Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-22 / 119. szám

1987. május 22. tfÉPÜJSÁG 3 Ipart „hozott” Ozorára Mindenki Géza bácsija Termékparádé 13 árucsoportban Vásárnézőben a BNV-n A kiállítók fele külföldi - Tolnai cégek a seregszemlén Nagyméretű mezőgazdasági textilradiái abroncs, a TAURUS terméke Egy ember, egy település életében mindig van olyan nap, ami fordulópont, ami meghatározó. így volt (van) ezzel Ozora és Sáfrány Géza üzemvezető is, ugyanis 1970. május 18-án a Budapesti Szikra Ruházati Ktsz első vidéki üzeme itt kezdte meg működését. A kezdetekre és az eltelt tizenkét esztendőre a most nyugdíjba készülő Sáfrány Géza így em­lékezik:- Miért éppen Ozorára esett a válasz­tás? Kérem, én előtte Budapesten dol­goztam szabászként, s a községgel - mivel a feleségem ide való - családi kap­csolatom volt. Megtudtam, hogy van egy helyiség, a hajdanvolt hercegi nagyven­déglő, ami addig több funkciót betöltött már, és van szabad munkaerő. A köz­pontban is foglalkoztak a vidéki telepí­téssel, így nemcsak nekik, de kedvezően jött ez a falunak is. Mivel a tsz gyenge volt - 1971-ben szanálták -, megváltást je­lentett a dolgozóknak. Hosszú távon is ki­hatással volt a település életére, hiszen azelőtt Siófokra mentek el a fiatal lányok konyhalánynak, ezután pedig már jöttek, mert jöhettek vissza. De jöttek a férfiak, a férjek is a tsz-be, így az is erősödött. Megtartó erőt jelentett az üzem, és nagy idegi munkát. Ott kellett elkezdeni, hogy megmondtuk, a gép melyik oldalára ülje­nek... Három szakmunkás irányításával indultunk, akkor még két szalagon dol­goztunk és a havi 600 forint betanulási pénz megváltás volt. Kérdezte is az egyik alapító: „Géza bácsi, meg lehet itt 800-900 forintot keresni?” - De meg ám, csak varrjon! - válaszoltam. (Ennek a dolgozónak most 4-5 ezer forintja van, az átlag pedig - 4-5 éve tartjuk - 3700.) Egy év múlva azonban már exportra ter­meltünk. I Ahogy az idő haladt, úgy változott min­den. Most 105-en dolgozunk, három sza­lag van, a régi Csepel gépeket nagyobb fordulatszámú Textima varrógépekre cseréltük ki - 1975-től folyamatosan. Jöttek haza is szakmunkások, azután meg tanfolyamokat is szerveztünk. Eze­ken 12-en, illetve 13-an szereztek szak­munkás-bizonyítványt. - Ha igény lenne rá, ma is megszerveznénk -, így ma 35 a szakképzett dolgozó. Kezdetben 3500 nadrágot varrtunk havonta, most pedig különböző divatcikkeket - nadrág, dzse­ki, szélkabát - készítünk. A terv évi 115 ezer darab. Azt kérdezi figyelnek-e ránk föntről? Figyelnek, törődnek velünk. Már csak azért is, mert közös érdek, hogy az üzem jól dolgozzon, meg a termékszerkezet­váltás miatt is - 250-300 darabos tétele­ket gyártunk -, bár a dolgozók nem min­dig ilyen egyértelműen nyilatkoznak meg. Negyvenhat éve vagyok a férfiszabó­szakmában, 1941-től Budapesten éltem. Nem volt olyan ambícióm, amikor 1950- ben kezdtem, hogy maszek legyek, bár a rendelt szabóságnak nagyon sok szép­sége van: testre dolgozni, szépet alkot­ni... A konfekció ha tömegtermék is, ma már - a technika fejlettsége miatt - vetek­szik a rendelt szabósággal... Fiatalon elköteleztem magam a szocialista ipar Az Ipari Minisztériumtól kapott tájékozta­tás szerint a szocialista ipar termelési érté­ke az év első négy hónapjában összeha­sonlító áron számolva 3,2 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló idősza­kában. Ezen belül a vegyipar az ipari átla­got meghaladó mértékben növelte teljesít­ményét. A gépipar termelése 2,4 százalék­kal, a könnyűiparé pedig 1,2 százalékkal emelkedett. Az ipar rubelelszámolású kivi­tele az év első harmadában közel 4 száza­lékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakában elért eredményt. A rubelel­számolású importja azonban közel két százalékkal csökkent. Az ipar konvertibilis elszámolású exportja az év első négy hó­napjában 10,8 százalékkal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához képest. Ezen belül jelentősen fokozta kivitelét a könnyűipar és a vegyipar. A gépipartól azonban többet vártak, mint amit elért, négyhavi konvertibi­lis exportja elmaradt a tervezettől. Az ipar konvertibilis elszámolású behozatala nőtt, mellett. A Férfi Ruhagyárban, a mai Vörös Októ­ber Ruhagyár elődjében dol­goztam 5 évig, aztán következett a Szikra, ahol 33 évet töltöttem. Most már csak így, múlt időben mondom... Hu­szonkilenc év, a baráti kör, a társa­dalmi kapcsolatok kötöttek a főváros­hoz. Kivettem a részem a mozgalmi mun­kából. Az ifjúsági mozgalomban tevé­kenykedtem, majd az MSZMP-alapszer- vezetben vezetőségi tagként is dolgoz­tam, és mielőtt ide jöttem volna, a fel­ügyelő bizottság elnöke voltam... Aztán? Aztán, amikor Ozorára kerül­tem - az ember igyekszik a vidéki körül­ményekhez alkalmazkodni először egy nagy gumicsizmát vettem, hogy Tótiból meg tudjam a sarat taposni. Azóta a falu óriásit fejlődött. Hogy ebben nekem is ré­szem lett volna? Nem tudom. Tettem, amit úgy éreztem, hogy tenni kell. Itt is a párt­vezetőségi, a tanácsi vb-tagság, tanács­tagság jelentette az emberek, a közös­ség bizalmát... Tizenkét éve vagyok itt, megszoktam. Szinte már hozzánőttem a faluhoz. Meg­vettem a tanácstól kapott bérlakást, a nyugdíjas éveket is itt akarom eltölteni. Július 7-én kezdődik, de most május 26- án hagyom abba a munkát, addig a föl­mentésemet, meg a szabadságomat töl­töm... Utána horgászom, a kertem gon­dozom, de nem válók meg attól a szövet­kezettől sem, ahol 33 évet ledolgoztam, ahol most a negyedik elnököt szolgálom. Az előbb kérdezte, mennyire figyeltek oda a munkámra. Nos, amikor elmond­tam, hogy közös érdek volt a figyelem a termelés miatt, akkor kifelejtettem azt, hogy van 7 vagy 8 vállalati kiváló dolgozó jelványem... Tudja, vegyes érzelmekkel gondolok vissza erre a tizenhét évre. Ipart „hoztam” Ozorára?!... A tudat, hogy azt tettem, jó érzéssel tölt el, s az is, hogy kialakult egy mezőgazdasági településen a mun­kásság. Jelentőségét azonban mégis­csak az érdekelteknek kell eldönteni. n Az eddigi kép teljesebbé tételéhez Szénái Imre, a községi pártalapszervezet titkára - a vezetőség nevében - a követ­kezőkkel járult hozzá:- A faluban mindenki Géza bácsija. Ekkora megbecsülésnek még egy ember sem örvendett Ozorán. Mindenből kivette a részét - párt-, HNF-, NEB-, sport- és egyéb közéleti munka -, mindenütt ott­hon volt. Neki köszönhető, hogy a Szikrá­ban egy jó pártcsoport van... A társadal­mi megmozdulásokban nemcsak részt vett, hanem mozgósította is a dolgozó­kat... Aki ennyit tesz a közért, azt nem­csak vállalati vonalon kell(ene) elismerni, hanem egy magasabb társadalmi kitün­tetéssel is. így, ezzel lenne teljes Sáfrány Géza portréja. 5,5 százalékkal haladta meg az elmúlt év eíső négy hónapjának szintjét. Áprilisban a bányászati termékek közül szénből némi­leg kevesebbet, míg kőolajból és földgáz­ból, valamint villamos energiából számot­tevően többet termeltek a vállalatok, mint a múlt év negyedik hónapjában. A kohásza­ton belül jelentős a színesfémkohászat áp­rilisi teljesítménynövekedése. A fémtömeg­cikk-ipar és a közlekedési eszközöket gyártó ipar áprilisban fokozta termelését, a híradás- és vákuumtechnikai ipar áprilisi termelése viszont elmaradt a tervezettől. A vegyipar jelentős eredményeket ért el ápri­lisban. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött a gázgyártás és - elosztás, a gyógyszeripar és a kőolaj-feldolgozó ipar termelése. Ugyancsak jelentős növekedést ért el ápri­lisban a len-, kender-, és jutaipar, illetve a fafeldolgozó ipar. A selyem-, a kötő-, a bőr­és szőrme-, valamint a textilruházati ipar­ban viszont az év negyedik hónapjában el­maradás volt tapasztalható. Ismét vásár Budapesten. Ezúttal a 85., a beruházási javak szakvására. Kétezer kiállító, amelynek több mint fele külföld­ről érkezett: jelezve, hogy a BNV rangos helyet követel magának a világ vásárai között. A szerdai megnyitót követően tett kiállításjárásunk során ismét meggyő­ződhettünk arról, hogy a 13 árucsoport­ba sorolt seregszemlén - legyen az bár­milyen iparág - mindenütt visszaköszönt az elektronika. Összeállításunkban a tel­jesség igényére nem törekedhetünk, vi­szont résnyi ablakot kívánunk nyitni a vi­lágra, természetesen figyelemmel kísér­ve a Tolna megyei kiállítók részvételét is. Az „A” pavilonban, a műszeripar több mint ötezer négyzetméteren állít ki, köz­tük az MMG Automatikai Müvek és annak szekszárdi gyára. A cég standján talál­koztunk Horváth Endre igazgatóval. A már ismert hőmérsékletszabályozókon és nyomásmérőkön kívül több új termék­kel is jelentkeztek a tavaszi BNV-n.- Az új mosógép-szabályozó széria- gyártását a második félévben kezdjük el, azokat a Hajdúsági Iparműveknek szállít­juk - említette Horváth Endre, majd eképp folytatta. Az egyedi fűtőrendsze­rekhez fejlesztettük ki korszerű szobahő­mérséklet-szabályozónkat, melyből idén 30 ezret állítunk elő. Szintén új téma a szovjet gyártmányú, Szamara típusú sze­mélygépkocsihoz kifejlesztett vákummé- rő gyártásának beindítása. Az általunk készített egységet kecskeméti testvér­gyárunk építi be a gépkocsik műszerfa­lába. Tolna megye ipari szövetkezetei közül a simontornyai Simovill és a tamási TA- LUX állította ki termékeit az idei tavaszi BNV-n. Hagyományos világítástechnikai ter­mékeit és fürdőszobaszekrényeit is be­mutatja a Simovill - tájékoztatott bennün­ket Bajcsi Géza, a szövetkezet elnöke. Bár az utóbbit már harmadik alkalommal hozták el a vásárra, még mindig van, aki nem ismeri ezt a termékcsaládot, amit az országban egyedül a simontornyai szö­vetkezet állít elő. Világítástechnikában újdonsággal a fogyasztók körében már ismert és közkedvelt RP lámpatestcsalád továbbfejlesztett változatával jelentkez­tek. Anyag- és energiatakarékos kivitel­ben készülnek ezek a kompakt fénycsö­vek; amelyek a hagyományos izzóhoz képest ugyanakkora fényhatás elérésé­hez mindössze ötödrésznyi energiát használnak el. Egy izraeli üzletemberrel máris megállapodtak hétezer méternyi lámpatest és több tízezer különböző sze­relvény eladásáról. A Simovill másik új­donsága az univerzális próbapad: alkal­mas feszültség- és árammérésre, hiba­keresésre, és villamos motorok beméré­sére. Alkalmazásával elkerülhető a házi­lag barkácsolt kis műszerek használata. A TA-LUX standján Kalmár István el­nök kalauzolja az érdeklődő vásárláto­gatókat. Intézmények világítására alkal­mas lámpatestek, lakásvilágítás céljára kifejlesztett fénycsőarmatúrák, nővérhí­vó készülék, radiátorok - ezek azok a ha­gyományos termékek, amelyekkel meg­jelentek a kiállításon. Világítástechniká­ban mutatnak be újdonságot, szabadon sugárzó energiatakarékos lámpáikat kí­vánják a piacra bevezetni, a terméket ár­ban is vonzóvá tenni. A radiátorok előállításához nagy töme­gű acéllemezt, illetve ebből készült acél­csíkot használtak föl, nagy anyagveszte­séggel. Talán kicsit ennek köszönhető az a „melléktermékként” megjelenő lefejtő berendezés, amely prés- és megmunká­ló gépekhez igény szerint adja az anya­got, csökkentve a veszteséget. Magyar- országon nem volt eddig ilyen berende­zés forgalomban, a tamási szövetkezet a BNV-n kívánja a terméket a fölhaszná­lókkal megismertetni. A Tolna Megyei Tanácsi és Kommuná­lis Szolgáltató Vállalat kiállítását az épí­tőipari szabadterületen találtuk meg. Ök is hoztak újdonságokat az idei BNV-re. Ezek közül legnagyobb jelentőségű a BLG 10 jelzésű, zárt rendszerű műanyag szennyvíztisztító berendezés. Eddig a szennyvíztisztító berendezéseket acél­ból gyártották, ezekből eddig idén 8-10 kelt el, s 7,1 millió forintos bevételt hoztak a vállalatnak. A BLG 10 az acélból ké­szültnél drágább ugyan 20 százalékkal, viszont korlátlan élettartamú. A műanyag szennyvíztisztító 10 köbméter kapacitá­sú. Egy ilyen berendezés 20-25 lakás el­látására alkalmas. A Borsodi Vegyi Kombinát Szekszárdi Gyáregysége idén hagyományos és új termékekkel egyaránt bemutatkozik a BNV-n. Baltavári István, a gyár igazgatója ismertetett meg bennünket kiállított ter­mékeikkel. Legnagyobb érdeklődésre számot tar­tó újdonságuk a fával burkolt Furnplast falburkoló, amelyből eddig még csak kí­sérleti példány készült. Teljes egészében újdonság még a műanyag spirálcső, amely gyorsan és biztonságosan elkészíthető, s nagyon széles körű a felhasználási területe. A kiállításon látható PVC kerítésrendszer lécjellegű profil, ebben a formájában ez is új. S hogy még mit találhatunk a BVK Szekszárdi Gyáregységének kiálló terü­letén? Hagyományos termékeik közül a PVC redőnyrendszerek, a dréncsőrend­szerek, a műanyag extrudált szerszá­mok, valamint válaszfalelemek szerepel­nek a kiállítottak listáján. A vásári díjbizottság ezúttal 13 termé­ket tartott érdemesnek a nagydíjra, töb­bek között kiemelkedő gyártmányújdon­ságnak számít a Taurus nagyméretű tex­tilradiái abroncsa, a Tungsram automati­kus fénycsőgyártó gépsora, a December 4. Drótművek betonfeszítő pászmái, a Vasipari Kutató Vállalat porkohászati mágnesei. Külön is figyelmet érdemel Petrenkó János ózdi kisiparos szabadal­ma. Az általa kifejlesztett kopásálló beve­zetőgörgőket az acélhuzalok meleghen­gerlésénél használhatják. Az ózdi Kohá­szati Üzemek, az említett görgőket még 1984- ben is importból szerezte be, Pet­renkó János jóvoltából a behozatal 1985- től megszűnt. A szabadtéri kiállító területen, az Ika­rus 365 típusú nagydíjas luxusautóbusza mellett láthatók azok a midibuszok, ame­lyek Isuzu alvázzal készültek. A tetszetős turistabuszok 29 illetve 15 utas befoga­dására alkalmasak. A fotós szakemberek körében minden bizonnyal nagy érdeklődést vált ki a ja­pán Fuji cég gyorshivó és nagyító beren­dezése, amit az „A” pavilonban tekinthet meg a látogató. A Minilab 23 m, víz nélkül, speciális vegyszerekkel dolgozik, s mint ilyen a világ leggyorsabb komputerizált berendezése: a minőségi képek 23 perc alatt készülnek el. A kiállított Minilab 23 m-et a Fuji nem viszi haza, ez lesz az első ilyen berendezés, amit hazánkban állíta­nak munkába. Érdekességként még any- nyit, hogy komputerében 99 csatorna programozható, és bármilyen méretű ne­gatívról nagyít. A monacói kiállítók azért érdemelnek figyelmet, mert először jelentkeztek a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. Anna Gelb, a monacói kiállítás igazgatója lapunk munkatársának elmondta, hogy a ma­gyar gazdaság nyitottsága hozta őket a vásárvárosba. Egyébként nyomdatech­nikai berendezéseik elsősorban a szak­embereket érdekelhetik. A fotóoptikai vezérlésű lángvágó nem újdonság, mint ahogy közismerten elter­jedt a plazma és a lézertechnika is ezen a területen. Vásárnézőban járt Kapfinger And­rás fotóriporter, Máté Réka, Rostás Ilona és Salamon Gyula ÉKES LÁSZLÓ >4z ipar teljesítménye az év első négy hónapjában Isuzu alvázas, Ikarus karosszériás midibuszo A Magyar Posta különböző hírlapstandjai. Hogy melyik a legtetszetősebb, arra a látogató szavaz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents