk, minket okolnak az árdrágulásokért és a hiánycikkek miatt is. Szerintem szükségünk lenne erkölcsi megbecsülésre ahhoz, hogy mindig udvariasak legyünk, érezzük, hogy igénylik és hálásak figyelmességünkért.- Egyébként boltunkban kevés eladó dolgozik, ráadásul nagy részük szakképzet- len. Ez azért baj, mert ők nem tanulnak etikát, pedig az udvariassághoz a rátermettségen kívül tanulás is szükséges. Ez utóbbiban nagy segítséget nyújtanak az idősebb munkatársak, jó példát mutatva a fiataloknak, a gyakorlaton lévő tanulóknak.- Az udvariasság nekünk a szakmánkhoz tartozik, és mivel ezt választottuk élethivatásunknak, természetessé kell váljon számunkra ez a gesztus. Ám kérjük kedves vásárlóinkat, hogy legyen kölcsönös ez az udvariasság, mert akkor ők elégedetten távozhatnak tőlünk, mi pedig teljes mértékben eleget tudunk tenni elvárásaiknak - és ezzel mindannyian jól járunk. Lejegyezte- MÁTÉ RÉKA A napokban hosszú utat megtett levél érkezett szerkesztőségünkbe. A borítékot a Szovjetunióban, Tengizben adták postára. Mint ismeretes, ezen a távoli településen hatalmas építőmunka folyik, s a dolgozók között szép számmal akadnak magyar szakemberek is. Egyikük, Homoki Zoltán, a paksi költségvetési üzem fiatal munkavédelmi előadója az alábbiakban számol be élményeiről. n „Tengiz Magyarországtól 4500 km-re, a Szovjetunió ázsiai területén, a Kazah SZSZK-ban Kulszári körzetében, a jam- burgi gázmezőkön található. A Kaszpi-tenger mellékének e félsivatagos vidéke rendkívül gazdag olajban és földgázban. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság 1985. decemberében kormányközi megállapodást kötött. Ennek alapján - a jamburgi gázegyezmény keretében - többek között a helyszínen, Tengizben évente 5 millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas komplexumot kell megépítenünk. Feladatunk méretei óriásiak. A hatalmas terület rendezése, a 15 ezer cölöp leverése, a 17 ezer tonna gépi berendezés, a több mint 1000 km hosszú kábel beépítése, az 5 ezer fő elhelyezésére és ellátására alkalmas lakótelep létrehozáA Tengizben dolgozó magyar fiatalok a településtől 100 km-re található Kulszáriban vonultak fel május elsején. A kép bal szélén a levélíró, Homoki Zoltán látható. sa nagy erőfeszítést igényel. (Az ivóvíz pl. 1500 km-ről jut el hozzánk.) A Szovjetunió az építkezésért cserébe 1989-től 10 éven át évi 2 milliárd köbméter földgázt szállít Magyarországnak. Kereseti lehetőség: 25-50 ezer forintig, plusz napi 20 rubel. A munkaidő heti 60 óra, azaz hétköznap 11, szombaton 5 óra. Háromágyas, szállodai szintű szobákban helyeztek el bennünket, melyekben klímaberendezés is van. Naponta háromszor étkezünk, az ellátás bőséges. Van már magyar pékségünk is, ahol finom fehér kenyeret és kalácsokat készítenek. Az ellátásért egyébként napi 10 rubelt kell fizetni. Minden hétvégén discóba megyünk, a szállásunkon kiépítették a videohálóza- tot is, a filmvetítés este 9 órakor kezdődik naponta. A szobákban rádiózni is tudunk, gyakran hallgatjuk a hazai híreket. A múlt hónap elején megalakult a KISZ-bizottságunk is. Városi jogokkal rendelkezünk, közvetlenül az Ipari Minisztérium pártalapszervezetéhez tartozunk. A KISZ-bizottság eddig számos sikeres. programot, többek között kirándulásokat, sport és kulturális rendezvényeket szervezett. Május elsején Kulszá- riban vonultunk fel. Még egy érdekesség: a tagdijat rubelben fizetjük. Visszatérve még Tengizre ritkán lakott a terület, ahol élnek emberek, ott az iszlám hatása tapasztalható. Temetőikben érdekes építmények emelkednek, mindegyiken látható a félhold jelzés. Az időjárás elég száraz és szeles. Az 50 km-es széllökések gyengének számítanak, általában a 90-100 km-es sebességű a megszokott. Mi az, ami az embert fenyegetheti Ten- g ízben? Elsősorban a mérgeskigyók és pókok, a skorpiók meg a szúnyogok. Megnyugtatásképp azt azért hozzáteszem, hogy eddig még senkinek sem történt semmi baja. Bízom abban, hogy ez továbbra is így lesz.” Hering, nóta, gázálarc Ifjúgárdisták megyei szemléje A cseperésző eső, a fel-feltámadó szél okozta hűvös időjárás sem szegte kedvét a fiataloknak, s a hét utolsó három napján hat csapat, (Paks, Vak Bottyán Gimnázium, Tamási, Béri Balogh Ádám Gimnázium, a szekszárdi középiskolák vegyes csapata, Dombóvár, Apáczai Csere János Szakközépiskola és Gőgös Ignác Gimnázium, valamint az 516. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet) részvételével megtartották az Ifjú Gárda megyei szemléjét. Pénteken Szekszárdon lövészetben, úszásban és futásban mérték össze erejüket a szakaszok. A hideg miatt sátorozni nem lehetett, így az éjszakát Pakson, a cseresznyési úttörőtáborban töltötték. Ágy ugyan csak a lányoknak jutott - a fiúk mint a heringek, gumimatracokon a folyosón aludtak - szombaton mégis frissen rajtolt a mezőny, hogy a 15 kilométernyi táv 8 állomásán 15 különféle feladatot teljesítsen. A gázálarctáskákból menet közben elfogyasztott ebéd után a tűzoltóság, a rendőrség és a munkásőrség technikai bemutatóját nézték meg, majd pihenés következett. Vasárnap délelőtt alaki- és menetdaltudásukat mérték össze a versenyzők, majd az ünnepélyes zárás és eredmény- hirdetés után ki-ki hazautazott. A vidám élménydús találkozó összesített eredménye a következő: 1. Gőgös Ignác Gimnázium, 2. 516. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, 3. Szekszárd vegyes csapata, 4. Vak Bottyán Gimnázium, 5. Apáczai Csere János Szakközépiskola, 6. Béri Balogh Ádám Gimnázium. A győztes csapat jutalma, hogy augusztus 20-24-én ők képviselik Tolna megyét az országos szemlén. cser - gottvald A győztes csapat A tamási csapat embere a cél előtt A szekszárdi Márton Ida lajhármászás közben A pályakezdő pedagógusokról Mit tehet helyzetűk javításáért a szakszervezet? A minap ülésezett a Pedagógusok Szakszervezetének Tolna Megyei Bizottsága. Témájuk a fiatal pedagógusok és az oktatásban dolgozók helyzete volt. Fülöpné Szűcs Mária, a megyebizottság titkára szóbeli előterjesztését követően érthető módon igen sok javaslatot is jelentő hozzászólás volt. A Pedagógusok Szakszervezete XII. kongresszusa határozata értelmében: „erősíteni kell szervezeteink tevékenységében a rétegpolitikai munkát, kialakítva ennek szervezeti kereteit. Testületeink minden irányítási szinten alakítsák ki a fiatalokkal, a pályakezdő pedagógusokkal kapcsolatos munka sajátos szervezetét.” Tolna megyében 2500 a 35 év alatti pedagógusok és az oktatásban dolgozók száma. Mielőtt az ő élet- és munkakörülményeiket napirendre tűzték volna, a megyebizottság ifjúsági tanácsa a helyzetkép pontos megismerése érdekében ötszáz fiatalnak sok mindenre kiterjedő kérdőívet küldött ki. (Csak zárójelben: ennek 68 százaléka vissza is érkezett.) Most következzék néhány feltett kérdés, illetve válasz: miért menekülnek egyesek a pedagóguspályáról? Több mint kétszáz vélemény az anyagi, százhúszan pedig az erkölcsi megbecsülés hiányában látják, de elég nagyszámban szerepel a tekintély hiánya is. Sokan minősítik közepesnek a szociális ellátottságot, a tanításhoz szükséges tárgyi feltételeket, az irányítás színvonalát, az előrehaladási lehetőséget és hiányolják a sikerélményt a munkában. Mindezek ellenére kétszáz fölötti azoknak a száma, akik szeretnék növelni szakképzettségüket, illetve már teszik is. S hogy miben kellene segítséget nyújtania a szakszervezetnek? Az előbb felsoroltakon kívül például a lakáshoz jutásban, a nagyobb arányú segélyezésben, az ötvenszázalékos vasúti kedvezmény visz- szaállításában, az üdülési lehetőségek bővítésében. A szakszervezeti munkát e téren az eltelt időszakban az útkeresés jellemezte. (Hiszen az ifjúsági tagozatok nem régen alakultak meg.) A felmérés alapján a lakáshelyzet tulajdonképpen nem mondható rossznak, de nem általánosítható a 35 éven aluliakra, és nem a pálya kezdetén állókra. Illetve azt tükrözi elsősorban, hogy a zömük a családra kénytelen támaszkodni, azaz saját maga (maguk) képtelen(ek) megteremteni az önálló élethez szükséges feltételeket. A szolgálati férőhelyek és lakások száma minimális, tehát nem tölti be azt a szerepet a munkaerő-gazdálkodásban, amire hivatott lenne. Azért tegyük hozzá azt is, hogy a felmérésre válaszolók közül közel kétszázan laknak családi házban tulajdonosként, illetve családtagként, nyolcvan- négyen örök-, illetve szövetkezeti lakásban, tizenkilencen tanácsi, negyvenegyen pedig szolgálati lakásban. Az albérlők száma mindösz- sze nyolc, egyéb lakásmegoldás - például átmeneti szállás - csak hét fiatal pedagógusra vonatkozik. Tolna megyében egy évvel ezelőtt alakult meg a már említett ifjúsági tanács, minden városban és nagyközségben megszervezték az ifjúsági tagozatot - melynek egy-egy tagja tanácsi bizottságokban tevékenykedik - Tolnán például a lakáselosztóban. Az ülésen tulajdonképpen az elveket tisztázták és a terveket fogalmazták meg, ami még nem jelenti, hogy új jogosítványt szereztek bármi intézkedéshez is a bizottság tagjai, de abban megállapodtak, hogy ezután magasabb bérekkel kell meghirdetni a pedagógusállásokat, még ha bérfeszültséget okoznak is; támogatni kell a nehéz körülmények között dolgozó tantestületeket, például különleges munkahelyi pótlékkal - ez pillanatnyilag hat települést érint -. azután vissza kellene állítani a pedagógusok lakástámogatását, illetve arra meglelni az új formát... Az említettekhez képest kisebb horderejűnek tűnnek azok a kezdeményezések, amelyek az ifjúsági tagozatok eddigi tevékenységét kisérik. Mindenesetre közérzetet érintenek, befolyásolnak és jó irányt mutatnak. Tevékenységük három területre összpontosul. Az egyik a pedagógiai munka, a beilleszkedés segítése, valamint a szakmai érdekvédelem fokozása, a másik az élet- és munkakörülmények javítása. Itt magyarázatul annyit, hogy a lakással és a bérekkel való foglalkozás mellett a nyári hónapokra munkalehetőséget keresnek a fiataloknak és az üdülőjegyek elosztásánál is különösen figyelnek rájuk. A harmadik terület, ami tulajdonképpen szintén a közérzet javításának tájáról való, a kulturális és sportprogramok szervezése. Az utóbbiaknál már történt is előrelépés, amihez az alapszervezetek az anyagi feltételek egy részét is biztosították.- vm Gázriadó Tengizi levél Magyar KISZ-bizottság a Kaszpi-tenger mellett
